Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-18 / 270. szám

NÉPÚJSÁG 1985. november 18-, hétfő B-ben láttuk, megkérdeztük Milyen lesz a módosított családjogi törvény? Jól sikerült ankét az ÉTE-ben A válások számának nö­vekedése egyik legnagyobb társadalmi gond Magyaror­szágon. Különböző folyó­iratokban, napilapokban, rádióban megszaporodtak azok az írások, ripor­tok, melyek ezzel a té­mával foglalkoznak. S egy­re inkább úgy vetődik fei a kérdés, vajon helyes-e a je­lenlegi bírósági gyakorlat ez ügyben? Hiszen sok-sok vi­tára ad okot egy-egy bírói döntés, és a legtöbb problé­mát a már elvált felek kö­zött a vagyonmegosztás, gyermekelhelyezés és az úgynevezett láthatás okoz­za. Sok esetben ezek kihat­nak a volt házastárs egy­mással szemben tanúsított további magatartására is: folyik tovább a huzakodás. Hogy ez a helyzet ma már tarthat_atlan, azt törvényal­kotóink fölmérték, s a na­pokban megszületett a csa­ládjogi törvény módosításá­nak tervezete. Tegnap este ezzel kapcsolatban láthat­tunk riportot A Hét műso­rában. Az adás után felhívtuk dr. Herjeczki Jánost, a Békés Megyei Ügyvédi Kamara el­nökét, s megkérdeztük, mit vár ettől a tervezettől? — Ez még mindig nem lesz az igazi. Az 1952-től hatályban lévő törvényt ugyan többször módosítot­ták már, de véleményem szerint várat magára az iga­zi családjogi törvény meg­alkotása. — Az új koncepciót te­kintve mivel nem ért egyet? — Szigorúbbak lesznek a válási feltételek, s az úgy­nevezett békéltetési időszak még hosszabb lesz, mint je­lenleg. Ez az, ami engem a legjobban aggaszt, hiszen az esetek többségében a felek arra kényszerülnek, hogy tovább éljenek együtt avagy egymás mellett a már egyéb­ként is mérgezett légkörben. Feltétlenül jobbnak tarta­nám, ha a bíró nagyobb döntési szabadságot kapna. Vagyis, ha körültekintően meggyőződött a felek válási szándékának komolyságáról, az indokok alaposságáról, akkor minél rövidebb időn belül bonthassa fel a házas­ságot. Mert most úgy tűnik, újabb akadályok kerülnek azon válni szándékozók kö­zé, akik már semmiképpen nem tudnak együtt élni. — Szó volt arról is a mű­sorban, mivel a vagyonmeg­osztás igen problematikus, jó lenne, ha a felek még házas­ságkötés előtt megegyezné­nek ... — Ez csak a szocialista jogban lenne új vonás, a régebbi magyar jogban ta­lálkozhatunk a házassági szerződés fogalmával. Prak­tikus megoldás lenne ennek bevezetése, hiszen abban meg lehet határozni előre, mi a különvagyon, s mi mi­nősül majd közös szerze­ménynek. — A gyerekelhelyezéssel, láthatással kapcsolatban van-e új vonás a tervezet­ben? — Különösebben nincs, inkább azt mondanám, az a tendencia — sajnos elég tá­voli célnak látszik —. hogy ezek a kérdések kikerülje­nek a bírósági hatáskörből, azt szorgalmazzuk, hogy a felek maguk egyezzenek meg. * — Sokakat a tartásdíj ér­dekel a legjobban... — Igen. A tervezet szerint a tartásdíj mértéke valóban módosulni fog. Rugalma­sabban állapítják majd meg, a jövedelem 15—25 százalé­ka lenne, s akár egyénen­ként bírálnák el a gyer­mekiek) szükségleteihez iga­zodva. — A szombati megyei nép­frontértekezleten elhangzott hozzászólásában foglalkozott azzal is, hogy válságban a család. Van-e kiút? — Megítélésem szerint a család intézménye lassan fel­éli minden energiatartalé­kát. A család funkcióit kel­lene megvizsgálni, s biztosí­tani társadalmi rangját — nz — Épitötábori összesítés Az idei esztendő építőtá­borait értékelték szombaton azon a tájékoztatón, amelyet a KISZ Központi Bizottsága rendezett a Magyar Néphad­sereg Művelődési Házában. A mintegy 470 meghívott vendéget Varga-Sabján László, a KISZ KB titkára tájékoztatta az idei építőtá­bori tapasztalatokról, s a jö­vő évi tervekről. 1985-ben mintegy 44 ezer magyar diák vett részt a ha­zai és külföldi építőtáboro­zásokon. Hazánkban 144 he­lyen 487 turnusban táboroz­tak a középiskolás és szak­munkástanuló diákok, a lét­számadatok szerint átlago­san minden hatodik diák vett részt a munkákban. A legtöbben most is a mező- gazdaságban dolgoztak — körülbelül 30 ezren —, de is­mét nőtt a környezetvédel­mi táborok száma. Bár ezek­ben a táborokban továbbra sem volt jutalom, a fiatalok mégis különösen jó munkát végeztek. A balatoni vízvé­delmi építőtáborokban részt vevők munkája nyomán pél­dául több helyen érzékelhe­tően tisztább lett a tópart. A táborok kulturális prog­ramjait a fiatalok öntevéke­nyen állították össze. Min­denütt szerveztek sportver­senyeket, sportvetélkedőket. A KISZ Központi Bizott­ságának intéző bizottsága a közelmúltban elfogadta a jövő évi építőtáborozás alapelveit, s ennek során hasznosították az idei ta­pasztalatokat is. Erőfeszíté­seket tesznek annak érdeké­ben, hogy minden önként jelentkező diák eljuthasson építőtáborba. Különös fi­gyelmet fordítanak az épí- tőtáborozás mozgalmi jelle­gének további erősítésére, valamint az építőtábori sza­bad idő hasznos eltöltését biztosító kulturális és sport- programok szervezésére. To­vább bővítik a diákok ér­deklődésén alapuló szakosí­tott építőtáborok, valamint a környezetvédő építőtábo­rok körét is. A tájékoztatón . mintegy másfélszázan vehettek át, ki­tüntetést, illetve pénz- és tárgyjutalmat az idei építő­táborokban végzett jó mun­káért. Az Építőipari Tudományos Egyesület Békés megyei cso­portja november 14-én, csü­törtökön igen jól sikerült ankétot rendezett „Békés­csaba város beruházóinak, tervezőinek és építőinek ta­lálkozója a város vezetőivel” címmel. A találkozó szükségessé­gét, aktualitását Korek Fe­renc, a csoport elnöke mél­tatta, majd Sasala János, a városi tanács elnöke adott rövid tájékoztatót Békéscsa­ba VII. ötéves tervében sze­replő lakásépítési, közintéz­ményi és infrastrukturális beruházásairól. Szólt azokról a gondokról, amelyek az anyagi lehetőségeken túl ne­hezítik a városfejlesztési Húsz mezőgazdasági nagy­üzem vásárolta meg eddig a Karancslapujtői Karancs Termelőszövetkezetben 18 munkaterületre kidolgozott jövedelemérdekeltségi rend­szert. A Karancs Termelő- szövetkezetben elsőként . a szállítási részlegben vezették be. Szerződést kötöttek dol­gozóikkal arra, hogy a ter­vezett üzem- és kenőanyag­felhasználással, illetve bér- klötséggel teljesíti havi be­koncepciók realizálását. Ezek között említette az építőipa­ri műszaki értelmiség ellá­tásában mutatkozó gondo­kat, a kvalifikált szakembe­rek fogadási feltételeinek problémáját. A bevezetőt élénk, nyílt és őszinte hangnemű vita kö­vette. A résztvevők nagy aktivitására jellemző, hogy a több mint háromórás an­kétot a város vezetői igen értékesnek és hasznosnak minősítették. Kérték, hogy az ÉTE-csoport a jövőben is tűzze napirendre a találko­zót, továbbá, hogy működ­jenek közre a szervezés alatt álló városszépítő egyesület különféle munkabizottságai­nak tevékenységében. vételi tervét. A teherautó karbantartásáról a gépko­csivezetőnek kell gondoskod­nia, a tervezett felújítási költségnek a felét kézhez is kapja. Ha ebből — az üzem- biztonság sérelme nélkül — megtakarít, a megtakarított összeg az övé. A gépkocsi- vezető túlteljesítheti a be­vételi tervét, de csak a ter­vezett költségek növelése nélkül. A többletbevételből is részesedik. Péter nndrás napok Szeghalmon ma délelőtt kezdődik a helyi gimnázium „Péter András napok” ren­dezvénysorozata. Az ünne­pélyes megnyitó az iskola névadója szobránál fél ti­zenegykor lesz. A ipái naptól kezdve no­vember végéig rendkívül változatos programok várják a gimnázium tanulóit az is­kolában — és . más helyszí­neken is —, többek között találkozhatnak a Jókai Szín­ház két művészével, a moszkvai VIT-en részt vett Lázár Edittel és Tóth Au­gusztával beszélgethetnek, s Éles István parodists műso­rát is megnézhetik. De lát­hatnak videofilmeket, kü­lönböző kiállításokat az ér­deklődők, valamint számító- gépes bemutató és játék is szerepel a programban. A legérdekesebbnek min- denképoen az önkormány­zati nap ígérkezik, novem­ber 29-én kap „teljhatalmat” a már korábban megválasz­tott diákigazgató. Ezen a napon rendezik meg a Pé­ter András Kosárlabda Ku­pát is, három iskola részvé­telével. A Péter András napok eseménysorozata a novem­ber 30-án este hét órakor kezdődő András-bállal — melyet a tornateremben ren­deznek meg — ér véget. p. f. MEGKEZDŐDÖTT AZ ŐSZI FÁCÁNVADÁSZAT Béla Ottó Eladó érdekeltségi rendszer Vonalban voltunk Sűrűn csengett a telefon, amikor egy héttel ezelőtt vonalban voltunk; összesen 36-an hívtak fel bennünket, s kevés ki­vételtől eltekintve valamennyien a kisebb- nagyobb közösség dolgaival foglalkoztak. A többség a beharangozóban megjelölt té­mával, a természet- és környezetvédelem­mel foglalkozott. A hívások száma is jel­zi, hogy a település, a vizek tisztasága, a fák, erdők védelme, s a témakörbe tartozó hasonló kérdések érdeklik és foglalkoztat­ják a lakosságot. Számos kérdés hangzott el — a továbbiakban az illetékesek segít­ségével ezekre választ adunk —, mások a véleménynek adtak hangot, a közvetlen környezetükben tapasztaltakat mondták el. Nem egy olvasó azt is hozzátette: mi ma­gunk is felelősek vagyunk azért, hogy milyen a település, a lakótelep, ahol élünk, s magunk is sokat tehetnénk azért, hogy különb legyen. Néhány panaszt, ész­revételt továbbítottunk az illetékesekhez — az intézkedést minden bizonnyal ta­pasztalni fogják telefonálóink. Két, a Szer­kesszen velünk rovatban megjelent pana­szos levéllel kapcsolatban közvetlenül fel­hívjuk az érintettek figyelmét a válasz­adásra, s arról az említett rovatban érte­sülhet majd Lipcsei Imréné és Mihály László, mindketten békéscsabai olvasók. Mielőtt a többeket foglal­koztató kérdéseket és vála­szokat sorra vennénk, hadd említsünk néhány témát, il­letve véleményt rangsorolás nélkül, a hívás sorrendjé­ben: nincs közvilágítás Bé­késcsabán a Piski utcában, tördelik a fákat a gyerekek a Wlassich sétányon, zsírosa zöldértes csabai kolbász. Do­bozon az Áchim és a Zsibon­gó utca kereszteződésében egy busz és egy pótkocsis te­herautó rendszeresen az „El­sőbbségadás kötelező!” jel­zőtáblát eltakarva parkol, a kamuti csárdában pincér­ököltől kell tartani a ven­dégnek, Békéscsabán a Der- kovits sor 12-es ház udva­rán van ugyan személygép­kocsi-parkoló, mégis a kita­posott gyepre felhajtva par­kolnak az autók — kitették ugyan a parkolni tilos táb­lát, de egy hét múlva ért­hetetlen módon le is szed­ték. Egy olvasónk javasolta, közöljünk kenyérreceptet —, ígéretünkhöz híven el is küldjük a receptet Remecz- ki Jánosnénak. Nyíri István­ná gyulai telefonálónkat köz­vetlenül tájékoztatjuk majd az illetékesek válaszáról, Zanócz István sarkadi hí­vónkat pedig személyesen keressük fel — az általa em­lített témát érdemes külön írásban elemezni. A pontos válaszról később tudjuk majd tájékoztatni Mátyás Tamás békéscsabai olvasón­kat, aki, nem lévén telefon­ja, levélben keresett meg bennünket panaszával. Südy István békéscsabai olvasónk az elsők között hí­vott bennünket és kérdezte meg, vajon miért irtottak ki egy erdőrészt Szanazugban, a dobozi oldalon? Azt be­szélik, mondta, hogy azt is kiosztják, mások pedig azt, hogy betegek a fák. Kiss Lászlótól, a Dobozi Községi Tanács V. B. titká­rától a következő választ kaptuk: — A szóban forgó terület az állami erdőgazdaságé, a Defag, a Dél-alföldi Erdő- és Fafeldolgozó Vállalat a kezelője. Fűrészérett a szó­ban forgó terület, ezért a fakitermelés, s a területet facsemetékkel beültetik. Nem lesz itt telekosztás, arra majd két-három év múlva, az erdővel átellenben levő üres szántóterületen lehet számítani. Kovács József, Perei Kál­mán és Zsíros György Bé­késcsabáról, Csillagné Veres Zsófia pedig Békésről kér­dezte, mikor lesz ismét élő­víz az Élővíz-csatorna? Erdei József, a Békéscsa­bai Városi Tanács műszaki osztályának csoportvezetője válaszolt erre, és az ezután következő kérdésekre is: — Az Élővíz-csatorna már most tisztább, mint pár éve volt, bizonyítja ezt, hogy már hal is van benne, alig eresz­tenek bele szennyvizet. A Körösvidéki Vízügyi Igazga­tósággal közösen éppen a következő hetekben vizsgál­juk meg a kotrás, takarítás lehetőségeit, egyébként meg­rendeltük a csatorna part­rendezési tervét is a Hidro­lógiai Társaságnál, amely jö­vőre készül el. Az, hogy mi­lyen ütemben tudják telje­sen rendbe hozni a csatornát, mindenekelőtt a vízügyi igazgatóság anyagi lehetősé­geitől függ, de mindenkép­pen a megoldására töreked­nek. Szücsné békéscsabai tele­fonálónk azt kérdezte, miért nincs zebra a Bartók Béla úton a Petőfi utcától a Sza­badság térig, egy másik bé­késcsabai telefonáló bosz- szankodva kérdezte, miért engedélyezik a napraforgó- mag-, tökmagárusítást, ami­nek a héjától aztán csupa szemét az utca, és azt is szóvá tette, hogy nincs, il­letve alig van a megyeszék­helyen nyilvános illemhely. Kun Zsigmond a Mikszáth utcából a repülőhíd-környéki nádas szélén halmozódó sze­metet reklamálta, mondván, hogy a járda mentén hiába húztak egy mély árkot, az nem gátolja meg az illegális szemétlerakókat. Szeberényi András a Kőris utcából azt mondta el, hogy a Lencsési- lakótelepi házuk ablaka az öntözött rétre néz, ahová 4- 5 éve teherautószámra hord­ták a szemetet, törmeléket és most nemhogy parkerdő nincs — amint arról koráb­ban szó volt —, hanem csak szemét, gaz. „Olyan szemetes környezetet, mint a Lencsé- si-lakótelepen, kevés helyen látni, persze, őszintén szólva, ennek mi is okai vagyunk. Sajnos, mi csabaiak nem na­gyon tudunk vigyázni a rendre, de a környezet sem kényszerít erre! Miért nem lehet egy megyeszékhely egységesebb, rendezettebb, tisztább, kulturáltabb?!” — kérdezte. Ladányi János a Kulich-lakótelepről szóvá tette, hogy a Kazinczy utca egy szakaszán, a Fehér Ga­lamb és az ABC között, ahol a házak merőlegesek az út­ra, senki sem tisztítja a jár­dát, ami különösen télen gond. Vandlik László a Pe­tőfi utcai fakivágást tette szóvá, Gellényi Lászlóné pe­dig egy érdekes esetet me­sélt: „A Tanácsköztársaság útja 30-as szám előtt állt egy kiszáradt fa, s ezt a ta­nácsnál szóvá tettem. Azt mondták, 20 forintos ok­mánybélyeggel ellátva adjam be írásban. Aztán kaptam egy papírt, hogy megnézték, tényleg kiszáradt, és a ker­tészeti vállalat május 20-ig kivágja. Azután a tanácstól a nyár vége felé érkezett egy levél, amiben megírták, hogy a bejelentésemet elintézték. Csakhogy — a kiszáradt fa ma is ott áll!...” Az előbb felsorakoztatott kérdésekre Erdei Józseftől a következő válaszokat kap­tuk : — Kezdjük tehát a zebrá­val: lesz zebra, mégpedig hamarosan. Az épülő büfénél már kész az előírt világítás, az átkelőhely felfestése a közúti igazgatóságon múlik. Ami az illegális szemétlera­kóhelyeket illeti, sajnos, ke­veset tudunk tenni. Minden­esetre szólunk a közterület­felügyeletnek, hogy ellen­őrizzék szigorúbban, de in­tézkedni csak akkor tud­nak, ha tetten érik a szeme- telőt. A Kazinczy utcán a szóban forgó járdaszakasz a kertészeti és köztisztasági vállalat kötelessége tisztíta­ni, erre szerződést kötöttünk, tehát nem senki földje az a rész. A napraforgómag-áru­sítás engedély nélkül törté­nik, a közterület-felügyelők­nek joguk van a helyszínen megbírságolni az árusokat? Jogos az az észrevétel, hogy nincs nyilvános WC, foglal­kozunk a kérdéssel, mert ami van, az bizony kevés. Ami a fakivágást illeti, az­zal azért nem foglalkozunk részletesebben, mert éppen lapunk november 15-i szá­mában írtuk meg, hogy a régi fák elöregedtek és he­lyükbe új fasorokat telepíte­nek. Éppen a majdani egy­séges utcakép miatt nem le­hetett azt az ésszerű megol­dást választani, hogy előbb telepítik a csemetéket és ha azok már megerősödtek, ak­kor szedik ki az öreg fá­kat. Viszont: fejlett, 5-6 éves földlabdás fákat ültetnek el — s ez biztató. Tóth Ibolya

Next

/
Thumbnails
Contents