Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-14 / 293. szám
1985. december 14., szombat o laHiiijraMSZÜLŐFÖLDÜNK Széchenyi István egykori rezidenciájában A közelmúltban új kiállító- termekkel gazdagodott a nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum. 1985 szeptemberében felavatták a kastély újjáépített nyugati szárnyépületét, gróf Széchenyi István hajdani rezidenciáját. Széchenyi István 1840. augusztus 20-án — István napon — tartotta lakosztálya házszentélőjét. Ezen alkalomból az országgyűlés küldöttsége — Deák Ferenc. Eötvös József és Klauzál Gábor — köszöntötte Cenken a házigazdát. Az ünnepelt a nevezetes napon — szeretettől és országos megbecsüléstől övezve — joggal érezhette, hogy politikai pályája zenitjén áll: reformeszméi megfogantak a magyar talajon. Sikeres gyakorlati politikus, ési az ország hajója — az általa vágyott úton — jó irányban halad. Élete e rövid pillanatában tán’ megállapodott, elégedett is. A gróf a soproni Hild Fer- dinánddal építtette föl korai romantikus stílusú rezidenciáját. Angliai tapasztalatait fölhasználva már gázzal világíttat, és fürdőszobát is építtet, Magyarországon elsőként. (Ebben az időben még a bécsi Burgban sincs Széchenyiéhez mérhető fürdőszoba.) A kastélyparkot az angol kertdivat szerint átépítteti, ési mai méretűvé bővíti, melybe majd fia — gróf Széchenyi Béla, a cenki kastély és birtok későbbi gazdája — hoz kelet-ázsiai útjáról egzotikus növényritkaságokat. A gondosan helyreállított Széchenyi István-szárny termeiben három új kiállítás nyílott: A magyar ipar Széchenyitől századunkig, az Országos Műszaki Múzeum; a Pénzverés és pénzforgalom Magyarországon. Egy teremben pedig reményteljes reformkorunk (1825—1848) nagyjainak arcképei sorakoznak a Magyar Nemzeti Múzeum anyagából. A kiállítótermek között, a folyosón a magyar ipar és a tudományos élet múlt századbeli, kiemelkedő személyiségeinek fényképei láthatók, többek között Ganz Ábrahám, Me- chwart András, Csonka János, Bánki Donát, Jedlik Ányos, Puskás Tivadar. Dé- ry Miksa, Bláthy Ottó, Kandó Kálmán, valamint Eötvös Loránd arcképei . . . Mindezen személyiségek rengeteget tettek azért, hogy a XIX. század második felében — különösképpen az 1867-es kiegyezést követően — a hazai műszaki-tudományos élet, valamint a műszaki felsőoktatás gyors fejlődésnek indulhatott. Egy-egy — a korban jelentős — műszaki alkotás „eredetiben” is megtekinthető itt: például a dugattyús gőzgép modellje, a Bánki— Csonka-féle benzinmotor. Ganz-gyári transzformátor- modellek, korabeli vasúti kerék és sín, Zipernowsky- féle, Delta-típusú dinamó, a Hollós-rendszerű, Hughes-tí- pusú betűíró távíró ... Az első terem 10 vitrinje a mezőgazdasági gépgyártás, a kiegyezést követő világszínvonalú magyar malomipar (a malomipart forradalmasító Mechwart-féle, kéregön- tésű vashengerszék gyártása 1874-ben kezdődött a Ganz- művekben), a cukor- és szeszipar, a bányászat, kohászat és félkészáru-feldol- gozás. valamint a gőzgép-, a robbanómotor- és a szerszámgépgyártás fejlődését szemlélteti. A második terem a közlekedés rohamos fejlődését, a vasúti, vízi, valamint nagyvárosi tömegközlekedést mutatja be. 1873-ban az Államvasutak Gépgyárában készül az első hazai gyártású gőzmozdony. Két évvel a kiegyezést követően (1869). A harmadik terem a finommechanikai iparé, a fényképezésé és a vegyiparé, a felsőfokú műszaki és iparoktatásé. (1871 július 10-én alakult a pesti József Nádor Műegyetem.) A másik neves műszaki intézmény a Selmecbányái Bányászati és Erdészeti Akadémia. Jogutódai, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem és a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem idén ünnepelték alapításuk 250. évfordulóját. A magyar pénzverés és pénzforgalom története című kiállítás ezer évet átfogva, I. István tallérjaitól a mai forintig mutatja be a magyar arany-ezüst és más pénzvereteket, majd a papírpénz megjelenésével a honi bankóforgalmat. Pénzverésünk nagy korszakai e kiállításon is kiemelt helyet kapnak. Érdekesek a különböző zavaros-háborús korok pénzmizériáit bemutató pénzek: a Kossuth-bankók, az első világháborús hadipénzek, az inflációs koronák, a Tanács- köztársaság pénztervei, és a mindmáig világrekord pengőinfláció bankjegyei. Az érmék zöme a soproni Liszt Ferenc Múzeum tulajdona, közöttük a sok aranypénz, az igen értékes aranydukátok (például Apafi Mihály fejedelem veretei) az erdélyi fejedelemségből ... B. J. Helységneveink nyomában IS f kamarásról az 1851-ben megjelent „Magyarország geographiai szótára” 1. kötete mint az egykori Arad vármegyéhez tartozó pusztáról tesz említést. A leírás szerint két dohánykertész község, Almáskamarás és Nagykamarás települt rajta, s összesen 1907-en élnek ott. A Pallas nagy lexikon már (1891-ben) 3819 lakosról ír, és azt is közzéteszi, hogy a kamarásiak selyemtermeléssel foglalkoznak, és gőzmalmuk is van. (A két közös tanácsú község lélekszá- ma 1984. január 1-én 3302 volt.) A kamarás helynév azzal kapcsolatos, hogy a birtok a királyi kincstár (kamara) tulajdona. Az almás névelem almafával benőtt helyre utal, a nagy- előtag pedig a helység viszonylagos nagyságával kapcsolatos. Almáskamaráson született 1853. december 24-én Nie- dermayer Ádám gépészmérnök, a hengerszék első tudományos leírója. A régi malomépület Művelődési ház Nagykamaráson Fetűi Szűke Maigtt Az úttörőház, a Sugovica-part, a Bácska Áruház, a belváros hangulatos régi épületei, utcái és a kalandos életű világjáró, Jelky András szobra. Baja — a Duna árterének peremére épült település. fontos átkelőhely a Sugovica ki- ágazásánál. a Duna—Tisza közét a Dunántúllal összekötő vasút és országút mentén. Híres kereskedő- és vásárváros volt egykor, ma fejlett iparral dicsekedhet, és igazi diákváros. Gál Edit képriportja
