Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-21 / 299. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. DECEMBER 21., SZOMBAT Ara: 2.20 forint XL. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM Megkezdődött az Országgyűlés téli ülésszaka Pénteken, délelőtt 10 órakor a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés téli ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára; Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A téli ülésszakot Sarlós István nyitotta meg. Az országgyűlés elnöke kegyeletes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülészak óta elhunyt képviselőkről: Nánási Lászlóról és Sugár Imréről, valamint Oláh István hadseregtábornok, honvédelmi miniszterről. Az elhunyt képviselők emlékét az Országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, s az ülésszak résztvevői egyperces néma felállással rótták le kegyeletüket. A Sugár Imre elhalálozása miatt megüresedett képviselői helyre az Országgyűlés dr. Borsos Sándor. a Marcali Városi Kórház osztályvezető főorvosa mandátumát igazolta. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsától közös átirat érkezett az Országgyűléshez, amely javasolja, hogy az Országgyűlés Bognár Rezsőt az Elnöki Tanács tagjává válassza meg. Az Országgyűlés a javaslatot egyhangúlag elfogadta. A törvényhozó testület tudomásul vette a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának az őszi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését. Ezután Sarlós István bejelentette, hogy a Minisztertanács benyújtotta az Alkotmány és a választási törvény kiegészítéséről szóló, a népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló, továbbá a Magyar Népköztársaság 1986. évi költségvetéséről és a tanácsok 1986—90. évi középtávú pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslatot. A képviselők ezután döntöttek a tanácskozás napirendjéről: az alkotmány és a választási törvény kiegészítéséről szóló törvényjavaslat; a népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló törvényjavaslat; a Magyar Népköztársaság 1986. évi költségvetéséről és a tanácsok 1986—90. évi középtávú pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslat: interpellációk. oktatásügyének. közlekedésének és természeti környezetének jövőjét. A soron következő öt esztendő nagyszabású feladatainak kimunkálásában a legelső munkaszakasztól kezdve széles körű szakmai, tudományos és társadalmi háttérre támaszkodtunk. Faluvégi Lajos ezután a tervjavaslat néhány különösen fontos összefüggését emelte ki, részletezve a VI. ötéves tervidőszakban elért eredményeket, a gazdaság gondjait. Az elmúlt évek gazdasági fejlődésének sajátosságaiból több olyan tanulság adódott a jövőre nézve, amelyet az új középtávú terv kidolgozása során már figyelembe vettünk. Ezek közül kettőt emelek ki. Az egyik tanulság: a külföldi hitelek előnyeit és későbbi terheit különösen nagy gonddal kell mérlegelni. Adósságokat csak olyan mértékben szabad vállalnunk, hogy azok terhei a föltételek váratlan megromlása esetén se szűkítsék túlságosan a gazdaságpolitika mozgásterét. A mostani közép- és hosszú távú tervező- munkában ügyeltünk arra. nehogy megismétlődjön az egyensúly rovására menő elosztás. A VII. ötéves terv időszakában — ha lassabban (Folytatás a 2. oldalon) pin Ezután — az elfogadott na- Markója Imre igazságügymiendnek megfelelően — niszter emelkedett szólásra. Markőja Imre beszéde — Két évvel ezelőtt, 1988 decemberében fogadta el az Országgyűlés az 1983. évi III. törvényt, az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról. Űj választási törvényünk szabályozása tovább bővítette az állampolgári jogokat, javította ezek gyakorlásának feltételeit, határozott intézkedésekkel erősítette a nép- képviseleti testületek társadalmi-politikai szerepét, s épp a demokratikus elemek gyorsabb kibontakoztatása érdekében ésszerűsítette és egyszerűsítette a választások előkészítését és lebonyolítását— A közvetett választások a javaslatban szabályozott új formáját az alkotmányban kell rendezni, méghozzá a 71. paragrafus (1) bekezdésének kiegészítésével. — Az alkotmány ezen’ új rendelkezésének megfelelően szükség van a választási törvény módosítására is azzal, hogy e törvény már szabályozza a megüresedett képviselői hely betöltésének határidejét is. Az egyéves határidő lehetővé teszi, hogy kellő előkészítés után e törvénynek megfelelően választhasson képviselőt az Országgyűlés. — A Minisztertanács megbízásából kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot fogadja el, és ezzel tegye lehetővé az országos választási listán megválasztott képviselők megüresedett helyeinek betöltését — mondotta Markója Imre, s befejezésül tájékoztatta a képviselőket arról, hogy a törvényjavaslatot megtárgyalta az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága is. s azzal egyetértve felkérte őt: nevükben is javasolja a törvényjavaslat elfogadáA törvényjavaslathoz hozzászólásra senki nem jelentkezett. Az Országgyűlés gz alkotmány és a választási törvény kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezután megkezdődött a népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese tartotta meg expozéját. Faluvégi Lajos expozéja Elöljáróban hangsúlyozta: a VII. ötéves terv most beterjesztett törvényjavaslata az MSZMP XIII. kongresz- szusának határozatán és a kormánynak az Országgyűlés által elfogadott munka- programján alapul. A társadalmi előrehaladásnak és a gazdasági fejlődésnek reális céljait tűzi ki elénk. — A belföldi felhasználás kényszerű visszafogásában rejlő — az egyensúlyt javító — lehetőségeket az elmúlt években javarészt kiaknáztuk. Ezen az úton már nem járhatunk tovább. Meg kell kezdenünk a kibontakozást! Amiként azonban az egyensúly megszilárdítását sem alapozhatjuk már kizárólag arra, hogy a belföldi felhasználást korlátozzuk, akként a kibontakozás sem épülhet pusztán ennek ellenkezőjére: arra, hogy a hazai keresletet élénkítsük, s a beruházásokat növeljük. Ezért a tervnek az a fő törekvése, hogy egyre nagyobb teljesítményekre alapozva meggyorsítsa a gazdaság korszerűsítését, fokozatosan élénkítse a gazdasági növekedést, s ezzel összhangban érzékelhetően javítsa népünk életszínvonalát, erősítse hazánk védelmi képességét. Tervezőmunkánk egybefonódott a jövőképet felrajzoló és formáló, hosszú távú tervezéssel. E munka keretében született meg hosszú távú népesedéspolitikai, valamint terület- és településfejlesztési koncepciónk, s tekintettük át — egyebek között — hazánk iparának, mezőgazdaságának, energiaellátásának. sát. Tanácskozik az Országgyűlés (Telefotó) Az év végi ünnepekre összesen 10 ezer tonna narancs érkezik folyamatosan hazánkba Kubából és Görögországból. Képünk a Délker budapesti Harsányi úti telepén készült, ahol a szállítmányokat kirakodják, minőségileg vizsgálják és továbbítják az üzletekbe (MTI-fotó: Krista Gábor felvételei — KS) Közlemény a KB-titkári tanácskozásról Bukarestben 1985. december 19—20-án megtartották soros tanácskozásukat a szocialista országok kommunista és munkáspártjai Központi Bizottságainak külügyi és ideológiai kérdésekkel foglalkozó titkárai. A tanácskozáson részt vett: — a Bolgár Kommunista Párt részéről: Milko Balev, a BKP PB tagja, a KB titkára, Dimitar Sztanisev, a BKP KB titkára, Sztojan Mihaj- lov, a BKP KB titkára; — a Csehszlovák Kommunista Párt részéről: Vasil Bilak, a CSKP KB elnökségének tagja, a KB titkára. Jan Fojtik, a CSKP KB elnökségének póttagja, a KB titkára, Josef Haviin, a CSKP KB titkára; — a Vietnami Kommunista Párt részéről: Hoang Tung, a VKP KB titkára; — a Kubai Kommunista Párt részéről: Lionel Soto, a KKP KB titkárságának tagja; •— a Laoszi Népi Forradalmi Párt részéről: Sámán Vignaket, az LNFP KB titkára ; — a Lengyel Egyesült Munkáspárt részéről: Jőze] Czyrek, a LEMP KB PB tagja, a KB titkára, Jan Glówczyk, a LEMP KB PB póttagja, a KB titkára; — a Magyar Szocialista Munkáspárt részéről: Berecz János, az MSZMP KB titkára, Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára, Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára; — a Mongol Népi Forradalmi párt részéről: Ceren- dasin Namszraj, az MNFP KB PB tagja, a KB titkára. Cerenpilin Balhadzsav, az MNFP KB titkára; — a Német Szocialista Egységpárt részéről: Kurt Hager, az NSZEP K PB tagja, a KB titkára, Joachim Herrmann, az NSZEP KB titkára; — a Román Kommunista Párt részéről: Miu Dobrescu, az RKP KB PVB tagja, a központi pártkollégium elnöke, Petru Enache, az RKP KB PVB póttagja, a KB titkára, Cornel Pacoste, az RKP KB PVB póttagja, a KB titkára, Ion Stoian, az RKP KB PVB póttagja, a KB titkára; — a Szovjetunió Kommunista Pártja részéről: Borisz Ponomarjov, az SZKP KB PB póttagja, a KB titkára, Mihail Zimjanyin, az SZKP KB titkára. A tanácskozás munkájában részt vettek továbbá a pártok központi bizottságainak osztályvezetői és osztályvezető-helyettesei, a KB más felelős munkatársai. Véleménycserét folytattak az ideológiai-politikai munkának azon kérdéseiről, amelyek a békéért, a leszerelésért, elsősorban a nukleáris leszerelésért, a nemzetközi biztonság és együttműködés erősítéséért vívott közös harccal függnek össze. Figyelembe véve a fegyverkezési hajsza folytatódásának rendkívüli veszélyét, a tanácskozás résztvevői rámutattak annak szükségességére, hogy haladéktalanul fel kell lépni a békeszerető politikai és társadalmi erők. törekvéseinek egyesítéséért az imperializmus agresszív politikája elleni harcban, a hatékony leszerelési, elsősorban nukleáris leszerelési intézkedésekre való rátérés érdekében, a népeknek az élethez, a szabad, független fejlődéshez való alapvető jogának biztosításáért. A tanácskozás résztvevői megerősítették pártjaik és országaik elökéltségét. hogy a fegyverkezési verseny megszüntetése, az atomfegyverek kiküszöbölése, a világűr mi- litarizálásának megakadályozása érdekében, a biztonság, a kölcsönös bizalom és a széles körű nemzetközi együttműködés légkörének megteremtése érdekében szorosan együttműködnek a világ többi államával, a kommunista, a munkáspártokkal, a szocialista és szociáldemokrata pártokkal, a különböző háborúellenes politikai, társadalmi, ideológiai és vallási jellegű mozgalmakkal, az összes békeszerető és reálisan gondolkodó erővel. A testvérpártok képviselői aláhúzták, hogy a legmagasabb szintű szovjet—amerikai találkozó eredményei kedvezőbb lehetőséget teremtettek a nemzetközi légkör egészségesebbé tételéhez, a nukleáris és kozmikus fegyverzet kérdéseiről szóló tárgyalások folytatásához. Ismét megerősítették a testvérpártok szilárd elhatározását, hogy szembeszáll- nak bármely kísérlettel, amely a szocialista országok valóságának meghamisítására, az emberi jogok védelme ürügyén a belügyeikbe való beavatkozásra irányulnak. A béke és minden nép érdekei megkövetelik, hogy az ideológiai nézetkülönbségek ne terjedjenek át az államközi kapcsolatokra. A tanácskozás munkáját a tárgyszerű légkör, a barátság és az elvtársi együttműködés szelleme jellemezte.
