Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-14 / 267. szám
NÉPÚJSÁG 1985, november 14,, csütörtök Békés megyei delegáció Romániában Az Arad megyei KISZ-bi- zottság meghívására november 14. és 16. között háromfős ifjúsági delegáció — tagjai: Tóth Károly, a megyei KISZ-bizottság agitációs és propagandista titkára, Dávid János, az ÁKG kardoskúti üzemének KISZ-titkára és Budai Beáta, a gyulái román anyanyelvű gimnázium tanulója — látogat Romániába, az ideológiai munka és a közművelődési tevékenység tanulmányozására, tapasztalatcserére. Számítástechnikai szakemberek országos tanácskozása Gyulán Lörincze Gézának, a KFKI munkatársának előadását hallgatják a résztvevők Az ország minden részéről érkeztek szakemberek Gyulára, hogy a SZOT-üdülő- ben november 12. és 14. között előadásokat hallgassanak, tapasztalatot cseréljenek. A rendezvény a HLUG ’85 elnevezést kapta, melyet a DECUS Számítástechnikai Világszervezet magyarországi csoportja hívott össze. A HLUG a Neumann János Számítástudományi Társaság keretén belül működik és a PDP—11 rendszerű gépek felhasználóit fogja össze. Ezek a gépek kompatibilisek a szocialista országok mini számítógép- (MRSZ-) rendszereivel. A háromnapos tanácskozás célja, hogy gyártók és felhasználók véleményt cserélhessenek az újonnan elkészült számítógépes eszközökről és a jobb kihasználásról. Gyulára több mint százan jöttek el. Jelen voltak a Központi Fizikai Kutató Intézet, mint fejlesztő és gyártó kisszövetkezetek képviselői is. A Neumann János Számítástudományi Társaság az előadásokból rövid összefoglalót jelentet meg, amely majd mint konferenciakiadvány szélesebb körben is tájékoztat. Sz. M. fl bemutató klubmozi műsorán I. Bergman: Fanny és Alexander Jelenet az Oscar-díjas Fanny és Alexander című színes és kétrészes Bergman-filmből (Mokép — MTi-fotó) Az európai filmművészet nagy triásza közül ebben az évadban Fellininek és a svéd Ingmar Bergmannak egy-egy új filmjét láthatja a közönség. Az elmúlt tavasszal Antonioni Egy nő azonosítása című alkotása került a filmklubok, majd a mozik műsorára. Ma este fél 8 órától tehát a békéscsabai ifjúsági házban működő bemutató klubmoziban a majd négy évtizede alkotó Ingmar Bergman kétrészes színes, Fanny és Alexander című legújabb és a világbemutató után hamar Oscar.-díjat is nyert alkotása , kerül vetítésre. Ahogyan a csaknem félszáz filmet megalkotó kortárs halhatatlan Bergman nyilatkozta, ez életművének utolsó darabja, többet nem szándékozik játékfilmet rendezni. Talán ezen nyilatkozat miatt is olyannyira felfokozott e film iránt a közönség érdeklődése. S nem hiába! Az emberi élet három legjelesebb történésére — a születésre, a családalapításra és a halálra utalva — súlypontozva méltóságteljes és szépséges, heroikus és néha profán pannót rajzol elénk. A szokatlanul sok szereplős történet a századfordulón egy jómódúságról árulkodó tágas polgárházban kezdődik karácsony ünnepi estéjén. A három elkülöníthető részre tagolt cselekménysort Bergman a két címszereplő gyerek szemén keresztül láttatja velünk. A film operatőre ez alkalommal is Sven Nykvist. A kétrészes filmet a következő napokban Orosházán, Gyulán, Szarvason és ' Békésen is bemutatják. (N. L.) Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának 1985. november 124 üléséről (Folytatás az 1. oldalról) ges hatást gyakorló központi programok megvalósítása járuljon hozzá a gazdaság hatékonyabb működéséhez. A tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés segítse jobban a népgazdaság korszerűsítését, a nemzetközi versenyképesség erősítését. Meg kell gyorsítani a gyártmányfejlesztést, a fajlagos anyag- és energiafelhasználást csökkentő korszerű technológiák elterjesztését. Magasabb színvonalra kell emelni termelési kultúránkat. 2. A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy az 1986 —90-es évekre szóló VII. ötéves népgazdasági terv fő előirányzatai a következők legyenek: Az 1990. évre tervezett növekedés az 1985. évi szint százalékában évi átlagban kb. 3 2,5—3 kb. 2,5 7—10 13—16 2,5—3 8—10 1,5—1,8 9—11 1,7—2 kb. 5 kb. 1 16—18 3—3,5 16—18 3—3,5 Nemzeti jövedelem Ipari termelés Építés-szerel és Mezőgazdasági termékek termelése (1986—90 között az 1981—85-höz viszonyítva) Belföldi felhasználás Lakosság fogyasztása Egy főre jutó reáljövedelem Egy keresőre jutó reálbér Kivitel összesen Behozatal összesen A szocialista szektor beruházásaira 1200—1250 milliárd forint fordítható. összesen 15—17 14—16 12—15 3. Az ipar vállaljon nagyobb részt a népgazdaság jövedelmezőségének fokozásában, exportjának bővítésében. Korszerű, jó minőségű gyártmányokkal segítse elő a népgazdaság más területein is a színvonalas tevékenységet, a jövedelmezőbb termékértékesítést. Folytatódjon az ipari vállalatok szervezeti rendszerének, belső érdekeltségi viszonyainak korszerűsítése. A vállalatok és a szövetkezetek gazdálkodjanak jobban a rendelkezésre álló eszközökkel és a munkaerővel. A piaci szükségletekhez igazodva újítsák meg termékszerkezetüket, fordítsanak nagyobb figyelmet az exportra. Javítani kell az ipari szolgáltatásokat. Az igények kielégítéséhez növekvő mértékben járuljon hozzá a kisüzemi, kisegítő tevékenység, valamint a magánkisipar. Az építőipari termelés igazodjon jobban a kereslethez. Javítani kell az építkezések minőségét, a termelékenysé-* get, az eszközök gazdaságos kihasználását; csökkenteni a kivitelezési időt és az építkezési költségek növekedését. Az új lakások építése mellett nagyobb figyelmet kell fordítani a lakásállomány felújítására. A mezőgazdaság, az erdő- gazdaság és az élelmiszer- ipar termelése az exportlehetőségekkel és a hazai igényekkel összhangban bővüljön, csökkenjenek a ráfordítások. A gabonatermés a tervidőszak végére érje el a 17,5—18 millió tonnát. Az állattenyésztés fejlesztését a jól értékesíthető, versenyképes áruk bővítésére kell alapozni. Javuljon a termékek minősége, választéka, feldolgozottsága. A háztáji és a kisegítő gazdaságok termelését továbbra is támogatni kell. A mezőgazdasági nagyüzemek a termelésben és az értékesítésben egyaránt szervezettebb együttműködést valósítsanak meg a háztáji, a kisegítő gazdaságokkal, a kistermelőkkel. A közlekedési ágazat a szállítási igényeket a szervezettség javításával, a kapacitások egyenletesebb és fokozottabb kihasználásával elégítse ki. Kiemelt figyelmet kell fordítani a vasút korszerűsítésére, az országos úthálózat bővítésére. Folytatódjon a budapesti metróhálózat építése. A hírközlésben a legfontosabb feladat a telefonhálózat rekonstrukciója és bővítése. 4. A beruházások szolgálják a gazdaság hatékonyságának növelését, mindenekelőtt a feldolgozóipar korszerűsítését, a nemzetközi versenyképesség javítását, a nem termelő ágazatokban pedig a legfontosabb társadalmi igények kielégítését. A vállalati beruházások állami támogatása ösztönözze a kiemelt népgazdasági feladatok megoldását. A paksi atomerőmű kivitelezés alatt álló egységei lépjenek üzembe, kezdődjön el a további bővítés. Az államközi szerződésnek megfelelően épüljön a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer. 5. A külgazdasági kapcsolatok járuljanak hozzá a gazdaság jövedelmezőségének fokozásához, a külső egyensúly megszilárdításához. A kivitel a tervidőszak egészében haladja meg a behozatalt, javuljon gazdaságossága. A behozatalnak főként a versenyképes áruk termelését ési a műszaki haladást kell szolgálnia. A Szovjetunióval, a szocialista országokkal