Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-06 / 261. szám

1985. november 6., szerda o A BHG Híradástechnikai Vállalat újabb, ezúttal 1,7 millió dollár értékű fővál­lalkozói szerződést kötött lí­biai partnerével. A megálla­podás alapján magyar szak­emberek telefonkábel-háló­zatot építenek ki Sirte vá­rosában. A vállalat 1981 óta folyamatosan vállalkozik ha­sonló munkákra az észak-af­rikai országban, s eddig mintegy 12 millió dollár ér­tékben építettek ki telefon- hálózatot. A BHG további ilyen jellegű szerződésköté­sekről is folytat tárgyaláso­kat. Négyszemélyes utánfutó la­kókocsi sorozatgyártását kezdte meg pécsi üzemében a' Pannonautó Vállalat. A Mecsek 280-nak nevezett új guruló kempingházikó a La- da-futómű és -fékrendszer kivételével alvázától a fel­építményéig és a beépített bútorokig a vállalat saját tervei alapján készül. A la­kókocsiba épített szekrény, főzőasztal és mosogató, láb­pumpával feltölthető víztar­tály, kétszemélyes fekhellyé átalakított étkezőasztal és pad, valamint egy külön ágy szolgálja lakóinak kényel­mét. Befejezéshez közelednek az őszi mezőgazdasági munkák Csongrád megyében. Már csak mintegy 5 ezer hektáron van talpon kukorica és alig 5 ezer hektáron kell elvetni az őszi kalászosok magját. Ezekkel a feladatokkal rövid idő alatt végeznek, szántani- való viszont még bőven akad. A tervezett 110 ezer hektár­ból még 40 ezer hektáron kell megforgatni a talajt, mielőtt az eke „kifagyna” a földből. Ezzel a munkával legkésőbb ez év végéig vé­gezni akarnak a gazdaságok. A 3 ezer 200 hektáros sze­gedi tájkörzetben befejező­dött a fűszerpaprika szedé­se. A szezon végét öt-hat év­vel ezelőtt még szemmel lát­hatóan jelezték a házakra, udvari ágasokra aggatott pi­rospaprika-füzérek tízezrei. Az utóbbi években viszont egyre fogy az őszi napfény­ben paprikapirosban tündök­lő falusi házak száma. A ter­més zömét ugyanis közvet­lenül a szedés után szárító­üzemekbe viszik vagy egy ideig ládákban tárolják. Már csak kevesen, egy-egy köz­ségben alig nyolc-tíz háznál alkalmazzák a „piros arany” utóérlelésének szemet is gyö­nyörködtető módját. A diótörés adja a legtöbb otthoni tennivalót ezekben a napokban a Tisza és a Sza­mos között fekvő községek lakóinak. A Milota, Tisza- becs, Kölese környékén meg­honosodott papírhéjú dió ugyanis az idén szépen ho­zott és jellegzetes íze, magas zsírtartalma miatt külföldön is keresett. A fehérgyarmati fogyasztási szövetkezet már meg is kezdte felvásárlását. Ügy tervezi, hogy harminc­tonnányi dióbelet vesz át a termelőktől és valamennyit exportálja. Befejeződött a szüret He­ves megye történelmi borvi­dékein. A Mátraalján és Eger térségében mintegy 11 ezer hektárról takarították be a szőlőt. A kedvezőtlen időjárás — kora tavasszal fagykárok, később jégverés, majd a tartós aszály — hát­rányosan befolyásolta a ter­més mennyiségét: a vártnál kevesebb szőlő termett, ugyanakkor a minősége ki­fogástalan. Magyarán szólva: nem rossz növény a szója A szója sokoldalúan hasznosítható növény. Az állatok takarmányozásában, az iparban, valamint az emberi táplálkozásban egyaránt fontos szerepe van. Magja — fajtától függően — több mint 35 százalék fehérjét és mintegy 20 százalék olajat tartalmaz. Az utóbbi évek­ben egyre inkább előtérbe került a szója fehérjéjének humán felhasználása, mivel összetétele leginkább hason­lít az állati eredetű fehérjéhez, mind a 22 aminosavat tartalmazza. Napjainkban a szójafehérjével kombinált készítmények az egész világon elterjedtek. A WHO (az ENSZ Egész­ségügyi Világszervezete) szakembereinek becslése szerint az ezredfordulóra várhatóan a szójafehérjéből előállított mesterséges hús mennyisége eléri az állati eredetű