Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-19 / 297. szám

1985. december 19., csütörtök o Mi változott a munkaerő-közvetítésben? hoztunk a valutánkból? Az ésszerű és hatékony foglalkoztatás a gazdaság- irányítás, a munkáltatók és a munkavállalók részére más­más megközelítésben ugyan, de a legfontosabb kérdések közé tartozik, A munkaerő- kereslet és -kínálat össz­hangjának megteremtése igen fontos. Ezért is került sor új típusú munkaerő-szol­gálati irodahálózat létreho­zására, mely megyénkben — az országban elsőként — 1982-ben valósult meg. Az iroda felhasználta a korábbi közvetítési gyakorlat ésszerű eszközeit, azonban ezek mellett előtérbe került a fejlődést segítő korszerű módszerek alkalmazása is. Szervezettebbé, irány ítottab- bá vált a rhunkaerő mozgá­sa, gyorsabban megy végbe az elhelyezkedés és a mun­káltatói igények lehetséges kielégítése. Az iroda munka­erőpiacot befolyásoló szol­gáltatásai közül az egyik leg­fontosabb a közvetítés. En­nek lényege, hogy a munkát keresőknek a munkahelykí­nálatról, , az elhelyezkedési lehetőségekről, a munkálta­tóknak pedig a munkát ke­resőkről széles körű tájé­koztatást ad és kölcsönös megfelelés esetén közvetítő szerepet is betölt. Az iroda működését, ahogy általában a munkaerő-közve­títést, fennállása óta rende­letek szabályozzák, melyek néhány új vonással gazda­godtak az utóbbi időben. A rendeletek hatálya nem ter­jed ki a társadalmi szerve­zetekre, fegyveres erőkre, fegyveres testületekre, ren­dészeti szervekre, az ipari, szolgáltató és mezőgazdasá­gi szakcsoportokra, a gazda­sági munkaközösségekre, ma­gánmunkáltatókra, továbbá a magasabb vezető állásúakra és a jogszabály alapján pá­lyázat útján betöltendő mun­kakörökben alkalmazásra kerülő munkavállalókra. A nem említett összes munkál­tatóra és dolgozóra viszont igen. Mit jelent ez konkrétan? A munkaerő-közvetítést a munkáltató és a munkát ke­reső vagy állást változtatni szándékozó dolgozó egyaránt igénybe veheti. Tehát állás­hely-változtatási szándék esetén is igénybe vehetjük a munkaközvetítést és ezért semmiféle díjat nem kell fi­zetni. A munkaerő-közvetítést nemcsak a lakosság, hanem a munkáltatók is igénybe ve­hetik. Rájuk azonban köte­lező előírások is vonatkoz­nak: például köteles a mun­kaerő-közvetítő szervnek be­jelenteni a negyedévek vé­gén jelentkező munkaerő- igényét, illetve a már beje­lentett munkaerőigényének megszűnését. E bejelentést ilyen formában először ok­tóberben kellett teljesíteni­ük a munkáltatóknak, ami­nek azonban nem mindenki tett eleget. Egy meghatározott körre kiterjedően a békéscsabai iroda megállapította, hogy a vizsgált munkáltatók 77 szá­zaléka munkaerőigény-beje­lentést nem tett, ugyanakkor a megyei lapban álláshirde­téseket közölt. A rendelkezés betartása közös érdek. Ennek révén válik ugyanis ismertté a munkáltatók foglalkoztatá­si szándéka (ez képezi az or­szágos adatok alapját), ugyanakkor csak ennek is­meretében lehet a munkál­tatói igények kielégítését se­gíteni. Munkaerő-közvetítést a városi és nagyközségi taná­csok végrehajtó bizottságá­nak ezzel megbízott szak­igazgatási szervei és a me­gyei munkaerő-szolgálati iro­da végezhet megyénkben. A munkaerő-közvetítést azon­ban egy igazgatási területen belül csak egy szerv végez­heti. Nálunk Békéscsabán volt párhuzamos közvetítés: mivel a városi tanács és az iroda is foglalkozott ezzel. Most, a 105 1985. ÁBMH sz. utasítás alapján a városi ta­nács e munka alól mentesül. a közvetítést az egész város­ban az iroda végzi. Tehát minden békéscsabai munkál­tató munkaerőigényét ide köteles jelenteni. A lakosság munkaerő-közvetítése is itt történik. A megyei munka­erő-szolgálati iroda feladata lesz a megyei munkaerő-köz- vetitő szervek szakmai irá­nyítása. A munkaerő-közvetítő szervek feladata igen össze­tett. Tevékenységük egy ré­szét a lakosság és a munkál­tatók tapasztalatból már jól ismerik. Az ő feladatuk a munkáltatóknál felszabaduló munkaerő elhelyezkedésének segítése. Nem könnyű fel­adatról van szó, de a végre­hajtást eredményesen segíti, ha a munkáltatók leépítés esetén