folytatott együttműködés továbbra is meghatározó nemzetközi gazdasági kapcsolatainkban. A közösi fejlesztések távlati energia- és nyersanyagbeszerzési céljainkat szolgálják. A KGST keretében aktívan részt veszünk az integráció kibontakoztatásában, a hosszú távra szóló együttműködési programok megvalósításában, a műszaki-tudományos haladás meggyorsításában. Szorgalmazzuk a vállalatok, intézmények közvetlen kapcsolatainak bővítését. A fejlett tőkés és a fejlődő országokkal szélesíteni kell a kölcsönösen előnyös gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat, a más országok piacain való közös fellépést. 6. A VII. ötéves terv termelési előirányzatainak teljesítésével megalapozottan emelni kell az életszínvonalat, javítani az életkörülményeket. Az elosztási folyamatokban jobban érvényre kell juttatni a teljesítmények elismerését, a társadalmi igazságosságot ési az arányos közteherviselés elvét. A jövedelmekben nagyobb súllyal szerepeljenek a bérek és a keresetek, s ezek jobban függjenek az egyéni teljesítménytől, a vállalati munka eredményeitől. A szociálpolitika fő feladata változatlanul az, hogy a szociális jellegű egyenlőtlenségek mérséklésével erősítse a létbiztonságot. A juttatásokban kapjon nagyobb szerepet a rászorultság. Növekedjen a gyermeknevelés költségeihez való állami hozzájárulás. Meg kell őrizni a családi pótlék és az ösztöndíj reálértékét. A gyermekgondozási segély helyett a gyermekgondozási díjat kell fokozatosan általánossá tenni. A nyugdíjak reálértékét egyre bővülő körben kell megőrizni. Az életkörülmények javítását elsősorban a szolgáltatások, az infrastruktúra fejlesztésével kell megalapozni. — A tervidőszakban 320— 340 ezer új lakás épüljön fel. Folytatni kell a felújításokat, korszerűsíteni a lakás- gazdálkodást, jobban megszervezni a területelőkészítést és a telekellátást. A lakásépítésen belül növelni kell az állami bérlakások arányát, de a lakások többsége — állami, vállalati és tanácsi támogatással — személyi tulajdonú lakásként épül fel. A tanácsok a lakáselosztásnál ési a lakásépítés támogatásánál elsősorban a fiatal házasokat és a kis jövedelmű többgyermekes családokat segítsék. — Törekedni kell a böl- sődei és óvodai igények minél teljesebb kielégítésére. Az iskolaügy kiemelt feladata a nagy létszámú korosztályok oktatási feltételeinek javítása. Folytatódjon az általános iskolák fejlesztése, a középfokú iskolahálózat bővítése, az egyetemek rekonstrukciója. A közművelődés támogatásával elő kell segíteni az általános kulturáltság növelését. — Javítani kell az egészségügyi alapellátást, nagy figyelmet kell fordítani a betegségek megelőzésére, az orvostechnikai feltételek, a műszerezettség fejlesztésére. Az időskorúak ellátását szolgáló intézményhálózatot bővíteni kell. — Az áruellátás jobban igazodjon a kereslethez. A fogyasztói árszínvonal emelkedése a korábbinál mérsékeltebb legyen. Javítani kell az árak ellenőrzését, erős:- teni a fogyasztók érdekvédelmét. 7. A terület- és településfejlesztés segítse elő a helyi adottságok és erőforrások jobb hasznosítását, mérsékelje a gazdasági fejlettségben és az életkörülményekben levő indokolatlan különbségeket. A települések arányosabb fejlesztése érdekében bővüljön a városok és környezetük közötti termelési, ellátási és igazgatási együttműködés. Nagyobb figyelmet kell fordítani a községek népességmegtartó képességének erősítésére. 8. Tovább kell folytatni a gazdaságirányítási rendszer, a kormányzati munka fejlesztését; a döntési rendszer váljon hatékonyabbá, legyen összhangban a vállalati önállóság növelését szo'- gáló új vállalatvezetési formákkal. Növekedjen a tanácsok gazdasági, pénzügyi, döntési önállósága, felelőssége. A községek, a kisvárosok a korábbinál nagyobb arányban részesedjenek a központi pénzalapokból. A tanácsok munkájukban — a tervezésben, a végrehajtásban és az ellenőrzésben egyaránt — támaszkodjanak nagyobb mértékben a lakosságra. * * * A Központi Bizottság a VII. ötéves terv irányelveit megvitatva és elfogadva, ajánlja a Minisztertanácsnak, hogy a tervet véglegesítse, és az erről szóló törvényjavaslatot jóváhagyásra terjessze az országgyűlés elé. A VII. ötéves népgazdasági terv megvalósítása nagy követelményeket támaszt a politikai munkával szemben. A pártszervezetek fejlesz- szék a gazdasági munkát segítő és ellenőrző tevékenységüket, szerezzenek érvényt gazdaságpolitikai elveinknek. Politikai eszközökkel mozdítsák elő a terv céljainak elérését, a helyi feladatok helyes meghatározását és megoldását, a társadalmi aktivitás és kezdeményezőképesség széles körű kibontakozását. A Központi Bizottság felhívja a szakszervezeteket, a Kommunista Ifjúsági Szövetséget, a Hazafias Népfrontot, az összes tnmegszer- vezetet, tömegmozgalmat, hogy segítsék elő a VII. ötéves népgazdasági tervben foglaltak valóra váltását. Karolják fel a jó kezdeményezéseket, mozgósítsanak az országos és a helyi gazdasági, társadalompolitikai feladatok megoldására. A szocialista munkaversenyt igazítsák a változó körülményekhez és követelményekhez. A tömegpolitikai munka, a televízió, a sajtó, a rádió mutassa be a VII. ötéves népgazdasági terv céljait, propagálja országépítő programunkat, mozgósítson megvalósítására, támogassa a kibontakozást szolgáló törekvéseket. A Központi Bizottság felhívja a párt tagságát, minden honfitársunkat, szocialista hazánk valamennyi állampolgárát, hogy ereje, tudása és képességei legjavát nyújtva dolgozzon az anyagi és szellemi javakban egyaránt gazdagabb élet feltételeit megteremtő VII. ötéves terv végrehajtásáért. Tanácskozott az IPU-csoport vezetősége Az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának vezetősége Barcs Sándor elnökletével szerdán ülést tartott az Országházban. Megtárgyalták az IPU 74. ottawai konferenciájának határozatait és a magyar csoportot érintő döntéseit, foglalkoztak továbbá a jövő évben Mexikóban és Argentínában tartandó IPU- konferenciák tervezett napirendi témáival és a Bonnban megrendezendő európai biztonsági és együttműködési IPU-konferencia előkészületeivel. Az IPU-csoporton belül bizottságot hoztak létre, azzal a feladattal, hogy folyamatosan dolgozza fel az ENSZ határozatait a magyar parlamenti bizottságok tájékoztatására. A vezetőség javaslatot fogadott el magyar— NSZK és magyar—perui baráti csoport megalakításáról is. Az ülés résztvevői ezután megvitatták a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa IPU-cso- portjának a nukleáris kísérleti robbantások moratóriumával kapcsolatos korábbi felhívását, és erről egyhangúlag határozatot hoztak: Az Interparlamentáris Unió magyar csoportja üdvözli és támogatja a Szovjetunió döntését, mely szerint egyoldalúan felfüggeszti nukleáris kísérleti robbantásait. A nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes eltiltása a nukleáris fegyverkezési verseny megállításának kulcskérdése. A nukleáris fegyverkísérleti tilalom elfogadása a nukleáris fegyverkezési verseny megállítására irányuló szándék őszinteségének bizonyítékaként tekinthető. A csoport támogatja és a különböző fórumokon aktívan szorgalmazza az erről szóló nemzetközi szerződés mielőbbi kidolgozását. A Szovjetunió egyoldalú intézkedése hatást gyakorolhat a nukleáris fegyverkísérletek eltiltását célzó nemzetközi erőfeszítésekre. A magyar csoport reméli, hogy más nukleáris hatalmak is mielőbb hasonló lépéssel reagálnak a szovjet kezdeményezésre — juttatja Kifejezésre a dokumentum.