hús mennyiségének 25 százalékát. A humán célú hasznosítás mellett számos nagyüzemi előnye van, ame­lyeket a szakemberek jól is­mernek. Több, mint 10 ezer hektáron Békés megyében az 1980- ban kezdődött fellendülés után az utóbbi két eszten­dő — 1983—84 — aszályos időjárása miatt csökkent a szójatermesztési kedv. Az említett két évben — az alacsony hozamok miatt — több helyen veszteségessé vált a termesztés. Az idén a megyében mintegy 10 ezer hektáron termelték ezt a fontos fehérjenövényt a gaz­daságok. A közelmúltban mindenütt befejeződött a be­takarítás. Az eddigi termés­átlagok azt mutatják, hogy előreláthatólag 1,7—1,8 ton­na körüli hektáronkénti ho­zamot érnek el. Ez a koráb­binál magasabb termés már jövedelmet nyújt az üzemek­nek. Békés megyében kialakult azoknak a gazdaságoknak a köre, amelyekben régebb óta, s egyre magasabb szín­vonalon folytatják a ter­mesztést. A négy Békés me­gyei termelőszövetkezet, a Gádorosi November 7. Tsz, a Kondorosi Egyesült Tsz, a Mezőberényi Aranykalász Tsz és a Nagyszénási Októ­ber 6. Termelőszövetkezet él­ei egyre jobb eredményeket. A VII. ötéves tervben a hü­velyes abraktakarmányok — elsősorban a szója és a ló­bab — vetésterületének mér­sékelt növelésével számolnak a megyében. Természetesen a mindenkori világpiaci árak alakulása és a népgaz­daság elvárásai határozzák meg évről évre a vetésterü­let nagyságát. Újdonságok az FLR-nél Az idén felvette növényei sorába a Füzesgyarmati Szá­las-, Tömegtakarmány-ter- melési és Juhtenyésztési Rendszer (FLR) is a szóját. — Vetésterületünk az első esztendőben mintegy 1650 hektár volt. Ennek kéthar­madán, háromszázötven hek­táron vetőmag-termeltetést folytattunk — kezdi a be­szélgetést Mede János ága­zat vezető. Mi — ellentétben a bólyi- akkal — az üzemekben fém­zároltatjuk a vetőmagot, így több nyereség marad a gaz­daságokban. Jövőre szeret­nénk 4 ezer hektárra növel­ni a vetésterületet. A vető­mag és a táblára adaptált technológia mellett az érté­kesítésben is részt veszünk — kapcsolódik a beszélge­tésbe TJhljár Tibor értékesí­tési ágazatvezető. — Ma már egyre igényesebbek a nagy­üzemek, ezért rendszerünk­nek bővítenie kell a szolgál­tatásokat. A fajtaválaszték bővítését szolgálja, hogy jö­vőre a szarvasi ÖKI-vel és az Eszéki Növénynemesítő Intézettel közösen néhány Jugoszláviában jó eredményt mutató fajtát állítunk kísér­letbe. — Az idén nyitottuk meg Budapesten a Proteinvest irodánkat — veszi át a szót Darida György megbízott osztályvezető. — Két új el­járást dolgoztunk ki. Mind a két technológia létrehozá­sában részt vett az OMFB Fehérje- és Biotechnológiai Irodája, valamint az MTA— SZBK Enzimológiai Intézete. A szuproszója gyártásának lényege, hogy a szójadarát savanyítjuk, ezáltal javul az emészthetősége. Az eljárás­nak még számos más elő­nye is van. Az enproszóját mikrohullámú kezeléssel ál­lítjuk elő. Ez a technológia energiatakarékos és alkalma­zásakor javul az emészthe­tőség. — Ugyancsak új termé­künk a „baktoleg", amelyet a pillangós virágú növények — így a szója — vetőmag­oltására használhatnak fel a partnergazdaságok. Ezt a ké­szítményt az MTA Talajta­ni és Agrokémiai Kutató Intézetével közösen állítjuk elő. Tervünk az, hogy a VII. ötéves tervben hozzájáru­lunk a megye fehérjeszük­ségletének kielégítéséhez, az energiatakarékos technoló­giák elterjesztéséhez. Humán célú feldolgozás Békéscsabán a Lenin Ter­melőszövetkezet szójaüze- mében tavasszal indult meg az első próbaüzem. Az az­óta eltelt időszak tapaszta­latairól dr. Hankó Mihály tsz-elnök a következőket mondja: — A Tszker vásárolta meg ezt a szabadalmat és közö­sen hoztuk létre az üze­met. Október közepére ké­szült el a szárítórendszer, jelenleg