Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-17 / 295. szám
1985. december 17., kedd Karácsony előtt a medgyesegyházi könyvesboltban KÉPERNYŐ Rózsakért, vagy amit akartok... A Rózsakért (egy csodálatos park övezte gyönyörű kastély) körül forgott a világ hat héten keresztül a tévében, legalábbis kedd esténként. Most pont került a történet végére: visszatérhetett a kastélyba a jogos tulajdonos, André (igaz, őrülten), s a befejező képsorok alapján arra gondolhatunk, új úrnője is lett a Rózsakertnek, Marthe személyében (aki csak egy fokkal kevésbé őrült, mint a gazda). Azt hiszem, a múlt . héten vetített filmek közül a keddi, Messziről jött ember című okozhatta a legnagyobb örömet a nézőknek — már tudniillik azzal, hogy* befejeződött végre ez a sorozat. Miért mondom ezt? Mert aki végigkövette a filmet, ha rögtön az elején nem is, de a második rész felénél már bizonyosan rájöhetett: az a „vissza nem jött ember” nem halott, hanem valahol a kastély körül „kószál”. S ez a tudat már eleve megfosztotta a nézőt valamitől, így nem lehetett fenntartani benne folyamatosan a feszültséget. Legfeljebb az ember várakozása fokozódott: mikor lesz már a hatodik rész, melyben minden kiderül, úgy, ahogy ő elgondolta. Feltehetően a film készítői is a hatodik részre vártak, csakhogy nekik az előtt még öt folytatást kellett megcsinálniuk, nyilván a megrendelők kívánsága miatt. Így azután húzták-vonták az eseményeket. Igaz, alkalmanként egy-egy horrorisztikus jelenet felkorbácsolta az idegeket, de csak rövid időre tudták megtartani a figyelmet. S Marthe folyamatos — és mindig hosszas — szenvelgése, spiritizmusa éppúgy unalmassá vált, mint Jacques egyre gyakrabban jelentkező őrülési kitörése. A legtöbbször kifejezetten unalmas film hatodik része azután teljesítette várakozásunkat. De azért — valljuk be őszintén — a rendező tartogatott még egy-két meglepetést a befejező rész némileg felgyorsított eseménysorában. A közjegyző (akiről persze eddig is sejtettük, hogy — finoman fogalmazva — nem éppen tiszta elméjű) végre elmesélhette, hogyan is zajlottak le az események valójában, melyek rémületben tartották a kastély lakóit (nem a nézőket!), s mely történéseket ő, a „Sátán", irányított. Summa summárum: csak azon csodálkozhatunk, hogy a filmbéli szereplők közül maradt a végére egy-két — viszonylag — ép elméjű ember. A tévénézőkről most hadd he szóljak ... Még csak annyit: ha ezt a — nem túl nemes alapanyagú — hét és fél órás filmet, mondjuk másfél órában csinálják meg, akkor talán jóval kevesebbet bosszankodtunk volna. Derrick - és más filmek Csütörtökön este Derricket először „felműszerezetten”, az intenzív osztályon láthattuk viszont. Merénylet áldozata lett, életveszélyes állapotba került. Nos — feltételezésnek helye sem lehet —, azután Harry, a főfelügyelő famulus felügyelője, egy óra alatt kinyomozott mindent, annak rendje, módja szerint. S természetesen Derrické lett a végső érdem, mert amint kiderült, ő az intenzív osztályon is — egy telefon segítségével — intenzíven tud dolgozni. Tudom, meglehetősen sokak számára szimpatikus ez a tévé képernyőjén gyakran látható két figura: Derrick és Harry. Éppen ezért kissé hálátlan feladat ellenük szólni. Végeredményben nem is velük van bajom, hanem magával a sorozattal. Láthattunk már belőle jó néhány darabot, legalább ötvenet, ha nem többet. S épp ez az! Mindegyik rész — lett légyen szó bármiről—is benne — olyan, mintha már láttuk volna . . . Ugyanazokkal a helyszínekkel, helyzetekkel találkozhatunk, legfeljebb csak a sztorik módosulnak. S a változás általában nem sok. S ez a sok „visz- szaköszönés” teszi számomra teljesen érdektelenné e sorozat bármelyik filmjét. Legnagyobb jóindulattal is csak áz mondható el róluk: éppen meg lehet nézni őket. S ez bizony kevés ... És azt hiszem, nem „szabadulunk meg” egyhamar Derricktől, hiszen tudjuk, összesen majdnem 200 Derrick-filmet vettek fel eddig, így hát van még sok, amit a magyar nézők még nem láthattak. Végül, hogy ne legyek igazságtalan, azokról a filmekről is szót kell ejteni, melyek kellemes szórakozást nyújtottak a múlt héten. Ha bőven nem is, de voltak ilyenek. Gondolom, a péntek esti Cicababák négy története — kiváló rendezésben, s nem kevésbé kitűnő színészekkel — nagyszerű szórakozást jelentett mindenki számára. S ugyanezt mondhatjuk el a szombat esti, A Fekete Tulipán című filmről is. Mindkettő régi film, az igaz, de szívesen néztük végig őket, mert nem koptak meg a több mint húsz év alatt. Pénzes Ferenc flz orosházi művészetbarátok egyesülete Nehéz hét állt a medgyesegyházi könyvesbolt dolgozói mögött, mikor a napokban felkerestük őket. December 2. és 6-a között, a gyermekkönyvhéten 70 ezer forintos forgalmat bonyolítottak le — havi forgalmuk felét —, melynek java része gyermek-, illetve ifjúsági irodalomból tevődött össze. Nehéz lenne felsorolni, mi mindennek örülhettek az apróságok, hiszen ekkora választék rég fogadta őket, mint most. A „Micsoda pók a vízipók”, a Fóton-fót király”, a leporellók mindmind ott voltak a polcokon. A Tv-maciból — melyet sokan keresnek még most is — nem is volt elég, olyan sokan megvették a gyerekek kedves kis barátjáról szóló mesekönyvet. Nem csoda hát, ha a könyvesbolt vezetője, Kucse- ra Lajosné most nyugodtan várja a karácsony előtti csúcsforgalmat, mint az elmúlt években: — Eddig mindig az utolsó két hétben jöttek a karán Szépirodalmi Nem csupán „tervről” van szó... Ha egy kéziratot nyomdába adunk, általában- átlagban egy év múlva jelenik meg. Ami tehát a jövő karácsonyra várható, többnyire nyomdában van. Ilyen értelemben a Szépirodalmi Könyvkiadó 1986-os terveiről szólva jórészt már a megvalósulás útján levő művekről szólhatunk. Az Illés Endre vezette Szépirodalmi Kiadó, nemes versenyben a Magvetővel, főfeladatai közé számítja a mai magyar irodalom gondozását. A Szépirodalmi Könyvkiadó 1950-ben alakult a nem sokkal előbb államosított (Athenaeum, Franklin, Révai stb.) összevonásából. A dog- matizmus éveiben is igyekezett bizonyos színvonalat tartani, s írók-olvasók, egész kultúránk valódi érdekeit szolgálni. Több-kevesebb sikerrel. Különösen eredményes volt kezdettől a magyar klasszikusok megjelentetése, főként azóta, hogy az elsősorban a mai irodalom szolgálatában álló Magvető megalakult (1955); s a Szép- irodalmi fő profilja épp klasszikusaink kiadása lett. Amely mellett — máig is — bőven tesz közzé kortárs irodalmat is. Szemlénket a klasszikusokkal kezdjük, hiszen ide tartozik a Szépirodalmi évtizedekre szóló hatalmas vállalkozása, a Magyar Remekírók bibliapapíron kiadott, szép kötésű sorozata, amely minden klasszikus örökség foglalata lesz, s eddig napvilágot látott több tucat kötete máris valóságos alap- könyvtár nemzedékek számára. 1986-ra a következő kötetek várhatók: Magyar csonyi ajándékkönyveket megvenni — emlékezik —, most viszont már hetek óta szép forgalmuk van. Bizományosaink is szállítják az őket érdeklő köteteket, így az utolsó, nagy nekirugaszkodást is bizonyára győzni fogjuk. Arról nem beszélve, hogy a könyvellátás lényegesen jobb az elmúlt évekhez képest. . . És már sorolja is az érdekesebbnél érdekesebb könyvújdonságokat. Szépirodalom, gyermek-, ifjúsági és felnőtt-, ismeretterjesztő könyvek, lexikonok . .. Magunk is alig álljuk meg, hogy ne vegyünk máris néhányat közülük. S ez még nem minden, a napokban újabb könyvszállítmányt várnak ... —- Még mindig, az áremelésekkel együtt is, a könyv a legolcsóbb, s a legszebb ajándék. Különösen, ha kapcsolódik az ajándékozott kedvteléséhez, hobbijához . .. Mert úgy tűnik, a kiadók mostanában nagyobb figyelmet szentelnek a vásárlók változó igényeire. Divat a elbeszélők, 16—18. század, Magyar drámaírók, 20. század, Erdélyi János válogatott mű vei. A kiadó másik óriási vállalkozása az immár három évtizedes Olcsó könyvtár, amely valóban könyvtárnyi remekművet juttatott el — sok milliónyi összpéldány- számban — százezrekhez, mégpedig mindmáig világ- viszonylatban páratlanul olcsó áron, ami a mostani könyváremelkedés idején igazi misszió, főként a kispénzű, de értékre áhítozó fiatalok számára. Csak megemlítem a jövő évre tervezett egypár kötetet: Kemény János önéletírását, Voltaire Candide-ját, Goethe Wer- ther-ét, a századvég írói közül Ambrus Zoltán, Lövik Károly és persze Mikszáth műveit, végül Dos Passost, Móriczot, Örkényt, Sarkadit és — Sartre-ot... A Magyar Ritkaságok között Julianus barát beszámolója, Ungnád Dávid Konstantinápolyi utazása és Hunfalvy Pál szabadságharckori Naplója jelenik meg. Jövőre lesz Berzsenyi halálának 150. évfordulója. Erre az alkalomra nemcsak a költő minden verse hagyja el a sajtót, hanem Németh László összes Berzsenyiről szóló írása is. A klasszikusok sorában újra lesz még Balassi, Petőfi, Arany és Tóth Árpád összes verse, külön is a Toldi-tri- lógia és Petőfi három elbeszélő költeménye. És Babits Dante-fordítása. Sajnos, immár lezárult, klasszikus életpályának számít Illyés Gyuláé is — de még mindig meglepetésekkel szolgál. Eljut az olvasókhoz eddig kiadatlan kézimunka, a kötés... A könyvesboltban most nem is egyet ajánlhattak a kötőmintakönyvtől az új, planétás rendszerű „Aranykéz” sorozatig. Nem hiába néztek be az ügyes kezű lányok, asszonyok. Ám aki inkább az ínyencségekben, a főzés művészetében találja meg az örömét, az sem jött hiába. Van vásárlójuk — mondják —, akinek már egész szakácskönyvgyűjteménye van otthon . . . Medgyesegyházán egyébként az elmúlt években sokat változtak az olvasói szokások. Korábban inkább a szépirodalom, most elsősorban a képzőművészeti albumok és a lexikális kötetek a kelendőek... — Hogy csak egy példát mondjak — mondja Kucse- ráné —, a Révai-lexikonra 94-en fizettek elő! S csak azért nem többen, mert több jelentkezést nem vehettünk fel.. . Az ismeretterjesztő kiadványok már a gyerekeknél nagy népszerűségnek örvendenek . .. naplóinak két kötete, valamint különféle interjúinak, nyilatkozatainak gyűjteménye. Ezekhez csatlakozik a marosvásárhelyi Izsák József Illyés-kötete. Illyés Gyula (és Déry Tibor) életművének elemzése áll Béládi Miklós posztumusz kötetének tengelyében is. Megindult és pár éven belül le is zárul egy régi-új sorozat: két talán legnépszerűbb írónk tíz-tíz főműve: Jókai és Mikszáth válogatott regényei. A minden eddiginél pontosabb, teljesebb új életműsorozatokon belül egy Krúdy- (A XIX. század vizitkártyái), egy Móra-, egy Móricz-kötet jön. Folytatódik Veres Péter izgalmasan elfogult Olvasónaplója az 1953—56-os évekből. Megjelennek Gelléri A. Endre novellái, Örkény István Párbeszéd a groteszkről című gyűjteményének új. bővített kiadása: az Örkény-sorozat zárókötete. Utoljára, de nem utolsóként említtessék a rég nem kapható sajátos „irodalomtörténet”: Karinthy Így írtok ti-jének két kötete. Kell-e, kellhet-e még más? Nos igen, a mai irodalom! Meg nem jelent művek ismeretének híján csak a szerzők nevét sorolom, azt se mind: Bárány Tamás, Bertha Bulcsú, Bihari Klára, Bolya Péter, Boldizsár Iván, Czakó Gábor, Cseres Tibor, Csíki László, Deák Tamás, Dékány Kálmán, Ember Má-s, ria. Fekete Gyula, Galgóczi Erzsébet, Goda Gábor, Hallania Erzsébet, Jókai Anna, Karinthy Ferenc, Keresztú- ry Dezső, Kertész Ákos, Kiss Dénes, Molnár Géza, Péter László, Sarusi Mihály, Sándor Iván, Somlyó György, Az üzletbe persze hanglemezért, s műsoros kazettáért sem jönnek hiába a vásárlók, A roskadásig telt pol- polcokra már nem is fér a raktárban az a halom hang; lemez, mely nemrég érkezett, tovább bővítve a karácsony előtti választékot. — Megfelelő lemezkészlettel várjuk a vásárlókat — nyugtázza a boltvezető —, egyedül az importlemezekből kaptunk viszonylag keveset, érthető gazdasági okokból. Nézegetjük a színes borítókat, valóban szép számban található magyar köny- nyűzenei újdonság. Kucserá- né közben arról beszél, hogy évek óta ilyenkor, karácsony előtt fellendül a nosztalgia- lemezek forgalma . . . — Talán, mert az idősebbek is úgy érzik, ennyit áldozhatnak magukra? Vagy ilyenkor vesznek nekik lemezjátszót ajándékba? Ki tudja? Ahogy arra sem lehet magyarázatot adni, hogy a régen oly közkedvelt magyar nótát most miért nem keresik? Akkor már inkább komoly zenét, elsősorban opera-keresztmetszetet visznek. Amiről eddig beszéltünk, ajándéknak szánták a vásárlók, ám a két karácsonyi lemezt, a „Szép karácsony éj” és a „Betlehemi királyok” címűt maguknak, otthoni hangulatteremtőnek veszik szívesen. Végül a megyei kiadványokról is szó esik, hisz a medgyesegyházi könyvesbolt bizománybán e könyveket is árulja a nagyobb választék kedvéért. E kiadványok közt van az év egyik könyvslágere, Oláh Sándor „Fűbe- fába orvosság” című könyve, melyet mintegy 150-en jegyeztek elő, az ország legkülönbözőbb részéről... Még sokáig böngészhetnénk — az egymillió három- százezer forintos raktárkészlet bőven kínál érdekességet —, ám a vásárlók nem sok pihenőt hagynak a bolt dolgozóinak. így van ez rendjén, hisz azért fáradoznak nap mint nap, hogy a medgyesi karácsonyfák alatt minél több könyv, lemez és kazetta legyen, szép zenével, szép versekkel. . . Nagy Agnes Fotó: Fazekas László Kosztolányi Dezső Pacsirta Sőtér István, Sükösd Mihály, Szabó Magda, Szeberényi Lehel, Tátai Sándor, És nem szóltam még a mai költőkről: a beérkezettekről, mint Csanády János, Garai Gábor, Gergely Ágnes (válogatott versek), Győré Imre, Kartal Zsuzsa, Kiss Anna, Lator László, Rákos Sándor (neki óceániai fordításai jelennek meg). Simonyi Imre (válogatott kötet), Ta- káts Gyula (összegyűjtött versek); a „botránykeltő” vagy egyszerűen csak új költőkről, mint Géczi János, Zalán Tibor; Benyó Judit. Gáspár Katalin, Tábori Ottó, Turcsány Péter, Zászlós Levente, Érdekes, sokak által vitatott vállalkozása a kiadónak a Révai Nagy Lexikona reprint kiadása. Addig is, míg a korszerű új nagylexikon megszületik (az ezredfordulóra?), — jobb híján ezt fogjuk forgatni... Kristó Nagy István Megyénkben az elsőként alakult meg az Orosházi Művészetbarát Közművelődési Egyesület. Elnöke Sándor Antal, titkára pedig Gonda Géza lett. A vezetőség elkészítette a következő évre szóló tervet, amelyet a közelmúltban megtartott ösz- szejövetelen az egyesület tagjai — némi módosításokkal — el is fogadtak. Havonta egy-két nagyobb programot terveznek. Januárban egy szépíró lesz vendégük, február elején peflig az orosházi alkotók mutatják be egy-egy művüket. Február folyamán szeretnék megrendezni az első egyesületi bálát is. Márciusban a város szülöttének, Szokolay Sándor zeneszerzőnek lesz szerzői estje. A tavasz első hónapjában egy budapesti kirándulást terveznek a tavaszi fesztivál programjaira. Az egyesület; célkitűzései között szerepel az is, hogy az Orosházáról elszármazott művészekkel, tudósokkal, közéleti személyiségekkel élő és tevékeny kapcsolatot alakítsanak ki. Az éves tervben négy ilyen találkozásra is sor kerülhet. Május végén egy újabb kirándulás lesz, amelynek során a résztvevők irodalmi és képzőművészeti emlékhelyeket szeretnének felkeresni. Júniusban tartják meg az orosházi önéletírók estjét. Októberben a zei^ei világnap alkalmából olyan hangversenyre várják majd az érdeklődőket, amelynek közreműködői szintén a városból elszármazott művészek lesznek. Az egyesület két kiadványt is szeretne megjelentetni a következő év során. Amennyiben bevételeik a tervek szerint alakulnak, úgy még három video portréfilm is elkészülhet — természetesen valamennyi orosházi kötődésű lesz, (N. L.) Könyvkiadó 1986-os tervei
