Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-17 / 295. szám
1985. december 17., kedd o Az országos első: Vetési Sándorné A szerző felvételei A varrás mestere Idén december 3-án és 4- én rendezték meg Kiskunhalason. a Halasi Kötöttáru- gyárban az Ipari Minisztérium és a Textilipari Dolgozók Szakszervezete által a varrónők részére meghirdetett országos döntőt. A verseny 21 résztvevője közül hárman a Békéscsabai Kötöttárugyár színeiben indultak. A kétnapos tudásfelmérés után eredményt hirdetett a zsűri. Tárgyjutalomban részesült Mucsi Mária gépi varró, negyedik helyezést ért el és különdíjat kapott Szabados Margit. Az első helyet és a zsűri külön elismerését Vetési Sándorné. a Béköt békési üzemének dolgozója érdemelte ki. Az abszolút győztest kerestük fel munkahelyén. (A verseny legjobbja. Vetési Sándorné 1972-ben végzett Békéscsabán kötő-hur- koló konfekció szakon. Azóta a békési üzem dolgozója. A fiatalasszony két gyermek édesanyja.) Rövid időre elszólítottuk a munka mellől, s kértük mesélje el az első helyezés történetét. — A Béköt október 25— 26-ra meghirdette a Szakma Ifjú Mestere versenyt, melyen hatan indultunk. Ez amolyan háziverseny, elődöntő volt a halasi országos megmérettetés előtt. Az első napon szakmai szóbeliből — anyagismeret, technológia, képtan, gyártástervezés — kellett vizsgát tenni. A második napon pedig következett a gyakorlati verseny. Mindenki kapott egy szabadidő ruha mintadarabot és egy mérettáblázatot, s ezek alapján kellett — a műveleti sorrendet összeállítva — egy ugyanolyan ruhát két óra alatt elkészíteni, természetesen már kiszabott anyagból. Nem is figyeltem az időt, igyekeztem lassan, de szépen dolgozni. így is én adtam le elsőnek a kész ruhát. Mi is minősítettük egymás munkáit, oly módon, hogy nem tudtuk, melyik ruhát ki készítette. A zsűri ellenőrizte a mintadarabhoz való hűséget, a varrás minőségét, és a méreteket. Eredményt hirdettek, s legnagyobb meglepetésemre az első helyet szereztem meg. Hárman utazhattunk Kiskunhalasra, ahol hat vállalat 21 versenyzője mérhette össze tudását. Mindegyik üzem két-két egyforma bonyolultságú mintadarabot hozott, kiszabott anyaggal, mérettáblázattal, cérnával együtt, becsomagolva. Háromféle anyag szerepelhetett: frottír, bolyhos kelme és nyírott plüss. Minden résztvevő húzott egy csomagot, s azt kellett megvarrni, a mintadarab után. Nekem tulajdonképpen szerencsém volt: a saját vállalatom termékét húztam — egy nyírott plüssből készült női blúzt, amely egyébként egyik díjazott termékünk. Itt is két óra állt rendelkezésre, s itt is én adtam be elsőként a munkát. Volt ezenkívül még gyakorlati ügyességi verseny: egy kacskaringós vonalon kellett végigmenni a varrógép tűjével. Politikai és szakmai írásbelin, majd szóbelin adtunk számot tudásunkról. A második nap végén eredményt hirdettek. Első helyezett: — s hallom a nevemet — Vetési Sándorné. Béköt békési üzeme. Hétezer forint járt a győzelemhez, és megkaptam a zsűri különdí- ját — 2 ezer forintot — az elméleti vizsgán nyújtott teljesítményemért. Nagyon örültünk mindhárman egymás sikerének, megkaptuk a mesterszakmunkás bizonyítványt is... Jaj — pillant az órájára — sokat beszéltem már. mennem kell vissza, mert, tudja, mi teljesítménybérben dolgozunk. Hogy mennyi a keresetem?! Három, három és fél ezer forint havonta — szól vissza az ajtóból. Gratulálunk hármójuk sikeréhez és további eredményes munkát kívánunk a Béköt dolgozóinak! H. E. Megyei vadászklub nyílt Régi igényt kielégítendő a múlt hét végén megnyílt a vadászok megyei klubja Békéscsabán. Kárpáti József, a Mavosz megyei intéző bizottságának a tagja közvetlen szavakkal köszöntötte a vadásztársaságoktól erre az első klubfoglalkozásra érkezett vadászokat. Réthy Zsigmond, a klub vezetője pedig a tervezett programokról szólt. Ezt követően Páll Endre. több nagy sikerű vadászkönyv szerzője, a Somogy és Békés megyei vadászok sportkapcsolatainak kiépítésén másfél évtizede munkálkodó, nagy tekintélynek örvendő vadászszakember a szarvas és a vaddisznó vadászatáról tartott élvezetes, figyelemmel kísért előadást. Az élményekkel színesített, egy vadászélet tapasztalatait tükröző beszámolója meleg, baráti hangvételű beszélgetésbe torkollt, amelynek során a Békés megyei vadászok számos szakmai kérdést is tisztáztak a nagyvadak vadászatát illetően. Befejezésül könyveinek dedikálásával tette emlékezetessé a Békéscsabán, a Bajza utcai vadászszékházban megnyílt megyei vadászklub első foglalkozását. Magyar technológia szovjet cipőgyárban A Minőségi Cipőgyár és a szovjet Zarja Cipőipari Egyesülés egyik tagvállalata együttműködési szerződést kötött, aminek értelmében már a jövő év első hónapjaiban magyar technológiát vezetnek be a Szovjetunió egyik legnagyobb cipőgyárában. A megállapodás szerint a Minő 10 női cipő modelljét, illetőleg ezek gyártási eljárását adja át szovjet partnerének. Az évi 24 millió pár női lábbelit készítő szovjet cég a tervek szerint jövőre 150 ezer pár cipőt gyárt magyar technológiával. Emelkednek a kávéárak a nagy nemzetközi tőzsdéken, mert egy hosszan tartó nyári aszály elpusztította a jövő évi brazil kávétermés nagy részét. Egy font (45,36 dekagramm) kávét jelenleg 1,57 dollárért adnak-vesznek a londoni és a New York-i tőzsdén, ez olyan magas ár, amelyet 1980 dereka óta nem tapasztaltak. Szakértők szerint ez az árszint egyelőre tartani fogja magát, sőt talán valamelyest emelkedik is; A Közös Piac brüsszeli központjában elismeréssel méltatják Dánia gazdasági erőfeszítésének sikereit és különösen azt, hogy — a közösséget sújtó nagy munka- nélküliség közepette — a legutóbbi két évben 90 ezer új munkaalkalmat teremtett, „dán csodáról" beszélnek. Dániában a munkanélküliség arányát az 1983.-as 10,8 százalékról ez év augusztusára 8,1 százalékra szorították le (míg a Közös Piac többi országában átlagosan az aktív lakosság 11 százaléka van munka nélkül és arányuk egyre emelkedik). Dániában kifejezetten az ipari termelésben teremtettek új munkahelyeket. Itt 1983-hoz viszonyítva 10 százalékkal nőtt a foglalkoztatottság és ez a termelés 15—20 százalékos emelkedésével párosult. „ISZÁKOS” REPÜLŐGÉP. Alkohol üzemanyaggal működő repülőgépet mutattak be Brazíliában. A brazil repüléstechnikai kutatóintézet szakemberei szerint semmiféle problémát nem jelentett a motor átalakítása, hogy az cukornádból készült etanol- lal működhessen. Állítják, hogy a repülőgépmotorok eleve alkalmasabbak az alkoholos üzemmódra, mert az autómotorokkal ellentétben nem karburátor, hanem befecskendezés juttatja az égéstérbe az üzemanyagot. HOLLAND SZÉLERŐMÉ. A hollandiai Medemblik közelében ünnepélyesen felavatták Európa ez idáig legnagyobb kereskedelmi hasznosítású szélerőművét, amely a számítások szerint évi 1 millió kilowattóra áramot termel majd. Ez a mennyiség 800 háztartás energiaellátó-, sára elegendő. FÉLELEM AZ ŰJABB ARSTOPTÖL. Belgrádban a legutóbbi napokban több vállalat emelte termékeinek árát. így egyebek között a sör ára üvegenként az eddigi 70-ről 84, illetve 71-ről 91 dinárra emelkedett. A bor 30—40, a mustár és a majonéz 24—26. a liszt 20—30, a gyümölcslé 24—30, az ecet 65 százalékkal drágult meg. Mint a Politika című lap írja, egyes vállalatok az újabb árbefagyasztástól való félelmükben növelték egyes termékeik árát. Megint késtünk... kötvénykibocsátók Az első megyei A kötvény az értékpapírok egyik formája, amellyel újabban a magyarországi belföldi forgalomban is egyre gyakrabban találkozhatunk. Jogi szempontból a kötvény lényegében kötelezvény, sajátos kölcsönszerződés. A kötvényt kibocsátó és a vásárló „hitelszerződést” kötnek, amely az értékpapír megvásárlásával lép életbe és visz- szavásárlásával szűnik meg. A kötvényvásárló, amikor az értékpapírt megveszi, e kötelezvény ellenében meghatározott célra pénzt ad kölcsön a kibocsátónak, amit az az előre meghatározott időpontban visszafizet, és a pénz használatáért meghatározott értékű kamatot fizet. Két esztendeje, hogy a megfelelő jogszabályok kidolgozásával hazánkban is lehetővé vált a kötvényfor- galmazás. A megtakarítások ezen új, kamatozó formája, hamar elterjedt és népszerű lett a lakosság körében. De sajnos az itthoni, a Békés megyei gazdálkodók, a potenciális kibocsátók körében lassabban hódított. Kötvényt általában az bocsát ki, akinek valamilyen jó beruházási terve van, de a megvalósításhoz nincs elegendő pénze. Azt hiszem, ilyen azért akadna jó néhány megyénkben . . . Arról, hogy milyen tapasztalatai vannak e téren a lakossági kötvények értékesítésével is foglalkozó bankfiókoknak dr. Krattinger Mártont, a Magyar Nemzeti Bank Békés Megyei Igazgatóságának vezetőjét kérdeztük: — Jó másfél esztendeje jelennek meg a különféle lakossági kötvények, a megyében viszont csak az utóbbi időben egy-kettő. Elsőnek tavaly ősszel, tehát frissek voltak, a szarvasi tanács bocsátotta ki gázkötvényeit. Néhány gazdálkodó pedig most tervezi, szervezi mindezt. A kötvénypiac azonban, tapasztalatunk szerint, már meglehetősen telített. Van olyan nap, hogy senki nem tér be hozzánk kötvényt jegyeztetni. Kezdetben sor- banállás volt, s óra-percre pontosan jegyeztük a vásárlásokat. Előfordult, hogy azt kellett mondani, elfogytak a kötvények. Mostanában ilyesmi nemigen történik, ami jelzi, telítettebbé vált a piac, a megyei lakossági pénzek pedig többnyire máshol kamatoznak . . Az első megyei vállalati kötvénykibocsátót, a Gyulai Kötőipari Vállalatot akkor kerestük fel, amikor megkezdte kötvényeinek árusítás sát. Két napon át az üzemben várták az Állami Fejlesztési Bank Szegedi Igazgatóságának szakemberei — Bokor Andrásáé, Hódi Ká- rolyné és Várkonyi Gellért — a kötvényvásárlókat. Velük vártunk mi is, legalábbis az első nap délelőttjén, s közben beszélgettünk. — A kötvénykibocsátási — hallottuk — a budapesti központ készíti elő és a Pénzügyminisztérium hagyja jóvá. A kötvényekért az állam szavatol. Ezt ma még elvárja a lakosság. Az országban az első nagy kibocsátó a Skála volt, 130—150 millió forint összértékben értékesítette kötvényeit. A feltételek általában hasonlóak; többnyire 11 százalékos kamatot és 7 éves lejárati időt Ígérve dobják piacra az értékpapírokat. A gyulaiaké ennél pici) kedvezőbb, hat év a lejárati idő. A bankok egyébként, az ÁFB és az MNB, a lakossági és a közületi kötvényeket készpénzért — napi árfolyamon — továbbforgalmazásra megveszik. Közben megérkeznek az első vevők. Csizmanadrágos bácsika jön, zsebében a kivágott újsághirdetéssel a kötvényvásárlásról. — Itt dolgoztam, mielőtt nyugdíjba mentem — magyarázza —. azért jöttem most el. Egy-egy kötvény tízezer forintot ér* a bácsi kettőt kér és nyújtja át az.érte járót. — Tessék megolvasni — biztatja a hölgyeket. — Az asszony olvasta meg. de tessék csak, úgy biztos. Miután aláírja az iratot, megint zsebébe nyúl. — Itt a személyi igazolvány. Nem kell? Biztos? Hát jó, akkor átolvasom ezeket — fogja a feléje nyújtott kötvényeket. Ismét nyílik az ajtó. A kék dzsekis, farmeros fiatalember öt kötvényt vásárol. Az eddig nem sok szerencsét hozó autónyeremény- betétkönyvéből vette ki a pénzt. A bácsikával ellentétben az ő irataira szükség van, ugyanis a kötvényeket a banknál letétbe helyezi. Távoztával megint vevőmentes percek következnek. A délelőtt folyamán, 9-től 11 óráig, négyen vásároltak összesen 175 ezer forint értékben kötvényeket. Persze, ez csupán a kezdet. A milliomosok — jegyeztük meg búcsúzóul — ezután jönnek ... És ez nem is tréfa, ahogy a szegediek mondták, találkoztak már néhánnyala kötvényárusítás során. Ám, hogy most milyen eredménnyel zárult a két nap, nem sikerült megtudnunk. A gyulai gyár igazgatója ugyanis az elmúlt másfél-két hét alatt nem tudott időt szakítani tájékoztatásunkra. így arra sem' válaszolhatunk, hogy miért az Állami Fejlesztési Bank a partnerük a kötvénykibocsátásban, s a befolyt összeg rendeltetéséről is csupán annyit mondhatunk, mint általában. tehát hogy gépvásárlásra, épületberuházásra fordítják azt. A kibocsátott kötvények összértéke egyébként 15 millió forint. A kötvény gazdasági jelentősége nem elhanyagolható. Megjelenésükkel lehetővé vált, hogy a gazdálkodó^ fontos, jövedelmezőnek ígérkező beruházásaikat hamarabb megvalósíthassák. A Pénzügyminisztérium szakemberei minden kötvénykibocsátási tervet, beruházási elképzelést gondosan mérlegelnek, s csupán azok kapnak engedélyt pénzforrásaik ilyetén kiegészítésére, akiknek szándékait, gazdasági feltételeit megfelelőnek találják. Bízunk benne, hogy megyénkben is többen próbálkozhatnak sikerrel .. . — szatmári — Létrejött a „kölcsönügylet” Ellenőrizték az ívhegesztő berendezéseket A Békés megyei vállalatok, üzemek több ezer elektromos ívhegesztő berendezéssel rendelkeznek. Az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség Békés megyei Felügyelősége a napokban ezeket a berendezéseket ellenőrizte és biztonságtechnikai hiányosságok miatt több mint öt- vennek a használatát felfüggesztette. A leggyakoribb hiba Tolt az elektródafogók és a kábelek rossz szigetelése. A felügyelőség megállapította, hogy gázhegesztés helyett egyre inkább az ívhegesztést alkalmazzák. A feltételek biztosítottak, cserealkatrészek rendelkezésre állnak, a kereskedelemben bármikor beszerezhetők. Elegendő a szakember ..is, bár kevés köztük a minősített hegesztő. Az ívhegesztő berendezések állapotának a munkakezdés előtti ellenőrzése és a hibák kijavítása kötelező. A rossz berendezés használata közben nemcsak a hegesztőt, hanem a környezetében dolgozókat is áramütés érheti, az elektromos szikra pedig tüzet okozhat.