már a végleges in­dulásnál tartunk. Az előze­tes számítások szerint vár­hatóan 3 év alatt térül meg ez a beruházás. Mind bel­földön, mind külföldön je­lentős igény mutatkozik a különböző készítmények iránt. Az elképzelések sze­rint sütőipari termékeket, húsipari készítményeket le­het majd előállítani ebben az új üzemben. Békés megye adottságai megfelelnek a szójának. Mi­vel egyre nő a búza vetés- területe, szükség lesz a jó előveteményekre. Ezek közé tartozik a szója is. Még szá­mos nagyüzemi előnye, va­lamint a humán célú fel- használásban jelentkező igé­nyek miatt előreláthatólag egyre nagyobb területet fog­lal el ez a növény a megyé­ben. Nem nélkülözhetjük az állatok — elsősorban a ser­tések és a baromfiak — fe­hérjeellátásában sem a szó­ját. Hiszen az itthon meg­termett fehérjemennyiséget nem kell valutáért behozni az országba. Verasztó Lajos Ötletbörze az ŐÉV-nél Ésszerű döntés Az újítások nagy szerepet játszanak a vállalatok, üze­mek életében, hiszen egy- egy ötlet, kidolgozott újítás a termelés, a munka haté­konyságát fokozza. Vannak olyan cégek, ahol különböző módszerekkel bátorítják, ösztönzik dolgozóik körében az újítási kedvet, persze vannak olyanok is, ahol ez a tevékenység „döcög” még. túl sok a bürokratikus aka­dály. A Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat az előb­biek sorába tartozik. Ha az utóbbi öt évet tekintjük, ak­kor — átlagban — mintegy 1 millió forint megtakarítást jelentettek évente a felhasz­nált ötletek, a bevezetett újítások a vállalatnál. Az újítási kedv fokozását t célozta az először 1981-ben megrendezett Ötletbörze is, melyen bárki — a vállalat dolgozói közül — elmond­hatta javaslatait, akár rög­eszméit is, a munka, s an­nak szervezésének jobbá tó­tele érdekében. A kezdeményezés bevált. 1981. óta minden évben meg­tartják ezt a fórumot, mely­nek külön érdekessége, hogy az elhangzott ötleteket meg­hallgatva a vállalat jelenle­vő szakemberei „rögtönítélő” zsűriként működnek közre, s a hasznosnak tartott ötle­teket azonnal díjazzák is. Vagyis: készpénzzel fizetnek azokért a helyszínen. E héten hétfőn délután rendezte meg a Békés Me­gyei ÁÉV az idei ötletbör­zét Trefort utcai művelődé­si házában. A Manzárd klub kicsinek bizonyult, mintegy 50 ember szorongott benne, az ajtót sem lehetett becsuk­ni... Először Poliák György mű­szaki igazgató-helyettes is­mertette a „játékszabályo­kat”, s visszatekintést adott röviden az elmúlt öt év újí­tási munkájáról. Elmondta, hogy a legkisebb — haszno­sítható — ötlet is érdekli a vállalat vezetőségét, bátran mondja el mindenki véle­ményét. Nos, erre különösebben nem is kellett biztatni a je­lenlevőket. Szépen sorjáztak az ötletek, lényegretörően. néhány mondatban vázolták elképzeléseiket, javaslataikat a felszólalók, összesen 58 öt­let hangzott el a mintegy másfél óra alatt, 17 ember­től. Szó volt az irodaszerek megtakarításától a mellék- helyiségek kérdéséig, az anyaggazdálkodás ésszerűsí­tésén át az energiatakaré­kosságig szinte mindenről. Poliák György és Macsai Sándor, a műszaki fejleszté­si osztály vezetője döntött az elhangzott ötletekről. Ne­gyedórán belül készen vol­tak az eredménnyel, Poliák György értékelte a javasla­tot. Említette, hogy az ilyen­fajta gyors döntéseknél el­kerülhetetlen a szubjektiviz­mus, de szólt a korábbi évek gyakorlatáról is, miszerint mindig minden elhangzott ötletet újból — tüzetesen — megvizsgálnak, s ha netán tévedtek volna a helyszíni értékelésnél, a későbbiekben korrigálják véleményüket. * * * Végül is 10 dolgozótól 11 ötletet díjaztak ezen a na­pon, ennyit fogadtak el el­ső hallásra a vezetők. A dí­jazottak között volt Tóth Zoltán is, aki a poligon- üzemben géplakatos, most ötletét 800 forintra értékel­ték. 17 éve dolgozik itt, nem először állt elő javaslattal, ötlettel. — Többször részt vettem már ilyen ötletbörzén — mondta. — Egyedül, és kol­lektívával is indultam eze­ken a napokon, s mondha­tom, eredményesen. Eddig többször elfogadták javasla­tainkat, s kaptam már mi­niszteri dicséretet is. — Most energiatakarékos­sági javaslattal állt elő... — Hadd ne mondjam el a részleteket,- két csarnokról van szó. Lényeg az, hogy az ott dolgozók is kellemesebb körülmények közé kerülhet­nek télen, ha megvalósítják elképzeléseimet. S egyúttal energiát is megtakarítunk. Tóth Zoltán most 800 fo­rintot vehetett fel ötletéért. Ez azonban csak az első lé­pés, ezután ki kell dolgoz­nia, tervet kell készíteni el­gondolásának megvalósításá­ra. Számít munkatársai se­gítségére, s arra is, hogy ha­marosan — immár — újí­tásként nyújthatja be elkép­zelését a vállalat vezetősége elé. * * * Még csak annyit erről az ötletnapról: a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat­nál bevezetett gyakorlat — nem mondhatunk mást — csábító, követésre méltó. Hi­szen nemcsak a vállalaton belüli munkát korszerűsítik, egyszerűsítik, teszik gazda­ságosabbá az ötletek által, hanem a vásárlók, a hasz­nálók, a vállalat szolgáltatá­sait igénybe vevők is jobban járnak. Pénzes Ferenc Sárkányrepülők a mezőgazdaságnak A Hódmezővásárhelyi Me­zőgazdasági Gépgyártó Vál­lalat kísérleti üzemében el­készítették, s a héten ki is próbálták az ország első, me­zőgazdasági célokra, többek között permetezésre hasz­nálható sárkányrepülőgépét. A 135 kilós önsúlyú, mint­egy 10 méteres szárnyfesztá- volságú gép vázszerkezetét a vállalat műszaki dolgozói tervezték, a Magyar Honvé­delmi Szövetség szakembe­reivel együttműködve. A vállalat szakembereinek tervei szerint a motoros sár­kányrepülő felhasználható sport- és oktatási célokra, elsősorban azonban mező- gazdasági, növényvédelmi feladatok megoldására szánták. A gép egyszerre mintegy 80 kiló növényvédő szert vihet magával. Olvasom a távirati iroda hírét, hogy az OVH rende­letére az Alföld leginkább szárazsággal sújtott terüle­tein — Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szolnok megyében — meg­hosszabbították az egyébként október 1-ig tartó öntözési idényt. Az említett öt megye nagyüzemei az év végéig — a rizstelepek és halastavak kivételével — ingyenesen kapják majd az öntözővizet. Azok a gazdaságok, amelyek októberben öntöztek és már kifizették a vízdíjat, vissza­kapják pénzüket. Járva a határt, találkozva a mezőgazdasági szakembe­rekkel, bizony gyakran pa­naszkodtak az elmúlt he­tekben, hónapokban, hogy törik az eke, a száraz, rögös talajban nehezen tudják megfelelő mélységre tenni a gabonamagot, a vetőgépet. Az elmúlt három hónapban megyénkben csak nagyon kevés csapadék hullott, így szükség van a talajok víz­készletének pótlására. Ügy vélem, az OVH ész­szerű döntése még idejében született. Most már megyénk nagyüzemein a sor. Amíg az időjárás engedi, addig ahol lehetőség van öntözésre, ki kell használni a víz vissza­pótlását. Hiszen, ha nem kel ki az őszi búza, gyengén mehet a télbe. Az ilyen ál­lományokat pedig könnyeb­ben károsítja a fagy. A szá­razság és a fagy pedig egy­aránt veszélyeztetheti a jö­vő évi kenyérnekvalót. v. 1. Használt tehergépkocsik és autébuszok VÉTELE, ELADÄSA kedvező Áron. XI. SZ. AUTÓJAVÍTÓ vállalat, SZEGED, VÁSÁRHELYI PÄL U. 4. A mezőgazdasági üzemekben az őszi munkák végeztével felszabadultak a szállítójármü­vek, így már napi 4—500 tonna műtrágyát tudnak elszállítani az agrokémiai társulás csárdaszállási központjából Fotó: Fazekas László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents