Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-12 / 240. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. OKTOBER 12., SZOMBAT An: ZX« forint XL. ÉVFOLYAM, 240. SZÁM Befejeződön az Országgyűlés őszi ülésszaka A képviselők elfogadták a kormányprogramot és a múlt évi költségvetést Pénteken a Parlamentben a kormányprogram feletti vitával folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka. A legfelső népképviseleti testületünk fórumán megjelent Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az ülést Cservenka Ferencné, az Országgyűlés alelnö- ke nyitotta meg. Elsőként Kapolyi I>ászló ipari miniszter emelkedett szólásra. Kapolyi László Az iparra háruló legfontosabb feladat, hogy az eddiginél nagyobb mértékben járuljon hozzá a népgazdaság külső és belső egyensúlyának javításához, a nemzeti jövedelem gyarapításához és így gazdaságunk gyorsabb fejlődésének egyik lendítőjévé váljon. Kapcsolódva több hozzászóló észrevételéhez a miniszter azt elemezte, milyen utat tett meg eddig és hol tart ma az ipar feladatainak megoldásában. Szólt a mind élesebbé váló külpiaci versengés kedvezőtlen hatásairól, technológiai elmaradásunkról, s arról, hogy az iparban foglalkoztatottak száma jelentősen csökkent, ezért egyes ágazatokban és városokban gondok jelentkeztek. Kedvezőnek értékelte, hogy az ipar export-import egyenlege jelentősen javul. Figyelmeztető azonban — tette hozzá —, hogy a népgazdasági egyensúly javítását szolgáló, növekvő mértékű hozzájárulás döntően az import mérséklésével valósul meg. — A termelési szerkezet korszerűsítésében a hatékonyság szerinti szelekció nem érvényesül megfelelő mértékben. A változás iránya viszont kedvező, nő az elektronikai ipar, a feldolgozó vegyipar aránya. A miniszter elmondta: a termelés növekedése az utóbbi hónapokban felgyorsult, az ipar termelése a tavalyit várhatóan mintegy 2 százalékkal meghaladja majd, de nem éri el a tervezettet. A szocialista exportban jók az felszólalása eredmények — leginkább a könnyűipar, a gépipar és a vegyipar kivitele nőtt — a konvertibilis elszámolású export várhatóan a tavalyi szinten marad, nem éri el a tervezettet. Kapolyi László a változó körülményekhez alkalmazkodás érdekében nagyobb vállalati erőfeszítéseket sürgetett. Mindezek megvalósítása érdekében célszerűnek ítélte olyan, a feladatok szerint differenciáló, rendszerszemléletű ösztönzők bevezetését, amelyek segítik a műszaki fejlesztés eredményeinek gyártásba vételét, és kiterjednek az exportálók minél szélesebb körére. A szabályozás eszközrendszerében Kapolyi László kiemelt jelentőségűnek tartotta a felhalmozás szelektív szabályozását, valamint a főmunkaidőben végzett tevékenység jövedelmeinek az átlagosnál nagyobb mértékű növelési lehetőségét. Ehhez azonban a gazdaság jövedelemtermelőképességének gyorsabban kell emelkednie — mutatott rá. A továbbiakban a lakossági szénellátásról szólva a miniszter a helyzetet különösen nehéznek nevezte. A kereslet az elmúlt éhekhez viszonyítva csaknem egymillió tonnával nőtt; szénhiány van, különösen észak- és Kelet-Magyarországon. valamint az Alföldön. Ennek megszüntetésére mind a kormány, mind a szénbányászat intézkedéseket tett: 1 millió tonnával több szenet importálunk, és 5,2 millió tonna hazai szenet termelünk lakossági célra. A bányászok legtöbb pihenőnapjukat feláldozzák azért, hogy a szénhiány csak átmeneti legyen és minél hamarabb megszűnjön. Á hazai lakosság számára végzett széntermelésben november 15-ig behozzák a lemaradást. Az ipar fejlesztési elképzeléseiről szólva a miniszter a piaci igények, a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk és hazai értékesítésünk jelentőségét hangsúlyozta. Külkereskedelmi stratégiánkban továbbra is a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval folytatott műszaki-gazdasági együttműködés a fejlődés meghatározó tényezője. Energiahordozó-importunk 90 százalékát, anyagimportunk kétharmadát és beruházási importunk jelentős részét is a Szovjetuniótól vásároljuk. Részt veszünk a Szovjetunió fejlesztési programjainak megvalósításában, például a krivoj-rogi vasércdúsító mű építésében, a jamburgi földgázkitermelésben, egyes közszükségleti cikkek gyártásának növelésében és az agrár- termelés korszerűsítésében. A fejlett tőkés és a fejlődő országokkal. is bővíteni kívánjuk az ipari termékek forgalmát. Az ipar felelőssége ma — és a jövőben még inkább — az, hogy átfogó fejlesztéspolitikával teremtsen húzóerőt gazdasági fejlődésünk folyamatában — mondotta Kapolyi László. Az iparfejlesztés stratégiája éppen abban áll, hogy a fejlődés felgyorsítását a jövedelemteremtő képesség növelésével, a társadalmi erőforrások korábbinál hatékonyabb felhasználásával tegye lehetővé. A minőségi javulást elősegítheti az eszközök kevésbé hatékony területekről történő átcsoportosítása is, ami differenciált megközelítést igényel, nemcsak a termelés- és a fejlesztéspolitikában, hanem a szabályozásban is. Kapjon szabad uta£ a nyereséges tevékenység. A nem gazdaságos termékek közül gazdaságossá, nyereségessé kell tenni azokat. amelyekre a népgazdaságnak szüksége van, meg kell viszont szüntetni mindazt, ami gazdaságtalan és más forrásból pótolható. Az energetika egész rendszerének minőségi fejlesztésével csökkentjük a gazdaság energiaigényességét, eközben növeljük az atomerőművi villamosenergia-termelés arányát, rekonstruáljuk a szénerőműveket, fejlesztésekkel fokozzuk a villamos- energia-rendszer rugalmasságát. A vaskohászatban radikális technológiai szerkezetváltásra van szükség. Folytatódik az alumíniumipar minőségi fejlesztése, teljesen megszüntetjük a hazai vasérc- és színesfémérc-termelést, miközben dinamikusan nő a nem fémes ásványok bányászata. A feldolgozóipar fejlesztésével emelni kell az ipari termékek feldolgozottsági fokát, növelve e folyamatban a szellemi munka arányát. Az elektronizálás lehetőségeinek kihasználásával gyors ütemben kell előrelépni az informatika, a számítástechnika ipari alkalmazásában, a fejlesztési, tervezési, gyártási és mérési folyamatok korszerűsítésében. A strukturális változás fő területei azok lesznek, amelyeken a mennyiségi fejlődéssel minőségi változások is együtt járnak. Látni kell, hogy több nagy- vállalat termelési szerkezete konzerválódott, termékeik jelentős része elvesztette piac- képességét, s ebből a helyzetből önerőből nem képesek kitörni. Az új technológiák meghonosítása tőkeigényes, ezért központi segítséget igényel. E vállalati kör helyzetét úgy rendezzük, hogy — az ott dolgozó kollektívákat maximális erőfeszítésre késztetve — az átmeneti időszakra biztonságot, a kibontakozáshoz pedig perspektívát adunk. A kormányprogram alapján az iparfejlesztés egyik fő vonala a meglevő kapacitások jobb kihasználása, az ehhez szükséges átcsoportosítások megvalósítása, valamint — a pótlólagos források biztosítása mellett — a meglevő állóeszközök és munkaerőállomány hatékonyabb működtetése lesz. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatban a miniszter hangsúlyozta: fontos, hogy a vállalatok magatatását meghatározó eszközök, szabályozók ösztönözzenek, egyszersmind kényszerítsenek a meglévő erőforrások maximális hasznosítására. Kapolyi László végezetül az új vállalatvezetési formák kialakításának menetéről, az ipar szervezeti korszerűsítéséről szólt, majd az ipari dolgozók másfél milliós kollektívájának nevében helytállást ígért a kormányprogram megvalósításában. Ezután Szabó Sándor (Csongrád m. 13. vk.), az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkára, Rttjsz Lászlóné (Vas m. 3. vk.), a Sabaria Cipőgyár marketing- és műszaki főosztályvezetője, Lakos László (Pest m. 9. vk.), a Jászkara- jenői Árpád Mgtsz elnöke, Vida Kocsárd (Somogy m. 6. vk.), a Pannónia Szálloda és Vendéglátóipari Vállalat balatoni igazgatóságának vezetője, Straub F. Brúnó (országos listán megválasztott képviselő) akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, Gregor Péter (Bp. 35. vk.), a Magyar Optikai Művek csoportvezetője. Király Zoltán (Csongrád m. 5. vk.), a szegedi tv-stúdió szerkesztő riportere emelkedett szólásra. A napirendhez több hozzászólás nem volt. A felszólalásokra Lázár György, a Minisztertanács elnöke válaszolt. (Folytatás a 2, oldalon) A Mezőhcgyesi Mezőgazdasági Kombinát cukorgyárában naponta 3 ezer tonna cukorrépát dolgoznak fel. A répa cukor- tartalma több mint 16 százalék. Képünkön: a cukrot 50 kg-os zsákokba csomagolják Fotó: Fazekas László Kongresszusi küldöttnek választották Gyenes Andrást Gyulán Egyik legnagyobb ipari üzemünkben, a Gyulai Húskombinátban csütörtökön befejeződött a szakszervezeti választás. Az október 4-i választói értekezleten a 13 főbizalmi és a 91 bizalmi elfogadta a jelölőbizottság javaslatát, és a jelöltlistára kerültek a várományos tisztségviselők, majd a tagság szavazott. Október 10-én, csütörtökön délután a szavazatszedő bizottság elnöke ismertette a választás eredményét. Megerősítették funkciójában Csótya Jánost, az szb elnökét és Bezdán Jánost, az szb titkárát. Az Édosz kongresszusán a nagyüzemet Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, Bezdán János vállalati szb-titkár és Kovács István képviseli. Szakszervezeti választás a kötöttárugyárban A Békéscsabai Kötöttáru- gyárban október 10-én tartották a szakszervezeti választói bizalmi testületi ülést. A megjelenteket — közöttük Szel jak Györgyöt, az SZMT titkárát, Lindenberger Tamást, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének képviselőjét — dr. Kiss Bálintné levezető elnök köszöntötte. Az elmúlt öt év szakszervezeti munkájáról Bulyovszky Andrásáé megbízott szb-tit- kár adott számot. A Béköt szakszervezeti tisztségviselőire sajátos feladatok hárulnak. A központi üzemen kívül öt telephelyen és 31 bedolgozó bázisközpontban több mint 2500 dolgozó érdekeit igyekszenek képviselni. Vidéken sokat segítenek abban, hogy a paraszti munkához szokott lányok, asszonyok mielőbb szervezett munkássá váljanak. A Béköt vidéki főbizalmijai a helyi tanácsok, Hazafias Népfront-bizottságokban tevékenykednek, segítik az egész település munkáját. Ehhez pedig a központi tisztségviselők nyújtanak messzemenő segítséget. A Békéscsabai Kötöttárugyár — amellett, hogy önálló exportjoggal rendelkezik — a hazai bébiruha gyártására népgazdasági feladatot kapott. Gyakran küzd a vállalat fonal-, festék- és egyéb alap- anyaghiánnyal, de a legnehezebb időkben is talpon maradt a gyár. A szakszervezet minden erejével arra törekszik, hogy segítse a vállalat és a társadalmi szervek munkáját. A szocialista munkaverseny szervezésében csakúgy kiveszi részét a szakszervezet tisztségviselő hálózata, mint a dolgozók élet- és munkakörülményeinek állandó javításában. Nagy öröm, hogy már vidéki telephelyeken is megoldották az üzemi étkeztetést, kulturált körülmények között élnek és dolgoznak a munkásnők. A tanácskozáson 13-an nyilvánítottak véleményt. Szuchy László igazgató elmondotta többek között, hogy a Béköt újítói öt év alatt négyszer voltak országosan elsők, a munkavédelmet dicséri, hogy kevesebb a baleset. 36 kollektíva vesz részt a vállalati gmk-ban, ez hasznos a cégnek csakúgy, mint a dolgozónak. Enél- kül tervlemaradással kellene számolni. Biró Béla, a vállalat pártbizottságának titkára és Csornai Zsuzsa KISZ-titkár a szakszervezettel való jó együttműködésről beszélt. Dr. Aradszki Andrásáé nyugalomba vonult szb-titkár és Bereczki Imré- né volt szb-elnök kívánt az újonnan megválasztott vezetőségnek jó munkát. Ezután a jelölőbizottság javaslata alapján jelölőlistára vették az szb-tagok, a szám- vizsgáló bizottság, a kongresszusi és megyei küldöttek neveit. Szb-titkárnak Bit- lyovszky Andrásné, elnöknek Molnárné Bogdanov Mária neve került listára. A vállalat központjában és vidéki telephelyein a dolgozók titkos szavazással döntenek a két tisztségviselő személyéről. Ary