Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-16 / 294. szám
o 1985. december 16., hétfő Mestersége — varrónő Szövetkezeti lakások • A tervek és a valóság • Megszüntetett kedvezmények • Hogyan tovább? LAPSZÉL--------Lázg örbe Lázban ég az ország. A vásárlás lázában. Másról se hallani, látni, olvasni a rádióban, a tévében, a lapokban, mint arról, hogy felkészült a kereskedelem. Egyesek szerint az eladók is elkészültek az erejükkel, sóhajaikat azonban nem akarják meghallani az illetékesek. A szakszervezet szintén hiába tiltakozik az ünnepi nyitva tartási rend miatt. Ha láz, akkor legyen láz! Néhány áruházban, üzletben már bevezették a bronzvasárnapot és a legújabb hírek szerint készülnek a vasvasárnapra. Szegény ezüst és arany mi lesz veletek? Töredelmesen bevallom: engem is elkapott a hév. Napok óta lázasan keresek- kutatok a zsebeimben, hogy a megspórolt forintjaimból meglepjem a családom tagjait. össze is jött valamennyi, de most már az a gondom: mit válasszak. Igaz, a belkereskedelmi államtitkár azt mondotta, hogy van itt minden, ami szemnek és szájnak ingere, csak éppen a 34—35-ös gyerekcipő tűnt el a polcokról. Hogy miért? Azt homály fedi. Persze, karácsonykor felesleges vacakolni ilyen apróságokkal. Figyeljünk inkább a szórakoztatóelektronikára. Óriási a fejlődés. A Commodore 64 számítógép csupán 35 ezer forintba kerül, a játékhoz szükséges program pedig nevetségesen olcsó: 200 forintért vesztegetik. Az ismerősöm furcsán nézett rám és megtapogatta a halántékomat. Azt hitte, hogy valami komoly bajom van. Aki viszont lázban ég, hamar elengedi a fantáziáját. Makacsul folytattam. A vásárlók csak sírnak, panaszkodnak. Itt van a Hi-Fi-technika: a Sharp, a Fisher,.a Sony! A kétkazettás gyorsmásoló rádiómagnók már 12 ezerért kaphatók. Megcsodálhatjuk a kirakatban villogó NSZK-beli színes, nagyképernyős televíziókat 40— 50 ezerért. Nem is értem a kolléganőmet, aki hetek óta érdeklődik, telefonál: tele- t exes Videoton-készüléket keres, természetesen hiába. Bizonyára elkerülte a figyelmét a harsogó újság- hirdetés, miszerint nagyképernyős színes televízió vásárolható a Fehérvár Áruházban! Ja kérem, hozzánk mily messze van Székesfehérvár és az áruházhoz mily közel a Videoton gyár. A hentes barátom megkérdezte: mi lenne akkor, ha a gyulai kolbászt csak Gyulán, a szupermar- ketban lehetne kapni? Azóta is várja a választ, én meg izzadok, lázrózsák ülnek ki az arcomra. Vágyakozom egy-két banán után. Ezüstvasárnap lévén, az esélyeim is megnőttek. Hátha!? Nesztelenül követem a forró nyomokat, az eldobált banánhéjakat. De a pult alá már nem férek be, a lista teljes, a banán kevés. Beérném mandarinnal is. Azzal a csodálatossal. Esetleg naranccsal. Akár zöld is lehet... A kereskedő mosolyog. Vegyek naspolyát vagy sült tököt. Különben menjek a... Duna Intercontinentalba, az olasz árubemutatón ugyanis rengeteg a szicíliai déligyümölcs, csoroghat a nyálam. A maffiától? — hátrálok ki az üzletből. Jöjjön inkább a lázmérő! Seres Sándor Lassan tíz esztendeje lesz annak, hogy a Szarvasi Háziipari Szövetkezet vésztői telepét átvette a Békéscsabai Kötöttárugyár. Azelőtt főleg játékbaba-készítéssel foglalkoztak itt a betanított munkásnők, az új „gazda” azonban új termékek előállítására alkalmazta a lányokat, asszonyokat. Az új profilnak megfelelően alakították át -az épületet. Rontással, bontással kezdődött a program: válaszfalakat helyeztek át, kialakították a varroda részére a nagycsarnokot, külön helyiséget a csomagolók- nak, a meósoknak, öltözőt, fürdőt, ebédlőt létesítettek, raktárhelyiséggel bővült a telep, később a központi fűtést is bevezették. Egyszóval kulturált, emberibb élet- és munkakörülményeket teremtettek. Kíváncsiak voltunk, hogy a Béköt vésztői telepén hogy érzik magukat a varrónők, mit dolgoznak, hogyan élnek. — Nagyon jól érezzük magunkat ebben a szép környezetben — mondja S. Kovács Sándorné telepvezető. — Maga az a tény, hogy saját községünkben találtunk munka- alkalmat, megfizethetetlen. Itt most I28-an dolgozunk, köztük öt férfi, hogy ne féljünk — mondja mosolyogva. — Akik itt voltak azelőtt. alapjában véve varrni o Igencsak sokféle funkciót tölt be Geszten Szerb József, az iskola igazgatója, a helyi tanács elnöke. Maradjunk is csak ennél a kettőnél, de tényleg lehetne bővíteni azon funkciókat, amelyeket gyakorol. Nem véletlenül nevezte őt évekkel ezelőtt az egyik országos napilap „ezerkezű”- nek. Megtalálni sem könnyű, akad persze néhány biztosnak látszó tipp, amellyel az érkezőt útba igazítják holléte felől. Az egyik ilyen az iskola, amely egyben kultúr- ház is. Jöttünkre abbahagyja a biliárdpartit, azzal, hogy „gyerekek, majd befejezzük a jövő héten valamelyik este”. — Ilyenkor télen három sportágban tartunk községi bajnokságot, már ne haragudjanak a hivatalos sportszervek, de én a biliárdot is ide sorolom. Az egyik az asztalitenisz, mint látta, sok gyerek üti ügyesen a kis fehér labdát. Emellett megy a sakk is. Tulajdonképpen egész télen játszunk. Van egy nagy demonstrációs tábla, arra írjuk az eredményeket, s mindenki akkor játssza le partiját, amikor éppen ráér. Kilencven embert mozgatunk meg. Ez ugye nem is annyira alacsony szám, ha figyelembe vesszük, hogy most 1230-an lakják a községet. o Még mindig a sporttal folytatja. Az elmúlt héten különben a „nagytermük” olimpiai versenyek színhelye volt... Az úttörőolimpia körzeti asztalitenisz-döntőit rendezték, a kiírás szerint 7 iskola lett volna hivatalos. de csak a két sarkadi, a méhkeréki csapat jött meg a „vidékiek” közül. Két gyulai és a keresztúriak, hogy, hogy nem távol maradtak. A tudtak. De új feladatok előtt álltunk, és így Békéscsabáról jártak ki munkamódszer-átadók, akik megtanították a lányokat, asszonyokat a varrás magasabb szintű „tudományára”. — Eleinte jégeralsót és egyéb ruhaneműt varrtunk, aztán olyannyira belejöttek a munkába dolgozóink, hogy exportra termelhettünk. A központból kaptuk kiszabva a terméket, mi megvarrtuk, meóztuk, szállításra kész csomagokat készítettünk. A vésztői nők nagyon dolgosak, szeretik a munkát, odafigyelnek, szépen varrnak. — A meósnak könnyű a dolga, ha jó az alapanyag, kiváló a szabás, és kitűnően dolgoznak a varrónők — avatkozik a beszélgetésbe Balogh Sándorné meós. — Elég gyakran meglátogatnak minket a központból, de panasz eddig nemigen volt a munkánkra. —• A Békötnek belföldi kötelezettségei is vannak — magyarázza a telepvezető. — Ezért 1985. szeptember 1- től új feladatot kaptunk: bébiholmik varrását. Oj feladat volt, meg kellett szokni, aprólékos munka, de szívesen csináljuk. A rutinos varrónők mellett vannak pályakezdők is. Szülői beleegyezéssel nyolc kislány dolgozik nálunk, akik a nyolc gesztiek a 7-8-osoknál megszerezték a győzelmet, Balogh Lajos és Gonda Jutka ott lehet a most következő megyei döntőn Békéscsabán Ennél persze többeket érint a teho, ahogy most már itt is honos a kifejezés. A napokban falugyűlésen számolnak be a végeredményről, vagyis arról, miként sikerült a településfejlesztési hozzájárulás céljait megértetni, s hogyan döntött a lakosság? Mintegy 110 ezer forint lesz évente az az összeg, amellyel majd gazdálkodhatnak. Egyébként a lakosság jóval több mint fele döntött amellett, hogy hozzájárul évi 600 forinttal a köz gondjainak megoldásához. Először is a nagyobb forgalmú utcák portalanítását szeretnék megoldani, köztük is először az Ady Endre utcáét, ott ugyanis még külön is vállaltak társadalmi munkát a lakók. A második az orvosi rendelő bővítése lesz, beleértve a fogorvosi szolgáltatás javítását. Ez sem megy pénz nélkül, bár a legszükségesebb felszerelések rendelkezésre állnak. A sorrendben legalább két szolgálati lakás építése a következő tennivaló. Fogorvost, védőnőt, pedagógust szívesen segítenének az otthonteremtésben, mert mindenki jól járna. o A megélhetés záloga itt is elsősorban az Egyetértés Termelőszövetkezet. Ügy néz ki, hogy másfél millió forináltalános után nem akartak továbbtanulni. Két hónap alatt elválik, kiből lesz jó betanított munkás, ök még szinte gyerekek, szeretnek ficánkolni, de szófogadóak, Örömmel foglalkozunk velük. Halász Eszter tanuló például nagyon jól érzi magát itt, és nem vágyik máshová. Nem egyedüli ezzel a gondolattal. A varrodában az első sorban anya és leánya dolgozik egymás mellett, Karakas Sándorné és Csüllög Béláné. A padszomszédok ugratják a mamát: „A lányod túltesz rajtad, többet keres, mint te .,.” — Még szép! — válaszol a mama, Karakasné nevetve. — Hiszen ő elvégezte a hároméves szakmunkásképzőt Békéscsabán, megtanulta a szakmát, fiatal, fogékony, az ujjai fürgébbek, mint az enyém. De a kortársak közül senki nem hagy le. Amint a beszélgetésből kiderült, az átlagkereset 3300 forint körül alakul, de kézügyességtől, szorgalomtól függően ez lehet több, mint pl. Karakasné és leánya esetében. Többen említették, hogy szeretnek itt dolgozni, jó a kollektív szellem. Mi lehet ennek a titka, erről faggattuk a telepvezetőt. — Ügy élünk itt, mintegy nagy család. Szeretünk közösen kirándulni, voltunk már Szilvásváradon, Egerben és másutt, a vállalat szana- zugi üdülőjében a sportnapokon is részt veszünk. A KISZ szervezésében járunk színházba, vállalunk társadalmi munkát a község szépítéséért, öregek és gyermekek intézményeit patronáljuk. Kis üzem vagyunk, de a párttagok száma 35. a KISZ 25 tagot számlál, a munkások 90 százaléka szakszervezeti tag. Érthető, hogy mindannyian tartozunk valamilyen szervezethez, jól érezzük magunkat egymással. Brigádvacsorát is rendezünk, ide elhozzuk a családtagokat is, úgy vagyunk vele. hogy együtt sírunk és nevetünk. Amíg így lesz, a munkával sem lesz baj .. . tos nyereséggel zárják az esztendőt. Náluk egyébként a „pozitív” gazdálkodás a jellemző, az elmúlt 25 évben csak egyszer — tavaly — volt gond, amikor 6 millió forint hiányzott a tervezett bevételből, de közismert, az aszályos év szinte mindenütt hasonló helyzetet teremtett. Az ő kukoricájukat, répájukat is elvitte .. . o Igazán ne vegye rossz néven a kedves olvasó, no és a helyiek se, de Gesztről a pálinka említése nélkül any- nyit jelent írni, mint Med- gyesegyháza életéből kihagyni a dinnyét, Vecsés esetében nem szólni a káposztáról. Minden helyben lakónak van valamilyen köze az említett inni(enni)valóhoz. A geszti pálinkánál maradva az itteniek aligha túloznak, amikor azt mondják: egy ügyes kezű (és csavaros észjárású) reklámszakember akár a világhírig is röpíthetné őket. Való igaz, ismerünk embert — mellesleg világutazó sportdiplomata —, aki külföldi útjaira szívesen visz geszti szilvó- riumot, mert mint mondja, jól bevált és higgyük el, legalább olyan a „húzóereje” és a sikere, mint az ötszörié drágább luxusitaloknak. Ahhoz persze, hogy megtudjuk az aroma készítésének titkát, jó néhány féldecit meg kellene inni az üst mellett mostanság sok időt eltöltő gazdákkal. Tarthatunk persze attól is, mire megeredne a nyelvük, hiába figyelnénk ... Annyit azért elárulnak, hogy a titok a finomítás körül rejlik és a legfontosabb az elő- és utópárlat különválasztása. No és hogy az 50— 55 fokos szeszből hogyan kell „levenni” a finomítással a forgalomba hozáshoz szükséges 49-re? Többet nemigen mondanak, inkább töltenek . . . Fábián István A VI. ötéves tervben egyre inkább a figyelem középpontjába került a szövetkezeti lakásépítés és -fenntartás. Sokan kérdezték: hogyan lehetne jobb minőségű és olcsóbb otthonokat létrehozni? A kérdés jogosnak látszott, hiszen az OTP- lakások egy része drága, nehezen eladható, hónapokig üresen áll. Arra számítottak: rohamosan nő majd az érdeklődés a még megfizethető lakások iránt. Megyénk lakásszövetkezetei ennek megfelelően készítették el a terveket. A tervidőszak kezdetén, 1980-ban a 29 lakásszövetkezet 5082 lakást, 916 garázst és 15 műhelyt kezelt. Elhatározták, hogy ö( év alatt 3 ezerrel növelik a lakásszámot. Ebből 658 építőszövetkezeti, 500 tanácsi értékesítésű szövetkezeti, 1780 lakás az OTP beruházásában valósul meg. Így a szövetkezetek 1985 végén 8 ezer lakás fenntartásáért felelnek. Ezen kívül felépítenek 500 garázst, 300 szobából álló üdülőt és folytatják a műhelyek építését. Rájöttek: új utakat, megoldásokat kell keresniük a lakásépítés szövetkezeti formájának fellendítéséhez. Célszerűnek látszott a saját építőbrigád, a karbantartó részlegek mielőbbi megalakítása, az anyagellátás jobb megszervezése. Most eljött a számvetés ideje. Ezek szerint a szövetkezetek által kezelt lakások száma az év végére mintegy 185-tel több lesz a tervezettnél. Ehhez hozzájárult, hogy Békésen. Gyulán. Orosházán felgyorsult az OTP-beruházású lakásépítés, és ezeket az otthonokat a lakásszövetkezetek vették át kezelésre. A tervidőszak végén tehát 8200 lakást üzemeltetnek, amelyeknek az értéke csaknem 5 milliárd forint. Ami a lakásépítést illeti: a tervezett 658-ból 345 lakást átadtak, és az év* végéig újabb 177 elkészül. Ebből világosan látszik: az elképzeléseket csak részben tudták megvalósítani, a tervtől való lemaradás 136 fel nem épített lakást jelent. * * * Az okok sokrétűek és bonyolultak. Mipdenki tudja: 1983-tól új lakásügyi rendelkezések léptek hatályba, megváltoztak a lakásépítés pénzügyi, hitelezési feltételei. összességében jótékonyan hatottak ezek a szabályozók, a lakásszövetkezeteket viszont kedvezőtlenül érintették. Megszűntek a különböző lakásszövetkezeti pénzügyi kedvezmények. Ilyen volt a tagok hosszú lejáratú kölcsönének kedvezményes kamata, a maximális visszafizetési idő vagy a telepszerű, több szintes lakásépítési forma, amely az állami vállalatok munkásait külön kedvezményben részesítette. Ma már az építési feltételek egységesek, mindenki 3 százalékos kedvezményes kamatozású kölcsönt vehet fel, legfeljebb 35 éves törlesztésre. Mindez a verseny szempontjából nem is lenne baj,, de a lakásépítő szövetkezetek sok tekintetben hátrányba kerültek. Például jóval drágábban kapják meg a közművesített telkeket, mint az OTP. Aligha véletlen, hogy Kamuton, Eleken, Mezőhegyesen, Nagyszénáson és Gádoroson meg sem alakult a lakásszövetkezet. Eredményként könyvelhető el viszont, hogy a tervektől eltérően létrejött a gyulai Kövizig, a békéscsabai Hargita lakásépítő, valamint a megyeszékhelyen a műhely- és lakásépítő szövetkezet, ezek 1985-ben 71 lakást adnak át, és felépül 645 garázs. A gyulai üdülőépítési program 1981-ben kezdődött. Ennek megfelelően 276 üdülő felépítését határozták el, három ütemben. Az első lakrészeket, ez év szeptemberében vehették birtokukba a vendégek. Ugyanakkor a Békéscsabai Lakásszövetkezet szanazugi telkein 67 személyi tulajdonú üdülőt építenek. Jelenleg a műhely-, üzletépítő és -fenntartó szövetkezetek 19 műhelyt és 12 üzletet gondoznak. Még ebben az esztendőben átadnak 30 műhelyt és 10 üzletet. Az sem meglepő, hogy megyénkben csökken a lakás- szövetkezetek száma, most 20 működik. Inkább az egyesítést tartották járható útnak, és azt, hogy egy helységben egy szövetkezet működjön. Ezt viszont nem sikerült teljesíteni. A kezdeti bátortalanság után három szövetkezet önálló építőbrigádot hozott létre, amelyek komoly feladatokat is képesek megoldani. Ilyen a békéscsabai, a gyulai, a szarvasi szövetkezet házilagos építőrészlege. Nem sikerült azonban karbantartócsoportot alakítani Gyulán, Szarvason és Orosházán. * * * ' Az elképzelések szerint 1986-tól megszűnik a tanácsi értékesítésű szövetkezeti lakásforma, és tovább csökken a szociális bérlakások aránya. Békés megyében a VII. ötéves tervben előreláthatólag 4021 OTP-társas, 4130 magánerős és 531 szövetkezeti lakást hoznak tető alá. Ugyanakkor fokozott figyelmet szükséges fordítani a meglevők fenntartására, karbantartására, értékének megőrzésére. Ebben a munkában nagy feladat hárul a lakásszövetkezetekre. De fontos szerepet kaphatnak a bérből élők, a fiatal pályakezdők lakásgondjainak megoldásában is. Keresni kell azokat a szervezési módszereket, technológiákat, építési formákat, amélyek lehetővé teszik a szövetkezésben rejlő előnyök kihasználását. Persze, sok még a kérdőjel. Kérdés: milyenek lesznek jövőre és az elkövetkezendő években a pénzügyi és a hitelfeltételek, hoz-e változást az új országos építésügyi szabályzat? A korszerű építkezés ugyanis nagyobb telket, kisebb beépítettséget és szigorúbb komfortfokozatot feltételez. Kedvező hatással lenne a szövetkezeti lakásépítésre, ha nagyobb szerepet vállalhatnának a telekelőkészítésben, a közművesítésben, a felvilágosító, tanácsadó munkában. Lehetőséget kellene adni a tulajdonosoknak arra, hogy a lakásokat különböző készültségi fokban vehessék át, és saját maguk folytassák az építkezést. Az építés meggyorsítása azt is megköveteli, hogy új technológiákat alkalmazzanak. Ilyen többek között a gázbetón falazat, a Betonyp, az Alba, a Velox-szerkezet. Nem lenne rossz az új beépítési formák, mint az átrium, a családi ház alkalmazása sem. Mindannyiunk érdeke, hogy a szövetkezeti lakásépítés ne sorvadjon el. Hiszen drága lakásokból nincs hiány, a viszonylag olcsóbból pedig sokkal több kellene. S. S.
