Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-23 / 300. szám

1985. december 23., hétfő LÜPSZÉL Jókívánságok Vonalban voltunk Mint minden évben, az idén is menetrendszerűen megérkezik a szilveszter. Ilyenkor mi sem maradunk ki az ünneplésből, no meg a jövő évi jókívánságokból. Nem győzzük olvasni a köszöntő leveleket és az üd­vözlőkártyákat. Ezekben változatlanul az igazság ki­mondásra biztatnak ben­nünket, még azok is, akik szerint 'a sajtószabadság azt jelenti, hogy azt írjuk meg, amit szabad. És hogy mit szabad, azt természetesen valaki mindig eldönti. Nem szabad írni például a . . . Már majdnem leírtam, amit nem szabad, pedig a múltkor, amikor tényleg le­írtam, többen azt mondták, hogy ezt egy darabig ne te­gyem. Mert attól, hogy az újság megírja még nem ol­dódnak meg a dolgok, csak izgatjuk vele a közvéle­ményt. Menjek inkább sé­tálni, a mellettünk levő . . . (node jobb, ha azt se írom le. hogy hová). Megfogadtam a tanácsot, bár ne leltem volna. Mert ahogy sétálgattam, egy energiaszolgáltató intézmé­nyünk közönségszolgálati irodája előtt találtam ma­gam. És úgy jártam, mint az egyszeri ember, akinek azt mondták, hogy mindent tehet, csak egyet nem: nem gondolhat a fehér elefántra. Attól fogva más sem járt az eszében, mint ez az albino állat, és most én is ebbe a csapdába estem. Nem tud­tam kiverni a fejemből két telefont. Az egyik szerint egyre népszerűbb energia- hordozónk fűtőértéke nem annyi, amennyi, az ára vi­szont annyi. Megpróbáltam megtudni, mi az igazság, beszéltem is a szolgáltató illetékesével, aki megnyug­tatott, hogy a dolog nem úgy van. hanem éppen el­lenkezőleg. Vagyis nem ke­vesebb, hanem több. de az ára marad, nem kell meg­ijedni. De erről azért jobb lenne ha nem írnánk, mert az ilyen cikkek csak boly­gatják a közvéleményt-. No. de nem szóltam még arról a másik telefonról. Merthogy az illetékes — ki tudja, miért — nem bízott az újságíróban, és úgy gon­dolta, nem árt a nagyobb nyomaték. Felhívott tehát egy még illetékesebbet, aki persze, még mindig kis ille­tékes volt, mert a nagy il­letékesek — hihető, nem hihető — nem szoktak nyo­matékfeladatot vállalni. Nos, ez a kis illetékes szin­tén telefonált, és ez volt az a második telefon. Eszerint nem aktuális most e kérdés, mert egyrészt tényleg jobb. másrészt folynak a tárgya­lások az árcsökkentésről, ha mégis rosszabb. Egy elha­markodott újságcikk pedig csak megzavarhatná a dol­gokat. Hogy kiverjem a fejemből ezeket a gondolatokat, azon töprengtem, milyen témá­val kellene foglalkozni. Jobb híján a sport jutott az eszembe, és egész megörül­tem, hogy végre találtam egy olyan területet, amely­ről mindent el lehet mon­dani. Szóltam is kollégám­nak, hogy mostantól a sportrovaton dolgoznék, mi­re ő előhúzott egy levelet. Ezt akkor kapta. amikor egy, az ellenfélnek'ítélt 11- esről azt írta, hogy jogos volt, és ezzel — a sportkör akkori vezetői szerint — „teljesen szubjektiven, a valóságot mellőzve tájékoz­tatta az ország sportszerető közvéleményét, és lejáratta a magyar labdarúgósport / kivívott egzisztenciáját is". Akkor hát, nem is tu­dom . . . Legjobb lesz, ha írok egy dicsérő cikket a megye legrosszabb vállala­táról. Azt mondják a szak­ma öreg rókái, olyan még nem volt, hogy valaki ezért reklamált volna. Lónyai László Amikor egy héttel ezelőtt vonalban voltunk, tizenné­gyen hívták föl szerkesztősé­günket. Kérdéseikre az aláb­biakban válaszolunk. B. Gábor, Üjkígyós: — Sertéshizlalással foglalko­zom, de csak kicsiben. Jövő­re szeretnék lényegesen több sertés hizlalni, nevelni, 500 süldőt és 100 hízót tartanék. Számításaim szerint a bruttó árbevételem mintegy egy­millió 300, egymillió 400 ezer forint lenne. Azt szeretném megtudni, hogy milyen ösz- szeghatárig adómentes a ser­téshizlalás. milyen kedvez­ményekre számíthatok, illet­ve hogyan alakulnak az adó­kulcsok. A megyei tanács pénzügyi osztályának adócsoportjától a következő felvilágosítást kaptuk kérdésére: ha a serté­seket szocialista gazdálkodó szerveknek értékesíti, akkor az árbevételéből sertésen­ként 1500 forintot kell le­vonni. Az ön esetében az adóalapja így 4—500 ezer fo­rint lenne. A sertéshizlalás 150 ezer fórint árbevételig adómentes. Az adókulcs 150 ezer forinttól 50 ezer forin­tonként 1 százalékkal emel­kedik, egészen 350 ezer fo­rintig. Háromszáz-ötvenezer forint fölött egységesen 10 százalék adót kell fizetni. De további kedvezményekre is számíthat. Ha olyan segítő családtagot foglalkoztat, aki­nek nincs munkaviszonya — például a feleségét, aki ház­tartásbeli, vagy valamelyik nagyszülőt, aki Önökkel él egy háztartásban — akkor fejenként 30 ezer forintot levonhat az előbb kiszámí­tott 4—500 ezer forintból. A sertéshizlalásban, -nevelés­ben segítő nagykorú, kereső családtag után 15 ezer fo­rintot vonhat le az adóalap­ból. Például, ha van egy nagykorú fia, aki egy háztar­tásban él Önökkel. Ugyanez érvényes akkor is, ha a fiú betöltötte a 16. évet, és isko­lai tanulmányokat folytat. Végül szintén levonható az árbevételből, ha olyan 20 ezer forintnál drágább gépet vásárol, ami a sertéshizlalást, -nevelést szolgálja. A gépet csak állami és szövetkezeti üzletből lehet vásárolni, amit természetesen számlával kell igazolni. Gépvásrlásra legfel­jebb 100 ezer forintot szá­molhat el. Ha a sertéseket magán- személyeknek adja el. akkor nem számolható el a serté- senkénti 1500 ‘ forintos ked­vezmény. A segítő családta­gokra vonatkozó kedvezmé­nyek viszont akkor is meg­illetik. B. Lajos, Szarvas: — Szarvason, a Dr. Melik János u. 1. számú házban lakom. Rajtunk kívül több mint 60 család él itt. Ügy volt. hogy a házba a fűtési szezon előtt bevezetik a gázt. A belső ki­vitelezési munkákkal több mint 10 nappal ezelőtt el­készültek a szakemberek, de azóta sem kötötték be a gázt. Azt szeretném tudni, hogy mikor kötik be végre a gázt a lakásokba. Erdei Rezső, a Dégáz bé­késcsabai üzemegységének vezetője: — Az épületben le­vő lakások belső gázszerelé­sét, illetve a fővezetékre való csatlakozó vezeték kiépítését a Technorg Team Ipari Szol­gáltató Szakcsoport Gyoma- endrődi Alkotmány Tsz-nél levő ágazata vállalta. A belső szereléseket a közelmúltban elvégezték, de nem készültek el az alap- és a felszálló ve­zetékekkel. Tíz nappal ez­előtt elvégeztük a nyomás­próbát. ami sikertelen volt. Utána kijavították a hibákat, de továbbra is vannak olyan hiányosságok, ami miatt a vezeték nem alkalmas a gáz­szolgáltatásra. Tudomásom szerint napokon belül elvég­zik a még szükséges mun­kákat, és akkor üzembe he­lyezzük a vezetéket. A Dégáz október végén helyezte üzem­be a fővezetéket, tehát ha a belső szerelési munkákkal a kivitelezők akkorra készen lettek volna, novembertől a lakók használhatnák gázké­szülékeiket. P. István és B. Jánosné, Békéscsaba: — A Kőris utca 6. szám alatt vettem 80 ezer forintért egy garázst. Az il­letékhivatal azonban 110 ezer forint ütán szabta ki az ille­téket. Nem értem, hogy mi­ért, mert tudomásom szerint a Millenniumi lakótelepen a közelmúltban adott el az OTP új garázsokat 68 ezer forintért. Nekem a Kulich-lakó- telepen van a garázsom, amit a közelmúltban vettem 70 ezer forintért. Az illetékhi­vatal először kiküldte az ér­tesítést, hogy 110 ezer forint után fizessek illetéket. Fel- lebeztem. kijöttek a hivatal­tól megnézni a garázst. Vé­gül megállapodtunk, hogy 80 ezer forint után fizetek illetéket. Azt nem értem, hogy miért vállal magára az illetékhivatal árfelhajtó szerepet, amikor amúgy is gyorsan mennek föl az árak. Zahoránné Csillag Mária, az illetékhivatal főelőadója: — Az illetékhivatal minden­kor a valós napi forgalmi árak megállapítására törek­szik, ezután szabjuk ki az il­letéket. (A garázsok esetében ez 17 százalék.) Az adó- és értékbizonyítványt mindkét esetben a Békéscsabai Vá­rosi Tanács állította ki 110 ezer forintra. Ismereteink szerint a 110 ezer forint tük­rözi a garázsok napi forgal­mi értékét. Tehát nekünk nem szándékunk az áreme­lés, kizárólag a napi forgal­mi érték tükrözése. Ha vala­ki nem ért egyet az adó- és értékbizonyítvány alapján ki-állított illetékkel, akkor értékegyeztetésre kerül sor. Az illetékhivatal egyik dol­gozója kimegy a helyszínre, és felméri a garász állapo­tát. B. J.-né esetében is ez történt, megállapodtak a szakértőnkéi, hogy a garázs értéke 80 ezer forint, ami után ki is fizette az illetéket. De ha valakivel nem tudunk egyezségre jutni, akkor szak­értői becslést kérhet. Ha a szakértői becslést sem fogad­ja el. még akkor is fellebbez­het a megyei tanács pénzügyi osztályához. L. István, Békéscsaba: — A Veszély csárda háta mö­gött a hobbikerteket zárt­kertté nyilvánították, a bé­késcsabai áfészen belül szak­csoportot alakítottunk. Nem tudom, hogy a hobbikertek­hez vezető utak karbantartá­sa kihez tartozik, és azt sem. hogy az áfész mikor vezeti be a hobbikertekbe a koráb­ban ígért villanyt. Szőke László, a Békéscsa­ba és Vidéke Áfész osztály- vezetője: — A szakcsoporti tagértekezleten idén nyáron vetődött fel, hogy be kellene vezetni a hobbikertekbe a villanyt, és a földutakat jó lenne téglatörmelékkel fel­tölteni. A tagértekezlet úgy döntött, hogy a közös pénz­ből először a közös utat töl­tik fel téglatörmelékkel. A téglagyár ígérte, hogy janu­árban megkapjuk az út fel­töltéséhez szükséges 50 köb­méter téglatörmeléket, amit azonnal ki is hordunk. Ugyancsak a szakcsoporti tagértekezleten ígérte meg az áfész, hogy ha mindenki alá­írja a kötelezvényt, hogy vállalja a villany bevezeté­sének ráeső költségét, akkor az áfész elkészítteti a tervet, és a kivitelzés után a DÁV- nak kifizeti a pénzt. A ta­goknak egy év alatt havi egyenlő részletekben kell tör­leszteni. Most tárgyalunk a DÁV-val a villany bevezeté­sének összegéről. A februári tagértkezleten már pontos összeget tudunk mondani, és akkor eldőlhet, hogy kell-e a villany, vagy nem. Egyéb­ként a pénz megelőlegezésé­ért mindössze azt kérjük a szakcsoport tagjaitól, hogy 1000-1000 forint értékű ter­ményt az áfészen keresztül értékesítsenek. K. J.-né, Békéscsaba: Albérlők után kell-e adót fizetni ? — Albérletből, ágybérlet­ből és komfort nélküli lakás bérbe adásából származó jö­vedelem után nem kell adót fizetni, ha a kiadott lakrészt lakás céljára használják. P.-né, Békéscsaba: — Li­batöméssel foglalkozom. Ed­dig a bruttó jövedelemadóm 20 százalékát községfejleszté- si adóra fizettem. Januártól megszűnik a kofa és helyébe lép a teha, ha ezt a lakosság megszavazza. A kérdésem az, hogy kell-e továbbra is fi­zetni a 20 százalékot. — Január elsejétől a 20 százalékot nem kell fizet­nie, de várhatóan megvál­toznak a jövedelemadó-kul­csok. Cs. l.-né, Békés: — A ba­rátnőm fia vett egy motor- kerékpárt, ami majdnem 30 ezer forint volt. A fiú most jár Kresz-tanfolyamra, ezért megkérte a jogosítvánnyal rendelkező barátját, hogy vi­gye el valahová. Sajnos, el­csúsztak és összetörték a motort. A motort részletre vették Békéscsabán a jár­műboltban, ott azt mondták nekik, hogy amíg a részletet fizetik, addig nem kell biz­tosítást kötniük, mert a mo­tor automatikusan erre az időszakra biztosítva van. A békési biztosítófióknál vi­szont nem tudnak erről. Mi az igazság? Nemes Gyula, a biztosító megyei igazgatóságának gép- járműkár-rendezési fiókveze­tője: — A motorkerékpár vá­sárlásakor téves felvilágosí­tást kaptak az üzletben, ha az állításuk megfelel a való­ságnak. A motorkerékpárok­ra nem vonatkozik az OTP- nek az az előírása, ami ki­mondja, hogy ha valaki sze­mélygépkocsit részletre vá­sárol, a részlet lejártáig kö­teles biztosítást kötni. Ter­mészetesen ha valaki akarja, akkor a motorkerékpárjára is megkötheti a biztosítást már a vásárlás napján. Mivel eb­ben az esetben nem kötöt­tek biztosítást, az okozott kárért az felelős, aki a bal­esetkor vezette a járművet. Sz.-né, Békéscsaba: — De­cember 15-én a 100-as ABC előtt mandarint árultak, 45 forintért kilóját. Ez rendben is volna, de a mandarint 4 forintos nylonszatyrokban adták. Sokaknak jó lett vol­na a papírzacskó is. Miért kellett a mandarin árát a szatyorral megdrágítani? Vantara Pál, a megyei élelmiszer-kisker. vállalat 100-as ABC-jének vezetője: — Azt hiszem, hogy félreér­tésről van szó. Nem volt kö­telező a mandarint a 4 forin­tos reklámszatyorral meg­venni. Ha valaki kérte, ak­kor természetesen kimértük papírzacskóba vagy akár a saját táskájába is. A kiszol­gálás gyorsítása érdekében adtuk reklámszatyorba a mandarint. Egy vevő kivé­telével mindenki 3-5 kilo­grammot vett egyszerre, amit leggyorsabban így tudtunk kimérni. P. J., Békéscsaba: — A jaminai temetőben nyugsza­nak a hozzátartozóim. Saj­nos, a temetőt szinte alig lehet megközelíteni, mert a Tompa és a Zsigmond utca sarkán borzalmas állapotok uralkodnak. Jó lenne, ha a tanács intézkedne .. . K. Gábor, Békéscsaba: — Mi van Békéscsabán a tehó- val, a szavazásba bevonták-e azokat, akiknek az egy főre eső jövedelme nem éri el a 2500 forintot? Blahut Lajos, a Békéscsa­bai Városi Tanács elnökhe­lyettese: — A tanács műsza­ki osztálya kivizsgálja a kér­désben felvetett problémát és a kérdezőt a közeljövő­ben tájékoztatjuk az intéz­kedésről a Népújságon ke­resztül. A lakossági szavazatok alapján 1986-ra Békéscsabán nem vezetik be a tehót. A szervezést a tanács 1988-ig felfüggeszti, amikor is vár­hatóan a lakosságot érintő adórendszert korszerűsítik az illetékes szervek. Pénzügy­minisztériumi állásfoglalás szerint a 2500 forint alatti jövedelműek véleményét nem vehetik figyelembe a tanácsok és ez természetesen Békéscsabára is vonatkozott. Lovász Sándor NÉPÚJSÁG Emléktábla-avatás Márlanosztrán A második világháború idején a márianosztrai fegy- házban raboskodott magyar és jugoszláv kommunista és antifasiszta nőkre emlékez­tek szombaton Márianoszt- rán. Az ez alkalomból ren­dezett ünnepségen a politi­kai foglyok tevékenységét megörökítő emléktáblát avattak, amelyen a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, a HNF Országos Tanácsa, Pest megye és a község képviselői, valamint több egykori politikai fogoly helyezte ei koszorúit. Magyar—román árucsereforgalom Gombocz Zoltán külke­reskedelmi miniszterhelyet­tes és Constantin Stanca külkereskedelmi és nemzet­közi gazdasági együttműkö­dési miniszterhelyettes szom­baton Budapesten aláírta az 1986. évi magyar—román árucsere-forgalmi és fizetési jegyzőkönyvet. Az aláírásnál jelen volt Nicolae Veres, a Román Szocialista Köztár­saság budapesti nagykövete. Constantin Stancát fogadta Veress Péter külkereskedel­mi miniszter. A jegyzőkönyvben elő­irányzott kölcsönös szállítá­sok értéke 652 millió rubel, amely jelentősen meghalad­ja az előző évit. Az árucse­re-forgalmi egyezmény kere­tében többek között szer­számgépeket, híradástechni­kai berendezéseket, különfé­le műszereket, járműalkatré­szeket, vegyi termékeket, .gyógyszereket szállítunk Ro­mániába, ahonnan Dácia és Aro gépkocsikat sót. szóda­termékeket. bútort és egyéb termékeket vásárolunk. Szombat éjjeltől csillagászati tél Szombat éjjel beköszön­tött a csillagászati tél föld­részünkön. Ennek érkeztével — közép-európai idő szerint 23.08 órától — rövidülnek az éjszakák, hosszabbak lesz­nek a nappalok. A napfor­dulóra jellemzően szomba­ton volt a legrövidebb a nappal, a Nap 15-52 órakor nyugodott le, ^inek ellené­re az országban nem egy helyen plusz 10 Celsius-fo- kot mértek. Mint Bóna Márta, a Me­teorológiai Intézet munka­társa elmondta, a csillagá­szati tél az idén meglehető­sen enyhe időjárás közepet­te, az átlagnál 5—8 fokkal melegebb időben köszöntött be. Szombaton az ország te­rületén napos, szinte tava- szias idő volt. A csillagászati tél eljöve­telekor egyébként a mosta­ninál enyhébb napok is vol­tak; a legmelegebb 1886-ban volt, amikor 14 Celsius-fo- kot mértek Budapesten. A leghidegebb napfordulót 1927-ben jegyezték fel, a fő­városban a hajnali órákban —18 Celsius-fokot mutattak a hőmérők. 100 éves a motorkerékpár — bélyegsorozat A posta „100 éves a motor- kerékpár” elnevezéssel 7 érték­ből álló bélyegsorozatot hoz forgalomba december 28-án. A bélyegsorozat Lengyel György grafikusművész terve alapján 387 000 fogazott és 6300 fogazatlan példányban, acélmet­széssel és mélynyomással, a moszkvai Goznak Nyomdában készült. A sorozat 1, 2, 4 és 6 forin­tos értékei a motorkerékpár- gyártás fejlődését mutatják be 1885-től 1984-ig, időrendi sor­rendben, egy-egy jellegzetes tí­pus ábrázolásával. A bélyegké­pen a motorkerékpár típusa, a motor űrtartalma és a gyártás évszáma olvasható, és — az 1885-ös Daimler petróleumos lo­vaglókocsitól az 1984-es Fancit Sprinter-ig — a motorok rajza látható. Rázós kérdések — magvas válaszok — Igaz-e, hegy január elsejétől a macskák után is adót kell fizetni? — kérdezte egy hölgy, gyaníthatóan ál­nevet használva. — Nos, a nőtlenségi adó bevezetéséről a napokban hal­lottunk pletykákat, ami összefüggésbe hozható a cicákról feltett kérdéssel. Az állatvédők azonban olyan híreket szi­várogtattak ki, hogy erősen elleneznék a dolgot. Szak­értőik azt mondják, hogy ha a cicaadó életbe lépne, akkor a kárörvendő egerek az eddigieknél is hangosabban cin- cognának. Ezzel pedig túlzott teljesítményre sarkallnák a kandúrokat. Egy olyan időszakban, amikor a kandúrok halálozási statiszikája rohamosan romlik, átlagéletkoruk lényegesen elmarad a bájos cicamicákétól. Egyszóval: a macskaadó bevezetése végzetes következményekkel járna a népgazdaságra, amit az illetékesek egyszerűen nem mernének vállalni. K. Péter, Békéscsaba: — Igaz-e, hogy január elsejé­től emelkedik a hús és az autók ára? — A hús és az autó egyaránt kényes áru. A rájuk vo­natkozó áremeléseket — a megfelelő pillanatig — rendre titokban tartják. Hivatalos helyről semmit nem tudha­tunk meg, de biztos információkat mégis szerezhetünk a különböző közéleti helyiségekben. Ezért a kérdés kap­csán, fáradságot nem kímélve, végigjártam néhány rossz hírű italboltot. Megnyugvással közölhetem, hogy a törzs­vendégek sem a húst, sem az autókat nem említették. Inkább arról panaszkodtak — meglepő egyöntetűséggel —, hogy az alkoholtartalmú italok áremelésétől retteg­nek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents