Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-18 / 270. szám
o1985. november 18., hétfő LUPSZÉL Erősödött a mozgalomnak a társadalmi életben betöltött szerepe ■mmnmnmBHmmmi ■aHHOBOBBS nmHnmmmHmmmHmmmaBHmiHHi így látják a főtitkárok Népszerűség Országos népszerűségnek örvend mostanában szerény kis megyeszékhelyünk! örvend, írom, bár ez az öröm talán nem osztatlan. Valahogy úgy, mint a régi világban, amikor az ifjú gavallér egy csillagos este csendesen ábrándozott egy pádon szíve szép szerelméről, egy színésznőről. A szelíd merengést három katonatiszt megjelenése tépte szét. Arról beszélgettek — ó borzalom! —, hogy a már említett szép színésznő őket is megI ajándékozta néhány felejthetetlen éjszakával. A szerelmes ifjú azonnal szerelme tárgyához rohant, hogy kérdőre vonja. Mire a színésznő: drágám, a fontos az, hogy végre beszélnek rólam! Hogy a példabeszédbeli I ifjú mit szólt mindehhez, arról nem írnak a krónikák, mint ahogy azt is csak sejtjük, a békéscsabai sétálóutcáról szóló „Szorító” című rádióműsornak sem szorított mindenki a városban. Mert bizony nyilvánosságra került néhány olyan tény, ami azt sejteti, ezúttal sikerült a rossz előkészítéssel egy alapvetően jó ügyet alaposan lejáratni! Ez baj, de a baj csak csak akkor lesz igazán nagy, ha nyilvánosságra kerül! Kaptunk is néhány szemrehányást, hogy legalább nekünk nem kellett volna foglalkozni a műsorral, hiszen a madár sem csinál a saját fészkébe! Mi pedig . .. Sajna azonban, az újságíró már csak olyan — legalábbis aki komolyan veszi a hivatását —, hogy tájékoztatni, véleményét kifejteni igyekszik. Erre tett kísérletet kolléganőm is, aki elment a Kner Nyomda vezérválasztó vállalati tanácsülésére. Ez a roppant demokratikus testület azonban kizavarta az újságírókat, mint az egyszeri ember azt a bizonyos macskát! Valamiért féltek a nyilvánosságtól, talán azért, nehogy a dolgozók megtudják, képviselőik miként vélekedtek. Ámbár az is lehet, ez csak egy ügyes taktikai fogás volt. A kidobás sorsára jutottak ugyanis a Magyar Rádió és az Űj Tükör riporerei is. A vállalati tanács talán úgy okoskodott, hogy ezt a sérelmet biztos megtorolják az újságírók! És miként teheti ezt az újságíró? No, ugye, már kitalálták? Ír vagy műsort készít az esetről! Az ördögien ravasz testület jól ismerve a toliforgatók lélektanát erre épített! Sikerült is csőbe húzni bennünket, mi már másnap dörgedelmes szerkesztőségi cikkben népszerűsítettük a céget és annak bölcs tanácsát! És a java még hátra van! Várhatóan lépre megy a rádió és bízvást várhatják a hetilap reagálását is! Ha csak a felét adják közre annak, amit első „lelkesedésükben” a folyosón mondtak, akkor a kidobás kiagyalói elégedetten dörzsölhetik kezeiket: beszéltek róluk! ötletért persze a békéscsabai tanács sem megy a szomszédba! Éppen mos: hallottam, hogy a sé'álou:- cát csak a nyolcadik ötéves tervben akarják véglegesen ! kialakítani. Hogy addig I még mennyit fogják nép- I szerűsíteni őket?! Lónyai László (Folytatás az 1. oldalról) a közéleti munka rangja. A megválasztott testületek tagjainak mintegy fele a HNF- ben most vállalt először tisztséget. Befejezésül a HNF megyei titkára köszönetét fejezte ki a párt- és állami szerveknek, a társadalmi és tömegszervezeteknek, a népfrontbizottságnak és a lakosságnak, továbbá mindazoknak a személyeknek, akik elősegítették a mozgalom eddigi munkáját. * * * A megyei népfrontértekezleten csaknem 40-en jelentkeztek felszólalásra, de az idő rövidsége miatt csak 21- en kaptak szót, míg a többiek írásban nyújthatták be mondanivalójukat. Elsőként dr. Tóth Lajos (Szarvas) ismertette a városi értelmiség összetételét, közéleti tevékenységét. Juhász János (Békés) a béke- és barátsági munka jelentőségéről beszélt. Orbán Mihály (Orosháza) főként gazdaság- politikai kérdésekkel, öz Ferenc (Békéscsaba) a vöröskeresztes mozgalom és a népfront kapcsolatával foglalkozott. Varga Istvánná (Szeghalom) a városi cím elnyerésének feltételeit és dr. Berták Éva (Orosháza) a nyugdíjasok életkörülményeit ismertette. Hőgyes István (Sarkad) az üzemi dolgozók és a HNF-mozgalom közös tennivalóiról, dr. Herjeczki János (Gyula) társadalom- és jogpolitikai kérdésekről, Steigervald György (Gyula) a fogyasztók megyei (városi) tanácsának munkájáról, Forgács Károlyné (Kevermes) és Lovas Julianna (Orosháza) a uők helyzetéről tájékoztatták a résztvevőket. Az