Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-28 / 303. szám

1985. december 28.. szombat n vásárlók védelmében Szeghalom Harmincezer panasz a Kerminél — Ha ezt a Kenni tud­ná ! Ki ne hallott, volna ilyen vagy hasonló felkiáltást va­lamelyik boltban, vendéglő­ben, ha ugyan nem saját maga sóhajtott fel így. Ami egyrészt azt mutatja, hogy vannak még kívánnivalók a kereskedelemben, másrészt viszont akt, hogy a nagy-kö­zönség is tudja: van egy olyan, intézet, amely megvé­di a vásárlókat, kiszűri a hi­bás, használhatatlan termé­keket. Nem szolgál sem az ipar. sem a kereskedelem, de még a külkereskedelem dicsősé­gére sem. hogy évente több mini harmincezer reklamá­ció érkezik a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézethez. Pedig — amint dr. Morvay Anna, a Kermi osztályveze­tője mondja — a csalódott vásárlók nem is minden esetben fordulnak az intézet­hez panaszukkal. Minden­esetre a minőségjavítás szük­ségességét is mutatja, hogy az idén még a sokéves át­lagnál is több a reklamáció: az első félévben 19 677 eset­ben emeltek panaszt a Ker­minél. A kifogásolt áruk zöme ruházati cikk. beleért­ve a cipőket. Villanyirégép és tökgyalu A Kermi a fogyasztó (vá­sárló, használó) szempontjá­ból vizsgál, de korántsem csak a fogyasztó bejelentése alapján. Kap jelzést a Köjál­tól, a Fogyasztók Országos Tanácsától, a Magyar Elekt­rotechnikai Ellenőrző Inté­zettől (MEI), és más olyan intézménytől, amelynek nincs hatósági jogköre, de munkál­ja közben egy-egy hibás, for­galomba hozatalra alkalmat­lannak látszó termékre buk­kan. Iyen volt például a bol­gár villany írógép vagy a lengyel főzőlap esete, hogy csupán idei ügyeket idéz­zünk. Mindkettőnél alapvető hiba volt, hogy. — rázott- Márpedig sem írni, sem főz­ni nem lehet olyan alkalma­tosságon, amelynél nincs megfelelő érintésvédelem. Az már ilyen esetben teljesen mindegy, hogy külföldi vagy hazai termékről van-e szó. éppúgy fennakadt a szűrőn a Ganz Műszer Művek uni­verzális (amper-Volt) mérő­műszere, vagy az Iparművé­szeti Vállalat rafiabúrával árusított csillárja, mint az említett két importcikk. Va­lamennyinél a MEI végezte a szakirányú ellenőrzést, de hatósági jogkör hiányában az . intézkedést átengedte a Kerminek. Széles a vizsgált termékek skálája, és ennek megfelelő­en szélsőségesek a példák is a forgalomba nem hozható árucikkekről. Itt volt példá­ul nem is olyan régen, mind­össze néhány hónapja-a tak- taszadai Üj Barázda Mező- gazdasági Termelőszövetke­zet melléküzemágában készí­tett tökgyaluja. Ilyen egy­szerű szerkentyűben milyen hiba lehet egyáltalán? — kérdi a laikus vásárló. Nos. olyan primitíven állították össze, hogy nem lehetett ve­le tököt gyalulni. Műszaki leírást sem mellékeltek hoz­zá, talán nem is készült ilyen. A Kermi nem engedte a forgalomba hozatalt. Ellenkező szélsőség a ja­pán autórádió kazettás mag­nóval- Ennek mindössze any- nyi hibája volt, hogy nem lehetett fogni rajta a magyar URH-adást, pedig erre kel­lett volna áthangolni, mielőtt a boltokba kerül. Nem min­den készülékre állt ez, csak a szállítmányok egy részére, azokat csak a hiba kijavítá­sa után volt szabad átadni eladásra á bolthálózatnak. Évek múlva is ellenőrzik Megesik aztán az is, hogy valami eleinte jó, nincs kifo- . gás ellene, aztán egyszer csak valami történik vele: a tech­nológiai fegyelem megsérté­se, egy alkatrész vagy kom­ponens kifelejtése a gyártási eljárás során — és így to­vább. Nem volt panasz pél­dául a Csillag cipőkrémre, hosszú éveken át. Aztán mégis: két gyártási tételnél ölyan minőségi kifogások merültek fel, hogy a Kermi kivonatta a forgalomból e