Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-02 / 258. szám
1985. november 2., szombat o Aszalós Endre: Fóth Ernő Fóth Ernőről, a jelenkori magyar képzőművészet egyik legjelentősebb képviselőjéről jelent meg monográfia a Képzőművészeti Kiadó Mai magyar művészet sorozatában. Az 51 éves művész az iparművészeti főiskola murá- lis szakán tanulta ki a mesterséget. Pályakezdőként Do- manovszky, Főnyi és Kádár György mellett dolgozott. A hatvanas évek elejétől a nonfiguratív festészet és a pop-art eszköztárát is felhasználja. Plasztikus táblaképeket készített, amelyek a szobrászat relieftechnikájával mutatnak rokonságot. Az 1960-as évek végén és a 70- es évek elején alkotja az első freskóit, gobelinjeit. Táblaképeiben visszatért a hagyományos olaj festéshez, de formakísérleteinek eredményeit is "beépítette műveibe. Fóth nem történeteket, cselekményt vagy eseményt ragad ki a való életből, hanem valamely konkrét vagy teremtett jelenséget idéz — mindig "jelképpé sűrítve. Mondanivalója emelkedett szellemiségű, s minden motí- vomrészlet plasztikusan telített, szobrászian formált. Szürkébe ágyazott és szűkíNovember 4-én, hétfőn este fél 8-tól Békéscsabán a Jókai Színházban tartja fennállása 25. évfordulója alkalmából jubileumi hangversenyét a Békéscsabai szimfonikus zenekar Sugár Miklós vezényletével. , Az Országos Filharmónia idei harmadik bérleti hangtett színskálája nemesen egyszerű, szűkszavú. Murális műveiben (freskók, gobelinek, mozaikok, faintarziák') elhivatott monu- mentalista képességeiről ad számot. Anyagkezelése fes- tőiségben gazdag. Jelenlegi munkásságának stílusa a szimbolikus-expresszív realizmus, amely felhasználja az absztrakt, nonfiguratív formákat is. Az Élet embléma- szerűen kiemelt jelenségeivel korunk feszültséggel terhes világát, a humanitás féltését idézi. Fóth Ernő művészetét Aszalós Endre mutatja be. G. T. versenyén Mendelssohn Heb- ridák nyitánya és e-moll hegedűversenye, Ravel Pavane egy infánsnő halálára című műve, valamint Prokofjev Klasszifus szimfóniája csendül fel. A műsorban közreműködik Szenthelyi Miklós hegedűművész. Rendkívüli adásnap a Tv-ben Rendkívüli adásnappal köszönti a Magyar Televízió november 4-én, hétfőn Erkel Ferenc születésének 175. évfordulóját. A Zenehétfő 16 órakor kezdődő műsorában a nagy magyar zeneköltőre emlékező beszélgetések, hangversenyfelvételek és operarészletek mellett a magyar költészet, képzőművészet és filmművészet, valamint a muzsika kapcsolatát tükröző kisfilme- ket és összeállításokat sugároznak majd. Az élő adás vezetője Czigány György lesz, a stúdió vendégeként pedig az egyes műsorok közreműködőivel — így Agárdi Gáborral, Borsos Miklóssal, Fal- vy Zoltánnal, Gáti Józseffel, Mihály Andrással és Vámos Lászlóval — találkozhatnak a nézők. Ünnepi nyitva tartás Mint ismeretes, a november 7-i ünneppel kapcsolatban megváltozott a munkaszüneti napok rendje. Az üzletek nyitva tartása is ehhez alkalmazkodik, ezért november 6-án, szerdán az élelmiszerboltok, a csarnokok és a piacok este 7 óráig, az ennél később záró boltok a szokásos ideig tartanak nyitva. Az iparcikküzletek és áruházak a hétköznapi. szerdai, a vendéglátó- ipari üzletek a szombati nyitva tartási rend szerint üzemelnek. Csütörtökön és pénteken (november 7-én és 8-án) minden nyílt árusítású üzlet egész nap zárva lesz. Az édesség-, a dohány- és a virágüzletek vasárnapi, a vendéglátóipari üzletek szombati nyitva tartási rend szerint tartanak nyitva. November 9-én, szombaton a másfél és két műszakos élelmiszerboltok, a csarnokok és a piacok délután 2-ig tartanak nyitva. Az iparcikkboltok és az áruházak egész nap zárva tartanak. Az édesség-, a dohány-, a virág- és a vendéglátóipari üzletek vasárnapi nyitva tartási rend szerint dolgoznak. November 10-én, vasárnap hétköznapi munkarend lesz érvényben. Minden nyílt árusítású üzlet a szerdai nyitva tartási rend szerint dolgozik. Jubileumi hangverseny Békéscsabán Étlapozó Korzá éflerem Békéscsaba Évek hosszú sora óta nem szántam rá magam, hogy hétköznap este „csak úgy" beüljek egy étterembe vacsorázni. Szerdai napon hat óra tájt most felkerestem Békéscsabán a Békés Megyei Vendéglátóipari Vállalat Korzó éttermét. Az ebédeltetés csúcsforgalmában már gyakran megfordultam itt, de ilyen, számomra rendhagyó időben nem. Megválogatja vendégeit ez az étterem, hiszen az ajtón csak a legerősebbek juthatnak be. Gyöngéd női kéz hiába húzza-tolja, nyomja, rángatja a beszorult csappantyút, a kísérletezés nem jár eredménnyel. Szerencse, hogy ketten voltunk, így jól megérdemelt jutalomként hamarosan fehér asztalnál ültünk. Igaz, kabátjainkat nem mertük a magányos fogasokkal meredező, őrizetlen ruhatárban elhelyezni. A kora esti órában a tágas teremben csupán négy asztalnál ültek vendégek. A sarokban televízió váltogatta önkényes kedve szerint hol színes, hol fekete-fehér képeit. Sugározta az esti műsort, csak úgy, magában, vagy az éppen ráérő pincérek szórakoztatására. Helyet foglaltunk. A fehér abroszon talán a déli csúcs egy-egy árulkodó nyoma, egyébként a tisztaságra nem lehet panasz. A levegőben nyoma sincs ételszagnak, pedig a konyhai tér, a tálaló szomszédos az étteremmel. Kedves fiatal pincérnő azonnal hozza az étlapot, készségesen ad felvilágosítást kérdéseinkre, gyors és ügyes a kiszolgálás. A székemen felfedez egy foltot, elnézést kérve másik székre cseréli. Az étlapon a szokásos választék, négyféle leves, négyféle körítés, előételnek rántott sajtot, omlettet kínálnak, állandó ételek, készételek, frissensültek. Semmi különös. A Korzó-tál összeállításában sincs specialitás. Feltűnő, hogy a 30 forintos menü mellett gyermekétel-ajánlatot is találunk. Májpüréleves, lekváros derelye vagy szilvás gombóc, az ára alig éri el a 20 forintot. A többi ételárak is méltányosak. A másodosztályú étteremben a frissen sült húsok egyike sem kerül 30 forintba, persze a köretet külön felszámítják. Kérdésünkre, hogy most van.-e kímélő- vagy fogyókúrás. Kalóriaszegény étel, nemleges választ kapunk. Az igazsághoz" tartozik, hogy lehet ilyet keresni az étlapról. Egyébként kicsit furcsálljuk az étlap szerkezeti felépítését, hiszen az állandó ételekhez külön fogásként tüntetik fel a tartármártást és frissen- sültté lépett elő a vagdalthúspogácsa (magyarul fasírozott). Lehet, hogy itt frissen sülik. Rántott karfiolt és rántott sertésmájat kérünk savanyúsággal. Mindkettő frissen- sült, de negyedóra sem telik el, előttünk párolog a tisztességes adag étel. A karfiol három hatalmas rózsa, a kért rizsköret helyett ugyan sült burgonyával, de az is finom. A tartármártás nem elég karakteres, de elfogadható ízű és jókora adag. A rántott máj omlik a szájban, friss és jó ízű. Az étterembe lassan szállingóznak a vendégek. A szomszédos asztalnál fiatalemberek „jópofáskodását” hárítja el udvariasan pincémőnk. Nyugodtan, csendben lehet étkezni, beszélgetni, csak a televízió mondja csendben a magáét, nemigen figyel rá senki. Fizetünk. Kettőnknek elő- és utóitallal a megfelelő mennyiségű vacsora 134 forint. Szívesen kikerekítjük, elégedetten távozunk. Azon mégis elgondolkozom, kár ezért, az este kihasználatlan, egészen új étteremért. Tudom, napközben hatalmas mennyiségű közétkeztetés zajlik itt, s olyankor az adagok is mérsékeltebb méretűek, talán az ízek sem hasonlíthatók a most tapasztaltakhoz. Az esti nyitva tartás mennyire lehet nyereséges így a vendéglátónak? Vagy talán ki lehetne találni valami csábítóbb programot néhány estére, amiért síívesen visszatérnek és nemcsak alkalmanként betérnek a vendégek. „ „ Életműve a haza és haladás eszményét példázza Emlékünnepség Gyulán, Erkel Ferenc születésének 175. évfordulóján (Folytatás az 1. oldalról) gondolkodás alakítása, formálása szempontjából jelentősége az erkeli magatartásnak? Nem tenném föl a kérdést, ha nem találnánk ilyen kapcsolatot. Szerencsére nem kell elhallgatnunk ennek a magatartásnak a következményeit. Azt, hogy Kölcsey Erkel szerzetté Himnusza a magyar nemzeti közgondolkodás és közérzület része lett a szocializmusban. Ebben a közérzületben és közgondolkodásban, amely a mai Magyarországot jellemzi, az Erkel- inspirációknak is megvan a szerepe. Mit jelent ma magyarnak lenni és a mai Magyarország állampolgárának lenni, egy olyan vidéken szólni erről, amely Erkel s/.