Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-21 / 299. szám

1985. december 21., szombat NÉPÚJSÁG Ketten — egyről Az ebéd utáni kávé fogyasztása közben zavartuk meg Szabó Miklóst, a megyei pártbizottság első titkárát, akit most, mint képviselőt és az Országgyűlés Terv- és Költ­ségvetési Bizottságának tagját kérdeztük: mi a véleménye a VII. ötéves terv javaslatáról? — Nem titok, hogy ez a tervkoncepció éles viták köze­pette alakult ki. A különböző nézetek és érdekek többször is ütköztek de bízvást állíthatom, a vita során mindenkit a jobbítás szándéka hatott át, az, hogy egy olyan javas­lat kerüljön az Országgyűlés elé, mely népünk többségé­nek egyetértésével találkozik. A terv célkitűzései reálisak és teljesíthetők, sőt, bízunk abban, hogy többet is elérhetünk, mint ami most le van írva. Ügy vélem, egy ilyen horderejű törvényjavaslat ese­tében kötelező a mértéktartás. Csak azt terjeszthetjük elő, ami reális, amit a jelenlegi helyzet elérhetőnek tartunk. Természetes, hogy valamennyien azt szeretnénk, ha gyor­sabb lenne a fejlődés, ha gyorsabban nőne népünk élet- színvonala. Nem ringathatjuk azonban illúziókban magun­kat, nem keverhetjük össze a valóságot vágyainkkal. A terv és költségvetés javaslata az eddigieknél némi­leg gyorsabb növekedést mányoz elő, és ez fokozottan ér­vényes megyénkre. A kormányzati szervek elfogadták, hogy Békés megye történelmi elmaradottságát saját ere­jéből nem tudja felszámolni. Jelentős pénzügyi támoga­tást kapunk fontos célkitűzéseink megvalósításához. Ter­mészetesen ez nem pótolhatja a kemény munkát, az össze­fogást közös céljaink eléréséért. * * * Fekete János, a Nemzeti Bank első elnökhelyettese Szarvas város országgyűlési képviselője. Hivatalánál fogva jól ismeri a nemzetközi pénzügyi tendenciákat. Ezeknek az ismereteknek a tükrében miként látja a VII. ötéves terv koncepcióját. — Véleményem szerint ez egy olyan visszafogott, mér­téktartó terv, hogy ezt csak túlteljesíteni szabad. Ügy gon­dolom, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni, a gazda­sági növekedés gyorsítása érdekében, mert ha csak állan­dóan a féket nyomjuk, nem valószínű; hogy valaha is célhoz érünk. Természetesen ezt kimondani sokkal köny- nyebb, mint megcsinálni, de a magyar iparban és mező- gazdaságban van annyi tartalék, hogy az előirányzatnál gyorsabb ütem elérése is reális célkitűzés lehet. Szabó Miklós (a kép bal szélén) az ülésszak szünetében (Folytatás az 1. oldalról) is — tovább kell csökkente­ni adósságainkat. A terme­lőalapok korszerűsítésében és a műszaki fejlesztésben el­lenben a mainál jobban kell kihasználnunk a nemzetközi pénzügyi lehetőségeket, az érdekeinknek megfelelő, bevonható működő tökét. A másik tanulság: ahhozr hogy a gazdaságpolitika, az irányítás és a gazdálkodás könnyebben manőverezhes­sen. sokkal nagyobb kész­séggel kell alkalmazkodnunk a világ műszaki és gazdasá­gi fejlődésének irányaihoz, a nemzetközi együttműködés követelményeihez. Az a tervjavaslat, amit most elfogadásra ajánlunk, a legjobban összeegyezteti a gazdasági kibontakozást, az egyensúlyi követelményeket, és az érdekképviseleti szer­vek által elfogadhatónak tar­tott társadalmi célokat és fel­tételeket. Elemi érdekünk, hogy to­vábbra is fenntartsuk gaz­daságunk nyitottságát, de jobban kell igyekeznünk sa­ját javunkra fordítani a nemzetközi munkamegosz­tásban rejlő előnyöket. A magyar gazdaság fejlő­dése szempontjából megha­tározóan fontos a gazdasági együttműködés a KGST-or- szágokkal, különösen a Szov­jetunióval. Kiemelt fontos­ságú feladat, hogy kivitelün- jket és behozatalunkat ebben a régióban is gazdaságosab­bá, előnyösebbé tegyük. A KGST-országokkal az 1986—1990 közötti időszak­ban — ez évi árakon mérve — több mint kétezermilliárd forint értékű kölcsönös áru­csere-forgalommal számol­hatunk. Ennek több mint 60 százaléka a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok kere­tében valósul meg. A szo­cialista országokból származó behozatal éves átlagban mintegy 3 százalékkal növe­kedik. A kivitel is ehhez ha­sonló ütemben növekszik majd, s tartozásunk ebben a viszonylatban minimális­ra csökken. Nagy fontossága van szá­munkra annak, hogy az energiahordozók és a főbb nyersanyagok az 1985. évi mennyiségben továbbra is behozhatok lesznek. Ez biz­tonságot ad gazdaságunknak. De a behozatal egyeztetett mennyisége azt is nyilván­valóvá teszi, hogy az ener­gia- és anyagtakarékosságot következetesen folytatnunk kell! A VII. ötéves terv szá­mol azzal, hogy részt ve­szünk a Haladás-gázvezeték kiépítésében, s ezáltal már a tervidőszak utolsó éveiben és a jövő évtizedben számotte­vően bővülhet földgázbeho­zatalunk. Nemzetközi együtt­működéssel tovább építjük a Paksi Atomerőművet. Hosszabb távra tekintve is érdekeltek vagyunk abban, hogy fejlesszük gazdasági kapcsolatainkat a fejlett tő­kés országokkal és a fejlődő világgal. Az egyensúly megszilárdí­tása érdekében a nem ru- belviszonylatú külkereske­delmi áruforgalomban öt év alatt összesen 2—2,5 milli­árd dollár aktívumot kell el­érnünk. Ez teszi lehetővé, hogy nemzetközi pénzügyi kötelezettségeinket pontosan teljesítsük, s a tervezett adósságcsökkentést végre­hajtsuk. Kivitelünk a terv szerint az előző öt évihez képest valamelyest szerényebben — évi 3—3,5 százalékos ütem­ben — növekedik majd. Ki­vitelünk versenyképességét mindenképpen számottevően fokoznunk kell- Az ipari ki­vitelnek jobban kell alapoz­nia a korszerű, igényes, a fejlett országokban is piac­képes gépipari, vegyipari, könnyűipari és feldolgozott élelmiszer-ipari termékekre. Számításaink szerint a tervidőszak közepe táján már abba u helyzetbe jut­hatunk, hogy a kivitel és a behozatal azonos ütemben növekedhet. Ez egész gazda­sági fejlődésünk számára a jelenleginél kedvezőbb föl­tételeket és körülményeket jelent majd. Áz új tervidőszakra az el­múlt öt évben elértnél na­gyobb növekedést irányoz­tunk elő. Azt terveztük, hogy a nemzeti jövedelem éves átlagban 3 százalékos, öt év alatt 15—17 százalé­kos ütemben gyarapodik majd. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 1990- ben 13—16 százalékkal ha­ladhatja meg az idei szintet. Ez az elmúlt öt évhez gé­pest igazán érdemi változás, hiszen lehetővé teszi, hogy az egyensúlyi helyzet meg­szilárdításával egyidejűleg a lakosság fogyasztása 8—10 százalékkal nagyobb legyen; a pótlás nélkül számított — a nettó — felhalmozás ará­nya a nemzeti jövedelem belföldi felhasználásában a tervidőszak végére elérje a 15 százalékot, a pótlással együtt számított — a bruttó — felhalmozás aránya pedig a 25 százalékot s, ezek nyo­mán a nemzeti vagyon 12— 15 százalékkal gyarapodjon. Ezeket a népgazdasági terv gerincének számító célokat azonban csak az eddiginél jóval nagyobb teljesítmé­nyekkel alapozhatjuk meg! Komoly változásoknak kell bekövetkezniük a termelés hatékonyságában és á gaz­dálkodás eredményességé­ben. Azt tervezzük, hogy a nemzeti jövedelem növeke­désének legnagyobb része ebből táplálkozik majd. A következő tervidőszak 1 százalékos nemzeti jövede­lem növekedéséhez legföl­jebb 0,4 százalékos energia­növekmény tartozzon, A népgazdaság energiafelhasz­nálása — beleértve a lakos­ság és az infrastruktúra energiafogyasztását is — nem nőhet 1 százaléknál, a villamosenergia-fogyasztás pedig 3 százaléknál nagyobb mértékben. A népgazdaság egészében a termelés egysé­gére jutó anyagfelhasználás­nak szintén csökkennie kell, évente 0.5—1 százalékkal. Ezek a takarékossági irányzatok sok tízezer ki- sebb-nagyobb korszerűsítést, berendezéscserét, technoló­giaváltást kívánnak meg. Ilyeneket szerveznek az energiagazdálkodásnak, a gazdaságos anyagfelhaszná­lásra irányuló technológiai korszerűsítésnek, valamint a másodlagos nyersanyagok hasznosításának kormányza­ti programjai; mégpedig oly módon, hogy kijelölik a rá­fordítás-csökkentés közvet­len céljait, ezek elérésére módszereket ajánlanak, ösz- szehangolják az e progra­mok megvalósítására szánt pénzügyi, hitel- és más ked­vezményeket. A foglalkoztatás hatékony­ságának a következő évek­ben számottevőén növeked­nie kell- Ennek abban kell kifejeződnie, hogy az anya­gi termelőágazatokban a munkatermelékenység foko­zódásának évről évre meg kell haladnia a termelés nö­vekedését. Az egy foglalkoz­tatottra jutó nemzeti jöve­delemnek — az elmúlt evek 1,3—2 százalékos átlagos üte­mét lényegesen meghaladva — 3,5 százalékkal kell gya­rapodnia. A termelőberende­zések alacsony fokú kihasz­náltságának egyik legfőbb oka az, hogy a termelés, a munkavégzés nagyon cikli­kus. Általánosan jellemző az a káros — immár több éves — gyakorlat, hogy a hét ele­jén és végén, s az ünnepek előtti és utáni napon jóval kevesebben dolgoznak, és jóval kevesebbet termelnek. Nem szólva a közismert év végi hajráról. Ez évben to­vább mérséklődött az egy munkanapra jutó ..ledolgo­zott” munkaórák száma is. Mindezen sürgősen változ­tatnunk kell! A gazdálkodás eredmé­nyességének javítására irá­nyuló törekvéseink tehát azon fordulnak meg, hogy sikerül-e a termelő munkát és a kooperációs kapcsolato­kat szervezettebbé tennünk, csökkenteni a szervezetlen­ségből, anyag- és alkatrész- hiányból, meg a laza mun­kafegyelemből eredő veszte­ségeket, egyszóval, sikerül-e magasabb színvonalra emel­ni a munkakultúránkat, tár­sadalmunk munkaerkölcset, a vezetők és a dolgozók eb­béli felelősségét. A kor­mányzat e kérdéskört a jövő év elején áttekinti, s a fog­lalkoztatás hatékonyabbá té­tele végett megfelelő intéz­kedéseket hoz: módosítani fog bizonyos szabályokat és szabályozókat. Elvárja és a legteljesebb mértékben tá­mogatja a kollektív irányító testületek, vállalati és szö­vetkezeti vezetők ez irányú törekvéseit. A korszerűsödő gazdasági szerkezetnek a VII. ötéves terv időszakában minden termelőágazatot és vállalatot mozgásba kell hoznia! A megújulás motorjává az iparnak, benne különösen a feldolgozó ipar műszakilag legfejlettebb, versenyképes vállalatainak és tevékenysé­geinek kell válniuk. Arra számítunk, hogy az ipar ter­melése öt év alatt 14—16 százalékkal, a nemzeti jö­vedelemhez való hozzájáru­lása ennél nagyobb mérték­ben. 22—24 százalékkal bő­vül. A nettó termelés alap­ján számított munkaterme­lékenység az előző öt évben elért 17 százalékos növeke­dés után 27 százalékkal emelkedik, az eszközhaté­konyság romlása pedig az iparban megáll. Az elmúlt tervidőszakban az energetika, a vaskohá­szat, az építőanyag-ipar és a más alapanyaggyártó ágaza­tok által megtermelt jövede­lem éves átlagban mintegy 4 százalékkal csökkent. Min­denképpen meg kell állíta­nunk ezt a kedvezőtlen irányzatot- A feldolgozóipar elé pedig azt a követelményt állítjuk, hogy a nemzeti jö­vedelemhez való hozzájáru­lása évente 6 százalékot megközelítően bővüljön. A mezőgazdasági termé­kek termelése az előző öt év átlagához viszonyítva 8—10 százalékkal növekszik. Ezen belül a növénytermesztést érdemes — gazdaságossági megfontolások alapján — gyorsabban növelni, a hús­termelés fejlesztésében pe­dig elsősorban arra kell tö­rekedni, hogy a minőség és a jövedelmezőség javuljon. Ha emeljük az élelmiszerek feldolgozottságának fokát, ha javítjuk a minőséget és a csomagolást, ezzel bővíthető a jól értékesíthető termékek köre. Továbbra is nélkülözhe­tetlen a mezőgazdasági üze­mek kiegészítő tevékenysé­ge, sőt, azt tervezzük, hogy ez a tevékenységük tovább bővül. Végül is arra számí­tunk, hogy az élelmiszer- gazdaság nemzetijövedelem­termelése az elmúlt évekre jellemző 3,5 százaléknál na­gyobb mértékben, 4 száza­lékkal gyarapodik majd. Az építőipar teljesítménye 12—15 százalékkal növekszik, a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása — az. elmúlt időszakbeli csökkenés után — éves átlagban 2,5 száza­lékkal lész nagyobb. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a kivitelező építőipai- szervezetei sokkal jobban al­kalmazkodjanak a megválto­zott szükségletekhez, jobb minőségű munkát végezze­nek, a beruházások és a fel­újítások jóval rövidebb idő alatt valósuljanak meg, s nem utolsósorban: az építé­si árak és költségek válja­nak valósabbá. A hatékonyság javításá­hoz hozzátartozik az a gaz­daságpolitikai törekvésünk, hogy a termelő infrastruktú­ra fejlesztése a közvetlen termelőágazatokéval azonos mértékű legyen, a népgazda­ság összes beruházásaiból való részesedése az évtized végére közelítse meg annak egynegyedét. E körben a terv elsősor­ban a távközlés gyors üte­mű, fejújítással egybekötött fejlesztését tűzi ki célul. Több fejlesztési forrással számolhatunk a közműves vízzel való ellátás kiterjesz­téséhez, a vízminőség védel­méhez és a vasúthálózat korszerűsítéséhez, biztonsá­gának fokozásához is­Avégett, hogy természeti értékeinket megóvhassuk és a környezetromlást megfé­kezzük, a környezetvédelem beruházásai az elmúlt' terv­időszakhoz képest — összes­ségében — megduplázódnak, a következő öt esztendőben 45—47 milliárd forintot ér­nek el. Ezen belül megsok­szorozzuk a környezetvéde­lem állami támogatását. De ez sem lesz elegendő, ha nem tudunk környezetün­kért felelős társadalmi lég­kört teremteni. A műszaki fejlesztésen alapuló gazdaság-korszerűsí­tésnek a következő években megkülönböztetetten fontos forrása a tudományos kuta­tás; a kutatásnak, a terme­lésnek és a piac kívánal­mainak minél szorosabb kapcsolata és kölcsönös egy­másra hatása. Tudományos kutatásra és műszaki fej­lesztésre a nemzeti jövede­lem belföldi felhasználásá­ból 3 százalékot