ifjúsági szervezetek, valamint a népfront együttműködéséről Varga Sándor (Békéscsaba), a városszépítő és városvédő tevékenységről Kukucskáné dr. Boncza Ibolya (Békéscsaba), a tanácsi munka korszerűsítéséről dr. Lúczi József (Gyula), a köz- igazgatási átszervezés okozta gondokról pedig dr. Ivá- nyi Lajos (Gyomaendrőd) fejtették ki véleményüket. Az értekezleten felszólalt Szabó Miklós, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának első titkára, aki elismerését fejezte ki azért, hogy a népfront sok ezer aktivistája az eltelt időszak következetes munkája eredményeként komoly tekintélyre tett szert. A mozgalomnak — mint mondotta — jelentős szerepe van abban, hogy az utóbbi években felgyülemlett ismert gondjainkat — s egyre inkább azok megoldásának útjait, lehetőségeit — pártonkívüli dolgozók, állampolgárok döntő többsége is megértette. Megyénkben a közhangulat kiegyensúlyozott, a párt, a politika iránti bizalom szilárd. Szabó Miklós, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának első titkára. Az első titkár a megyei népfrontértekezlet beszámolójával kapcsolatban kiemelte a lakossággal folytatott párbeszéd fontosságát, a jelentős terület- és településfejlesztő társadalmi munkát; továbbá mindazokat a szerteágazó politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális és egyéb feladatokat, amelyeknek megoldásában nem csekély szerepet vállalt a megyei testületek mellett csaknem valamennyi helyi népfrontbizottság. Ezután az 1985. március 1-i megyei pártértekezleten meghatározott feladatokról esett szó. Ezek közé tartozik például a megyei lakosság további fogyásának megakadályozása, a dolgozók munka- körülményeinek, szociális helyzetének, anyagi elismerésének fejlesztése, illetve javítása; az infrastrukturális. kommunális hátrány csökkentése; összességében a megye történelmileg kialakult elmaradottságának fokozatos felszámolása. A szónok ezt követően a párt és a dolgozó tömegek kapcsolatával, a kongresszusi irányelvek széleskörű társadalmi vitájával, valamint más politikai, gazdasági kérdésekkel foglalkozott. Majd — a parlagon heverő emberi energiákra utalva — a következő szavakkal fejezte be felszólalását: „Legfontosabb feladatunk, tennivalónk ezért, hogy minden erőnkkel támogassuk azokat, akik az előrevivőt, a jobban akarják, hogy becsüljük meg és ismerjük el az alkotó embert. Találja meg egyre több állampolgárunk annak a lehetőségét, hogy tiszta szívvel, önszántából, fizikai és szellemi energiáit közös nemzeti ügyünk, a társadalmi haladás, a haza felvirágoztatására fordítsa.” Dr. Molnár Béla, a HNF OT titkára szintén köszöntötte a mozgalom tisztségviselőit és aktivistáit, a helyi apparátusok vezetőit és tagjait, majd az országos tanács véleményét tolmácsolva megerősítette a Békés Megyei Pártbizottság értékelését, a HNF eddigi tevékenységéről. Amint mondotta, a népfront itt is aktív részese a politika alakításában. Nemcsak teljesíti vállalt feladatát, hanem példát is mutat jó néhány területen az országos szintű eredményeivel. Ezután a HNF VIII. kongresszusának előkészítéséről beszélt, amelyet mindvégig nagy érdeklődés és cselekvési kedv kísért. A megtartott 4600 HNF szervezte gyűlésen csaknem félmillió állampolgár vett részt és több mint 41 ezer felszólalás hangzott el. Köz- tiszteletben álló emberek, különböző korú és foglalkozású egyének, materialisták és egyházi személyek is vállaltak funkciót a testületekben. A HNF OT titkára ezt követően a politikai tapasztalatokat, az országépítő program néhány vonását és ennek megvalósításának lehetőségeit elemezte felszólalásában. z * * * A vita lezárása után a megyei népfrontértekezlet elfogadta az írásos és szóbeli beszámolókat, kiegészítéseket, valamint a pénzügyi ellenőrző bizottság jelentését, majd választás következett. Ugyancsak újjáválasztották a megyei HNF-elnökséget, -bizottságot, valamint a munkabizottságok vezetőit, továbbá a pénzügyi ellenőrző bizottság tagjait is. A HNF megyei bizottságának elnöke ismét dr. Horváth Éva, titkára Szikszói Ferenc és titkárhelyettese Szegfű István lett. A megyei bizottság alel- nökei a következők: dr. Ambrus Zoltán, Bocskai Mihály- né, Molnár Lajos és Oláh Miklósné. A HNF Országos Tanácsában 7-en, a kongresz- szuson pedig 29-en képviselik majd Békés megyét. A zárszó után a Szózat hangjaival fejeződött be az ünnepi rendezvény. Papok a békéért A megyei népfrontértekezlet munkájában részt vettek a különböző hazai egyházak képviselői is. Közülük ketten kaptak szót a tanácskozáson. Lukácsi László, dévaványai református lelkész, a megyei Egyházközi Békebizottság titkára arról beszélt, hogy mit tesznek és tehetnek a lelkészek az emberiség legdrágább kincse, a béke megőrzése érdekében. Számos alkalommal tartottak megemlékezést ebben az évben a békéről. Megünnepelték a fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulóját, Hirosima-napot tartottak az atomtámadás évfordulóján. Békevasárnapokon fejezték ki a vallásos emberek békeakaratát. Befejezésül arról beszélt a dévaványai lelkész, hogy a béke ügye mellett kiállnak az egyházak és a jövőben is e nemes cél érdekében munkálkodnak. Pintér János, orosházi evangélikus esperes arra hívta fel a figyelmet, hogy most a közelgő genfi — szovjet— amerikai csúcstalálkozóra figyel a világ. Az emberiség számára létkérdés, — hangsúlyozta —, hogy béke legyen a Földön, hiszen csak így tudunk tovább dolgozni, értéket előállítani a világon és hazánkban. A Hazafias Népfront képes arra, hogy a különböző világnézetű embereket tömörítse soraiban, és megmozgassa őket a béke védelméért. Hozzászólása végén az egyházak több évtizede tartó békeerőfeszítéséről beszélt. A megyei népfrontértekezleten részt vett két nemzetiségi szövetség főtitkára is. Jakab Róbertnét, a Magyar- országi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkárát az egyik szünetben kértük rövid összegzésre. — összességében Békés megyében pozitív tapasztalataim vannak a nemzetiségiekkel való törődést illetően. Elsősorban a szlovák néprajzkutatás, a közművelődés és oktatás területén értek el számottevő sikereket. Ügy ítélem meg, hogy a jövőben a népfrontnak velünk közösen azon kell munkálkodnia, hogy a szlovák nemzetiség még élő hagyományainak (nyelvi, kulturális) fennmaradását biztosítani tudjuk. A Hazafias Népfront szervezzen olyan találkozókat, fórumokat, amelyeken elsősorban az anyanyelvi közeg megteremtésén lesz a fő hangsúly. Ügy vélem, a kibontakozódó demokratizálódási folyamatban a nyelv közösségmegtartó erejét kell továbbfejleszteni, hiszen köztudomású, hogy az emberek saját anyanyelvükön mondják el legszívesebben gondjaikat, ügyes-bajos dolgaikat. Márk György, a Magyar- országi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára hozzászólásában az egyre sokszínűbben kibontakozó nemzetiségi kultúra térhódításáról beszélt. — Megyénkben számos nemzetiségi tájház, amatőr művészeti együttes és nemzetiségi klub szolgálja egymás jobb megismerését. Közös hazában élünk, közös célokért dolgozunk a mindennapok során — hangsúlyozta a főtitkár. Befejezésül arról szólt, hogy a megyében élő nemzetiségiek, így a románok is, részt kérnek és vállalnak a szocializmus soron lévő feladatainak megvalósításából. Egy arc a teremből A megyei népfrontértekezlet egyik legnagyobb tetszéssel fogadott hozzászólását a cigány származású mezőberé- nyi szövőnő, Darócz Ernőné mondta el. A szünetben arra kértük a 27 éves fiatal- asszonyt, hogy mutassa be önmagát. — Nyolcgyermekes cigánycsaládból származom. Jó másfél esztendeje kapcsolódtam be a népfrontmozgalomba. Férjem a Mezőberényi Aranykalász Tsz-ben dolgozik, én a helyi szőnyegszövő-szövetkezetben szövőnő vagyok. Három kiskorú gyermekem van. A népfrontértekezleten mintegy 10 ezer Békés megyei cigánytársam nevében kértem szót. Azt szerettem volna bemutatni, hogy a sok törődés, foglalkozás és jó szándék meghozza a gyümölcsét. Mondok egy példát. A lakásunkon, hétvégeken rendszeresen összejön 10—12 cigánygyerek és játszóházat tartanak. De volt már nálunk TIT-elöadás is. Jómagam a „Cigánynak születtem’’ pályázaton 5 ezer forintos díjat nyertem és ennek köszönhetően nyáron kijuthattam Moszkvába. Csodálatos, egy életre szóló élményeket szereztem ezen az úton. Hozzászólásomban arra akartam felhívni a figyelmet, hogy sok helyütt még mindig legyintenek, ha rólunk esik szó. Pedig higgyék el, a társadalom további segítségnyújtásával ez a réteg is egyre inkább beilleszkedik a nagy közösségbe. Jó példáját találjuk mindennek Mezőberényben. A megyei küldöttértekezlet a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagjává és kongresszusi küldöttnek választotta Darócz Ernőnét. A meghívottak egy csoportja A tudósításokat Bukovínszky István és Verasztó Lajos, a felvételeket Szőke Margit készítette.
