Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-12 / 240. szám
SZÜLŐFÖLDÜNK Körösnagyharsány Bocskai Istvánra emlékezik Szép hagyomány él az egykori hajdútelepüléseken, illetve mindazokon a helyeken, ahol Bocskai-szobor, -emléktábla áll. Minden október 15-én, a Bocskai-sza- badságharcot bevezető ál- mosdi csata évfordulóján, megkoszorúzzák a Bocskai - emlékműveket, hálával gondolnak a nagy fejedelemre. Október 15. nemcsak a Bocskai István erdélyi fejedelemre való emlékezés napja, hanem azokra a hajdúkra is, akik „nem akarván édes hazájuk hóhéri lenni”, Bocskai István szolgálatába szegődtek és hitlevéllel kötelezték el magukat az akkor Bocskai Istvánban megtestesült szabadság, nemzeti függetlenség mellett. Az addig szerte kóborló, bárkinek, bárminek a szolgálatába álló, állhatatlan, dúló-fosztó hajdúság az országra és benne rájuk szakadt mérhetetlen baj, csapás, kiszolgáltatottság és a teljességgel kilátástalan jövő elviselhetetlen terhe alatt magukra eszméltek, s átállásukkal megmentették Bocskait a császári hadaktól. Segítségükkel Bocskai megnyerte az álmosdi csatát, hajdúi hihetetlen gyorsan kiűzték az országból a császári seregeket, Bocskai főleg a hajdúságra támaszkodva ki tudta kényszeríteni a nemzeti függetlenséget és a vallásszabadságot biztosító bécsi békét (1606). Bocskai nem volt hálátlan, ígérete szerint hajdúvitézeit letelepítette, földdel, lakhelyekkel, földesúri jogokkal — korporativ nemességgel — látta el. A hajdútelepítés a XVII. század mindmáig ható legjelentősebb szociálpolitikai tette volt. A fejedelem „nagy földek gyámolául” telepítette le a hajdúkat, határozott politikai céllal: állítsák vissza és tartsák meg a korábban elpusztult, elnéptelenedett helységeket, dolgozzanak, kapcsolódjanak be az államot fenntartó termelő munkába, fejlődjenek, legyenek, maradjanak erősek. Az ilyenfajta fejlődéshez jogok, törvények biztosította szabadságjogok kellettek. Ezt a szabadságot biztosította a letelepített hajdúk számára a kiváltságlevél, a hajdúdiploma. Bocskai István maga is több hajdú-kiváltságlevelet állított ki, utódai meg még többet. A korai, tehát a Bocskai telepítette hajdúközösségek között több olyan is volt, amely nem kapott külön-külön szabadságlevelet, hanem a fejedelem általában, egy közös törvényben látta el őket kiváltságokkal. Ez a helyzet Körösnagyharsány esetében is. „Városunk” kétségtelen Bocskai telepítette hajdútelep, de külön, önálló szabadságlevele nincsen. Róla is, több más bihari, partiumbeli hajdúteleppel együtt az Erdélyi Törvénykönyv, az Approbata Constitutio állítja, hogy hajdútelep, hogy Bocskai István telepítése, hogy kiváltságuk tőle származik. Különben a harsányiak hagyományai is ezt mondják, mindig, minden körülmények között Bocskai telepítette hajdúknak tudták, hirdették magukat. Erre emlékszik a jövő héten ez a kis határ széli hajdúváros egy Bocskai-szobor felállításával. Tartozunk az igazságnak azzal, hogy Körösnagyharsány nemcsak a Bocskai-te- lepítés kiváltságolásával bír. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem 1631-ben 76 hajdút telepített a városba. I. Rákóczi György kiváltságlevele fennmaradt, ismerjük belőle az akkor letelepített 76 hajdú nevét is. De tudunk valami mást, fontosat is a diplomából: I. Rákóczi György oklevele félreérthetetlen célzást tesz a korábbi, a Bocskai István által végzett harsányi hajdútelepítésre. A Bocskai-szobor leleplezésekor tehát nemcsak Bocskai Istvánra emlékezünk, hanem I. Rákóczi Györgyre is, illetve mindazokra, akik a magyar parasztság, a magyar nép megmaradásáért, függetlensége biztosításáért, a szabad fejlődés lehetőségének megteremtéséért valamit is tettek. De emlékeznünk kell arra is, hogy a szabadságot, a békés fejlődés lehetőségét meg is kell védeni. Körösnagyharsány is azok közé a hajdútelepek közé tartozott, amelyektől a nemzet függetlenségére törő, gyarmatosító császári udvar, mihelyst lehetett, megvonta a hajdúkiváltságokat. A II. Rákóczi Ferenc-féle szabadságharc bukása után mi sem állta útját az udvarnak, hogy a hajdújogokat eltörölje, hogy a körösieket is jobbágysorba taszítsa. Körösnagyharsány lakossága is, összefogva a többi jogvesztett bihari hajdúvárossal, évszázadig tartó pert folytatott hajdúszabadsága visszaszerzése érdekében. A megváltozott gazdasági, társadalmi és nem utolsósorban politikai körülmények között azonban nem járhatott küzdelmük, perük sikerrel. Ha a hajdúszabadságot nem is tudták visszaszerezni, azt kitartó, állhatatos küzdelmükkel elérték, hogy végül is nem kerültek az úgynevezett örökös jobbágyok kategóriájába, hanem igen mérsékelt szabadságokkal, az úgynevezett taxás, tehát jobbágyi szolgáltatások helyett adót fizető jobbágyokká lettek. Kemény küzdelmükhöz és további életük minden bajának, megpróbáltatásának elviseléséhez az erőt azonban a Bocskai Istvántól kapott szabadságból merítették. Ez az erő megtartó erő volt, ilyennek mutatkozott mindmáig. Dankó Imre fl nyírbátori teremtemplom A templom déli oldala A német eredetű Gutkeled nemzetségből származó András fia Berecknek 1279-ben adományozta IV. László király a Szabolcs-Szatmár vármegyei Bátort. E birtokközpontról kapta nevét a középkor egyik legnagyobb családja: a Báthori család. Báthori István, erdélyi vajda építtette az 1480-as években a késő gótikus stílusú teremtemplomot, mely máig legszebb ilyen típusú építményünk. Eredetileg csak a család tagjai használhatták, majd amikor áttértek a református vallásra a XVI. század közepe táján, akkor nyitották meg a templomot a köznép számára is. A templom egyben a Báthori család, később az iktári Bethlen család temetkezési helye is volt. A templom melletti monumentális hatású, négy fiatornyos fa harangtornyot minA templom belseje kelet felé den valószínűség szerint a Bethlenek építtették a XVII. század első felében. A harangja 1640-ben készült Eperjesen. E faépítmény is egyedülálló, a maga nemében a legrégebbi Magyarországon. Maga a templom egyterű, finom osztású hálóboltozattal, hatalmas, széles, magas, csúcsíves ablakokkal. A XVI. század elején reneszánsz részletekkel gazdagodott, ezek közül a legszebbek: a déli kettős kapu, a déli falban elhelyezett papi ülőfülke, s az északi falba épített szentségtartó fülke. A templom eredeti berendezéséből két remekmívű hátaspadsor meglehetősen ép állapotban maradt meg. Most ezek nem láthatók a helyszínen, egyiket a Magyar Nemzeti Múzeumban, a másikat a nyírbátori— múzeumban őrzik. A Báthori család síremlékei közül kettő maradt meg. A hajdani oltár helyén van Báthori István vajda — a kenyérmezei győztes ütközet egyik jeles hadvezére, a templom építtetője — teljes alakú, vörösmárványból faragott sírlapja. E mellett pedig az 1605-ben elhunyt Báthori István országbíró kőszarkofágja látható. A templom rendkívül sok érdeklődőt vonz, kiváló akusztikájú, s az 1966 óta minden évben megrendezendő Nyírbátori Zenei Napok eseményeinek egyik fő helyszíne. Kép, szöveg: Pénzes Ferenc Az Ország Háza Pontosan 100 évvel ezelőtt, 1885. október 12-én kezdődött meg az első kapavágással az Országház építése. Akkor még úgy gondolták, hogy a millenniumi ünnepségekre elkészül az óriási méretű építkezés, de számos váratlan nehézség jött közbe. Végül is a „Tisztelt ház” 1902- bgn költözhetett be, és teljesen 1904-re készült el a tervezett 9,5 millió forintos költség helyett 37,5 millió forintért. Az épület — mely nemcsak Budapest, hanem az egész ország büszkesége — Steindl Imre tervei alapján készült. Monumentális, méreteiben is. Hossza 268 méter, legnagyobb szélessége 118 méter. A kupola tetején, 96 méter magasan ragyog a vörös csillag. Aiapterülete 17 ezer 750 négyzetméter. Építéséhez sok nemes anyagot használtak fel. Drága trópusi és hazai fák, francia, olasz, süttői, gyüdi és siklósi márvány, dús aranyozás, freskók, festmények és gobelinek teszik ünnepivé a belső tereket. Az Országház, a Parlament jelkép, de nemcsak az. Munkahely is, ahol fontos, törvényalkotó munkáját végzi az országgyűlési, dolgozik a miniszterelnökség és még több hivatal. A munkafeltételekről nagy kapacitású telefonközpont, 11 lift, több száz kilowattnyi villamos energia, és modern kazánház segítségével gondoskodnak. Ez utóbbiban „hazai” termékek, az orosházi Kazép által gyártott kazánok működnek. Végül még néhány érdekesség az Országházról, melyet igyekszünk néhány olyan képpel bemutatni, melyek nem a szokásos nézőpontból készültek: a nappali világításra 200 ezer négyzetméternyi ablak szolgál. A belső díszítésekhez 40 kilónyi aranyfüstöt (nagyon vékony aranylemezt) használtak fel. Az alapozást 3 és fél hónapig tartó, folyamatos, éjjelnappali munkával végezték el. Az Országház külön érdekessége, hogy ebben az épületben létesült a világ egyik első légkondicionáló rendszere. A levegő cserélődését légaknák és szívóberendezések biztosították. A jó terveket. és a kitűnő minőségű kivitelezést bizonyítja, hogy a rendszer ma is működik. Itt létesült az ország első távfűtése is, a kazánház 150 méternyire volt az épülettől. Az Országház körül az utóbbi évtizedekben állványok láthatók. Folyik a szénsavas városi levegőben gyorsan málló, puha mészkövek cseréje. Annak idején 19 év alatt készült el az épület, a restaurálás több mint 30 éve tart. lányai László képriportja
