Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-30 / 281. szám

1985. november 30., szombat o Hétfőtől szombatig tartó sorozatunkban e helyen ismertetjük megyénk városai­nak VII. ötéves tervi koncepcióját. Azzal a szándékkal tesszük ezt, hogy a városok lakói megismerjék azt és hozzá tudjanak szólni. Azt tervezzük ugyanis, hogy de­cember 2-án, hétfőn délután 2-től este 7 óráig a Vonalban vagyunk telefonos szol­gálatunk — első ízben — nemcsak Békéscsabán lesz, hanem a megye többi városi­ban, Békésen, Gyulán, Orosházán, Szarvason és Szeghalmon. A téma — s ezért in­dítottuk el a sorozatot — mindenhol a VII. ötéves terv koncepciója. A városi taná­csok elnökei a szobájukban várják egy-egy munkatársunkkal együtt a hívásokat, majd a szokásnak megfelelően, részben azonnal, részben a lapban, ugyancsak soro­zat formájában válaszol a kérdésekre. Kérjük tehát olvasóinkat, olyan igénnyel te­kintsék át a városukról megjelenő tervkoncepciót, hogy ahhoz kiegészítéseket, ja­vaslatokat tudjanak tenni, illetve kérdezni december 2-án, hétfőn délután. Lapunk szombati és hétfői számában közöljük azokat a telefonszámokat, amelyeken hívhat­ják majd munkatársainkat az adott városokban. Békéscsaba város VII. ötéves tervkoncepciója A 35 éve megyeszékhely város tanácsa minden terv­vel összefüggő döntését két szempont határozza meg. Ügy kellett a város lakos­ságának szükségleteit egyre magasabb szinten kielégíte­ni, hogy egyidejűleg megye- székhelyi funkciójából kö­vetkezően részt vegyen a megye lakosságának ellátá­sában is. A város és a megye töb­bi településének egymásra utaltsága több szálon is bi­zonyítható. A munkaerő-el­látásban az aktív keresők 27 százalékát a bejárók al­kotják, és a vonzás nagyon kiterjedt, túlnő a megye ha­tárain is (81 települést érint). A megyében lévő középisko­lai tanuló^ 42 százaléka vá­rosunkban tanul. A megye lakónépessége 40 százaléká­nak egészségügyi ellátása városi feladat. Az alapellá­táson túli kereskedelmi igé­nyeket 150 ezer ember vo­natkozásában elégítjük ki, de kulturális intézményeink többsége is, mint a színház, a könyvtár, a múzeum, a művelődési központ a me­gye lakosságának ellátását szolgálja. Mindezt a kettősséget to­vább színezi az a kapcso­lat, amely a mellérendeltség és egyenjogúság alapján a város körzetébe tartozó 12 település 10 tanácsával ala­kult ki és fejlődött tovább. Ennek lényege a város és a községek összehangolt fej­lesztésének szükségessége. Mindebből okszerűen követ­kezik, hogy a megyeszék­hely fejlődése, ellátó- és működőképességének javulá­sa jelentős megyei érdek is. A tanács döntését nehezí­ti az a körülmény, hogy a városban a műszaki és a humán infrastruktúra egy­idejű fejlesztése azonos ér­tékű feladat. Az 1960-ban még föld alatti közművek­kel nem rendelkező telepü­lésen a közművek építése, a szellemi bázis megteremté­se és a megfelelő intézmé­nyi háttér biztosítása olyan egyidejű feladat, amely nem teszi lehetővé egy-egy gond teljes körű megoldását. Ma­rad a „fokozatos lépések" lehetősége, és a gondokkal, problémákkal való napi szembekerülés. A megyeszékhely ilyen pozíciójából és objektív helyzetéből adódóan jelen­tős eredménynek számít az. hogy a VI. ötéves terv cél­kitűzései megvalósulnak. El­hagyni fejlesztési célt nem kellett, azonban olyan jelen­tős beruházások, mint az autóbusz-pályaudvar, a sportcsarnok, valamint a 24 tantermes belvárosi általá­nos iskola, csak a követke­ző tervidőszakban fejeződ­het be, nagyrészt a VII. öt­éves terv fejlesztési lehe­tőségeinek rovására. Az el­múlt időszak jelentős fel­adata volt a városiasodási folyamat további erősítése, alapvetően a működés- és az ellátóképesség oldaláról. Az elért eredményekben számottevő a város lakos­ságának érdeme, hiszen tár­sadalmi munkaakciói, vala­mint közműtársulásai a fej­lődés jelentős forrásai let­tek. A VII. ötéves tervkon­cepció előkészítésének kiin­dulópontja a város demográ­fiai helyzetének elemzése volt. Ennek során kiderült, hogy míg 1949-ben a megye minden 11. lakosa, addig napjainkban minden 6. la­kosa városunkban él, és a tudományos prognózisokat vizsgálva, a város demográ­fiai súlya hosszú távon fennmarad. A népesség ösz- szetételének vizsgálatából egyértelműen következik fej­lesztési feladataink rangso­rolása is. A városban élők átlagéletkora igen alacsony, 1980-ban 35,5 év volt, vi­szont éles kontrasztként a népesség 22 százaléka idős­korú, és közülük is több mint ezer ember helyzete indokolja a szociális gondo­zást, amely jelenleg egyhar- mad arányban valósul csak meg. Tovább nő a tanulóif­júság száma, és közeledik a nagy létszámú korosztályok családalapítási hulláma, amely időszakra (1990-től) a középfokú végzettségűek el­helyezési feltételeit javítani kell. A VII. ötéves tervi kon­cepció kialakítása ilyen tár­sadalmi feszültségek köze­pette kezdődött meg, és tart még ma is. A fejlesztési cé­lok rangsorolása érdekében a közvéleménykutatás igen változatos eszközeivel él­tünk. Az írásos tájékoztatón túl, a társadalmi és tömeg­szervezetek adta lehetősé­gek kihasználása, réteg- és csoportmegbeszélések szer­vezése, mind arra volt hi­vatott, hogy a párbeszéd eredményeként valóban a vá­ros lakosságának érdekeit hatékonyabban szolgáló kon- cepcóit alakítsunk ki. A szenvedélyes hangú, sokszor szélsőséges megnyil­vánulásoktól sem mentes vi­ták egyértelművé tették, hogy elsősorban a meglévő intézmények és létesítmé­nyek fenntartásáról és ren­deltetésszerű működtetéséről kell gondoskodni, és csak ezeket követhetik a fejlesz­tések. A koncepció kialakí­tásánál figyelembe kellett azt is venni,. hogy a forrá­soknál csökkent az állami támogatás aránya, ugyanak­kor nőnie kell a saját, köz­vetlen bevételnek. Kedvező induló feltétele volt a terve­zésnek az, hogy a megyei tanács a fejlesztési célokhoz évi 2500 forint/fő „fejkvó­tát” biztosított, figyelembe véve a megyeszékhely la­kosságának ellátottsági szín­vonalát, valamint települé­sünk közigazgatási határain túlnövő ellátási feladatait. A demográfiai elemzésből kö­vetkezően a tervezés kiemelt területei a fiatalokkal és az időskorúakkal összefüggő kérdéskörök lettek. Elsőbb­séget kapott az általános és középiskolai tanteremépítés, a fiatalok munkába állítása, valamint a szociális otthoni és öregek napközi otthoni férőhelyek bővítése, a szo­ciális gondoskodás erőteljes továbbfejlesztése. Az általános iskolai okta­tás feltételeit tovább kell a következő tervidőszakban javítani. 1988-ig az általá­nos iskolás korúak száma eléri a 9 ezer főt, ezért fel­tétlenül szükséges lenne — megyei céltámogatással — 24 általános iskolai tanter­met megépíteni. Változatla­nul gond a meglévő torna­termi férőhely szűkössé­ge, és az, hogy két iskola nem is rendelkezik ilyen lé­tesítménnyel. A demográfiai hullám a tervidőszakban el­éri a középiskolákat, ezért ezen a területen a tante­remfejlesztés kiemelt fel­adat. A feszültségek konf­liktusmentes levezetéséhez 32 tanterem megépítését tervezzük a gimnáziumban, a Kemény Gábor Szakkö­zépiskolában és a 611. Szá­mú Szakmunkásképző Inté­zetben. Fontos feladat, a fiatalok pályakezdésének elősegítése. Az előrejelzések szerint a várható munkaerő-szükség­let és a munkaerő-kínálat között jelentős feszültség nem lesz. Az első íz­ben munkát vállalók el­helyezkedési gondjai alap­vetően a képzés és a munkaerőigény közötti össz­hang hiányával függnek ösz- sze, amely középfokú okta­tási szerkezetünk felülvizs­gálatát követeli. Az időskorúak ellátása javítására mintegy 120-szal növeljük a szociális otthoni férőhelyek számát. Több ke­rületben (II., III.) szeretnénk napi, vagy hétközi bentla­kást nyújtó napközi otthont létesíteni. Tovább bővítjük a házi szociális gondozó há­lózatot, és növelni tervezzük a különböző segélyekre fel­használható pénzösszegeket. Reális igény az idősek gar­zonlakásának létesítése. Az idősek helyzetének fokoza­tos javítása össztársadalmi ügy, a rendelkezésre álló ta­A támogatott Hargita sori lakásépítkezés más területeken is folytatódhat ________________j .......................................................... É pül. bővül az iskolacentrum nácsi erőforrások csak rész- eredményekhez elegendők. Ezért is jelöltük a település- fejlesztési hozzájárulás egyik városi céljaként az idősek helyzetének javítását, re­mélve, hogy lakosaink azo­nosulnak elképzeléseinkkel, és felelősséggel részt vállal­nak az arra rászorulók élet- körülményeinek javításában. A két kiemelt népességcso­porton kívül a tervezés gon­dot fordított az összvárosi szempontból jelentős életkö­rülmények javítására is. A koncepcióban — hasonlóan a korábbi középtávú tervekhez — fontos feladat a lakásépí­tés. összességében — hason­lóan a jelenlegi középtávú tervhez — mintegy 3 ezer la­kás megépítését tervezzük. Ebből 1700-at tervezünk te­lepszerű, többszintesnek,' melynek várhatóan egyne­gyede lesz tanácsi bérlakás. A lakásépítés során az új feltételekhez és igényekhez igazodóan figyelemmel kell lenni: a lakásigények foko­zatos kielégítésének lehető­ségére, a bővíthető lakások építésének szükségességére, a lakások szobaszám szerinti összetételének a valós igé­nyekhez igazítására (kisebb szobaszámú lakások építése is szükséges), előközművesí- tett telkek biztosítására a saját kivitelezés érdekében. A lakáskérdést továbbra is kiemelt társadalompolitikai feladatként kezelve, biztosí­tani kell a programosoknak minősülő igénylők 3 éven belüli lakáshoz jutását. Ezen a jogcímen 1990-ig előrelát­hatólag mintegy ezer család lakásproblémája oldódik meg. A tervek szerint folytatni kell az egészségügyi ellátás szervezetének, intézmény- rendszerének korszerűsítését, bővítését. Szeretnénk javíta­ni a járó- és fekvőbeteg­ellátás műszerezettségét. A tervezett fejlesztésekkel — 2 gyermek, 2 felnőtt új ren­delő — a körzeti alapellátás gondjait kívánjuk enyhíte­ni, de az ideális állapotot — I orvos, 1 rendelő — nem tudjuk elérni. Elképzelése­ink szerint a tervidőszakban megkezdődik a kórház II. ütemének beruházása, amely a régóta igen nehéz körül­mények között dolgozó mű­tétes szakmáknak teremti meg a kedvezőbb feltétele­ket. Indokolt a kórház régi épületeinek további felújítá­sa, elsősorban a rossz mű­szaki állapotú sebészet re­konstrukciója. A kommunális fejlesztés a korábbi tervidőszakok be­ruházásai nyomán — de több tanácsi ráfordítással folytatódik. Teljessé kell tenni a szemétgyűjtő-hálóza­tot és további gépesítéssel javítjuk a köztisztasági fel­adatok ellátásának vállalati feltételeit. Az egy négyzet- méter park, illetve zöldterü­let karbantartásához biztosí­tott pénzügyi fedezetet a ko­rábbinak kétszeresére kell emelni — biztosítva ezzel azt is, hogy a lakossági tár­sadalmi munkaakciókkal lét­rehozott értékek ne vessze­nek esetenként kárba. Tár­sadalmi összefogásra is építve rendezzük a felszíni vízelvezető árkok állapotát és azok takarításához jobb tanácsi feltételeket alakítunk ki. Megtervezzük és jelentő­sen fejlesztjük a városi ke- rékpárút-hálózatot. A terv­időszakban folyamatosan biztosítjuk az arányos ta­nácsi támogatást a társula­tokkal eddig is fejlesztett közművek további bővíté­séhez (víz> gáz-, szennyvíz- és úthálózatok körében). Fontos lakossági érdek az ellátó vízbázis és regiorfá- iis vízmű fejlesztése, mely­hez a város anyagi erőforrá­saiból arányosan részt vál­lal. Az elgondolások teljesí­tésével elérhető, hogy a ve- zetékesgáz-ellátás a háztar­tásokban a jelenlegi 50 szá­zalékról 65 százalékra növe­kedjen, a rendezett felszíni vízelvezetés további 80—90 utcában megvalósulhat és lé­nyegében befejeződik a bel­vízelvezető gerinchálózat építése. Fokozódó ütemben javul a szennyvízelvezetés, végül számottevően csökken­het a sáros utcák aránya. A kereskedelmi és szolgál­tató ágazatok eddigi jelentős fejlődése után legsürgetőbb a peremkerületi üzlethálózat fejlesztése, a városi piac to­vábbi bővítése, a lakótelep­szerű övezetekben további ABC-k építésének támogatá­sa. A bútor- és lakberende­zés forgalmazásának áruházi feltételeit javasoljuk biztosí­tani és támogatjuk a Csaba Szálló felújítását. Változat­lanul bővülnie kell a bérágy- nemű-szolgáltatásnak a tex­tiltisztításban, szükség van fotóoptikai, illetve elektro­nikus műszer-készülék javí­tószolgáltatás fejlesztésére. Javítani kell — különösen az V. kerületben — új felvevő­helyek kialakításával a szol­gáltatásokat. A közművelődés intéz­ményhálózata jelentősen nem bővülhet. Ezért különösen indokolt kisebb kulturális in­tézmények megépítése, ki­alakítása a József Attila- és Kulich Gyula-lakótelepeken. Folytatódik a Jókai Színház felújítása. A közlekedés javítását biz­tosító fejlesztési és szervezé­si feladatok városi és me­gyei érdekeket ötvöznek. Az új autóbusz-pályaudvar a felsőfokú ellátást nyújtó tá­voli — megyén kívüli — központok elérhetőségét ja­vítja a megye lakossága szá­mára és műszaki megoldá­sával a vasúti és közúti tö­megközlekedés kapcsolatának későbbi biztonságos módját hordozza. A várhatóan 1987. első félévi üzembe helyezés­sel egy időben kell újra ren­dezni a helyi autóbusz-köz­lekedést, valamint a helyi és helyközi közlekedés szüksé­ges kapcsolatait. A hírközlés fejlesztését cé­lozza két postaforgalmi épü­let megépítése az V. kerü­letben, illetve a József At- tila-lakótelepen. Nem remél­hető a telefonhálózat bővíté­se, de meg akarjuk teremte­ni a városi kábeltelevízió in­duló feltételeit. A városi tanácsnak a kon­cepcióban megfogalmazott feladatait úgy kell megolda­ni, hogy közben folytatódjon a megkezdett városépítés, amely jelenleg a belváros át­formálásában kulminál. Ez az átépítés a lakossági szük­ségletek kielégítése mellett a város jövőbeni arculatának formálásában is meg kell hogy jelenjen. Így tehát az ellátóképesség mennyiségi növelésén túl határozott mi­nőségi lépéseket is tennünk kell. Erőteljesebben akarjuk javítani a város esztétikai állapotát, igényesebb belvá­rosi kép kialakítását, a fő­utca gyorsított karakteres megvalósítását, a városképi értékek megőrzését, a város­lakók harmonikus életérzetét javító megoldásokat. Mindez egy még nyitot­tabb, demokratikusabb vá­rosépítést feltételez. Határo­zott törekvésünk, hogy e tevékenység társadalmi és szakmai bázisait az érdeklő­dő lakosság körében megte­remtsük. A szükséges szer­vezeti keretek részben adot­tak, részben kialakíthatók, a tudományos szervezetek és a Hazafias Népfront keretében. Az eddiginél tervszerűbb tájékoztató és szervező mun­kával e lehetőségekre tá­maszkodva biztosítható a la­kosság cselekvő részvétele, mely kellő garancia célkitű­zéseink teljesítéséhez. BÉKÉSCSABA VAROS TANÁCSA A kép igazolja, hogy szükség van a szociális otthon bővíté­sére

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents