Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-12 / 240. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. OKTOBER 12., SZOMBAT An: ZX« forint XL. ÉVFOLYAM, 240. SZÁM Befejeződön az Országgyűlés őszi ülésszaka A képviselők elfogadták a kormányprogramot és a múlt évi költségvetést Pénteken a Parlamentben a kormányprogram feletti vitával folytatta munkáját az Országgyűlés őszi üléssza­ka. A legfelső népképviseleti testületünk fórumán meg­jelent Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az ülést Cservenka Ferencné, az Országgyűlés alelnö- ke nyitotta meg. Elsőként Kapolyi I>ászló ipari miniszter emelkedett szó­lásra. Kapolyi László Az iparra háruló legfonto­sabb feladat, hogy az eddi­ginél nagyobb mértékben já­ruljon hozzá a népgazdaság külső és belső egyensúlyának javításához, a nemzeti jöve­delem gyarapításához és így gazdaságunk gyorsabb fej­lődésének egyik lendítőjévé váljon. Kapcsolódva több hozzászóló észrevételéhez a miniszter azt elemezte, mi­lyen utat tett meg eddig és hol tart ma az ipar felada­tainak megoldásában. Szólt a mind élesebbé váló külpiaci versengés kedvezőtlen hatá­sairól, technológiai elmara­dásunkról, s arról, hogy az iparban foglalkoztatottak száma jelentősen csökkent, ezért egyes ágazatokban és városokban gondok jelent­keztek. Kedvezőnek értékel­te, hogy az ipar export-im­port egyenlege jelentősen ja­vul. Figyelmeztető azonban — tette hozzá —, hogy a népgazdasági egyensúly javí­tását szolgáló, növekvő mér­tékű hozzájárulás döntően az import mérséklésével valósul meg. — A termelési szerkezet korszerűsítésében a haté­konyság szerinti szelekció nem érvényesül megfelelő mértékben. A változás irá­nya viszont kedvező, nő az elektronikai ipar, a feldolgo­zó vegyipar aránya. A miniszter elmondta: a termelés növekedése az utób­bi hónapokban felgyorsult, az ipar termelése a tavalyit várhatóan mintegy 2 száza­lékkal meghaladja majd, de nem éri el a tervezettet. A szocialista exportban jók az felszólalása eredmények — leginkább a könnyűipar, a gépipar és a vegyipar kivitele nőtt — a konvertibilis elszámolású ex­port várhatóan a tavalyi szinten marad, nem éri el a tervezettet. Kapolyi László a változó körülményekhez alkalmazko­dás érdekében nagyobb vál­lalati erőfeszítéseket sürge­tett. Mindezek megvalósítása érdekében célszerűnek ítélte olyan, a feladatok szerint dif­ferenciáló, rendszerszemléle­tű ösztönzők bevezetését, amelyek segítik a műszaki fejlesztés eredményeinek gyártásba vételét, és kiter­jednek az exportálók minél szélesebb körére. A szabá­lyozás eszközrendszerében Kapolyi László kiemelt je­lentőségűnek tartotta a fel­halmozás szelektív szabályo­zását, valamint a főmunka­időben végzett tevékenység jövedelmeinek az átlagosnál nagyobb mértékű növelési lehetőségét. Ehhez azonban a gazdaság jövedelemtermelő­képességének gyorsabban kell emelkednie — mutatott rá. A továbbiakban a lakossá­gi szénellátásról szólva a miniszter a helyzetet külö­nösen nehéznek nevezte. A kereslet az elmúlt éhekhez viszonyítva csaknem egy­millió tonnával nőtt; szén­hiány van, különösen észak- és Kelet-Magyarországon. valamint az Alföldön. Ennek megszüntetésére mind a kor­mány, mind a szénbányászat intézkedéseket tett: 1 millió tonnával több szenet impor­tálunk, és 5,2 millió tonna hazai szenet termelünk la­kossági célra. A bányászok legtöbb pihenőnapjukat fel­áldozzák azért, hogy a szén­hiány csak átmeneti legyen és minél hamarabb meg­szűnjön. Á hazai lakosság számára végzett szénterme­lésben november 15-ig be­hozzák a lemaradást. Az ipar fejlesztési elkép­zeléseiről szólva a miniszter a piaci igények, a nemzet­közi munkamegosztásban va­ló részvételünk és hazai ér­tékesítésünk jelentőségét hangsúlyozta. Külkereskedelmi stratégi­ánkban továbbra is a szocia­lista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval folytatott műszaki-gazdasági együtt­működés a fejlődés megha­tározó tényezője. Energiahor­dozó-importunk 90 százalé­kát, anyagimportunk kéthar­madát és beruházási impor­tunk jelentős részét