ületése, életműve idején az ország közepének, ma pedig az ország határának számít. Azt jelenti és mindenkép- pent azt - jelenti, hogy ma, a mi magyarságunk igazán a haza és haladás gondolatának továbbfolytatása, a kettő összekapcsolhatóságába vetett meggyőződés és a cselekvés igénye. — Az Erkel család története arra is ad példát: ennek a hazának elkötelezett patriótája lehet mindenki, aki ezt vállalja, származásra, indításra, iskolájára való tekintet nélkül, mert magyarnak lenni, magyar állampolgárnak lenni különböző irányból elindulni, mindenki számára nyitott lehetőség a szocialista társadalomban a szocialista nemzeti egység jegyében épülő társadalomban is. Abban a társadalomban, amelynek előtörténetéhez a magyar reformkor, a forradalom, szabadságharc és még a meghasonló kiegyezés is hozzátartozik, annak vívmányaival, de szégyenletes mozzanataival is együtt. Ügy hiszem, nem erőszakolt a párhuzam itt Gyulán, a szülővárosban, a szülőföldön, de szerte az országban sem, hogy Erkelnek a hazafiság, az újszerű és korszerű nemzettudat, a népek együttműködését szolgáló nemzeti gondolkodás építésében van szerepe. Mindenfajta előítélet nélkül tudta hazáját szeretni és ez a legnagyobb példa, amelyre a Himnusz tanít bennünket, és a személyiség, aki azt létrehozta. Pozsgay Imre előadása után Ujfalussy Józsaf akadémikus beszélt • Erkel Ferenc zenéjének magyarságáról. Érzékletesen fejtette ki a reformkor zenei helyzetét, hangsúlyozva, hogy Erkelre várt a magyar dalműben a mondanivaló és a zene hangulatának egységét megteremteni. Erkel zenéje a magyar történelmi emlékek méltó színpadi hordozására vált alkalmassá — mondotta —, amit ma a zenében magyarnak nevezünk, az Erkeltől indult, azt Erkel alkotta meg. Maróthy János, a zenetudományok doktora „Erkel ismeretlen arca” címmel, Legány Dezső, a zene- tudományok doktora pedig „Erkel példamutatása korunknak” címmel tartott előadást. Az emlékülés résztvevői ezután az Erkel téren gyülekeztek, meghallgatták Harkányi János színművész előadásában Kölcsey Ferenc Himnuszát, majd koszorút helyeztek el a szobor talapzatán. Délután 3 órakor az újjáalakított és kibővített Er- kel-emlékmúzeum avatására gyülekeztek Gyula vendégei és a gyulaiak. Tomanek Gábor színművész adta elő Szabó Lőrinc Zene című költeményét, majd Szigeti Zoltán mondott avatóbeszédet. — Emlékezni hívtuk kedves barátainkat Gyulára — mondotta. — Ide, ahol 175 évvel ezelőtt született Erkel Ferenc, Erkel József kántortanító és Ruttkay Klára második gyermekeként. Tízéves koráig itt játszott, édesapja e szobák valamelyikében ta- nítgatta olvasásra, számolásra, majd tehetségét felismerve, a zene alapjaira. Az 1960-ban megnyitott kiállítást újrarendeztük, kibővítettük. Az avatás pillanatában engedjék meg, hogy az Erkel-emlékbizottság nevében megköszönjem mindazok áldozatos munkáját, akik hozzájárultak az Erkel- ház felújításához, az új kiállítás berendezéséhez. Az emlékmúzeum avatásán részt vett Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára is. Este a gyulai Erkel Művelődési Központban az OKISZ Erkel Ferenc Művészegyüttes adott ünnepi hangversenyt. S. E. Szigeti Zoltán, a Gyulai Városi Tanács elnökhelyettese, az Erkel-emlékbizottság titkára avatta fel az újjáalakított emlékmúzeumot Fotó: szőke Margit Hasznos időtöltés A gyulai csecsemőotthonban nemrég az intézmény dolgozóinak kézimunkáiból nyílt kiállítás. Mintegy 90 tárgyat, hímzett térítőkét, pulóvereket — és kötött, horgolt bébiholmikat nézhettek meg az itt dolgozók és a más vállalatoktól érkezett érdeklődők. Az otthonban hat hete jött létre egy kézimunkaszakkör. Tagjai vállalták, hogy a kötőipari vállalattól kapott hulladékfonalakból a gyerekeknek dekorációt, játékot, kötött kabátkát, cipőcskét készítenek. E szándéknak csak első megnyilvánulásai láthatók ezen a kiállításon, hiszen ennyi idő alatt még nem sok szakköri munka készülhetett el. Mindenesetre lelkesedésben nincs hiány — valószínűleg minden második dolgozó hozott valamit a kiállításra. Pontosan nem lehet tudni mennyien, mivel a tárgyak és készítőik csak számokat kaptak. Ennek alapján szavazni is lehet, melynek eredményét, a legjobbaknak jutalmat a november 7-i ünnepségen ismerteti és adja át az intézmény vezetése. Nemcsak kézimunkaszakkör működik a csecsemőotthonban, hanem főzni, varrni is megtanulhatnak a vállal- kozókedvűek, mégpedig az itt dolgozó szakácsoktól, varrónőktől. Az otthon igazgató főorvosnője ebben nemcsak gyakorlati, hanem erkölcsi hasznot is lát — erősödik a kollektíva. Sz. M.
