Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-18 / 296. szám
1985. december 18., szerda o Szarvasmarha-tenyésztés Egy ellentmondásos ágazat Így vélekedtek a vásárlók az üzletekben megjelent, eleddig szokatlan formájú cipóról. December 5-től kapható a boltokban a Békés Megyei Tanács Sütőipari Vállalatának új, házi jellegű kenyere. Az ára 12 forint. Ám alighogy kitolják az eladótérbe a kenyértároló gondolákat. a vevők elkapkodják. A sokszorosított közvélemény-kutató cédulákra sokféle vélemény kerül: ízletes, nagyon finom, s hogy: végre egy kenyérízű kenyér. Mások bosszankodnak, hogy eltűnt a polcokról a három kilogrammos, 22,80-as fehér kenyér. Örömmel üdvözöljük az újítást — az árat nem any- nyira —, a jobbat szívesen megfizetik az emberek. A vállalat vezetői azt is elmondották, hogy háromkilós cipó a jövőben valóban nem készül ebben az üzemben, helyette ugyanabból az alapanyagból, ugyanolyan mmőségben változatlanul lehet fehér kenyeret kapni, kétkilós vekni formájában. A nagy cipót sütő kemencéket sem bontják le. hogy szükség esetén újra készíthessenek :i kilós kenyeret. Az utóbbi években változott a fogyasztói szokás, csökkent a kereslet e termékek iránt, s inkább a vekni, a komlós, az alföldi, a rozs- kenyér fogyott, s félkilós adagokban lenne csak igazán keresett a kolbász mellé való. A vállalat ezért is határozott úgy, hogy egy újfajta kenyeret kínál a fogyasztóknak. Döntésüket az is indokolta, hogy a sütőipar munkaerőgondja már-már megoldhatatlanná vált, s olyan műszaki megoldásokat kerestek, ami kevesebb dolgozót igényel, mint a 3 kilós cipó készítése. Vásároltak 2,5 millió forintért egy NDK gyártmányú kenyérsütő alagútke- mencét, ami 16 óra alatt 8 tonna terméket érlel pirosra. A korábbinál takarékosabb gép, gázolajjal fűtik fel a szükséges hőmérsékletre. Két ember munkáját igényli, míg a nagy cipóhoz már nem volt elegendő két munkáskéz, mert egyenként rakták a hosszú nyelű lapáttal a kemencébe a terméket. S amitől kenyérízű ez a kenyér? Az íze emlékeztet a régi, kemencében sült puha. likacsos házi kenyérre. Nos. ez is házi jellegű, hiszen egyedül a dagasztást végzi gép, minden mást emberi kezek: gyúrják, formálják. Kosarakban kelesztik. s ezután kerül a futószalagra, az álhordós kemencébe. Különbözik a komlóstól, mert nincs benne komló. Nem alföldi, mert nincs benne zsiradék és cukor, ellenben van 30 százalék finom liszt. Örömére azoknak, akik szívesen fogyasztják, annyi készül belőle. amennyit rendel a kereskedelem. A fogyasztók szívesen fogadták az új terméket, s ha a minőség tartós marad, sokan választják ezt a „házi" kenyeret. A péksütemények is nagy sikert arattak a december 5-i bemutatón. Diót pótló ízanyagokkal készítettek az üzem süteménykészítő részlegében búrkiflit, csigát, rétest, töltött kalácsot. A közvélemény tetszéssel fogadta a próbálkozást, s mi. fogyasztók arra számíthatunk, hogy ezek a péksütemények hamarosan (talán az ünnepekre?) megjelenhetnek az üzletekben. A termék sorsa ugyanis biztató. Az ártárgyalások a vége felé közelednek, a technológia kiforrott, kész, a diópótló ízanyagok (napraforgó, búzacsíra, szója) rendelkezésre állnak, s várhatóan a kereskedelem is szívesen forgalmazza majd. Időszerű a választékbővítés. Az ünnepi ellátás sem maradhatott elfelejtett kérdés üzemi látogatásunk alkalmával. Az üzem vezetői tájékoztatásunkra elmondották. hogy 16 óra alatt 32 tonna kenyeret és 22 tonna péksüteményt készíthetnek az üzemben. A kereskedelem igényeit ki tudják elégíteni, s a pótrendelésekre is nyílik mód, mert december 24-én 14 óráig üzemi ügyeletet tartanak. —ó —a Fazekas László felvételei A szarvasmarha-tenyésztés a mezőgazdaság „nehézipara" — tartják a szakemberek. Az utóbbi időben legalább annyit foglalkoztunk ezzel az ágazattal, mint a nehéziparral. Miért került az érdeklődés homlokterébe a szarvasmarha-tenyésztés? Úgy vélem, a meglevő számos ellentmondás állította a figyelem középpontjába. Az ágazat eredményessége jelentősen csökkent, részesedése az állattenyésztés bruttó termelési értékéből folyamatosan mérséklődött. Csökkent a szarvasmarha — elsősorban a tehén — állománya. A kedvezőtlen jelenségek ellenére ugyanakkor javultak is a termelési mutatók. Az elmúlt tíz esztendőben csaknem megduplázódott a tejtermelés, kisebb mértékben emelkedett a hústermelés. A fentiek késztették arra a Détét, hogy a közelmúltban igazgatótanácsi ülésen vitassa meg a témát. Hagyományos technológiával A Déte 24 termelőszövetkezetében foglalkoznak szarvasmarha-tenyésztéssel, a gazdaságok elsősorban tejtermelésre szakosodtak. Az üzemekben az eltérő körülmények miatt jelentősek a tejtermelés színvonalában meglevő különbségek. Az ágazat épület- és tartástechnológiái rendszerét a hagyományos megoldások jellemzik. A szövetkezetekben a tehén férőhelyek kihasználtsága nem éri el a 90 százalékot. A telepek nagy része korszerűtlen, alacsony műszaki színvonalú, így a munkafolyamatokat elsősorban kézi erővel végzik. A jelentős kézimunka-igényt, alacsony hatékonyság jellemzi. Az elmúlt években az ágazat kedvezőtlen jövedelem- pozíciója, valamint a fejlesztési források szűkössége miatt nem tudtak korszerűsíteni. Az utóbbi időben egyre inkább megnőtt a fogyasztók igénye a csíramentes tej iránt. Jelenleg a szövetkezetek nagy részében a fejés üzemi és technikai feltételei nem teszik lehetővé a csíramentes tej nyerését. A fejőberendezések tekintélyes része elavult, korszerűtlen. A Energiamegtakarító csavarkompresszor A százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalat kenőolajgyártó üzemében Magyarországon elsőként alkalmaznak processzgáz-csavar- kompresszort, amitől számottevő energiamegtakarítást várnak. Az üzem para- finmentesítő részlegében a szűrési eljárásnál használt úgynevezett intergázt immár két évtizede működő, hagyományos kompresszorok keringtetik. Négy ilyen berendezés munkáját veszi át az a csavarkompresszor, amelyet az NSZK-beli Aerzener Maschinenfabrik GmbH-tól vásárolt a DKV. A korszerű készülék szélsőséges terhelési viszonyok között is eredményesen üzemeltethető. Mikroprocesszoros vezérlésű motorfordulat- szám-szabályozóval van felszerelve, így a korábbi hagyományos dugattyús kompresszorokkal ellentétben a termelés igényeinek megfelelően rugalmasan terhelhető. A fordulatszám változtatásával ugyanis automatikusan módosítható a szállított intergáz mennyisége, tehát a parafin kiszűrésénél nem kell felesleges gázt keringtetni, mint a régi kompresz- szoroknál. Ezzel a becslések szerint évente mintegy húszmillió forint' értékű energia takarítható meg, s ennek révén a berendezés másfél év alatt megtérül. dél-békési térségben a gazdaságok tejtermelésre szakosodtak. A meglevő magyar tarka állományon a jó tejtermelési tulajdonságú Holstein-frízzel fajtaátalakító keresztezést végeztek. A további előrelépéshez a meglevő genetikai érték növelése szükséges. Az egyes üzemek tejtermelése között igen nagy a szóródás. Bár általában ma már 5 ezer liter körül termelnek a gazdaságokban, még mindig sok a 4 ezer liter és az alatti termelésű üzem. A nagyobb létszámú telepeken nagyobb a szakmai munka színvonala, kedvezőbbek a munkaszervezési lehetőségek. Gondok a takarmányellátással, munkaerővel Az ágazat költség- és jövedelemviszonyainak egyik fontos meghatározója a takarmánygazdálkodás. A legelők hiánya miatt szántóföldi takarmány termelést folytatnak az üzemekben mintegy lü—12 ezer hektáron. A terület felén silókukoricát termesztenek. igen alacsony hozamokkal. Emellett a lucerna képezi még az állatok fő takarmánybázisát. A melléktermékek közül meghatározó a 35 ezer tonna nedves répaszelet etetése. Az utóbbi években — elsősorban az aszály miatt — ellentétes tendenciával találkozunk. A tömegtakarmány termőterületének növekedése csökkenő állatlétszám mellett valósult meg. A jövő fő feladata az állattenyésztés takarmányozási költségeinek csökkentése, illetve a felszabaduló területek nagyobb jövedelmet adó árunövényekkel való hasznosítása. Ä melléktermékeket a lehető legkisebb költséggel használjuk fel úgy, hogy a pótlólagos ráfordítások ne rontsák tovább az ágazat jövedelmezőségét. Jó néhány helyen munkaerőgondokkal küzdenek. A munkavállalók létszáma nagyobb arányban csökken, mint ahogy a műszaki színvonal emelkedése azt indokolttá tenné. Igaz, a tehenésznek nincs vasár- és ünA VI. ötéves terv időszakában jelentősen fejlődött az ipari növények termesztése; a napraforgó — a hozamok tekintetében — fölzárkózott a világ élvonalába, a hazai répatermelés pedig a nemzetközi középmezőnyből megtette az első lépéseket a kiemelkedő teljesítményekhez vezető úton. Az ipari növények termesztésében szerkezetváltozás követ kezet t be. a gazdaságok a korábbinál jobban alkalmazkodtak a piaci követelményekhez, és ennek megfelelően alakították a növények termőterületét. Az úgynevezett olajos növények közül továbbra is a vezető helyen van a napraforgó, amely a tervidőszak egyik legjövedelmezőbb növénye volt. Az 1980. évi 273 ezer hektáros termőterület az idén több mint 340 ezer hektárra bővült, jelezve, hogy a gazdaságok megtalálták a termelői érdekeltséget. Az előző tervidőszak átlagához képest az elmúlt öt évben mintegy 70 százalékos volt a növekedés a termelésben, az eredmények mintegy 10 százalékkal meg is haladták a várakozást. A hozamok elérték a nemzetközi élvonal teljesítményét, tavaly és az idén a gazdaságok hektáronként 2 tonnát takarítottak be, szemben az 1980. évi 1.6 tonnával. A nepnapja sem, az állatokat etetni kell. Bár a dolgozók szakmai képzettsége fokozá- tosan növekszik, összességében változatlanul alacsony színvonalú. Részben a munkaerőhelyzet. másrészt gazdasági megfontolások késztették arra a tsz-eket, hogy foglalkozzanak a tehénállomány háztájiba helyezésével. Mi várható a jövőben? A Déte területén a tehén- létszám szinten tartását csak fejlesztések árán lehet fenntartani. A VII. ötéves tervben várhatóan a Nagybánhe- gyesi Zalka és a Gádorosi November 7. Tsz kívánja bővíteni szarvasmarha-állományát. Megállapítható, hogy a magasabb tejhozamok ellenére a tej jövedelmezősége romlott. Elsősorban ott tudnak megfelelő nyereséget elérni. ahol a növénytermesztésben alacsonyabb a fajlagos ráfordítás. Figyelemre méltó jelenség: a tej alacsony jövedelmezősége, negatív hatást gyakorolt a vágómarha-termelésre is. A te- hénlétszám csökkenése ugyanis egyenes arányban mérsékli a hústermelést. A jövőben nagyobb súlyt kell helyezni a szakosodás és. a koncentráció megvalósítására. Napjainkban az 5 ezer liter feletti tehenészetekben a legkedvezőbb a ráfordítások és hozamok kapcsolata. Fokozott figyelmet igényel az emberi tényező szerepének hangsúlyozása, mivel a gondozó élő állatokkal foglalkozik nap mint nap. A szarvasmarha-tenyésztésben a ma még meglevő ellentmondások mielőbbi feloldására kell törekedni. A termékek minőségének javítása, az ágazat jövedelmezőségének növelése — ami megélhetést biztosíthat a szövetkezeteknek — fő feladat. Nehéz — de egyáltalán nem kilátástalan — helyzetben van a mezőgazdaság „nehézipara”. A kormányzat évről évre figyelemmel kíséri az ágazat helyzetét. A jövő évi szabályozórendszer, a beruházási támogatások növelésével, a tejtermelés jövedelmezőségének további emelésével igyekszik segíteni a gondokon. Verasztó Lajos feldolgozó ipar úgy jutott több alapanyaghoz, hogy nőtt a termelőüzemek száma. (A terület nagyobb arányú koncentrációjára nincsen lehetőség, mivel a napraforgó-termesztésnek szigorú növényegészségügyi szabályai vannak, a növény meghatározott időn belül nem kerülhet ugyanarra a földterületre. A cukorrépa-termelők kisebb területen gazdálkodtak a tervidőszakban; mintegy 10 ezer hektárral kevesebb föld is elegendő volt ahhoz, hogy megtermeljék a cukorgyári szükségletet. Az átlagtermés öt év alatt 37-ről 40 tonnára emelkedett. Azért nem jobban, mert az elmúlt két évben az aszály ezt az ipari növényt különösen kedvezőtlenül érintette. Nőtt az egy hektárra eső cukortartalom. amely 5 éve még 4,3 tonna volt, az idén meghaladta az 5 tonnát. Javította a termelés helyzetét, hogy gyorsult a répa átvétele, mivel sikerüli — az ipar fejlesztésével — 120-ról 100 napra csökkenteni a fel- dolgozási szezont. Az elmúlt időszakban a termelők 60- féle új, korszerű géppel gazdagodtak. A rostlen- és a róstkendertermesztés szintén kedvezően alakult, a hazai üzemek — az ipar integrálásával — elegendő alapanyagén biztosítottak. Fejlődik az ipari növények termelése
