Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-04 / 284. szám

1985. december 4., szerda Battonya, Petőfi Tsz Jövedelmez az ipari tevékenység Kétszázöt anyahalat és ezer növendékhalat szállí­tottak a napokban különre- pülőgéppel a görögországi Janinában magyar tervek alapján épített halkeltető és ivadéknevelő állomásra a Szarvasi Haltenyésztési Ku­tató Intézetből. Az észak­görögországi kisváros mel­letti tó partján létrehozott halkeltető jövőre kezdi meg a termelést; a magyarorszá­gi tény észhalakat azért szál­lították már most, hogy a termelés megkezdéséig alkal­mazkodjanak a megváltozott életkörülményekhez. Az anyahalak 6—8 kilós pon­tyok, busák és amurok, s ha­sonlóképp pontyok és nö­vényevők a 30—50 dekás nö­vendékhalak. 1885-ben történt alapítá­sának századik évfordulóját ünnepli a Szigetvári Cipő­gyár. A jubileum évében várhatóan mintegy 30 ezer párral több divatos női cipőt, szandált és csizmát készíte­nek a tervezettnél. A bara­nyai kisváros üzemének ter­mékei a Szovjetunióba. Ausztriába. Angliába, Olasz­országba. Uruguayba és ha­zai üzletekbe egyaránt el­jutnak. Az idén már skan­dináviai vevők is rendeltek igényes kivitelű, a legújabb divatvonalat követő női ci­pőt. Konfekcióüzemet rendez be az eddig kizárólag női fehér­neműt gyártó Kapuvári Dia­dal Ruhaipari Szövetkezet a Hungarocoop Külkereskedel­mi Vállalattal közösen. 750 négyzetméteres üzemcsarno­kot építenek, s abban alakít­ják ki a felsőruházati ter­mékeket gyártó üzemrésze­ket. Egyidejűleg fejlesztik a szövetkezet fehérneműgyár­tó üzemét is. Egy 720 négy­zetméteres épületet emelnek. s oda telepítik az NSZK- b éli Triumph cégtől bérelt fűző- és melltartógyártó cél­gépeket. A két fejlesztés együttes beruházási költsége 28 millió forint. A Zrínyi Nyomdában a szedőtechnológia korszerűsí­tésére, a munkakörülmények javítására fényszedő üzemet alakítottak ki: angol, Fer­ranti típusú fényszedö gépe­ket béreltek, amelyek a je­lenlegi próbaüzem során, az eddigi tapasztalatok szerint igen jól működnek. A Zrínyi Nyomdában készülő több mint százféle napilap, heti­lap és folyóirat előállítása megkívánja a korszerű tech­nikát, mert itt nagyon fon­tos a gyorsaság és a terme­lési biztonság. Jelenleg 13 lap készül fényszedéssel. A nyomda tervei szerint az át­állás a korszerű technológiá­ra folyamatos lesz, és a jövő év második felében zárul. A Battonyai Petőfi Ter­melőszövetkezetben korán felismerték, hogy a 60-as. 70-es években gyakori bel­víz miatt szükség van olyan tevékenységekre, amelyek biztonságosabbá tehetik a gazdálkodást. Ezekben az években a súlyos belvízká­rok miatt jószerével csak az ipari tevékenységre támasz­kodhattak. Tizenöt esztendeje meg­szűnt a helyi gépállomás, s mindez kapóra jött a Petőfi Tsz-nek. Átvették a gépállo­mást és vasipari üzemükben 60 szakember kezdett el dol­gozni. Kezdetben lakatos- munkákat vállaltak a kör­nyék Mezőgép-vállalatainak. Később tovább bővítették termékszerkezetüket. Ma már kapcsolatban áll­nak a Hódgéppel, a makói és orosházi Mezőgép-válla­lattal. Az anyavállalatoktól érkezik az alapanyag Batto- nyára, ahol feldolgozzák és a készterméket szállítják vissza. A közelmúltban át­adott Ferihegy—II. repülő­téren is találkozunk a Hód- gép poggyászkocsijaival, amelynek alvázát a Petőfi Tsz-ben gyártották. Jócsák István, a közös gazdaság fiatal elnöke el­mondta, az idén a korábbi­nál kisebb nyereséget ér el a vasüzem. Ennek az oka elsősorban az, hogy az év első negyedévében kevés megrendelésük volt, nem tudták kihasználni a teljes kapacitást. Jelenleg tárgya­lásokat folytatnak a part­nerekkel az üzem jövő évi megrendeléseiről. Várhatóan több munkájuk lesz, s így 1986-ban a mostani 1,2—1,4 millió forintos nyereségnél többet érnek el. Gondoltak a nőkre is, ezért hozták létre 1980-ban a var­rodát. Jelenleg 70 lány és asszony dolgozik itt. Bér­munkában a Békötnek termel az üzem. Ebben az esztendő­ben fennállásuk legeredmé­nyesebb évét zárják. Nyere­ségük megközelíti a 4 mil­lió forintot. A Battonyán előállított ruházati termékek egy része a Békötön keresz­tül eljut a Szovjetunióba és az Amerikai Egyesült Álla­mokba is. Július elsején négy kör­kötő gépet állítottak mun­kába. A következő évnek új elképzelésekkel vágnak neki. Megvásárolták az Énei he­lyi telepét. Itt ruhaüzemet kívánnak kialakítani. A Béköttől kapják a techno­lógiát, az anyagot és az or­sózó gépeket. Ha tervük megvalósul, három műszak­ban további 50-60 nő jut munkaalkalomhoz Battonyán. Négy évvel ezelőtt hozták létre az alumíniumüzemet. Bérmunkában a Budapesti Alumíniumgyár tiszafüredi gyá regy ségének szál 1 í t j ák többek között a7- itt előállí­tott ételhordókat, tojássütő­ket. Az üzem az idén- telje­síti másfél millió forintos nyereségtervét. Ami a jövőt illeti, nem ilyen biztatóak a kilátások. A tsz vezetői most folytatnak tárgyalásokat az alumíniumüzem meglévő ka­pacitásának lekötésére. Az év elején vették át a tégla- és cserépipari válla­lattól a helyi téglagyárat. Mivel a piacon nem mutat­kozik igény a kisméretű tég­lák iránt, — jelenleg is csak­nem 3 millió forint értékű eladatlan készlet áll a gyár udvarán. A termelését csök­kentő téglagyár várhatóan félmillió forintos jövedelem­mel járul hozzá a gazdaság eredményéhez. A Battonyai Petőfi Ter­melőszövetkezet ipari főága­zata az idén összesen 7—7 és fél millió forint nyeresé­get ér el. Ebben az évben a nagy szárazság miatt — az aszály itt az idén okozta a legnagyobb veszteséget — a növénytermesztésben 8 mil­lió forint kiesés jelentkezett. Különösen a kukoricánál ér­ték érzékeny veszteségek a szövetkezetét. Ennek az ága­zatnak a kiesése megköze­líti a 7 és fél millió forin­tot. Frank Mihály, a tsz ta­pasztalt főkönyvelője a kö­vetkezőképpen ítéli meg a helyzetet. Jövőre az új tevé­kenységi körök bevezetésé­vel, a meglévő ágazatok to­vábbi fejlesztésével szeret­nénk elérni a 10 millió fo­rintos nyereséget az ipari főágazatnál. Évtizedekkel ez­előtt kevesen gondolták vol­na. hogy a mezőgazdasági termeléséről híres határ men­ti nagyközség, Battonya egyik. termelőszövetkezetében mintegy 250-en találnak megélhetést az iparban. A kényszerítő körülmények, a gyakori belvíz, a szabályo­zók alakulása, a meglévő munkaerő jobb kihasználása arra ösztönözte a Petőfi Tsz vezetőit, hogy új úton jár­janak. Tudták, ez az út ko­rántsem buktatóktól mentes, ám mégis vállalták a tag­ság, a jövő érdekében. Most úgy érzik, folytatni kell az ipari tevékenység bővítését. Természetesen nem feled­keznek meg alapvető felada­tukról, a mezőgazdasági termékek termeléséről sem. Törekednek a növényter­mesztésben az 1980 óta meg­lévő komplex melioráció kí­nálta lehetőségek jobb ki­használására. Battonyán jól tudják, csak az alaptevé­kenység és az ipari föágazat együttes fejlesztésével tud­nak előrelépni a jövőben. Ehhez most mind a tárgyi, mind a személyi fettételek adottnak látszanak. Verrasztó Lajos j5 WIENER- NEU DOP ,.Versenyistálló" nyílt november 29-én, pénteken a Buda­pest Sportcsarnokban. A háromnapos rendezvényen, az l. magyar versenyautó-kiállításon sok-sok — eddig csak tele­vízióban vagy videón látott — autó-, motorcsemegét láthat­tak a borsos — 160 forintos — belépő ellenében az érdek­lődők ezrei. Á megnyitón ott volt Bernie Eclestone, a Forma l. vezére. A kiállítás vendégeként láthattuk a finn Keke Ros- berget, a Forma l-es világbajnokot is. Találkozhattunk ter­mészetesen az autó-, motorsport hazai csillagaival is. Ám a legnagyobb sztárok, az Audik, a Renault-ok, a Porsche-k, a Hondák, a Ladák és a Forma 1-esek voltak. A kiállítás remélhetőleg hamarosan folytatódik a mogyo­ródi versenypálya betonján . .. Lóerők szöges cipőben Skoda-csoda Fazonigazítás a karosszéria tövében HORNOK ERNŐ KEPÖSSZEÁLElTASA

Next

/
Thumbnails
Contents