Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-18 / 270. szám

o­1985. november 18., hétfő LUPSZÉL Erősödött a mozgalomnak a társadalmi életben betöltött szerepe ■mmnmnmBHmmmi ■aHHOBOBBS nmHnmmmHmmmHmmmaBHmiHHi így látják a főtitkárok Népszerűség Országos népszerűségnek örvend mostanában sze­rény kis megyeszékhe­lyünk! örvend, írom, bár ez az öröm talán nem osz­tatlan. Valahogy úgy, mint a régi világban, amikor az ifjú gavallér egy csillagos este csendesen ábrándozott egy pádon szíve szép sze­relméről, egy színésznőről. A szelíd merengést három katonatiszt megjelenése tépte szét. Arról beszél­gettek — ó borzalom! —, hogy a már említett szép színésznő őket is meg­I ajándékozta néhány felejt­hetetlen éjszakával. A sze­relmes ifjú azonnal szerel­me tárgyához rohant, hogy kérdőre vonja. Mire a szí­nésznő: drágám, a fontos az, hogy végre beszélnek rólam! Hogy a példabeszédbeli I ifjú mit szólt mindehhez, arról nem írnak a króni­kák, mint ahogy azt is csak sejtjük, a békéscsabai sétálóutcáról szóló „Szorí­tó” című rádióműsornak sem szorított mindenki a városban. Mert bizony nyilvánosságra került né­hány olyan tény, ami azt sejteti, ezúttal sikerült a rossz előkészítéssel egy alapvetően jó ügyet alapo­san lejáratni! Ez baj, de a baj csak csak akkor lesz igazán nagy, ha nyilvánosságra kerül! Kaptunk is néhány szemrehányást, hogy leg­alább nekünk nem kellett volna foglalkozni a műsor­ral, hiszen a madár sem csinál a saját fészkébe! Mi pedig . .. Sajna azonban, az újság­író már csak olyan — leg­alábbis aki komolyan veszi a hivatását —, hogy tájé­koztatni, véleményét kifej­teni igyekszik. Erre tett kí­sérletet kolléganőm is, aki elment a Kner Nyomda vezérválasztó vállalati ta­nácsülésére. Ez a roppant demokratikus testület azonban kizavarta az új­ságírókat, mint az egysze­ri ember azt a bizonyos macskát! Valamiért féltek a nyilvánosságtól, talán azért, nehogy a dolgozók megtudják, képviselőik mi­ként vélekedtek. Ámbár az is lehet, ez csak egy ügyes taktikai fo­gás volt. A kidobás sorsá­ra jutottak ugyanis a Ma­gyar Rádió és az Űj Tükör riporerei is. A vállalati ta­nács talán úgy okoskodott, hogy ezt a sérelmet biztos megtorolják az újságírók! És miként teheti ezt az új­ságíró? No, ugye, már ki­találták? Ír vagy műsort készít az esetről! Az ördö­gien ravasz testület jól is­merve a toliforgatók lélek­tanát erre épített! Sikerült is csőbe húzni bennünket, mi már másnap dörgedel­mes szerkesztőségi cikkben népszerűsítettük a céget és annak bölcs tanácsát! És a java még hátra van! Vár­hatóan lépre megy a rádió és bízvást várhatják a he­tilap reagálását is! Ha csak a felét adják közre annak, amit első „lelkese­désükben” a folyosón mondtak, akkor a kidobás kiagyalói elégedetten dör­zsölhetik kezeiket: beszél­tek róluk! ötletért persze a békés­csabai tanács sem megy a szomszédba! Éppen mos: hallottam, hogy a sé'álou:- cát csak a nyolcadik ötéves tervben akarják véglegesen ! kialakítani. Hogy addig I még mennyit fogják nép- I szerűsíteni őket?! Lónyai László (Folytatás az 1. oldalról) a közéleti munka rangja. A megválasztott testületek tag­jainak mintegy fele a HNF- ben most vállalt először tisztséget. Befejezésül a HNF megyei titkára köszönetét fe­jezte ki a párt- és állami szerveknek, a társadalmi és tömegszervezeteknek, a nép­frontbizottságnak és a la­kosságnak, továbbá mind­azoknak a személyeknek, akik elősegítették a moz­galom eddigi munkáját. * * * A megyei népfrontértekez­leten csaknem 40-en jelent­keztek felszólalásra, de az idő rövidsége miatt csak 21- en kaptak szót, míg a töb­biek írásban nyújthatták be mondanivalójukat. Elsőként dr. Tóth Lajos (Szarvas) ismertette a városi értelmiség összetételét, köz­életi tevékenységét. Juhász János (Békés) a béke- és barátsági munka jelentősé­géről beszélt. Orbán Mihály (Orosháza) főként gazdaság- politikai kérdésekkel, öz Fe­renc (Békéscsaba) a vörös­keresztes mozgalom és a népfront kapcsolatával fog­lalkozott. Varga Istvánná (Szeghalom) a városi cím el­nyerésének feltételeit és dr. Berták Éva (Orosháza) a nyugdíjasok életkörülménye­it ismertette. Hőgyes István (Sarkad) az üzemi dolgozók és a HNF-mozgalom közös tennivalóiról, dr. Herjeczki János (Gyula) társadalom- és jogpolitikai kérdésekről, Steigervald György (Gyula) a fogyasztók megyei (városi) tanácsának munkájáról, For­gács Károlyné (Kevermes) és Lovas Julianna (Orosháza) a uők helyzetéről tájékoztatták a résztvevőket. Az ifjúsági szervezetek, valamint a népfront együtt­működéséről Varga Sándor (Békéscsaba), a városszépítő és városvédő tevékenységről Kukucskáné dr. Boncza Ibo­lya (Békéscsaba), a tanácsi munka korszerűsítéséről dr. Lúczi József (Gyula), a köz- igazgatási átszervezés okoz­ta gondokról pedig dr. Ivá- nyi Lajos (Gyomaendrőd) fejtették ki véleményüket. Az értekezleten felszólalt Szabó Miklós, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának első titkára, aki elismerését fejezte ki azért, hogy a nép­front sok ezer aktivistája az eltelt időszak következetes munkája eredményeként ko­moly tekintélyre tett szert. A mozgalomnak — mint mondotta — jelentős szerepe van abban, hogy az utóbbi években felgyülemlett ismert gondjainkat — s egyre in­kább azok megoldásának út­jait, lehetőségeit — pártonkí­vüli dolgozók, állampolgárok döntő többsége is megértette. Megyénkben a közhangulat kiegyensúlyozott, a párt, a politika iránti bizalom szi­lárd. Szabó Miklós, az MSZMP Bé­kés Megyei Bizottságának el­ső titkára. Az első titkár a megyei népfrontértekezlet beszá­molójával kapcsolatban ki­emelte a lakossággal folyta­tott párbeszéd fontosságát, a jelentős terület- és telepü­lésfejlesztő társadalmi mun­kát; továbbá mindazokat a szerteágazó politikai, társa­dalmi, gazdasági, kulturális és egyéb feladatokat, ame­lyeknek megoldásában nem csekély szerepet vállalt a me­gyei testületek mellett csak­nem valamennyi helyi nép­frontbizottság. Ezután az 1985. március 1-i megyei pártértekezleten meg­határozott feladatokról esett szó. Ezek közé tartozik pél­dául a megyei lakosság to­vábbi fogyásának megakadá­lyozása, a dolgozók munka- körülményeinek, szociális helyzetének, anyagi elisme­résének fejlesztése, illetve javítása; az infrastrukturá­lis. kommunális hátrány csökkentése; összességében a megye történelmileg kiala­kult elmaradottságának foko­zatos felszámolása. A szónok ezt követően a párt és a dolgozó tömegek kapcsolatával, a kongresszu­si irányelvek széleskörű tár­sadalmi vitájával, valamint más politikai, gazdasági kér­désekkel foglalkozott. Majd — a parlagon heverő emberi energiákra utalva — a kö­vetkező szavakkal fejezte be felszólalását: „Legfontosabb feladatunk, tennivalónk ezért, hogy minden erőnkkel támogassuk azokat, akik az előrevivőt, a jobban akarják, hogy becsüljük meg és is­merjük el az alkotó embert. Találja meg egyre több ál­lampolgárunk annak a lehe­tőségét, hogy tiszta szívvel, önszántából, fizikai és szel­lemi energiáit közös nemzeti ügyünk, a társadalmi hala­dás, a haza felvirágoztatásá­ra fordítsa.” Dr. Molnár Béla, a HNF OT titkára szintén köszöntöt­te a mozgalom tisztségviselő­it és aktivistáit, a helyi appa­rátusok vezetőit és tagjait, majd az országos tanács vé­leményét tolmácsolva meg­erősítette a Békés Megyei Pártbizottság értékelését, a HNF eddigi tevékenységéről. Amint mondotta, a népfront itt is aktív részese a politika alakításában. Nemcsak telje­síti vállalt feladatát, hanem példát is mutat jó néhány te­rületen az országos szintű eredményeivel. Ezután a HNF VIII. kongresszusának előkészítéséről beszélt, ame­lyet mindvégig nagy érdek­lődés és cselekvési kedv kí­sért. A megtartott 4600 HNF szervezte gyűlésen csaknem félmillió állampolgár vett részt és több mint 41 ezer felszólalás hangzott el. Köz- tiszteletben álló emberek, különböző korú és foglalko­zású egyének, materialisták és egyházi személyek is vál­laltak funkciót a testületek­ben. A HNF OT titkára ezt kö­vetően a politikai tapaszta­latokat, az országépítő prog­ram néhány vonását és en­nek megvalósításának lehető­ségeit elemezte felszólalásá­ban. z * * * A vita lezárása után a me­gyei népfrontértekezlet elfo­gadta az írásos és szóbeli be­számolókat, kiegészítéseket, valamint a pénzügyi ellenőr­ző bizottság jelentését, majd választás következett. Ugyancsak újjáválasztották a megyei HNF-elnökséget, -bizottságot, valamint a mun­kabizottságok vezetőit, to­vábbá a pénzügyi ellenőrző bizottság tagjait is. A HNF megyei bizottságának elnöke ismét dr. Horváth Éva, tit­kára Szikszói Ferenc és tit­kárhelyettese Szegfű István lett. A megyei bizottság alel- nökei a következők: dr. Amb­rus Zoltán, Bocskai Mihály- né, Molnár Lajos és Oláh Miklósné. A HNF Országos Tanácsában 7-en, a kongresz- szuson pedig 29-en képviselik majd Békés megyét. A zárszó után a Szózat hangjaival fe­jeződött be az ünnepi ren­dezvény. Papok a békéért A megyei népfrontértekez­let munkájában részt vettek a különböző hazai egyházak képviselői is. Közülük ketten kaptak szót a tanácskozáson. Lukácsi László, dévaványai református lelkész, a megyei Egyházközi Békebizottság tit­kára arról beszélt, hogy mit tesznek és tehetnek a lelké­szek az emberiség legdrágább kincse, a béke megőrzése ér­dekében. Számos alkalommal tartottak megemlékezést eb­ben az évben a békéről. Megünnepelték a fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulóját, Hirosima-napot tartottak az atomtámadás év­fordulóján. Békevasárnapokon fejezték ki a vallásos emberek bé­keakaratát. Befejezésül arról beszélt a dévaványai lelkész, hogy a béke ügye mellett ki­állnak az egyházak és a jö­vőben is e nemes cél érde­kében munkálkodnak. Pintér János, orosházi evangélikus esperes arra hív­ta fel a figyelmet, hogy most a közelgő genfi — szovjet— amerikai csúcstalálkozóra fi­gyel a világ. Az emberiség számára létkérdés, — hang­súlyozta —, hogy béke le­gyen a Földön, hiszen csak így tudunk tovább dolgozni, értéket előállítani a világon és hazánkban. A Hazafias Népfront képes arra, hogy a különböző világnézetű embe­reket tömörítse soraiban, és megmozgassa őket a béke vé­delméért. Hozzászólása végén az egyházak több évtizede tartó békeerőfeszítéséről be­szélt. A megyei népfrontértekez­leten részt vett két nemze­tiségi szövetség főtitkára is. Jakab Róbertnét, a Magyar- országi Szlovákok Demokra­tikus Szövetségének főtit­kárát az egyik szünetben kértük rövid összegzésre. — összességében Békés megyében pozitív tapasztala­taim vannak a nemzetiségi­ekkel való törődést illetően. Elsősorban a szlovák nép­rajzkutatás, a közművelődés és oktatás területén értek el számottevő sikereket. Ügy ítélem meg, hogy a jövőben a népfrontnak velünk közö­sen azon kell munkálkodnia, hogy a szlovák nemzetiség még élő hagyományainak (nyelvi, kulturális) fenn­maradását biztosítani tud­juk. A Hazafias Népfront szer­vezzen olyan találkozókat, fórumokat, amelyeken első­sorban az anyanyelvi közeg megteremtésén lesz a fő hangsúly. Ügy vélem, a ki­bontakozódó demokratizáló­dási folyamatban a nyelv közösségmegtartó erejét kell továbbfejleszteni, hiszen köztudomású, hogy az em­berek saját anyanyelvükön mondják el legszívesebben gondjaikat, ügyes-bajos dol­gaikat. Márk György, a Magyar- országi Románok Demokra­tikus Szövetségének főtitká­ra hozzászólásában az egyre sokszínűbben kibontakozó nemzetiségi kultúra térhódí­tásáról beszélt. — Megyénk­ben számos nemzetiségi táj­ház, amatőr művészeti együt­tes és nemzetiségi klub szol­gálja egymás jobb megisme­rését. Közös hazában élünk, közös célokért dolgozunk a mindennapok során — hang­súlyozta a főtitkár. Befejezé­sül arról szólt, hogy a me­gyében élő nemzetiségiek, így a románok is, részt kér­nek és vállalnak a szocia­lizmus soron lévő feladatai­nak megvalósításából. Egy arc a teremből A megyei népfrontértekez­let egyik legnagyobb tetszés­sel fogadott hozzászólását a cigány származású mezőberé- nyi szövőnő, Darócz Ernőné mondta el. A szünetben ar­ra kértük a 27 éves fiatal- asszonyt, hogy mutassa be önmagát. — Nyolcgyermekes ci­gánycsaládból származom. Jó másfél esztendeje kapcsolód­tam be a népfrontmozgalom­ba. Férjem a Mezőberényi Aranykalász Tsz-ben dol­gozik, én a helyi szőnyegszö­vő-szövetkezetben szövőnő vagyok. Három kiskorú gyermekem van. A népfrontértekezleten mintegy 10 ezer Békés megyei cigánytársam nevében kértem szót. Azt szerettem volna bemutatni, hogy a sok törődés, foglalko­zás és jó szándék meghozza a gyümölcsét. Mondok egy példát. A lakásunkon, hétvégeken rendszeresen összejön 10—12 cigánygyerek és játszóházat tartanak. De volt már nálunk TIT-elöadás is. Jómagam a „Cigánynak születtem’’ pályázaton 5 ezer forintos díjat nyertem és ennek köszönhetően nyáron ki­juthattam Moszkvába. Csodálatos, egy életre szóló élmé­nyeket szereztem ezen az úton. Hozzászólásomban arra akartam felhívni a figyelmet, hogy sok helyütt még min­dig legyintenek, ha rólunk esik szó. Pedig higgyék el, a társadalom további segítségnyújtásával ez a réteg is egyre inkább beilleszkedik a nagy közösségbe. Jó pél­dáját találjuk mindennek Mezőberényben. A megyei küldöttértekezlet a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának tagjává és kongresszusi küldöttnek vá­lasztotta Darócz Ernőnét. A meghívottak egy csoportja A tudósításokat Bukovínszky István és Verasztó Lajos, a felvételeket Szőke Margit készítette.

Next

/
Thumbnails
Contents