Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-12 / 240. szám
NÉPÚJSÁG 1985. október 12., szombat Kiadások Milliárd 1983. tény forintban 1984. tény Felhalmozási kiadások és hitelfedezeti alap feltöltése 67,0 71,6 Vállalati gazdálkodó szervezetek támogatása és fogyasztói ártámogatások 162,4 146,7 Költségvetési szervek kiadásai 172,4 183,8 Társadalombiztosítási kiadások 107,2 120,0 Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő és egyéb kiadások 40,8 54,5 Kiadások összesen 549,8 576,6 Hiány 6,1 3,7 A költségvetési bevételek mintegy 82 százalékát kitevő vállalati és szövetkezeti befizetések közül elsősorban a társadalombiztosítási járulék és a nyereséget terhelő adók emelkedtek. A támogatáscsökkenés legnagyobb része abból adódott, hogy a fo- gasztói árkiegészítések mérséklődtek. A termelési támogatások csökkenését évközi intézkedések is elősegítették, így például 10 százalékkal mérséklődött az ipar, a közlekedés, a belkereskedelem támogatása. A vállalatoktól származó nettó — támogatásokkal csökkentett — bevételek részarányának, vagyis a központosításnak a növekedésében a korábbiaktól eltérően kiemelkedő szerepet játszott a támogatások és adóvisszatérítések 15,6 milliárd forintnyi mérséklése. A kifizetett bérekkel és jövedelmekkel, valamint a kisvállalkozások terjedésével függ össze az, hogy 1984-ben erőteljesen nőttek a költségvetésnek a lakosságtól származó bevételei. A lakosság 1983-hoz képest több mint 20 százalékkal nagyobb összeget fizetett be a költségvetésbe társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék címén. A lakossági adók és illetékek 2,6 jnilliárd forinttal haladták meg az 1983. évit. Ezt döntően a kisvállalkozási formákban részt vevő magánszemélyek számának és adó alá vonható jövedelmének gyors növekedése ered- , ményezte. A költségvetés felhalmozási célokra fordított kiadásának nagyobbik hányada — mintegy 80 százaléka — a központi és a vállalati, szövetkezeti beruházások finanszírozását, kisebb része pedig a magánerőből való lakásépítés támogatását és bizonyos gazdálkodó szervezetek fejlesztési forrásainak kiegészítését szolgálta. A nagyberuházások közül a tervnek megfelelően határidőre és költségmegtakarítással befejeződött a Szolnoki Papírgyár rekonstrukciós bővítése, átadták az észak—déli metróvonal újabb — az Élmunkás tér és az Árpád híd közötti — szakaszát, forgalomba helyezték a megújult Árpád,, hidat és a Flórián teret. A központi költségvetési szerveknek nyújtott támogatás összege 70,6 milliárd forint, ez az előző évit 1,8 milliárd forinttal haladta meg. A kiadások fedezetében való állami támogatási részarány — mivel a költségvetési intézmények ár- és díjbevételei az intézmények erősödő gazdasági érdekeltsége révén gyarapodtak — némileg mérséklődött. A tanácsi intézmények kiadása 81,5 milliárd forint volt, az előző évit 6,2 milliárd forinttal haladta meg. Mivel a társadalmi közkiadásokon belül elsősorban az alapvető helyi egészségügyi, oktatási és kommunális ellátások kielégítésére összpontosultak a gazdasági források, 1984-ben tovább folytatódott az az irányzat, hogy a tanácsi költségvetési szervek kiadásai gyorsabban növekszenek, mint a központiak. A tanácsi igazgatásban 1984-ben már nem működtek a járási hivatalok, feladataikat részben a megyei, részben a helyi tanácsok vették át. Az egészségügyi és szociális szervek kiadása 32,3 milliárd forint volt. Az egészségügyi hálózat 1400 gyógyintézeti ággyal bővült. Az időskorúakat gondozó intézményhálózat bővítése és a gép- és műszerállomány korszerűsítése azonban elmaradt a szándékolttól. A tervezett 73 öregek napközi otthona helyett csak 46 új otthon létesült. Az oktatás, a kultúra, a sport és a tudományos kutatás 1984. évi kiadása 54 milliárd forint volt, az előző évinél 2,7 milliárd forinttal több, 1054 új tanterem létesült. A gyermek- és ifjúság- védelem ráfordításai 1984- ben 11,5 százalékkal növekedtek. Bővültek a nagykorúvá vált állami gondozottak önálló életkezdését segítő pénzkeretek. A rendszeres és rendkívüli nevelési segélyek a tervezettnél nagyobb ütemben növekedtek, így is hozzájárulva ahhoz, hogy minél kevesebb gyermek kerüljön veszélyeztetett helyzetbe anyagi okok miatt. A tudományos kutatások költségvetési ráfordítása 1984-ben 6,2 milliárd forint volt, ez az előző évinél 6,1 százalékkal több. A társadalombiztosítás kiadása 120 milliárd forint volt, 12 százalékkal több, mint 1983-ban. Az 1984-ben végrehajtott szociálpolitikai intézkedések 3,6 milliárd forinttal növelték az érintettek jövedelmét. Az intézkedések keretében például január 1Interpelláció Ezután Vida Miklós (Budapest, 23. vk.), a Fővárosi Gázművek műszaki igazgatója interpellált a kormányhoz új egységes energiatörvény megalkotása ügyében. — Hat olyan törvényünk van, amely teljes egészében vagy részben foglalkozik az energiahordozók, illetve különböző előállított energia- fajták termelésével, szétosztásával és felhasználásával. Ezek többsége 10—20 éves, úgynevezett kerettörvény, amelyeket számos végrehajtási szabályozás követett, korszerűsítésük ma már indokolt. Az interpellációra a kormány nevében Kapolyi László ipari miniszter válaszolt. — A kormány egyelőre nem tervezi az egységes energiatörvény kidolgozását — mondotta. — Voltak ezzel kapcsolatban korábban is kezdeményezések, erre vonatkozó vizsgálatok. Az töl a családi pótlék és a jövedelempótlék összege gyermekenként havi 70 forinttal egészült ki. A gyermekgondozási segélyre jogosultak — a gyermekek számától függetlenül — havi 70 forint kiegészítésben részesültek. A családvédelemre fordított kiadás 24,1 milliárd forint volt, 3,3 milliárd forinttal (15,9 százalékkal) több, mint 1983-ban. Ezen belül családi pótlékra 18,8 milliárd forint jutott (3,3 milliárd forinttal több, mint 1983-ban). Felszólalt még Varga Gyula (Zala m., 2. vk.), az MSZMP Zala Megyei Bizottságának nyugalmazott első titkára, majd határozathozatal következett. Az Ország- gyűlés a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. elemzések arra a következtetésre jutottak — az akkori feltételek között —, hogy egyelőre nem időszerű ilyen törvénynek a megalkotása. A jelenlegi felvetés azonban indokolt, ezért a megfelelő intézmények bevonásával megvizsgálják az egységes energiatörvény megalkotásának lehetőségét. Ennek eredményeiről az interpelláló képviselőt és az illetékeseket tájékoztatni fogják. Az ipari miniszter válaszát az interpelláló képviselő és az Országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Az elnöklő Sarlós István — az ülésszakot bezárva — megemlékezett egy száz esztendővel ezelőtti eseményről: akkor tették az első kapavágásokat az Országház építkezésén. Ezzel az Országgyűlés kétnapos őszi ülésszaka — amelyen Sarlós István és Cser- venka Ferencné felváltva elnökölt — véget ért. Gáspár Sándor és Kádár János az ülésteremben Parlamenti mozaik Hz ülés elnöke Az ülés elnöke — ezúttal Sarlós István — előtt két fontos rekvizítum található. Az egyik a csengő, mellyel a régi időkben oly sokszor igyekeztek rendet teremteni, csendet parancsolni a közbekiabáló, néha össze is verekedő képviselőknek. Ma már ritkábban szól a csengő, az ülésszak kezdetét jelzik vele. A ma képviselői felelősséggel, fegyelmezetten végzik munkájukat. Az óra — mi más is lehetne szerepe? — az idő múlására figyelmeztet. Egy-egy Gyorsíróbajnok és Az országgyűlésen elhangzottakat évszázadok óta jegyzőkönyvben örökítik meg az utókornak. így van ez napjainkban is. A Parlament tanácstermében, az elnöki emelvénnyel szemben áll a jegyzőkönyvvezetők asztala. Többen vannak, tízpercenként váltják egymást. Közülük is a legrégebbi jegyzőkönyvvezető, a 64 esztendős Baczony László, az MTI belpolitikai és kulturális rovatának vezetője. Hivatását hozzászólás — kevés kivételtől eltekintve — nem tarthat 15—20 percnél tovább. Ha valaki túl hosszan beszél, az elnök figyelmeztetheti, vagy meg is vonhatja tőle a szót. Természetesen manapság erre sem nagyon akad példa. Az elnök feladata még, hogy megadja a szót a képviselőknek, meghatározza mikor legyenek szünetek, egyszóval: ügyel a lebonyolítás rendjére. Nagy figyelmet igénylő, fárasztó munka ez, nem csoda, hogy általában a szünetek után már új elnök vezeti tovább az ülést. jegyzőkönyvvezető tekintve tehát kollégánk, újságíró. — A középiskolában két éven át tanultam a gyorsírást, ami akkor kötelező tantárgy volt. Harmincöt éve, amikor az újságírói pályára léptem, parlamenti tudósítóként igen nagy hasznát vettem. Harminckét éve pedig már mint jegyzőkönyvvezető foglalok helyet a tanácsteremben. természetesen nem egyedül — mondja a leírószobában, ahol bábeli a — Az ön számára a gyorsírás munka vagy sport? — Szellemi sportnak tekintem. Munkám során most már csak ritkán használom a gyorsírást. Szeretem, éppen úgy, mint a teniszezést. Fiatal koromban minősített versenyző voltam, s ha időm engedi, még most is járok teniszezni. — Mi kell ahhoz, hogy valakiből jó gyorsíró legyen? — Ügyes kéz, adottság, akarat, és gyors felfogóképesség. De mindezek semmit sem érnek, ha az illető nem képezi magát, nem fektet a gyorsírás tökéletesítésébe energiát, nem alakít ki sajátos rövidítéseket. — Ellenfelek, utánpótlás? — Hazai pályán egyelőre nincs komolyabb ellenfelem. A fiatalok közt van egy alig 30 éves hölgy, akinek személyében a legnagyobb tehetséget látom. Jövőre a magyar bajnokságon találkozunk ismét, ott majd kiderül; egy év alatt mennyit fejlődött, és én mennyit felejtettem — mondja búcsúzáskor, s kihörpinti kávéját. A gondosan hegyezett grafitceruzáit, gyorsírófüzetét markába fogja, s két-három perc múlva már a felszólalásokat rögzíti. — sz — hangzavar. Egyszerre hat elektromos írógép dolgozik, teszik át a gyorsírással rögzített szöveget. Tegnap a kora délutáni órákban már 200 oldal felett jártak. — Magnetofonnal, diktafonnal nem lenne egyszerűbb? — Más az élőbeszéd, és más az írott szöveg. Stiláris javítások után kerülnek gépelésre az elhangzottak. Az imént a technikát említette. De kérdem én: mi történik akkor, ha elromlik a magnó vagy áramkimaradás van? Meg aztán bizonyos fokon a jegyzőkönyvvezetés hagyománytisztelet is. Hiába kerül magnószalagra minden szó, a hivatalos országyűlési dokumentum a jegyzőkönyv — hallom. Bizonyára kevesen tudják azt, hogy Baczony László sokszoros gyorsíró magyar bajnok. — Pontosan 26-szor nyertem magyar bajnokságot, percenként 450-es szótagszámmal — pontosít. — Ügy vagyok a gyorsírással: ha már fiatalon annyi energiát fektettem bele, kamatoztassam egy kicsit. — Edzés? — Versenyek előtt csak a hivatalos tréningen veszek részt. Munkában a gyorsírók Képviselőnők kávézás közben Szarvas Andrásné (jobbról) békéscsabai és Vass Józsfné sar- kadi képviselő Két Békés megyei képviselőnővel beszélgettünk az országgyűlés szünetében, a büfében. A megye 1. választó- kerületének képviselője Szarvas Andrásné, aki „civilben” a békéscsabai Unicon meo-csoportvezetője. — Kellemes meglepetést okozott számomra az itt tapasztalható komoly, ugyanakkor közvetlen hangulatú tanácskozás. Tetszenek az őszinte, önkritikus hozzászólások. Részt veszek az ipari bizottság munkájában, ahol elsősorban Békés megye iparának gondjait vetettem fel. Megtisztelő feladat, felemelő érzés ezt a munkát most elkezdenem, hisz nemcsak választópolgáraim, de már három unokám is figyelemmel kíséri tevékenységemet. — Távol esik Sarkad és környéke az ország házától — mondja Vass Józsefné, a Sarkadi Lenin Tsz főkönyvelő-helyettese. Ide hozom el választópolgáraim véleményeit, problémáit. Jó lenne, ha itt lennének ők is, s hallhatnák élőben a nyílt, őszinte, kritikus hangvételű beszámolókat, felszólalásokat, melyek stílusát még mi is — mutat kolléganőjére — most figyeljük és tanuljuk. Ez a hangvétel felbátorít a hozzászólásra, amire remélem, a közeljövőben lesz is lehetőségem. Állandó tagja kívánok majd lenni a település- fejlesztési és környezetvédelmi bizottságnak.. . Közben megszólalt a szünet végét jelző csengő. — Végül innen, az Országházból szeretnénk megköszönni a választópolgárok bizalmát és továbbra is kérjük támogatásukat a közös feladataink megoldása érdekében — fejezték be a beszélgetést a képviselőnők, és visszaindultak az ülésterembe. H. E.