is a Szovjetuniótól vásároljuk. Részt veszünk a Szovjetunió fejlesztési programjainak megvalósításában, például a krivoj-rogi vasércdúsító mű építésében, a jamburgi föld­gázkitermelésben, egyes köz­szükségleti cikkek gyártásá­nak növelésében és az agrár- termelés korszerűsítésében. A fejlett tőkés és a fejlődő or­szágokkal. is bővíteni kíván­juk az ipari termékek for­galmát. Az ipar felelőssége ma — és a jövőben még inkább — az, hogy átfogó fejlesztéspo­litikával teremtsen húzóerőt gazdasági fejlődésünk folya­matában — mondotta Kapo­lyi László. Az iparfejlesztés stratégiá­ja éppen abban áll, hogy a fejlődés felgyorsítását a jö­vedelemteremtő képesség nö­velésével, a társadalmi erő­források korábbinál hatéko­nyabb felhasználásával te­gye lehetővé. A minőségi ja­vulást elősegítheti az eszkö­zök kevésbé hatékony terüle­tekről történő átcsoportosítá­sa is, ami differenciált meg­közelítést igényel, nemcsak a termelés- és a fejlesztéspoli­tikában, hanem a szabályo­zásban is. Kapjon szabad uta£ a nyereséges tevékeny­ség. A nem gazdaságos ter­mékek közül gazdaságossá, nyereségessé kell tenni azo­kat. amelyekre a népgazda­ságnak szüksége van, meg kell viszont szüntetni mind­azt, ami gazdaságtalan és más forrásból pótolható. Az energetika egész rend­szerének minőségi fejleszté­sével csökkentjük a gazdaság energiaigényességét, eközben növeljük az atomerőművi villamosenergia-termelés arányát, rekonstruáljuk a szénerőműveket, fejleszté­sekkel fokozzuk a villamos- energia-rendszer rugalmas­ságát. A vaskohászatban radiká­lis technológiai szerkezetvál­tásra van szükség. Folytató­dik az alumíniumipar minő­ségi fejlesztése, teljesen meg­szüntetjük a hazai vasérc- és színesfémérc-termelést, mi­közben dinamikusan nő a nem fémes ásványok bányá­szata. A feldolgozóipar fej­lesztésével emelni kell az ipari termékek feldolgozott­sági fokát, növelve e folya­matban a szellemi munka arányát. Az elektronizálás lehetősé­geinek kihasználásával gyors ütemben kell előrelépni az informatika, a számítástech­nika ipari alkalmazásában, a fejlesztési, tervezési, gyártá­si és mérési folyamatok kor­szerűsítésében. A strukturális változás fő területei azok lesznek, ame­lyeken a mennyiségi fejlő­déssel minőségi változások is együtt járnak. Látni kell, hogy több nagy- vállalat termelési szerkezete konzerválódott, termékeik je­lentős része elvesztette piac- képességét, s ebből a hely­zetből önerőből nem képesek kitörni. Az új technológiák meghonosítása tőkeigényes, ezért központi segítséget igé­nyel. E vállalati kör helyze­tét úgy rendezzük, hogy — az ott dolgozó kollektívákat maximális erőfeszítésre kész­tetve — az átmeneti időszak­ra biztonságot, a kibontako­záshoz pedig perspektívát adunk. A kormányprogram alap­ján az iparfejlesztés egyik fő vonala a meglevő kapacitá­sok jobb kihasználása, az eh­hez szükséges átcsoportosítá­sok megvalósítása, valamint — a pótlólagos források biz­tosítása mellett — a meglevő állóeszközök és munkaerő­állomány hatékonyabb mű­ködtetése lesz. A gazdaságirányítási rend­szer továbbfejlesztésével kapcsolatban a miniszter hangsúlyozta: fontos, hogy a vállalatok magatatását meg­határozó eszközök, szabályo­zók ösztönözzenek, egyszer­smind kényszerítsenek a meglévő erőforrások maxi­mális hasznosítására. Kapolyi László végezetül az új vállalatvezetési formák kialakításának menetéről, az ipar szervezeti korszerűsíté­séről szólt, majd az ipari dol­gozók másfél milliós kollektí­vájának nevében helytállást ígért a kormányprogram megvalósításában. Ezután Szabó Sándor (Csongrád m. 13. vk.), az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkára, Rttjsz Lászlóné (Vas m. 3. vk.), a Sabaria Cipőgyár marketing- és műszaki fő­osztályvezetője, Lakos László (Pest m. 9. vk.), a Jászkara- jenői Árpád Mgtsz elnöke, Vida Kocsárd (Somogy m. 6. vk.), a Pannónia Szálloda és Vendéglátóipari Vállalat ba­latoni igazgatóságának veze­tője, Straub F. Brúnó (or­szágos listán megválasztott képviselő) akadémikus, a Ma­gyar Tudományos Akadémia alelnöke, Gregor Péter (Bp. 35. vk.), a Magyar Optikai Művek csoportvezetője. Ki­rály Zoltán (Csongrád m. 5. vk.), a szegedi tv-stúdió szerkesztő riportere emelke­dett szólásra. A napirendhez több hozzá­szólás nem volt. A felszóla­lásokra Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke vála­szolt. (Folytatás a 2, oldalon) A Mezőhcgyesi Mezőgazdasági Kombinát cukorgyárában na­ponta 3 ezer tonna cukorrépát dolgoznak fel. A répa cukor- tartalma több mint 16 százalék. Képünkön: a cukrot 50 kg-os zsákokba csomagolják Fotó: Fazekas László Kongresszusi küldöttnek választották Gyenes Andrást Gyulán Egyik legnagyobb ipari üzemünkben, a Gyulai Hús­kombinátban csütörtökön be­fejeződött a szakszervezeti választás. Az október 4-i vá­lasztói értekezleten a 13 fő­bizalmi és a 91 bizalmi elfo­gadta a jelölőbizottság ja­vaslatát, és a jelöltlistára ke­rültek a várományos tiszt­ségviselők, majd a tagság szavazott. Október 10-én, csütörtökön délután a szava­zatszedő bizottság elnöke is­mertette a választás eredmé­nyét. Megerősítették funkciójá­ban Csótya Jánost, az szb el­nökét és Bezdán Jánost, az szb titkárát. Az Édosz kong­resszusán a nagyüzemet Gye­nes András, az MSZMP Köz­ponti Ellenőrző Bizottságá­nak elnöke, Bezdán János vállalati szb-titkár és Ko­vács István képviseli. Szakszervezeti választás a kötöttárugyárban A Békéscsabai Kötöttáru- gyárban október 10-én tar­tották a szakszervezeti vá­lasztói bizalmi testületi ülést. A megjelenteket — közöttük Szel jak Györgyöt, az SZMT titkárát, Lindenberger Ta­mást, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének képviselő­jét — dr. Kiss Bálintné le­vezető elnök köszöntötte. Az elmúlt öt év szakszervezeti munkájáról Bulyovszky Andrásáé megbízott szb-tit- kár adott számot. A Béköt szakszervezeti tisztségviselőire sajátos fel­adatok hárulnak. A központi üzemen kívül öt telephelyen és 31 bedolgozó bázisköz­pontban több mint 2500 dol­gozó érdekeit igyekszenek képviselni. Vidéken sokat se­gítenek abban, hogy a pa­raszti munkához szokott lá­nyok, asszonyok mielőbb szervezett munkássá válja­nak. A Béköt vidéki főbizal­mijai a helyi tanácsok, Ha­zafias Népfront-bizottságok­ban tevékenykednek, segítik az egész település munkáját. Ehhez pedig a központi tiszt­ségviselők nyújtanak messze­menő segítséget. A Békéscsa­bai Kötöttárugyár — amel­lett, hogy önálló exportjog­gal rendelkezik — a hazai bébiruha gyártására népgaz­dasági feladatot kapott. Gyakran küzd a vállalat fo­nal-, festék- és egyéb alap- anyaghiánnyal, de a legne­hezebb időkben is talpon maradt a gyár. A szakszer­vezet minden erejével arra törekszik, hogy segítse a vál­lalat és a társadalmi szervek munkáját. A szocialista munkaver­seny szervezésében csakúgy kiveszi részét a szakszerve­zet tisztségviselő hálózata, mint a dolgozók élet- és munkakörülményeinek ál­landó javításában. Nagy öröm, hogy már vidéki te­lephelyeken is megoldották az üzemi étkeztetést, kultu­rált körülmények között él­nek és dolgoznak a munkás­nők. A tanácskozáson 13-an nyilvánítottak véleményt. Szuchy László igazgató el­mondotta többek között, hogy a Béköt újítói öt év alatt négyszer voltak orszá­gosan elsők, a munkavédel­met dicséri, hogy kevesebb a baleset. 36 kollektíva vesz részt a vállalati gmk-ban, ez hasznos a cégnek csakúgy, mint a dolgozónak. Enél- kül tervlemaradással kellene számolni. Biró Béla, a vál­lalat pártbizottságának tit­kára és Csornai Zsuzsa KISZ-titkár a szakszervezet­tel való jó együttműködésről beszélt. Dr. Aradszki And­rásáé nyugalomba vonult szb-titkár és Bereczki Imré- né volt szb-elnök kívánt az újonnan megválasztott veze­tőségnek jó munkát. Ezután a jelölőbizottság ja­vaslata alapján jelölőlistára vették az szb-tagok, a szám- vizsgáló bizottság, a kong­resszusi és megyei küldöttek neveit. Szb-titkárnak Bit- lyovszky Andrásné, elnöknek Molnárné Bogdanov Mária neve került listára. A vál­lalat központjában és vidéki telephelyein a dolgozók tit­kos szavazással döntenek a két tisztségviselő személyé­ről. Ary

Next

/
Thumbnails
Contents