fordítunk, öt év alatt — a megelőző tervidőszakhoz képest — csaknem 30 százalékkal nő a kutatás költségvetési tá­mogatása, s a kutatási célú beruházások több mint két­szeresükre növekednek. A tudományos és műsza­ki haladás élvonalához való felzárkózásunkat előmozdít­ja a KGST-tagországok által a legutóbbi napokban elfo­gadott, 2000-ig szóló komp­lex program. A VII. ötéves terv élet­színvonal-fejlesztési felada­tainak meghatározása során abból indultunk ki, hogy ja­vítani kell az áruellátást, a kereseteknek jobban kell tükrözniük a teljesítménye­ket a, szociális ellátásnak a rászorultságot, s hogy a jö­vedelemelosztás egészében arányosabb közteherviselés­nek kell érvényesülnie. A reálbérek 1990-ben a jelenleginél mintegy 5 szá­zalékkal lehetnek magasab­bak, föltéve, hogy a teljesít­mények a tervezettnek meg­felelően javulnak. A társa­dalombiztosításból származó jövedelmeknek és a szociá­lis juttatások részaránya a lakossági jövedelmekben kis mértékben, 34 százalékról 36 százalékra nő. A tervben ki­fejeztük azt a hosszú távra szóló törekvésünket, hogy a társadalmi gondoskodás a népgazdaság összteljesítmé­nyével arányosan bővüljön. A természetbeni juttatások körében az egészségügyet és a közoktatást továbbra is állampolgári jogosultságnak tekintjük, s igénybevételüket a jövőben is csak szűk kör­ben — a kisebb fontossá­gú szolgáltatások körében — kívánjuk térítési díjhoz köt­ni. Fontos feladat, hogy a pénzbeli ellátások vásárlóér­tékét egyre szélesedő körben megőrizzük. Erre most ked­vezőbbek a föltételek, mert a terv kimondja: a fogyasz­tói árak emelkedését az el­múlt tervidőszakénál jóvaj lassúbb — évi 5 százalékos — ütemre szorítjuk vissza- Ez komoly kötelezettségvál­lalás, amit nagyrészt gazda­sági eszközökkel kell majd folyamatosan megalapozni, de határozottan fel is lé­pünk az indokolatlan ár­emelési törekvésekkel szem­ben. A tervidőszakban jöve­delemkiegészítő intézkedé­sekkel növeljük a kis nyug­díjak vásárlóerejét, s a mai­nál tágabb körben őrizzük meg a nyugdíjak vásárlóér­tékét. A családi pótlékok és az ösztöndíjak vásárlóerejét — a tervidőszak egészét te­kintve — megtartjuk. Hosszabb távra szóié tár­sadalmi feladatunk az, hogy javítsuk a népesedési és az egészségügyi helyzetet. A kormány már tavaly kijelöl­te népesedéspolitikánk hosz- szabb távra és középtávra érvényes fejlesztési irányait és feladatait. Miként ez a javaslatban szerepel, a gyer­mekgondozási segély rend­szerét fokozatosan felváltja a nagyobb összegű támoga­tást nyújtó és kedvezőbb gyermekgondozási díj. Tel­jessé válik a bölcsődei és az óvodai ellátás. Az egészségügyi és szociá­lis ágazat intézményeinek működtetésére és fejleszté­sére a nemzeti jövedelemből némiképp növekvő hánya­dot, 5-6 százalékot, oktatá­si és művelődési célokra pe­dig változatlanul 8-9 száza­lékot fordítunk. A tervidő­szakban az egészségügynek kiemelt feladata, hogy kor­szerűsítse az alapellátásnak, tehát az általános, a gyer­mek-, az üzemorvosi és a fogászati szolgálatnak a munkáját, javítsa azoknak gépekkel és műszerekkel való ellátottságát. Társadal­mi és gazdasági program ké­szül a közoktatás fejleszté­sére. Ebben nagy hangsúlyt kap az, hogy az oktatást a közelmúltban elfogadott ok­tatási törvény alapján — (Folytatás a 3. oldalon) •'*****♦*♦ * »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents