Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-28 / 303. szám
1985, december 28., szombat o igmuMTti n magánlakás-építés a KNEB szemével 0 A testreszabott otthonok ára A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálta a magánerős lakásépítés helyzetét, s a kormány kötelezte az illetékes minisztériumokat, tanácsokat, országos hatáskörű szerveket a tapasztalatok hasznosítására, a szükséges intézkedések megtételére. Aki építkezett, már megjárta a poklok-poklát, aki | csak most kezdi, még nem tudja pontosan, mire’vállalkozik. A telekátírás, az. építési engedély, illetve az OTP-hitel megszerzésének procedúrája legfeljebb ízelítő az olykor több éves, némelykor kilátástalannak tűnő idegtépő küzdelemből. Amikor alapoznak, falaznak, szerelnek, vakolnak, burkolnak, a ' gondok súlya már anyagiakban is mérhető. 94 négyzetméter Hányféle és milyen tömegű anyag kell egy családi házhoz? Csak az tudja, aki már .építkezett.,Hol a fuvareszköz, hol . a megbízható szakember, hol pedig valamilyen anyag hiánya bénítja a munkát. Olykor elkerülhetetlen a félmegoldás, a megalkuvás, amely mindig többe kerül, és rendszerint silányabb megoldást eredményez. A magánerős lakásépítés feltételrendszere kedvező irányban változott 1983-ban. Az elapadó központi lakás- építési forrásokat a VI. ötéves tervidőszakban sikerült lakossági pénzeszközökkel, nagyfokú öntevékenységgel és hitellel pótolni. Egyre többen vállalták a pokoljárást, s így nem következett bé törés a lakásépítésben. Bár még végleges adatok nincsenek, minden jel szerint öt év alatt elkészül 370 ezer lakás, ami nagy eredmény a nehéz gazdasági helyzetben. (A VI. ötéves terv 370—390 ezer lakás építésével számolt.) A magánerő fokozott részvételével arányosan javul a lakásállomány összetétele. Amíg az állami és OTP- beruházásokban épülő lakások átlagos alapterülete 54— 56 négyzetméter, addig a magánerővel épített otthonoké 94. A nagyobb áldozat jutalma, a hagyományos egyedi megoldás előnye a testresza- bottabb lakás. A VI. ötéves tervnek azt a célját, hogy az induló 1981-es lakásigényeket S — főváros kivételével — a tervidőszak végéig mindenütt kielégítsék, csak az olyan új településeken sikerült elérni, mint Leninváros és Dunaújváros. A kiemelt nagyvárosokban viszont (például Debrecenben, Miskolcon) jelentős az elmaradás. Növekvő terhek Az 1983. évi nagyarányú saját erős lakásépítkezést visszaesés követte. Az okok nyilvánvalóak. A lakásépítési költségek .évente átlagosan mintegy 8—8,5 százalékkal növekednek, a telekárakat, közmű-, útépítési hozzájárulásokat is figyelembe véve lü—13 százalékkal. így a felemelt összegű OTP-köl- csön a kiadásoknak mind kisebb hányadát fedezi. A munkahelyi támogatás pedig nem bővült az igényekkel arányosan. Az évről évre növekvő sa- játerő-igény 1985-re lakásonként 250—500 ezer forintot tett ki. Változatlan pénzügyi és hitelfeltételek esetén a készpénzigény 1986-ban elérné a 300—700 ezer forintot. (Csupán az 1986.-tól érvényes új hővédelmi szabványkövetelmények költség- növelő hatása egy 90 négyzetméter alapterületű lakásnál mintegy 90—115 ezer forint.) Ilyen nagy összeget már egyre kevesebb család tud előteremteni. Hathatós szülői támogatás nélkül a fiatal házasok egy része csak Igen hosszú idő után juthat végleges lakáshoz. Köztudott, hogy az állami bérlakásépítések aránya erősen lecsökkent. (11 százalék volt 1984-ben, s azóta sem változott számottevően.) Igaz, a tanácsok 1984-től elkülönített forrásokból támogathatják az arra rászorulók sajáterős lakásépítését, ám a keretek nagyobb része kihasználatlan marad. Túl szigorúak az előírások. Az alacsony jövedelmű családok, amelyek igénybe vehetnék a sajáterős építkezést, nem vállalhatják. (Paradox helyzet: a nagy értékű lakásokat bátrabban szétosztották, mint a szerényebb pénzösz- szegeket.) A tanácsok csak elvétve élnek az összetettebb támogatás, például a közműves telekjuttatás lehetőségével. Még mindig a telek A telek egyébként a magánerős lakásépítés tartósan legszűkebb keresztmetszete. Az állami telekkínálat 1983 — 1984-ben — főként a kisvárosokban — fedezte a szükségletet, a nagyvárosi gondok azonban csak átmenetileg mérséklődtek. Érzékelhetően elsősorban a családi ház-építésre alkalmas alapközműves (vízzel, villannyal ellátott) telekkínálat bővült. De nem mindig a vonzó régiókban. A főváros X. és XVII. kerületében. Miskolc agglomerációs övezetében a telkek a mérsékelt használatbavételi díj mellett sem keresettek, míg másutt (például Budán) a felemelt használatbavételi díjak ellenére is nagy a hiány. így a frekventált helyeken a telek többe kerül, mint maga a lakóépület. (Esetenként az egy lakásra jutó telekár meghaladja az egymillió forintot.) Kovács József Következik: 2. Az építkezők védelmében. Békéscsabán a József Attila Általános Iskola mögötti mintalakótelepen sajátos módon készült 21 lakás. A telket közművek nélkül, olcsóbban vásárolták az építtetők — akik majd maguk építik meg a közműveket —. s nem téglából, hanem panelelemekből készültek a házak. A magánerős építkezés itt tovább folytatódik Fotó: Fazekas László Jövőre megnyílik a soproni Storno-ház Befejező szakaszához érkezett a soproni Stomo-ház négy éve tartó felújítása. A műemléki belváros egyik legpatinásabb épülete kívülről már eredeti szépségében díszük: az Országos Műemléki Felügyelőség új köntösbe öltöztette homlokzatát, helyreállította a homlokzatot díszítő későbarokk stukkókat, restaurálta 250 éves főkapuját, az egykori vasalásokkal és kopogtatóval, rekonstruálta a kaput keretező, oroszlánokkal ékített kőpárkányt és a felette lévő címert. Feltárták és a felújítás során láthatóvá tették a középkori eredetű épület reneszánsz részleteit is. Megerősítették a ház alapjait és fafödém szerkezetét, kijavították az elmúlt nyolc évtizedben, a legutóbbi felújítás óta keletkezett épületkárokat. Az emeleti helyiségeket a soproni Liszt Ferenc Múzeum anyagával, illetve a Storno-gyűjtemény darabjaival rendezik be. A földszinten pizza-bárt, a boltozatos reneszánsz pincében sörözőt nyit a Hungar Hotels Vállalat. Az épületet a jövő évben adják át rendeltetésének. Ezzel teljessé válik a történelmi belváros főterének múzeumi együttese: a felújított Storno-ház is csatlakozik a már múzeumként működő Fabricius-házhoz és Tábornok-házhoz. Hogyan készül a virsli? A Szarvasi Állami Tangazdaság húsfeldolgozó üzemében 1972 óta készítenek virslit. A kutterek (húspépkészítő) most is folyamatosan dolgoznak. Kétharmadnyi hús, egyharmadnyi fehéráru és zsíros sertésrészek kerülnek a gépbe. Az ízesítés üzemenként eltérő lehet, ezen a környéken a borsot részesítik előnyben. Máris a töltőgépbe kerül az alapanyag, s a 15—20 méteres bélbe nyomatják a kidolgozott, ízesített alapanyagot, s az asz- szonyok gyors mozdulatokkal 15—20 centiméteresre osztják az egyvégtében virslit. Rövid főzés, füstölés a fogyasztható áruvá érlelés módja. ■ Az üzemhez befutó rendeléseket folyamatosan elégítik ki. indulnak a szilveszteri , virsliszállítmányok az üzletekbe — tájékoztat Kondacs Mihály, a feldolgozóüzem vezetője. Szilveszter táján a bevásárlókosarakban a legfontosabb kenyér, és tej mellett rendszerint ott van a juhbél- be töltött virsli, amit éjfél után szívesen fogyasztanak az emberek a tánc, a vidám szó-, rakozás közepette. Ezekben a napokban már a füstölőkbe viszik az egész évben kedvelt, de ilyenkor fontossá váló „csemegét”. Az ünnepi húsellátásról szóló megyei körkép hírt adott arról, hogy lesz elég Virsli, de hogy e termék miként készül, arról bizony csak keveset tudunk. No, nem ördöngösség, mégis érdemes erre néhány perc figyelmet szentelni. — A feleségem évek óta minden évfordulón hasonló étrendet alakít ki. Este többnyire pörkölt, sülthús,, kocsonya, töltött káposzta van az asztalon, s a sütemények közül nem maradhat el a rétes. Éjfél után jó adag virslit és sültpulykát fogyasztunk, s remek borkorcsolya a túrósrétes. — ó —a — — Önöknél otthon szerepel a szilveszteri menüben a virsli? — kérdeztük végül Kondacs Mihálytól. Szép, egyenletes minőségű virslialapanyag. Szarvason ebből a termékből szilveszterre 4 tonnát készítenek Fotó: Fazekas László Felépült a Dunakeszi Betoncserépgyár Befejeződött a próbatermelés, a műszaki átadás és megkezdte az üzemszerű munkát a Dunakeszi Betoncserépgyár, amelynek létrehozására, a gépek szállítására és felszerelésére a 43-as Számú Állami Építőipari Vállalat, a NIKEX közreműködésével egy évvel ezelőtt kötött szerződést az olasz VORTEX—HYDRA céggel. A kivitelező vállalat dunakeszi házgyárának egyik üzemcsarnokában kapott helyet a betoncserépgyár. amelyet az olasz cég a válla- lalt határidőre, tehát a tervezéssel, szállítással, szereléssel együtt egy év alatt rendezett be korszerű automata gépsorokkal. Az új üzemben az olasz gyártási eljárás alapján úgynevezett római típusú betoncserepeket és széles választékban kiegészítő idomokat — kúpcserepet, szellőzőcserepet, hófogó idomot, tetőszélcserepet stb. — állítanak elő többféle színben. A római tetőcserépnek nem csupán a felülete, hanem egész anyaga színes, s kezdetben a hazai soká- soknak megfelelően pirosat gyártanak, később pedig barna és fekete színűekkel bővítik a választékot. A tervek szerint az új gyár a jövő évben mintegy 15 millió betoncserepet és kiegészítő idomot állít elő, s fokozatosan éri el teljes kapacitását, az évi 20 millió darabos termelést. Januártól kezdik meg termékeik szállítását, a forgalmazás pedig a Tüzép-, az Éptek és az Áfész építőanyagtelepein történik, de a gyár a hozzáforduló vásárlókat közvetlenül is kiszolgálja- A római- cserép mintegy másfélszer akkora mint a szokásos hazai tetőcserép, súlya is viszonylag nagyobb, ám nem szívja magába a vizet naint a hagyományos termék. Ezért a tető elkészítéséhez — bár másféle méretbeösztás- ban — nincs szükség több faanyagra, lécre, vagy szarufára. A római tetőcserép ára is magasabb a szokványos égetett cserépnél, de ez a többletköltség lényegében megtérül azzal, hogy a tetőrendszer kiegészítő-elemeivel meg lehet takarítani a tetőszél-deszkázág és bádogozás költségeit. Kedvező az is, hogy a pontos illeszkedés következtében a betoncserép garantáltan használható beázástól és hóbefúvástól mentes tetőtér-beépítésre, s naeredek, alpesi tető kialakítására. A termék teherbírásáért és fagyállóságáért 30 éves garanciát vállal a gyártó.
