Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-07 / 262. szám

NÉPÚJSÁG 1985. november 7.. csütörtök o Montázs a barátságról Afész-boltok a periférián — ingázó vásárlók Barátság. Hétköznapi szó. Ragaszkodást, elmélyült bizal­mat. segítséget jelent. Testvériség. A népek közötti kapcso­latokban ölt testet. Magyar—szovjet barátság. Hányszor pró­bálták megtépázni, kicsinyíteni a jelentőségét. Nem sikerült. Az élet poklában, a háború idején orosz katonákat bújtat­tak a magyar parasztok, az értelmiségiek. Félelem? Persze, bizonyára rettegtetek a halált hozó leleplezéstől. Mégis vál­lalták, magától értetődő természetességgel. Az utolsó falat­jainkat is megosztjuk az éhezőkkel. * * * Ezek voltak a gyökerek, amelyből erős fává nőtt, terebé­lyesedett a barátság, a szoros emberi kapcsolat, amely nem­csak az ünnepeinket, hanem mindennapjainkat is átszövi. Népeink együtt haladnak, hiszen utunk közös, amelyet el­áraszt az élet sokszínű tarkasága. A hazugságok szertefosz­lottak, eltűnt a fortélyos ködfüggöny. Nem elérhetetlen vágy Moszkva, Leningrád és Penza, magyar szó hallatszik a Kreml, a Szmolnij körül, litvánok, üzbégek és tatárok gyö­nyörködnek fővárosunk szépségében a Halászbástyán. Be­ülünk a Ladába, a Tupoljev repülőgépbe, előszeretettel hasz­náljuk a szovjet gyártmányú porszívókat és csöppet sem csodálkozunk, hogy Rigában, Taskentben vagy Alma-Atában Ikarusz-busz közlekedik. Irodalmunk értékeit milliós pél­dányszámban adjuk egymás kezébe. A budapestiek, a kunágotaiak Jevtusenko! olvasnak, a moszkvai rádió Kocsis­koncertet közvetít. * * * Barátság. Elvadult világunkban erős kötelék az emberek között. A béke záloga. A kisebb-nagyobb közösségek a ma­guk módján sokat tehetnek e szálak erősítésében. Négyen ülünk az irodában. A Békéscsabai Lenin Tsz dolgozói. Var­ga Imre párttitkár, Pluhár Györgyire, a pártvezetőség tagja és Sarkadi László, az MSZBT-tagcsoport ügyvezető elnöke. Felidézzük a megalakulás körülményeit, a több éves kap­csolatot a moszkvai Gorjácskin Egyetem hallgatóival. A tagcsoport alapító levele 1981. április 4-én kelt, de már jóval előtte részt vettek a magyar—szovjet barátság erősítésében. Ezért is javasolták az egyik szocialista brigád tagjai, hogy kapcsolódjanak be a szélesebb körű munkába. A szovjet ag- rár-műszaki mérnökjelöltek nyári üzemi gyakorlata jól szol­gálta az első lépéseket, a barátság kiteljesedéséhez vezető utat. Ilyenkor két hétig pezseg az élet a termelőszövetkezet­ben. A komoly munka után a szabadidős-programok követ­keznek. A KISZ-szervezet, az MSZBT-tagcsoport, a nőbizott­ság szervezi az ismerkedési esteket, a sportvetélkedőket, mo­ziba, színházba, diszkóba mennek. A városi pártbizottság, a Penza-klub baráti beszélgetésre hívja a szovjet diákokat a megyeszékhely fiataljaihoz. Ugyanakkor elmennek a kör­nyező termelőszövetkezetekbe, például Csárdaszállásra, Me- zőmegyerre, a többi tagcsoportokhoz: a konzervgyárba, a barnevállhoz, a ruhagyárba. í * Barátság, béke, A történelmi sorsfordulók mindig alkal­masak arra, hogy egy pillanatra megálljunk és gondolkoz­zunk az. emberiség jövője felől. Akár egy kiállítás képei előtt. A győzelem napján, április 4-én, november 7-én bemutatják a Szovjetunió eredményeit, az. atom békés felhasználását, a béke megőrzéséért tett erőfeszítést. De még az éter hullámain is erősíthetik a barátságot. A Moszkva Rádió magyar nyelvű adását rendszeresén hallgatják. Tájékozódnak a külpoliti­káról, a szovjet tudomány.és technika újdonságairól, a fa­lusi lakosság, az ifjúság munkájáról, életéről. Megemlékez­tek Lenin születésének 115. évfordulójáról. No és a felejthe­tetlen kirándulások. A budapesti Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házába minden évben saját autóbusszal viszik a té- esztagokat, * * * Kézfogás, baráti ölelés. Keresik, kutatják azokat a lehető­ségeket, amelyek még közelebb vihetik egymáshoz a két né­pet. Legutóbb Palotáson, az állami gazdaságban voltak, akik­nek élő, baráti kapcsolatuk van Észtországgal. Valami ha­sonlót szeretnének megvalósítani a csabaiak Penzával. Ki­tartóak, nem türelmetlenek. November 20-án megszervezik a Szovjetunióban végzett ösztöndíjasok városi találkozóját és a Békéscsabán dolgozó szovjet családokat is meghívják. Élmények a Szovjetunióban, MSZBT-aranykoszorús jel­vény, ismerkedés Kijevvel, Leningráddal, Moszkvával. Ez Pluhár Györgyné jutalma. Sarkadi László pedig Jaltában üdült. Örökké emlékezetes napok, a hétköznapi barátság egyszerű, de felemelő montázsa. S. S. A falvak áruellátása csaknem teljes egészében a fo­gyasztási szövetkezetek nyakába zúdult. Nem mintha til­takoznának emiatt. Sőt! Mindent megtesznek azért, hogy bővítsék, korszerűsítsék az üzlethálózatot. Ugyanakkor a kisebb alapterület eleve szükebb árukínálatot feltételez, korlátozza a kereskedelem szakosodását. Maradjunk az élelmiszereknél. Sokszor hivatkozunk arra, hogy Békés megyében jelentős az úgynevezett önellátás, főleg húsból és zöldségből. A számok is ezt látszanak bizonyítani. Tavaly az egy lakosra jutó élelmiszer-forgalom megyei átlaga 11 878 forint volt. amely 6 százalékkal elmarad az országostól. De az adatok a települések népességének, szerepkörének és fejlődési ütemének függvényében erő­sen különbözőek. Mezőko- vácsházán ez a szám 14 ezer 423, Kétsopronyban 8 ezer forint. Gyakoribb szállítás Ebből az is következik: minél kevesebben laknak abban a helységben, minél szűkebb a falu társadalmi és gazdasági funkciója, annál nagyobb erőfeszítést kíván a fogyasztótól, hogy a társa­dalmilag elfogadott igényeit és szükségleteit kielégítse. A falusi kereskedelmi hálózat és ellátás alacsonyabb szín­vonala azért gond, mert a városi es a falusi emberek igényeiben és szokásaiban meglevő különbségek csök­kentek. A kistelepülésen élők fogyasztását kedvezően befolyásolja, hogy a falvak népességmegtartó képessége nőtt, életszínvonaluk és jö­vedelmük emelkedett. A fo­gyasztási színvonaluk azon­ban lényegesen eltér, amely­ben a kereskedelmi ellátott­ság mennyiségi és minőségi különbségei is szerepet ját­szanak. Az aprófalvakban, a külterületeken, de olykor még a nagyközségekben la­kók is arra kényszerülnek, hogy lakóhelyükön kívül vásároljanak. Nem csupán a tartós fogyasztási cikkeket kell másutt beszerezniük, ha­nem a napi élelmiszerek, ve­gyi áruk nagy részét is, amit a hiányos kínálat miatt kép­telenek. saját, községükben megvenni. Nagy tehát az áfészek fe­lelőssége, hiszen a kistele­püléseken egy-két tsz-bolt kivételével egyedül képvise­lik a kereskedelmet. Az élel­miszerforgalomból való ré­szesedésük a nagyközségek­ben és a városokban is szá­mottevő. Mezőhegyesen 63. Békésen 59,6, Orosházán 44,6. Szarvason 43 százalék. En­nek megfelelően évente igye­keznek a forgalmat növelni. Az elmúlt esztendőben 2.9 milliárd forint értékű élel­miszert értékesítettek. az idén az első félévben 6,6 szá­zalékkal nőtt a forgalom. Ez akkor is figyelemre mél­tó, ha ennék túlnyomó ré­sze az áremelkedésekből származik. Az ellátás szem­pontjából óriási jelentősége van a húsnak, a tejnek és tejtermékeknek, a kenyérnek, a mélyhűtött élelmiszerek­nek és a sörnek is. Ezért nem árt megnézni: hogyan teljesítik kötelezettségeiket a szállítók ? Hús- és húskészítmények­ből a megyei húsoperatív bi­zottság döntése alapján a szövetkezetek 1985-ben 4740 tonnát értékesítenek. Ez a szárazáruk, a főtt és füstölt húsok kivételével lehetővé tette az igények jobb kielé­gítését. így az év első fe­lében 6 százalékkal emelke­dett a hús és húskészítmé­nyek eladása. A legnagyobb partner a Gyulai Húskombi­nát, amely valamennyi áfésszel kapcsolatban van, kínálata a legjobb és idejé­ben szállít. Az együttműkö­dés eredményeként június 1- től a községekben levő üzle­tek is hetente háromszor kapnak húskészítményt. A helyi húsüzemeknek is nagy szerepük van az ellátásban. A Zöldért üzeme 13 szövet­kezetnek a partnere, készít­ményeit kedvelik. Az áru el­juttatásával viszont bajok vannak, hét szövetkezet sa­ját maga kénytelen gondos­kodni a szállításról. A vá­lasztékot bővítik a Mezőhe­gyes! Mezőgazdasági Kombi­nát és a Szarvasi Állami Gazdaság húsüzemének ter­mékei. Szalámiszeletek A minőségi követelmények teljesítése azonban akadozik. A tőkehúsok még mindig zsírosak, nem tisztogatják meg eléggé a fejet, a kör­möt. A reklamációk gyakor­lata hosszadalmas és bürok­ratikus. Ráadásul a kereske­delemben sincs elegendő szakember. A másik gond a szalámi- és a kolbászfélék ellátása, amelyből évek óta kevés van. Ezért a Belkeres­kedelmi Minisztérium élel­miszer-főosztálya negyed­évenként megadja a megyé­ben felhasználható mennyi­séget, amelyet aztán a me­gyei tanács kereskedelmi osz­tálya eloszt az egyes szek­torok között. A fogyasztási szövetkezetek ebben az év­ben 60 tonna szárazárut kapnak, ez az összes megyei keretnek a 34,3 százaléka. Sok ez vagy kevés? A vitát csak a tények alapján lehet eldönteni. Kétségtelen. az év második felében kevesebb élő sertést adnak át a hús­üzemeknek, mint tavaly ilyenkor. amely szigorúbb gazdálkodásra int. De nem mindig volt ez így. Az 1984- es adatok szerint országosan 7 ezer tonna felesleg volt húsból és húskészítmények­ből, tehát sok helyütt a le­hetőségeket sem használták ki. Tudjuk, a keretgazdál­kodás szükséges rossz, amely nehezíti, csökkenti a terme­lő üzemek piacérzékenysé­gét, nem a vásárló igénye a döntő, hanem az előírás. A rossz területi elosztás pedig hiányt, illetve túlkínálatot okoz. Változatlanul állítjuk: a belkereskedelmi tárca irány­elve nem rendelet. Ajánlat, hogy ezeket a termékeket le­hetőleg a városokban, az ipari településeken, az üdü­lőterületeken hozzák forga­lomba. Több mint hiba nem észrevenni, hogy az utóbbi években egyre több áíész- élelmiszerbolt, vendéglátó­ipari üzlet épül a városok­ban, az ipari körzetekben, a nagyközségekben, az idegen- forgalmi területeken. írá­sunk elején már érzékeltet­tük ezeket az arányokat. Az idő megy, a szemléletnek is. változnia kell. a helyi sajá­tosságokhoz való igazodás ma már követelmény. A fal­vakban. a kistelepüléseken élők lehetnek másodrangú állampolgárok. Jogos a kí­vánságuk, hogy néha-néha az ő vajas kenyerükre is jusson egy-egv szelet szalá­mi. Lerágott csont Annál is inkább. mivel kenyérből és vajból nincs hiány. Igaz, komlós és alföl­di kenyeret nem mindig le­het kapni, a kétkilósból van bőven, csak éppen a minő­ségével elégedetlenek a vá­sárlók. A