szállítmányokat. Hasonló eset volt a Sylvia naptejé is: új- termékként jónak találta a Kermi, később viszont két olyan tételre találtak, amely­nek nem volt fényelnyelő képessége. Mivel pedig a naptejnek éppen ez kell hogy legyen a fő jó tulaj­donsága, a minőségellenőrző intézet nem hagyta forga­lomban a hibás tételeket. Minden panaszt kivizsgál­nak, s ha valamilyen termék ellen sok bejelentés szól, át­fogó ellenőrzéseket végez­nek. Évenként négy komplex felmérésre szállnak ki a Kermi munkatársai, egyszer­re két budapesti kerületbe és két megyébe. Ilyenkor azon a területen minden fonto­sabb kiskereskedelmi egység­ben — például az áruházak­ban, ABC-kben — és a nagykereskedelmi vállalatok lerakataiban a teljes áruvá­lasztékot ellenőrzik. Egy-egy nagyobb szakmai terület vizsgálata általában három napig tart a helyszí­nen. Előtte már felkészül­nek: átnézik a beérkezett reklamációkat, az addig vég­zett vizsgálatok anyagát, és azzal indulnak el, hogy el­lenőrzik: eleget tettek-e a korábbi határozatnak, kivon­ták-e a hibás termékeket vagy tételeket. Előírja az öt éve hozott belkereskedelmi miniszteri rendelkezés, hogy minden, la­kossági forgalomba kerülő árucikket meg kell vizsgálni. Ezen belül is különös gond­dal az élelmiszereket és a ruházati cikkeket, amelyek a Kermi engedélye nélkül nem is kerülhetnek kereskedelmi forgalomba. Mégis: a helyszí­ni ellenőrzések során a leg­több szabálytalanságot az élelmiszer-kereskedelemben és, a vendéglátóiparban ta­lálják a Kermi ellenőrei. Ta­lálkoznak súlycsonkítással, a minőségi előírások megsze­gésével,' a szavatossági idő lejárta után árusított termé­kekkel, az anyagnorma be nem tartásával. Az utóbbira gyakori példa: kevesebb ká­vét tesznek némely vendég­látóhelyeken a duplába. Gyorsan Intézkednek Igyekeznek a lehető leg­gyorsabban intézkedni — már csak azért is, hogy mi­nél kevesebb fogyjon el a boltokban a fogyasztásra al­kalmatlan termékből. Meg­történik azonban, hogy a szokásos néhány nap is sok lenne, azonnal kell intézked­ni. Tavaly karácsony előtt ez történt azzal a fázisceruzá­val, amelynek árusítását a Kermi műszaki igazgatója so­ron kívül letiltatta. A részle­tes vizsgálat teljes mérték­ben igazolta az intézkedést: a fázisceruza balesetek elő­idézője lehetett volna. Egy másik eset: a Köjál vizsgált meg egy gyermekjá­tékot és megállapította, hogy színezése könnyen oldódik, ártalmas az egészségre. Gyorsan értesítette erről a Kermit, amely éppolyan sür­gősen intézkedett, kivonatta a boltokból a veszedelmessé válható játékot. S közben végzik a Kermi- ben a mindennapi munkát, az új gyártmányok és az im­port előminták tervszerű vizsgálatát. Az eredmény: hatósági utasítás, amelyet .pontosan és szigorúan meg kell tartani, s amelyet idő­ről időre ellenőriznek az in­tézet munkatársai. S talán éppen ezért van nagy tekin­télye a Kerminek a kereske­delem minden ágában. Az emberek látják: az el­lenőrök a fogyasztók, vásár­lók érdekeit védik. Várkonyi Endre Forgács Katalin egy presszóból hozott alkoholminta minőségét ellenőrzi (Fotó: Hauer Lajos — KS) Jól látják el pártmegbízatásukat a munkásőrök Csapatzászlóval sorakoztak fel a Szeghalmi Fehér Lajos Tsz munkásőrei (Archiv telv.) A napokban értékelték a munkásőrök tevékenységét a Szeghalmi Fehér Lajos Ter­melőszövetkezetben. Az ese­ményt megelőzően — kéré­sünkre — Pálfi Endre egy­ségparancsnok és Vaus Sán­dor, a téesz pártalapszerve- zetének. titkára foglalták össze az 1985. kiképzési év legfontosabb feladatait. Be­szélgetésünkbe később be­kapcsolódott Lázár Lajos tsz-elnök is, aki elsősorban az emberibb közelséget, őszinteséget és segítőkészsé­get emelte ki. Ez — mint mondotta — olyan kohéziós erő, amely e felelősségteljes pártmegbízatással bíró kö­zösséget egybekovácsolta az elmúlt évtizedekben. A bá­zisüzemben dolgozó munkás- mrök is sokat tettek a Kiváló Termelőszövetkezet cím el­nyeréséért. Egyébként maga az elnök, számolt be az emlí­tett értekezleten a gazdasá­gi eredményekről, a megol­dásra váró gondokról; to­vábbá arról,1 ki hogyan tett eleget vállalt kötelezettségei­nek ebben az évben. Majd a jövő esztendő tennivalóit is­mertette. Az általános véle­mény szerint a személyre szóló bírálatot nem bántó, hanem útmutató, segítő szán­dékkal fogalmazzák meg. * * * Még mielőtt a téesz mun­kásőreinek tevékenységét taglalnánk, az egységpa­rancsnok által elmondott tá­jékoztató alapján célszerű­nek látszik néhány lényeges dolgot megemlíteni. A szeg­halmi munkásőregységhez nem csak a helyi, hanem a bucsai, füzesgyarmati, ker­tészszigeti, körösladányi, okányi és vésztői alegységek is odatartoznak. A különbö­ző bázisüzemek jóvoltából mindig időben el tudnak jutni a munkásőrök a ki­képzés és gyakorlat színhe­lyére. (Természetesen - me­gyénk más körzeteiben is ki­alakult a szállítási rendszer.) A téeszben dolgozó hu­szonhárom munkásőr mind­egyike párttag. Nők nincse­nek közöttük. A többség életkora 35 és 40 év között van és fizikai állományban tevékenykedik. A kiképzés során és a szolgálati teendők ellátásakor megszerzett is­mereteket (például rendésze­ti tudnivalók) mindennapi munkájukban hasznosítják a munkásőrök. Átlagon felül veszik igénybe őket. Ugyan­akkor egyáltalán nem kelet­kezik feszültség abból, ha például egy raktáros szak­mai feladatokat határoz meg munkahelyi felettesének. A néhány évvel ezelőtt szoká­sossá vált értékelő értekez­let két lépcsőben zajlik le. A törzs tagjainak munkáját személyre szólóan Pálfi End­re egységparancsnok elem­zi, míg a többiekét valame­lyik alegységparancsnok. A kritikának — nevelő hatása miatt — felbecsülhetetlen értéke van, mivel itt a fő szempont: miként álltak helyt az emberek a munka­helyen. a magánéletben, va­lamint a munkásőrségben. A tanácskozáson a pártvezető- ség tagjai is részt vesznek. A közéleti teendők közé tartozik a propagandatevé­kenység-. Jelenleg az MSZMP XIII. kongresszusával kap­csolatos anyagot dolgozzák fel szervezett tanfolyamon. Ám akad olyan munkásőr is, aki családvédelmi, illetve ta­nácstagsággal járó feladato­kat Iát el. Mások viszont mint bizalmiak vagy HNF- aktivisták tevékenykednek. Mivel a téesz munkásőreinek nagy része szocialista bri­gádhoz tartozik, nem jelent gondot a társadalmi munkák szervezése. Az idén az egyik szabad szombaton is dolgoz­tak, s a pénzből televíziót vásároltak. A véradásba még akkor kapcsolódtak be, ami­kor a vietnami katonáknak ajánlottak fel ilyen jellegű segítséget. A munkásőrök azóta minden évben kétszer adnak vért, április 4., a fel­szabadulási évforduló al­kalmából, valamint szeptem­ber 29., a fegyveres erők napjának tiszteletére. A kapcsolattartásra — a megye többi munkásőregysé- géhez, -alegységéhez hason­lóan — itt is nagy súlyt he­lyeznek. Például tanár mun­kásőr vezeti a szeghalmi úttörő-munkásőrrajok foglal­kozásait. (Körösladányban már hagyományai vannak ennek, Okányban pedig most alakul ki ez a patroná- lási rendszer.) Jó az együtt­működés az Ifjú Gárdával és az MHSZ-szel. Azonban nemcsak a munkában és a közéletben, hanem a tanu­lásban is megállják helyüket a munkásőrök. Politikai mű­veltség tekintetében négyen felsőfokú végzettséggel ren­delkeznek, nyolcán pedig már elvégezték a marxizmus—le- ninizmus esti egyetemet. Speciális tanfolyamra hár­man járnak jelenleg. A 23 munkásőr közöl hatnak egye­temi, főiskolai oklevele van, öten a munkásőr-parancsno- ki iskolában szakmai képesí­tést szereztek. Figyelemre méltó az is, hogy senkivel szemben sem kellett indíta­ni párt-, illetve munkásőri fegyelmit ebben az évben. Többen kiváló dolgozók let­tek, sőt miniszteri kitünte­tésben is részesültek. Társa­dalmi munkáért, példás köz­életi szereplésért évente két alkalommal vesznek át ju­talmakat és egyéb elismeré­seket a munkásőrök a Fehér Lajos Tsz-ben. Bukovinszky István fl háztartási hulladék kezeléséről Háztartásunkban a cso­magolástechnika fejlő­désével egyre több hulla­dék (szemét) keletkezik. Az egyre több szemét egyre több közegészség- ügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi problé­mát vet fel. Közegészségügyi problé­mák: a szemétben a- külön­böző kórokozók (például szal­monellák) elszaporodnak, s az ételbe kerülve desentériát (fertőző hasmenést okoznak). E kórokozók közvetítésében közreműködhetnek termé­szeti tényezők (például csa­padékvíz), kóbor állatok is, de közreműködhet maga az ember is. E veszélynek leg­jobban a gyermekek vannak kitéve, akik szívesen barát­koznak utcán esetenként megtalálható kóbor állatok­kal, s szívesen játszanak sze­méttel fertőzött területeken is. Az állategészségügyi prob­lémák hasonlóak az előbbi­ekhez, a kórokozókkal fel­dúsult szemét veszélyezteti az ember táplálékául szolgáló állatokat, fertőzötté teheti az állati termékeket. Jó néhány speciális kórokozót (bakté­riumot, vírust) ismerünk, melynek terjesztésében fon­tos szerepet játszik az állati termék csomagolására hasz­nált göngyöleg (például hús csomagolására használt pa­pír, fóliazsák). Fertőzésköz­vetítő szerepe van a hús mo­sásához használt víznek, to­vábbá a konyhai feldolgozás során keletkező hulladékok­nak (húsdarabok, bél, fej stb.) A természetesen keletkező hulladékok közé sajnos, so­kan beteszik az elhullott ál­latok (főleg baromfi) tete­mét, s ezzel a környezet egészségügyi veszélyeztetését fokozzák, az esetek súlyos járványok kezdőpontjai le­hetnek. Környezeti problé­mák : a szemét közegészség- ügyi, állategészségügyi ve­szélyeztető szerepén túl mér­gezi az ember környezetét, rontja az emberek közérzetét. A témával foglalkozó köz­egészségügyi. állategészség­ügyi és környezetvédelmi rendelkezések szigorú előírá­sokat tartalmaznak. A sze­metet. vagy keletkezési he­lyén kell ártalmatlanná ten­ni (felfőzni, elégetni, elföl­delni stb.), vagy a község, város kijelölt helyére kell kiszállítani. A szemétnek il­legális helyen való kiszórá­sa szigorúan tilos és bünte­tendő cselekmény. A szemét­telepeken a szemetet fertőt­lenítés után földdel be kell takarni. A szeméttelepről anyagokat visszaszállítani ti­los. Idegen helyről származó konyhamoslékot állatok ete­tésére csak felfőzés után le­het használni. A vásárolt hús göngyölegét családi házaknál lehetőleg égessük el, vagy összegyűjtve más háztartási szeméttel a szeméttelepre vi­gyük. A húsmosó vizet, a konyhai feldolgozás során keletkező hulladékokat csak felfőzés után etessük álla­tainkkal. Amennyiben állat- állományunkban elhullás je­lentkezik, szóljunk az állat­orvosnak. Az állatorvosi fe­lülvizsgálat után az állati te­temet megsemmisítés céljá­ból a dögtelepre kell szállí­tani. Az állattartáshoz rendkí­vül komoly társadalmi és egyéni érdek fűződik, egy- egy fertőző betegség elterje­dése beláthatatlan követ­kezménnyel jár, az emberi egészség, az emberi környe­zet károsodását pénzben ki­fejezni nem lehet. Minden ál­lampolgárnak érdeke fűződik tehát e rendelkezések mara­déktalan betartásához.

Next

/
Thumbnails
Contents