időben eleget tesznek tájékoztatási kötelezettsé­güknek. A 2 1985. ABMH sz. utasí­tásnak megfelelően, ha több dolgozó munkaviszonyának megszüntetése válik szüksé­gessé, elhelyezésük a mun­kaerő-közvetítő szerv útján történik. Az elhelyezéshez szükséges adatokról a mun­káltató tájékoztatást köteles adni. Ha a munkaviszony­megszüntetés egyidejűleg legalább tíz dolgozót érint, a tájékoztatást a megszüntetés előtt három hónappal koráb­ban kell megadni. Sz. I. hírek n magyar gazdaságból Az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete, az UNIDO által kiírt versenytárgyaláson a közelmúltban a Novotrade Rt. ajánlatát fogadták el. s így magyar szakemberek vállal­kozhatnak a kínai santou-i alumíniumművek mellékter­mékének hasznosítását szol­gáló tanulmány kidolgozásá­ra. Az alumíniumkohóban évente mintegy 600 ezer ton­na barnaiszap keletkezik, amely jelentős mértékben szennyezi a környezetet, és elhelyezése is komoly gon­dot okoz. A Novotrade — együttműködve a Keraprog- ressz Műszaki Fejlesztő Kis­szövetkezettel — technológiát dolgozott ki a melléktermé­kek hasznosítására. Jobb minőségű, szebb meg­jelenésű használati és dísz­edények előállítására alkal­mas, energiatakarékos ke­mencét próbálnak ki a pécsi Zsolnay Porcelángyárban. A régi, nagy helyigényű és las­sú berendezést felváltó új alagútkemencében a korábbi negyvennégyről hat órára csökkent egy égetés ideje, s így évente csaknem másfél millió forinttal kevesebbe kerül azonos mennyiségű porcelán égetése. Az automa­tikus vezérlésű berendezés­ben a hagyományosnál job­ban szabályozható az égetés folyamata, ezért fehérebb, fényesebb, egyenletesebb mi­nőségű lesz a késztermék, a selejt pedig két százalékkal csökkenthető. Vágják már a karácsonyi pecsenyepulykákat Zala­egerszegen, a Zala Megyei Baromfifeldolgozó és Érté­kesítő Közös Vállalatnál. Az ízletes húsú szárnyasokból ezúttal a szomszédos Auszt­rián kívül Hollandiába is jut, az NSZK-beli és itáliai cégek pedig főként fagyasz­tott pulykamellet és -combot vásároltak. A hazai üzletek­be a jövő héten kezdik szál­lítani az ünnepekre szánt zalai pulykát. Nagy tételben készítenek a Budapesti Nem­zetközi Vásáron nagydíjat nyert pácolt-füstölt pulyka­mellből is. A kommunális (házi, lakó­telepi) szennyvizek hatásos megtisztítására alkalmas be­rendezéseket helyeztek üzem­be a tatabányai szénbányák szakemberei a nyugat-szlová­kiai Sopornya és Jclka köz­ségben. Mindkettő biológiai, úgynevezett eleveniszapos, teljes oxidációs eljárással tisztítja a lakótelepi épüle­tekből kikerülő kommunális szennyvizet. Ottjártunkkor ajánlott fel értékesítésre arany tárgya­kat Hanó Katalin magyar ál­lampolgár. — Négy és fél évig Líbiá­ban gyermekápolóként dol­goztam — mondja. — Hoz­tam aranyat, de egy személy birtokában csak 500 gramm lehet. Neke,m több van, s ezt most eladom. — Mennyiért vásárolják meg? — fordulok a vám­szaki előadóhoz. — Nem mi, hanem az ék­szerüzlet veszi meg — pon­tosít a százados. — A fel­kínált ékszerek 18 karáto­sak. grammjáért úgy ezer forint körül fizetnek majd — válaszol, miközben újabb ügyfelek érkeznek hatalmas pakkokkal. — Nyugat-Európában vol­tunk és vásároltunk egy szí­nes tévét, képmagnót és Hi- Fi-tornyot — lihegi egy- szuszra az asszonyka. Az il­letékes ügyintéző máris se­gít: magyaráz, oszt, szoroz, s mondja a fizetendő vám­összeget. Persze, vannak, akik a vámjogszabályokat próbál­ják kijátszani. Akad, akinek sikerül, másoknak nem. Szó­val elkövetik a vám-, illet­ve devizaszabálysértést vagy bűntettet. Deviza-szabálysértés bűn­tett az országból való kilépés­kor, vámszabálysértés vagy bűntett belépéskor történik — magyarázza a szabálysér­tési előadó. — Turistáink gyakran próbálkoznak a megengedett magyar, illetve külföldi fizetőeszközöknél többet kicsempészni. A ki­sebb összegek esetén a haza­térést követően pénzbírság­gal, bűntettnél az utazásból való kizárással együtt na­gyobb büntetést is kiszabhat a bíróság. Az idén eddig 171 esetben folytattunk sza­bálysértési vizsgálatot, s 91 alkalommal követtek el bűn­tettet megyénk turistái — folytatja a szabálysértési előadó, és máris teszi elém az aktákat. Találomra lapozgatom. Au­gusztusban az egyik turista asszonyka 35 ezer forint ér­téket meghaladó arany ék­szert hozott be. Egy fiatal­embert Hegyeshalomból for­dítottak vissza: a 15 ezer 200 forint valuta- és üzemanyag­keretén túl 530 NSZK már­kát, 300 schillinget és 12 ezer forintot próbált ki­csempészni Magyarország­ról. Gyakori a külföldi fize­tőeszközök felvásárlása, kezdve a leitől a nyugatné­met márkpn keresztül a dol­lárig. Ez tilos! Szekeres András A képen látható fénymásoló, írógép, keverőpult és szí­nes televízió együttes értéke meghaladja az egymillió forintot Fotó: Kovács Erzsi Vége a turistaszezonnak. Felsóhajtanak a vámosok is, az ember joggal hihetnéazt, csökkent a munkájuk. Aki így vélekedik, az téved. Az viszont való igaz: az idei idegenforgalmi, utazási csú­cson már túl vagyunk — kaptuk a választ dr. Molnár István őrnagytól, a békés­csabai vám- és pénzügyőri szakasz parancsnokától és közvetlen munkatársaitól. A külföldi utazás minden ember számára izgalmas: más emberekkel találkozik a turista, ismeretlen vidékeket jár be . . . és üzletet köt ... Nos, a magyar, az kérem nemcsag takarékos, hanem leleményes is. A példák ezt igazolják. Az utóbbi két_év­tizedben bővültek az utazá­si lehetőségek, s ennek függ­vényében minden évnek megvoltak a slágercuccai: nejlonharisnya, szintetikus kelmék, orkánkabát, szivacs­kosztüm, nejloning, farmer- nadrág, kvarcóra, CB-rádió, játékautomata, számítógép, újabban pedig a videoberen- dezés — hogy csak néhá­nyat említsünk. — Személyenként, egyéni .valutakeretből 15 ezer 20!) forintért kap fizetőeszközt a nyugati útra induló magyar turista. Ha személygépkocsi­val utazik, akkor ehhez az összeghez jön még az üzem­anyag költsége. Ezen kívül 2 ezer forint összeghatárig vi­het magával külföldi fizető- eszközt, valamint 400 forin­tot — sorolja a vámszaki előadó. — Tudjuk azt, hogy ez az összeg mire elég, mire ke­vés. Arra elég, hogy turis­táink ismerkedjenek a táj­jal, más népek kultúrájával, jut belőle múzeumra, szeré­nyen szórakozásra és kisebb ajándékokra. Persze, van­nak, akiket nem ez jelle­mez: a kellemest igyekeznek összekötni a hasznossal — s invitál, nézzük meg most, december derekán, mi min­den is van raktárukon. Hát kérem . . . Bármely műszaki áruház megirigyelhetné: IBM és Commodore számí­tógépek, videoberendezések, Hi-Fi-tornyok, különféle tí­pusú televíziók, rádiók, Mercedes-motor, karosszé­ria és egyéb fődarabok. Csak érdekességként mutatják azt az 500 ezer forint érté­kű fénymásoló gépet, amit valaki a valutakeretéből ho­zott. Volt olyan, aki rádió- telefonnal állított haza, ami­re nem adtak behozatali en­gedélyt — MNB-engedéllyel visszaküldték. Nem véletlenül mondják, hogy leleményes a magyar. Mi sem bizonyítja jobban ezt: két testvér egyike ho­zott egy dízelüzemű Merce­dest — szétszedve. Az egyik a motort és néhány fődara­bot, testvére utánfutóval Raktári csendélet ment az NSZK-ba a karosz- szériáért. Gondolták, így ol­csóbban jutnak autóhoz. Té­vedtek, ugyanis a vámérté­ket az új jármű értékéből számítják, de az annak 50 százaléka alatt nem lehet, még akkor sem, ha a hasz­náltsági fokot figyelembeve­szik. — Huszonötezer forint ér­tékhatárig a Magyar Nem­zeti Bank engedélye nélkül hozhatók az országba a na­gyobb értékű tárgyak, be­rendezések, eszközök. Per­sze, akinek munkájához szükséges és indokolt is, az 200 ezer forintig vámmen­tességet kaphat, mint a kis­iparos, kiskereskedő. Erre is volt már példa: tértek haza fogtechnikai égető kemencé­vel, tojásválogató és könyv­kötő géppel — mondják. Ugyancsak vámmentesek az egy évet meghaladó, fo­lyamatos külföldi szolgálat után véglegesen hazatérők által a külszolgálat időtar­tama alatt behozott, az után- küldött, igazoltan vásárolt, vagy megrendelt, az arra ki­jelölj belföldi kereskedelmi vállalatnál vagy pénzintéz­ménynél a végleges hazaté­rést követő 60 napon belül külföldről megrendelt, a sze­mélyi és családi szükségle­tet meg nem haladó, meg­határozott értékű és minő­ségű vámáruk.

Next

/
Thumbnails
Contents