kereskedelem te­hetetlen. A töhbnapos ün­nepek előtt összeülnek az ér­dekeltek: a megyei tanács, a Mészöv, a sütőipar illeté­kesei és megegyeznek. Még­is. az egyik Meszöv-jelentés szerint: „Inkorrekt a sütő­ipari vállalat magatartása, mert az ünnepek előtt az áfész-boltokba az elősütött kenyeret, a saját üzleteibe a friss árut szállítja." Lerá­gott csont. Mindenki mond­ja a magáét, de semmi nem változik. A sütőipar mintha elfeledkezett volna a szerve­zésről, új módszereken nem töri a lejét. Kapacitáshiány — mondja, ismételgeti évek óta. A kenyér pedig a késő délelőtti órákban jut el a kistelepülésekre. A korszerű táplálkozási szokások elterjesztése meg­követeli, hogy minél több baromfihúst, halat, tojást, tejterméket, mélyhűtött élel­miszereket fogyasszunk. A két megyei baromfiipari vál­lalat az év első kilenc hó­napjában 33 százalékkal nö­velte a termelést, egyes cik­kekből még túlkínálat is van. Időnként mégsem lehet kap­ni baromfiaprólékot, szár­nyat. A tejipari vállalatok felosztották egymás közt a piacot, így többé-kevésbé megoldották az árucserét. A cégek közötti különbség azonban rányomja bélyegét az ellátásra, A szövetkezetek többsége a Sárréti Tej Kö­zös Vállalattól vásárol, ör­vendetes, hogy szinte vala­mennyi áf ész-élelmiszerbolt­ban található valamilyen hűtőalkalmatosság a mély­hűtött termékek tárolására. A Békéscsabai Hűtőház ki­elégíti a keresletet. Az ár­emelések hatására viszont a forgalom 6-8 százalékkal csökkent. Főleg a gyorsfa­gyasztott készételek drágul­tak, amely elsősorban az elő­fizetéses étkeztetést lebo­nyolító üzleteket érinti ér­zékenyen. Mindezekből világosan lát­szik: az elkövetkezendő években továbbra is cél a területi különbségek csök­kentése, az élelmiszer-fo­gyasztás belső szerkezetének javítása, a feldolgozott élel­miszerek választékának nö­velése, a korszerű szállítás elterjesztése. Seres Sándor Békéscsabai Herbaria Tea elhízás ellen... ■Jeakeverék-termékcsalád és társai... Fotó: Kovács Erzsébet Diófalevél, kenderkefű, li- bapimpó. benedekfű. kutya- bengekéreg, gyermekláncfű levél, katángkórófű, korian- der, kamilla, borsmentalevél, bodzabogyó, csalánlevél, hársfavirág, orbáncfű... A felsoroltak közös jellemzője, hogy gyógynövények. A gyógynövények megis­merése — felfedezésük óta eltelt sok évezred folyamán — egyre bővült, orvosi ér­tékük pedig napjainkban is világszerte megbecsült. Egy­re újabb, eddig haszontalan­nak vélt növény kerül a gyógynövények rangsorába. Ezen növények nagy része minden emberi beavatkozás nélkül erdőkben, mezőkön, vadon megterem. Többek közt e sajátosságuk jelenti nagy népgazdasági értéküket. Hazánk gyógynövény-nagy­hatalom, itthoni szükségle­tünknek többszöröse is meg­terem. így bőven jut belőle exportra "fs A gyógynövények begyűj­tését, feldolgozását a Herbá- ria Vállalat végzi, melynek szerte az országban 17 üze­me van. Békés megyében két Herbária üzem dolgozik: a szeghalmi és a békéscsa­bai. Ez utóbbi termelési ér­tékét tekintve nagyobb, sőt az ország első öt üzeme kö­zött található. A Herbária békéscsabai üzeme közvetve —- az ál’észeken keresztül — vásárolja az alapanyagokat. Legnagyobb szállítói a kon­dorosa orosházi, tótkomlósi és a békéscsabai áfészek. Az üzembe beérkező növényeket átvizsgálják, átválogatják, megtisztítják. ha nem elég szárazuk, szárítják is. Az így előkészített alapanyagok egy részét exportra csomagolják, s ezeket a Herbária Vállalat a Farmatrade Külkereskedel­mi Vállalaton keresztül szál­lítja a külföldi vásárlókhoz. A növények nagy részét azonban ősi receptek alap­ján keverik, s ezeket cso­magolják, majd* a belföldi boltokba kerülnek. — A békéscsabai üzem fő profilja lett ez évtől kezd­ve a teakeverékek gyártása — tájékoztat Szentesi Ferenc, az üzem vezetője. — Ügyne­vezett termékcsaládot fej­lesztettünk ki, melyben meg­található többek között a hashajtó, köptető, étvágy- gerjesztő, nyugtató, toroköb­lítő, lábápoló, dohányzás el­leni. emésztést segítő, izza­dáscsökkentő, elhízás elleni tea. E termékek meghatáro­zott receptúra szerint ké­szülnek, s a minőséget és az összetételt gyógyszerészünk állandóan ellenőrzi. Csak egy példa arra. milyen nö­vényekből áll össze mondjuk az étvágygerjesztő tea: bú­zavirág, mentalevél, fehér- ürömfű, kutyabengekéreg, édesköménymag, benedekfű, ezerjófű, citromfű, fehér- mály vagyökér, kálmosgyö- kér és édesgyökér. A békéscsabai üzem a leg­modernebb gépeket, beren­dezéseket kapta meg buda­pesti központjától. Az or­szágban egyedül itt működik olyan — olasz gyártmányú — automata filterező gép. timely a filtert még egy úgynevezett aromazáró ta- sakba is csomagolja. Az egyedi teák: a hárs, a csip­ke. a menta és a kamilla már így készülnek. — A teakeverék termék­család dobozait a Kner Nyomda szállítja. Ezek a te­ák egyelőre tasakolva kerül­nek a dobozokba, de ha a filterező kapacitásunkat bő­víteni tudjuk, akkor nagy részük már a modernebb „ruhában” készül majd — mondja végül Szentesi Fe­renc. Számtalan tudományosan is alátámasztott tapasztalat bizonyítja, hogy a g.yógyte- ákkal , sokféle betegség jó eredménnyel gyógyítható. Sajnos, sok magyar család gyógyteaismerete a kamilla teával kimerül. A gyógyteák használatának széles körű propagandája szükséges ah­hoz, hogy — más országok­hoz hasonlóan — a magyar gvógyteafogyasztók tábora is gyarapodjék. Illő is, hogy mi, akik a fél világot ellátjuk kiváló hatású gyógynövé­nyeinkkel, magunk is kellő megbecsülésben részesítsük azokat. H. E. flz „átszeli növények” haszna — „Mi az orvos véleménye a teagyógyításról és a gyógy- leákról — hangzik a kérdés, és felelni kell rá világosan, ha­tározottan, haladó korunk szellemében . . . Egyre több gyógyult beteg hangoztatja, hogy ő a gyógyteának köszönheti panasz­mentességét, javulását. Ezzel szemben elég sok orvos és gyógy­szerész gúnyos mosollyal, kézlegyintéssel hallgattatja el a tea­dicsérő nyilatkozatot: — Ugyan kérem! A nagy szintetikus gyógyszerek, a terápia idején haladó szellemű szakember csak nem kísérletezik útszéli növényekkel? Hiszen azokban alig van hatóanyag! No, itt van a teagyógyítás első komoly előnye. Valóban a g.vógyteákban a hatóanyag mérsékelt mennyiségű. Hatásuk sem átütő, gyors, azonnali. Inkább lassú, elhúzódó, szelíd, de kitartó. Huzamosabban akár hónapokon, éveken át adhatók anélkül, hogy szedésüknek a szervezet bármilyen kárát vallaná, vagy káros mellékhatásuk lenne. Ez a tcagyógyítás első ko­moly előnye. A másik meg az, hogy a gyógyteáknak — első­sorban a hazai teakeverékeknek — a liipnoszuggesztív, tehát a megnyugtató, rábeszélő, lelki gyógy hatásokon kívül olyan be- bizonyíthatóan komplex hatásuk van, amit fölej» gyermekek, öregek, legyengültek és túlérzékenyek esetében kémiai gyógy­szerekkel, tablettákkal, porokkal, de még gyógyfüvekből ké­szült kivonatanyagokkal sem helyettesíthetők . . Dr. Buga László 3'ÍÍ9tÍ^j|.Í9l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents