Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-16 / 269. szám
1985. november 16.. szombat e Kinek jobb, kinek rosszabb Három vélemény a szabályozókról II megjelenés döntő Mit mondanak a partnerek? Október végén a Parlamentben tájékoztatták az újságírókat a Pénzügyminisztérium és az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal képviselői a jövő évi jövedelem- és keresetszabályozásról. Az 1986-os tervjavaslat változatlanul a gazdasági egyensúly megszilárdítását tűzte ki fő célul, ösztönözve a gazdaság jövedelemtermelő képességének növelését, valamint a műszaki fejlődés gyorsítását. Néhány intézkedés, változás a sok közül: jövőre a jelenlegi 18-cal szemben 8 százalék felhalmozási adó terheli majd az exportfejlesztő beruházásokat, 1986 második felétől pedig általánosan 18-ról 15 százalékra csökken ;r"íelhalmozási adó. Január 1-től öt százalékkal emelkedik a vállalati nyereségadó ... A keresetek növeléséhez kapcsolódó adóterhek mind a keresetszint-, mind pedig a keresetnövekmény- szabályozásban emelkednek. Az általánosnál mérsékeltebben nőnek az adóterhek a keresetszint-szabályozás- ban, ezért várható, hogy azoknak a vállalatoknak egy része, amelyek az idén a keresetek növekménye után adóztak, most áttérnek a keresetszint-szabályozásra. E három bevezetendő intézkedés várható hatásairól érdeklődtünk három Békés megyei gazdálkodó egység vezetőitől. * * * Gyoma, kötőipari szövetkezet, Kiszely Lajos elnök: — Az idén sem a felhalmozási adó korlátozta a beruházást, hanem az, hogy az eddigi adóterhek olyan mértékűek, amelyek nem tesznek lehetővé fejlesztést. Jelenleg is a keresetszint-sza- bályozást alkalmazzuk, ezért az első sáv 5-ről 10 százalékra növekvő adóztatása tovább rontja pozíciónkat. A nyereségadó 5 százalékos növekedésével a jelenlegi nyereségünket a két adózás csaknem 2 millió forinttal (10 százalék) csökkenti. A VII. ötéves tervben gyakorlatilag szinten tartó beruházásra sincs lehetőségünk, legfeljebb egy minimális mértékben. Esetünkben a szabályozók változásában az úgynevezett. kedvező arány elhanyagolható, a terhek növekedése mellett, s ez nem kis problémát jelent majd.' * * * Békéscsabai Körös Kazángyártó Vállalat, dr. Faddi László közgazdasági osztályvezető: — A szabályozók tervezett változása szerintem inkább visszalépést jelent. Ügy gondolom, a módosított szabályozórendszer a népgazdaság helyzetén nem sokat javíthat, többek között azért, mert a tíz százalékon felüli keresetnövekmény megadóztatása visszafogja a kiemelkedően jó vállalati teljesítményeket. A tőkés export ösztönzését a bevezetésre kerülő módosítások — úgy vélem — lényegesen nem fogják javítani. Vállalatunknál egyértelműen nehezebb helyzetet teremt a szabályozók változtatása. Ebben az évben már a keresetszint-szabályozás- ban voltunk, ez a forma kedvező vállalatunknak, mivel a termelés és a nyereség dinamikusan emelkedik. 1986- ban a tíz százalék keresetnövekmény után fizetendő adóteher miatt azonban vissza kell fognunk a termelést, jóllehet, a piaci igények a növekedést indokolttá tennék. * * * Gyulai Húskombinát, Varga Ferenc gazdasági igazgató: — A vállalat mintegy 1 milliárd forint fejlesztési költség előirányzatú export- fejlesztő beruházást tervez indítani jövőre. A felhalmozási adó csökkentése 130 millió forinttal mérsékli adóterheinket. Ez az intézkedés tehát kedvező. A jövedelemadó várható emelkedéséből adódó érde- keltségialap-csökkenést a felhalmozási adó alapnövelő hatása mérsékli. Az érvényes előírások alapján a jövedelemadó-elszámolást ágazati szinten az Állami Húsipari Tröszt végzi. Az alacsony nyereségszint miatt a nyereségadó 5 százalékos változásának kedvezőtlen hatása nálunk nem igazán érzékelhető teher. Nagyobb nyereségszint esetében már kedvezőtlen a módosítás és egyre nehezebben gazdálkodható ki . . . Hornok Ernő — „Véleménye szerint miért csökkent az irtószerek iránti kereslet? •— Milyen új termékek ki- fejlesztését javasolná a szövetkezetnek? — Milyennek tartja a szövetkezet Metakémia elnevezését? — Hogyan ítéli meg a szövetkezet szállítási készségét?" A stencilezett kérdőíveken összesen 19 ilyen s hasonló kérdésre kérte a választ hagyományos őszi árutárgyalásán a Körösladányi Metakémia Ipari Szövetkezet. Az árutárgyalás a koncentrált piaci munka lényeges eleme, a gyártó valamennyi partnerét és az illetékes minisztériumot, a felügyeleti szervek képviselőit is meghívja rá. hogy közösen döntsenek a jövőben forgalmazandó, gyártandó termékekről, ezek külleméről. A SIKER IS KÉSIK Szeinet könnyeztetően sűrű a füst a teremben. Egyre- másra gyújtanak cigarettára a kereskedők, miközben a szövetkezet elnöke, Nyerges László, majd a kereskedelmi osztály vezetője. Simon Fiala Tiborné az év eddig eltelt hónapjainak üzemi tapasztalatairól beszél. Sorra veszik a fő termék- csoportokat, melyekkel .milyen gondok voltak. Az év eleji kemény fagyok az arra érzékeny áruk — pl. cipő- ápolók — késedelmes szállítását okozták. Ezért-e vagy másért e termékek második félévi rendelésállománya csökkent is. Nem volt zavartalan a cipőalapanyag-ellá- tás sem. A cipőápolók dobozához hiányzott a szegecs és a fül, az éppen egy esztendeje bemutatott és tetszést aratott pattintófedeles dobozok sorozatgyártását végül is nem vállalta a gyártó. Arra. hogy miért, egy fél mondat felelt, az is az alapanyaggondokra vezethető vissza. Csökkent a rendelésállomány, a padlóápolóknál, a folyékony mosogatószereknél és a textilöblítők egy részénél is. de főként az irtószerek értékesítése akadozott. Több mint tíz nagykereskedelmi vállalat — köztük olyan távolink is, mint a győ- győri székhelyű Kisalföld Él- vegy, a Mátra, a Mecsek Él- vegy — küldte el képviselőit az árutárgyalásra és ott volt a Skála Coop, a Domus, a Bőrker is. Valamennyien egyetértettek abban, hogy a Metakémia termékei igen piacérzékenyek, napi cikkek, s e téren meglehetősen erős a verseny. így a kívánatos kereslet eléréséhez hatékonyabb reklámra, újszerű, sikeres termékekre van szükség. SOK A SZÖVEG... Érthető hát, hogy felélénkült a figyelem, amikor a szövetkezet fiatal technológusa, Szekeres László, a gyártmányfejlesztés irányáról beszélt. Közölte, hogy a pattin- tós dobozról nem mondtak le, bíznak benne 1986-ban sikerül elkezdeni a sorozat- gyártását. Ugyanúgy a jövő esztendőre marad — noha ezt is szerették volna már az idén — az önfényező, cipőkrém piacra dobása. A néhány héten belül bizonyosan nagy keresletnek örvendő sófoltosodást gátló cipőkrém forgalmazása is késik. Az ok ezúttal — bár komoly — mosolyt fakasztó A Kermi olyan hosszú használati utasítást írt elő, ami sehogysem fér rá a dobozra. A rövidítés ugyan folyamatban van, de hatósági szövegről lévén szó ez igen