Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-21 / 299. szám

NÉPÚJSÁG 1985. december 21., szombat UNK Mezőkovácsháza 1986. január 1-tttl: város A Mozaik Aruház I Az áfész cukrászüzeme A földeken a jövőt alapoz­zák Az Üj Alkotmány Tsz kor­szerű terménytárolója Mezőkovácsháza lakossága két évvel ezelőtt erősen re­ménykedett abban, hogy a várossá nyilvánításra be­nyújtott pályázatát az illeté­kesek kedvezően bírálják el. Egyszer azért, mert Mátyás király idejében a település már elérte a mezővárosi ran­got, azután, mert már 1872- ben járási székhellyé nyilvá­nították és 1950 után, a megyerendezést követően, az eleki, mezőkovácsházi és bat- tonyai járások összevonásá­val újonnan kialakított já­rásnak is központja maradt. 1970-től pedig nagyközség­ként tett eleget — növekvő dinamikával — középfokú szerep körének. Érveik sorában ott szere­pelt még egy igen tetszetősen kerek évforduló is: Mezőko­vácsháza 1983-ban ünnepelte megalapításának 500. évfor­dulóját. Nos, a döntés ismert: a nagyközség 1984. január 1- gyel, a közigazgatás átszer­vezésével városi rangot ka­pott, azzal a feladattal, hogy a vonzáskörzetében — 17 helység több mint 50 ezer la­kosára érvényesen — a kö­zépfokú ellátás letéteménye­se legyen, s ezt a szerepkört a középfokú oktatásban, meg az ügyészségi-bírósági fel­adatok ellátásában a körzet másik két nagyközségével. Mezőhegyessel és Battonyá- val megosztva gyakorolja. ami késik, nem múlik Azóta szűk két év telt, s íme az Elnöki Tanács 37 85. sz. rendeletével másik 15 te­lepüléssel együtt 1986. janu­ár 1-gyel várossá nyilvání­totta Mezöko vácsházát, az Alföld déli részén, a Maros —Körös közének vidékén, a Szárazér partján fekvő tele­pülést. így megyénk hetedik városa, vidékünknek abban a térségében „született”, ame­lyet az országos település- fejlesztési koncepció város- hiányos területnek minősít. S ez így is van. Elegendő egyetlen pillantást vetnünk a térképre, máris szembetűnik, milyen szabálytalan az az új várost ölelő gyűrű, amelynek kerületén Mezőkovácsházá- tól 30 kilométerre Orosháza. 46 kilométerre Békéscsaba. 43-ra Gyula és 50-re Makó fekszik. Egy jó térképről az is le­olvasható, hogy Mezőkovács­háza az országos vasútháló­zatba egyetlen mellékvonal­lal kapcsolódik, elkerülik az országos főútvonalak is, te­rületét mindössze két alsóbb­rendű út szeli át. Nagyon sok feladatot kell tehát meg­oldania a jövőben ahhoz, hogy térségi küldetésének, az itt lakók megelégedésére te­hessen eleget. Nézzük, mit hozott magával mindehhez a múltból, mit alapozott meg a közelmúltban, hol tart ma és mit ígér számára a jö­vő? A távolmúltról az eddigie­ken túl talán annyit érdemes még megjegyezni, hogy — hasonlóan az ország más vi­dékeihez — a tatár, majd a török a Csanádi lösz lakott helyeit is felprédálta, el­pusztította, minek következ­tében Kovácsháza területét is csak pusztaként emleget­ték egészen 1814-ig, amikor is bérlői, a Bittó testvérek. Imre és Albert, dohányker- tészeket telepítettek le itt, a későbbi Nagy-, majd Hosz- szú-Ko.vácsháza megalapító­it, kik ezen elnevezésekkel különböztették meg települé­seiket a két szomszédos Ko­vácsházától : Tótkovácsházá­tól, a mai Végegyházától, il­letve Refkovácsházától, amely 1969-ben egyesült a két hosszú utcájáról elneve­zett Hosszú-Kovácsházából lett Mezőkovácsházával. A ragyogó adottságú föl­deket tehát a dohányterme­lők kezdték itt megművelni, őket a gazdasági kényszer, a dohány árának esése „térítet­te át” a múlt század köze­pén a fuvarozásra, de ebben is országos hírűekké váltak: Szeged—Arad, Temesvár— Szolnok, Erdély—Dunántúl kizárólagos szállítói voltak, míg 1883-ra az arad—Csaná­di vasút meg nem épült. Üj- fent a föld felé fordultak: meghonosították a seprűci- rok-, majd a gabonater­mesztést, de továbbra sem mondtak le arról, hogy pia- cozzanak, most már a maguk gyártotta kocsikon, a telepü­lés iparosainak, kézművesei­nek portékáit szállították a vásárokra. Mindezzel igen fontos és gazdag örökséget hagytak a falura azl944-gyel kezdődő új világ idejére is. Magad uram, ha szolgád nincs Mezőkovácsháza — ahol a két világháború közt mind­össze egy szeszfőzde, két ma­lom, meg egy kocsigyár mű­ködött — egészen az 1960-as évek végéig kimaradt az iparosításból. Ez azután két­féle következményt vont maga után. Az egyik — és ez adta és adja meg napjaink Mezőkovácsházájának is leg­főbb sajátosságát —, hogy a mezőgazdaság mellett a ke­resők egyre nagyobb hánya­dának adott munkaalkalmat itt a kereskedelem, a ven­déglátás, a közlekedés és a lakossági szolgáltatások csak­nem minden ágazata. Ezért van az ma, hogy a munka- vállalóknak csaknem felét — ezen belül a kereskedelem­ben a keresők 18—20 száza­lékát — e körben találjuk. A késői iparosítás másik következménye már koránt­sem ilyen szívderítő. Arról van tudniillik szó, hogy 1960 és 1980 között az egykori me­zőkovácsházi járás népessé­gének egyharmadát, maga Mezőkovácsháza pedig ugyanezen idő alatt lakossá­gának egytizedét veszítette el. E vidéket, sajnos a legak­tívabb nemzedékek és az át­lagosnál jobban képzetteb­bek hagyták el elsősorban, s hogy e folyamatot Kovács­háza megállítsa, önerőből is igyekezett a gazdasági életet fellendíteni, a hely.- és kör­nyékbelieknek minél több munkaalkalmat teremteni. A kedvező adottságok ki­használásával és a szellemi tőke koncentrálásával a he­lyi termelőszövetkezet — ahol jelenleg 41 felsőfokú végzettségű, 80 érettségizett és 380 szakmunkás dolgozik —, az Üj Alkotmány Tsz a tájegység jobb mezőgazdasá­gi üzemei közé tartozik. Ez a közös gazdaság több mint két évtizede műveli egymaga az 5400 hektáros kovácsházi határt 700 dolgo­zó taggal, 500 nyugdíjasról is gondoskodva. Éves árbevé­tele gabona és ipari növé­nyek termesztéséből, sertés-, szarvasmarha- és lótartásból, építőipari és kísérleti gépja­vító részleg üzemeltetéséből meghaladja a 300 millió fo­rintot, az általa szervezett háztáji termelés pedig a 45 milliót. Kis- és nagyüzem együttesen 24 ezer sertést hizlal meg évente Mezőko- vácsházán. Ugyanakkor az Üj Alkotmány Tsz a geszto­ra az országos jelentőségű zöldségvetőmag-termelő tár­sulásnak is. «• Nem kevésbé figyelemre méltóak a már említett ter­cierágazat legjelentősebb képviselőjének, a Mezőko­vácsháza és Vidéke Afésznek a népességmegtartásra tett erőfeszítései sem. A térség egészében mintegy 1500 em­bert — ebből 600-at Kovács­házán — foglalkoztat a fo­gyasztási szövetkezet, amely a kereskedelem és a vendég­látás mellett exportra ter­melő üzemeket is magáénak mondhat. Mezőkovácsháza térségében állítják elő az ország seprű­éi roktermésének 90 százalé­kát, amelynek felvásárlásá­ban, feldolgozásában és ér­tékesítésében az áfész a Ci- tévvel osztozik. Ugyanígy or­szágos jelentőségű az az ál­tala kialakított termelőkor, amelyben kisüzemek százai­val együttműködve a törzs- libatartást'ól a keltetésen, a libanevelésen, a tolltermelé- sen, a -hizlaláson át, a liba­máj-exportáláson, baromfi- feldolgozáson, tollkikészíté- sen keresztül, egészen a pe­helypaplanok varrásáig és kiviteléig mindent maga old meg. A közelmúlt jövőt alapozó dolgainál tartunk hát. S ha ennek taglalásában végére hagytuk az ipar szerepét, ab­ban sincs véletlen még ak­kor sem, ha ez az ágazat ma már nagyobb súllyal sze­repel a foglalkoztatásban, mint a mezőgazdaság. Két­ségtelen, hogy a körzetből bejáró ingázók — kiknek aránya 22 százalék a helyben foglalkoztatottakhoz mérten — elsősorban a három jelen­tősebb ipari üzemben, illetve a termelőszövetkezetek épí­tőipari vállalatainál találnak elsősorban munkát. Hetedik a hetedikben A négy cég — a Mezőgép, az Évig helyi üzeme, a Bé- köt itteni telepe, s az ÉSZKV — azonban együttesen is csak az aktív dolgozók 23— 24 százalékát fogadja. Ezek közül az orosházi társ gyár­ral közös „fedél” alatt nem­rég új vállalatot alapított Mezőgép — a fontos export­cikknek számító csőtörők és silóvágók gyártója, a sze­mélyautók szervizének üze­meltetője —, az új város egyetlen önálló ipari üzeme. Az Évig az útkeresés nehéz­ségei miatt csupán fele any- nyi embert alkalmaz egyelő­re, mint amennyit eredetileg reméltek tőle, a Béköt tele­pén pedig mindössze százan dolgoznak. Ez hát összességében az a gazdasági háttér, amelynek immár egy 7 ezer lelkes vá­ros további fejlődését kell „táplálnia”,. olyan városét, amelynek a hetedik ötéves tervben jó néhány olyan fej­lesztést kell megvalósítani, amelyeket már a korábbi időszakban is nehezen nél­külözött. Azt kell monda­nunk, hogy megyénk hetedik városának hetedik ötéves ter­ve igazán impozáns. Az utóbbi időkben birtok­ba vett új tanácsháza, OTP— bank—ÁB-székház, földhiva­tal, rendőrkapitányság, 8 tantermes általános iskola, 40 férőhelyes bölcsőde, gimná­zium, tsz-központi iroda mel­lett a következő esztendők­ben épül fel az új postaköz- pont, buszpályaudvar, hét új orvosi lakás, négy új gimná­ziumi tanterem, Dégáz-ki- rendeltség, sütőüzem, kisál­lat-feldolgozó, vetőmag-fel­dolgozó üzem, több kilomé­ter út, járda és több száz la­kás — hogy csak a legfonto­sabbakat említsük. Kőváry E. Péter Kislexikon S*; • — A település lakónépességének száma (1985. január 1-i állapot) : 7186 fö — 100 lakásra jutó lakos 272 fő — Komfortos lakások aránya 55% — Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya (vízvezetékkel ellátottak aránya) : 56% — Közüzemi csatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya: 10% — Belterületen megépített gázvezeték hossza: 21,4 km — Bekötött lakások aránya:- 27°;, — Kiépített belterületi utak aránya: 49% — Egy körzeti orvosra jutó lakos: 1785 fö — Az ezer lakosra jutó évi szakrendelési órák száma: 1217 — Az ezer lakosra jutó óvodai férőhely: 48 — Egy osztályteremre jutó általános iskolai tanulók száma: 26,7 — Egy középiskolai osztályteremre jutó tanulók száma: 48,7 — Középfokú oktatási intézményekben tanulókból bejárók aránya: 58,2% — Ezer lakosra jutó bolti alapterület: 847 — összes bolti, kiskereskedelmi forgalomból az iparcikkforgalom aránya: 64,1" o — Ezer lakosra jutó összes vendéglátóhelyi alapterület: 503 m! — Az egy lakosra jutó összes vendéglátóipari forgalom: 5492 Ft Az új tanácsháza Önálló lett a Mezőgép Hiányzik egy reprezentatív étterem Karácsonyi vásár a Mozaikban Fotó: Fazekas Bászló

Next

/
Thumbnails
Contents