hosz- szadalmas. Hosszú éveken át kísérletezte ki a szövetkezet a szúnyogfüstölő spirált, ami az idén került az üzletekbe. A gyártmányfejlesztés minden területen folyamatos. Az üzembe érkező sok-sok levél tanúsága szerint kedvelt Exodor desodoráló és izza- dásgátló új illatokkal jut a fogyasztókhoz a következő "félévben. A tavalyi árutór- gvaláson bemutatott Tomi gála öblítökoncentrátum sikeresnek bizonyult, továbbiak követik. KERESKEDÖSZEMMEL S ■’mit szólnak mindehhez a kereskedők? Az első percekben semmit, később aztán megered a szavuk, az Azúr Kereskedelmi Vállalat nevében fiatal szőke hölgy törj meg a csendet. A szövetkezet „Csillag” márkájú termékeit forgalmazzák. Tapasztalatuk, hogy e cikkek kevéssé ismertek a piacon és a flakonok sem eléggé tet- szetősek, így azok megjelenése nem vonja magára a vásárlók figyelmét. A cipőápolóknál a divatos színeket, kéket, pirosat hiányolják. A Budapesti Élelmiszer- és Vegyiáru-kereskedelmi Vállalat képviseletében szóló nő elmondta, hogy a késedelmes szállítások és a rendelések csökkenése között egyértelmű összefüggés van. hisz a hiány idején mástól veszik az árut. Megtudtuk azt is, hogy a pattintó fedeles cipőápoló doboznak örült a kereskedelem és most nincs... Jó lenne, ha egy termék elindulását folyamatos szállítás követné. Az új cipőápolókkal kapcsolatban a következő kérdés hangzott el: bőr- vagy nem bőrcipőkre készült-e, s ápol is vagy csupán fényt ad? A kereslet ugyanis egyértelműen a cipőpasztákat helyettesítő (tehát ápolócélú) könnyen kezelhető cipőkrémek felé tolódik. A minőségi követelményekhez útmutató lehet a Szalamandra cipőápoló család. Többször szóba került, hogy az irtószerek forgalma visszaesett. Hogy miért, a kereskedők sem tudják. Nincs tudomásuk olyan szerről, amely az eddigieket helyettesítené. Egyébként nemcsak a Metakémia irtószerei ..nem mentek”, hanem más készítmények sem. Csak nagyon kevés szúnyogirtót sikerült eladni, noha szúnyog az idén is bőven volt. A Metakémiá- tól jövőre forgalomba kerülő elektromos szúnyogriasztó fogadtatását nagyban befolyásolja majd ára. Általában igaz a szövetkezetre, hogy a termékek minősége jó. az árak azonban kicsit magasabbak. mint a nagy gyártóké, s az áru megjelenése nem feltűnő. CIPÖPASZTA — ELSŐ HELYEN Az autóápolási cikkek gyártásáról a kereskedők többsége igyekezett lebeszélni a körösladányiakat, mondván itt nagyon telített a piac. Inkább a bőrfestékre orientálódást javasolták. ami régóta keresett cikk. A Belkereskedelmi Minisztérium képviseletében Benke Tibor úgy ítélte meg, senkitől nem lehet megvonni a versenyzés lehetőségét, hátha jobb és olcsóbb termékkel jelentkezik. De fő iránynak ö is a cipőápoló szerek fejlesztését ajánlotta. S ez nem ütközik a szövetkezet elképzeléseivel sem, hisz pályáztak erre, mégpedig sikerrel. Vagyis remélhetjük, hogy '86-tól javul a cipőápoló szerek kínálata. A fejlesztéseknél — ahogy a minisztérium szakembere hangsúlyozta — két lényeges szempontra érdemes tekintettel lenni. Egyrészt e termékekből országos igényt szükséges kielégíteni, másrészt mindezt olcsóbban kell tenni, mint ahogy a mostani importtermékekkel lehetséges. Elengedhetetlen a színválaszték bővítése, különös tekintettel a cipődivatra. Előtérbe kerül a kék, a piros, a szürke s persze sok-sok árnyalat. Meg kell jegyeznünk, hogy mindez a szövetkezet gyártmányfejlesztőinek nem okoz gondot. Laboratóriumukban 24 különböző színű cipőpaszta vár a sorozatgyártásra. Hogy miért nem kerül mégsem az üzletekbe? Nos a gépi. a gyártókapacitás nem megfelelő. Ennek nagyarányú korszerűsítése, bővítése tenné lehetővé, hogy az üzletekben is vagy 20-féle pasztából válogassunk. A Metakémia elnyerte a Belkereskedelmi Minisztérium által a cipőápoló szerek fejlesztésére kiírt pályázatot. Reméljük, hogy ennek eredményét hamarosan vásárlás közben tapasztaljuk . . . Szatmári Ilona Az előbbi főszerkesztőként, az utóbbi rovatvezetőként. A lap a korábban szerzett tekintélyt, a válság legnehezebb napjaiban tanúsított realitásával és objektivitásával tovább erősítette. A válság előttinél magasabb. átlag 360 ezer példányban megjelenő Polityka elsősorban belpolitikai hetilap, de magazin jellege megengedi, hogy hangsúlyozottan foglalkozzon gazdaság- politikával és nemzetközi kérdésekkel is. Látogatásunk előtt pár héttel éppen Havasi Ferenccel, az MSZMP KB titkárával készített beszélgetést közölték, amelynek témája a magyar gazdasági reform helyzete és jövője volt. A magyar reformról egyébként sokat tudnak a maga új gazdasági mechanizmusát most alakító Lengyelországban. Erről győződhettünk meg a főszerkesztővel való találkozás előtti szerkesztőségi beszélgetésen, a gazdaságpolitikai rovatvezető szavaiból: — Nagy figyelmet fordítunk a reformra. Nálunk létkérdés a bevezetése és a sorsa. Megközelítésénél mindig a konkrétumokat vizsgáljuk, és tartózkodunk az ideológiai vonatkozásoktól. A közgazdászokkal együtt valljuk, hogy a gazdaságot csak gazdasági eszközökkel lehet irányítani. A központnak egy sor gazdasági eszköz áll rendelkezésére. A kérdés, hogy mennyire tudja ezt érvényesíteni a vállalatokkal szemben. Egyelőre nehezen működik a piaci mechanizmus, mert akadályozzák régi vállalati automatizmusok és törekvések. Ilyen például az áremelési tendencia, vagyis a vállalatok azon törekvése, hogy belső nehézségeiket a lakosságra hárított áremeléssel ellensúlyozzák. Egy másik példa: próbálják megkerülni a reformnak azt az alap- esméjét, hogy a minisztérium és az önálló vállalatok közötti irányítási szint megszűnik. Néhány hónapja lavinaként akarják újjáépíteni a vállalatok legkülönbözőbb elnevezéssel (szocialista konszern, tröszt stb.) a közbeeső szinteket. Azt remélik ettől, hogy nő majd az alku ereje, könnyebb lesz az anyagbeszerzés, engedményeket érhetnek el, és nő a biztonságérzetük azáltal, hogy az erős eltartja a gyengébbet. Nyilvánvaló, hogy a központ ezeket a törekvéseket fel fogja számolni. És mi ebbén segíteni akarunk, nem a folyamatokba való beavatkozással, hanem a reform konkrét megjelenésének vizsgálatával. A reform bevezetésében nagy erőt ad nekünk a magyar gazdasági mechanizmus tapasztalata. A legbátrabb volt, a legmesszebbre ment el, és a legjobb eredményt hozta. Látjuk persze az önök reformjának a gyengeségeit is„ de a gazdaság bonyolult dolog, nehéz itt tökéletességről beszélni. Azzal is tisztában vagyunk, hogy pontos recept — mint ahogy másra — erre sincs, ezért a jó tapasztalatok felhasználásával nekünk saját megoldásokat kell alkalmazni. Jóllehet a lengyelországi reformnak a gazdaságpolitikai rovatvezető által vázolt kérdései és az átlag újságíró között nincs közvetlen érdekeltség, mégis a sajtó vonalán hasonló reformfolyamat ment végbe, A szükségállapot idején feloszlatták az alkotó szövetségeket. Közülük elsőként az újságírószövetség alakult újjá, de nemcsak hogy újjáalakult, hanem mind szervezetileg, mind politikailag megerősödött. Taglétszáma az előző szövetségével azonos. A szervezet politikai konszolidációját segítette a pártlapoknál, a kormánylapnál, a rádiónál és a televíziónál megtartott igazoló eljárás. Ennek során azt vizsgálták, ki milyen kapcsolatban állt az ellenzéki erőkkel a szükségállapot előtti időszakban, illetve, hogy ki hajlandó részt venni a LEMP vezetésével szervezett konszolidációs folyamatban. Azok, akik a megmérettetésnél könnyűnek találtattak, egzisztenciálisan nem mentek tönkre, a pályán maradhattak, de más pártok lapjainál, vagy olyanoknál kellett elhelyezkedniük, amelyek nem foglalkoznak politikával. A lengyel újságírótársadalom ma a konszolidációs folyamat piegbízható támasza. Igaz, az újságírók jó hangulatának kialakulásában olyan tényezők is közrejátszottak, mint a már említett új tájékoztatási formák bevezetése, a sajtóirányítás javítása és a sajtó- törvény megalkotása. Az utóbbiról tájékoztatott bennünket az újságírószövetség varsói székházában Andrzej Maslankiewicz főtitkár: — A sajtóra vonatkozó, korábban szétszórt rendeleteket az 1983-ban elfogadott sajtótörvény egységes keretbe foglalta. Törétnelmi jelentőségű ez a dokumentum. Kétirányú kötelezettséget tartalmaz, egyfelől az újságíróra. másfelől a tájékoztatóra. Nekünk különösen fontos lenne az, hogy meghatározza a határt, miben és meddig tévedhet az újságíró. De a törvény arról is intézkedik, hogy az újságíró hozzájusson a megfelelő információhoz, vagyis, ha úgy tetszik, a tájékozódás, illetve a tájékoztatás jog és kötelesség. Persze a törvény egyik napról a másikra nem oldja meg a tájékoztatás korábbi feszültségeit. De kedvező hozzá a politikai légkör, a tájékoztatáspolitika felfogása,' és a szakma hozzáállása. Világosan látjuk, hogy a konszolidáció értünk és velünk megy végbe. * * * Ilyennek láttuk Lengyel- országot munkásokkal, parasztokkal, értelmiségiekkel és katonákkal, a lengyel társadalom legkülönbözőbb területein dolgozókkal beszélgetve. Olyanokkal, akik átélték hazájuk II. világháború utáni történelmének legnagyobb gazdasági és politikai válságát. Láttuk, tapasztaltuk. hogy reálisan, higgadtan szemlélik a történteket, és bíznak a jövőben. Bíznak a nemzeti újjászületés programjában, a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezette konszolidációs folyamatban. Szavaik mögött ezrek, százezrek, milliók, a társadalom többségének véleményét, fájdalmát és örömét — s ami a legfontosabb a mai Lengyelországban — hitét és reményét véltük felfedezni. Ilyen hát Lengyelország 1985 őszén! (Vége) Árpási Zoltán Hazánk egyik legrégibb halgazdasága a biharugrai, amely a Hidasháti Állami Gazdaság irányítása alatt működik. Tevékenységükben az utóbbi időben némi módosulás következett be. Csökkentik a közvetlenül piaci értékesítésre szánt halak nevelését, ugyanakkor egyre nagyobb arányban tenyésztik az ivadékhalakat. Ez utóbbiakat még „gyermekkorukban” elszállítják az ország olyan halastavaiba, ahol felnevelésük kevesebb költséggel jár. Képünkön a haltenyésztési kerület dolgozói osztályozzák az ivadékhalakat, melyek innen az úgynevezett telelőtavakba kerülnek, ahol magukat „elvermelik” télire Fotó: Fazekas László
