Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-11 / 239. szám

fi kormányprogramról az Országgyűlés A kormányprogram vitájá­ban felszólalt Nagy József (Baranya m., 6. vk.), az MSZMP Baranya Megyei Bi­zottságának nyugalmazott el­ső titkára, Borza Istvánná (Hajdú-Bihar m., 1. vk.), a Debreceni Biogal Gyógyszer- gyár laboránsa. Balogh László (Békés m., 14. vk.), a Békési Egyetértés Mgtsz el­nöke. Balogh László felszólalása Tisztelt Országgyűlés! Két és fél esztendeje vi­tattuk meg és fogadtuk el a kormány e tervidőszakra szóló programját, amely az élet minden területére a tel­jesítmények növelését irá­nyozta elő. Békés megye dol­gozói, választóink szorgos munkával hozzájárultak az eredményekhez. Békés megye, amely élel­miszer-gazdaságáról ismert, fontos helyet foglal el az or­szág lakosságának élelmisze­rekkel való ellátásában, és az exportfeladatok telesítésé- ben. A megye jelentőségét bizonyítja, hogy területará­nyát meghaladó mértékben és minőségben állít elő me­zőgazdasági termékeket. Az eredmények mellett azonban élelmiszer-gazdasá­gunknak vannak árnyoldalai is, mégpedig az állattenyész­tési ágazatban. A szarvasmar­ha-tenyésztésen belül az el­múlt évek során elsősorban a közgazdasági szabályozás miatt a tej hasznú tehénállo­mány fokozatosan csökkent. Különösen szembetűnő a csökkenés a kisüzemekben. De több nagyüzem is felszá­molta, illetve csökkentette tehénállományát. A húshasz­nú szarvasmarha-ágazat sem fejlődött az előirányzatnak megfelelően, mivel az üze­mek nem találták meg a szá­mításukat. A szarvasmarha­állomány csökkenésének okát abban látom, hogy a szabályzórendszer nem segí­tette elő az ágazat jövedel­mezőségét. A tejprémium megszüntetése is kedvezőtle­nül hatott. Kérem az illeté­kes minisztériumot, hogyha az eddig tett intézkedések nem hozzák meg a várt ered­ményeket, év közben is te­gyen lépéseket a szarvas­marha-ágazat fellendítésére. Ami a sertéstenyésztést il­leti a VI. ötéves tervidőszak folyamán az állomány me­gyénkben dinamikusan nö­vekedett. Ez évben viszont százalékkal növekedtek a hozamok. Sajnos, emellett je­lentősen emelkedtek a költ­ségek, mert ez a beruházás terheli a termelést, és nem kis gond a meliorációs léte­sítmények fenntartása sem. A komplex meliorációs be­ruházási programot a követ­kező években is szeretnénk folytatni, és a legbelvizesebb területeinket rendezni. Ne­hezítő körülmény a jelenlegi bruttó jövedelem szerinti ál­lami támogatási rendszer gyakorlatában, hogy a kedve­zőtlen természeti adottságú üzemekre ez a támogatási rendszer nagy terheket ró, s ezzel a gazdaság ereje a be­fejezés végére kimerül. Cél­szerűnek tartanánk a jelen­legi állami támogatási rend­szer bizonyos korrekcióját. Tisztelt Országgyűlés! A kormány elnökének be­számolójában örömmel hall­gattam, hogy az elkövetkező években a vállalatoknak, termelőszövetkezeteknek na­gyobb fejlesztési lehetőségeik lesznek. így a tervezés és a kivitelezés összhangját az élet egyéb területén jobban meg kellene teremteni. Több­ször felmerült, és évek óta vitatott téma, hogy a tervező vállalatok érdekeltségi rend­szere nem az ö hibájukból ugyan, de nem megoldott. A tervezés sok esetben nem szolgálja a takarékosság, az ésszerűség, az egyszerűség el­várásait. Az igaz, hogy nem a mának, hanem a jövőnek építünk, de a ma pénztárcá­jából. A jövőbe látó alkotás nem biztos, hogy csak pénz kérdése. Időszerű lenne a szabályzókat úgy alakítani, hogy azok teremtsék meg a tervezők, a kivitelezők és a beruházók közös érdekeltsé­gét. Tisztelt Országgyűlés! Mindannyiunk örömére szolgál, hogy az elkövetke­zendő VII. ötéves tervidő­szakban az infrastruktúra fejlesztése, a lakosság élet- körülményeinek javítására megtorpanás tapasztalható. A Terefere a folyosón rendkívül hideg tél jelentős veszteségeket okozott, első­sorban a kistermelőknél. Az aszályos évek következtében romlott a fajlagos abrakfel­használás, növekedett a hí­zott sertés elkészülési ideje. Míg az első félévben átvételi gondjaink voltak, addig nap­jainkban kevés sertést tud­nak felvásárolni. A csökke­nést az előbb ismertetett okokon kívül a kistermelők­nél a minősítés, az átvétel nem kellő előkészítése befo­lyásolja. Egyetértünk a minő­ség javításával, de a minősé­gi áru előállításhoz a felté­teleket biztosítani kell. Kedves Elvtársak! Előrelépés történt me­gyénkben a termőföld vé­delmében, a meliorációs program ütemes megvalósí­tásában. A komplex meliorá­ció hatására az aszályos évek ellenére, 4 éves átlag­ban e területeken mintegy 38 fordítható források növeked­hetnek. Ez megyénkben kü­lönösen fontos, ezért nagy várakozással tekintünk a VII. ötéves terv elé. Ez a vá­rakozás a lakosság részéről is érezhető. Nagy érdeklődéssel, jogos észrevételekkel, alkotó kritikával fogadták a Békés Megyei Népújság hasábjain megjelent koncepciós terve­zetet, melyet a tervkészítés­nél figyelembe vettünk. A megyében kiemelt fel­adat az egészséges ivóvízzel való ellátás programjának megvalósítása. Ezért az ivó­víz minőségét javító beru­házást tovább szeretnénk folytatni az elkövetkező tervidőszakban. A beruházás mielőbbi befejezését sürgeti az, hogy településeinken nagy az ivóvíz szennyezettsé­ge. Ezzel párhuzamosan gon­dot kell fordítani a környe­zetvédelemre is. Csak példa­ként szeretném elmondani, hogy választókerületemben, tárgyal Békés városban 16 kilomé­ter hosszúságban az Élővíz- csatorna halad át, amely Bé­késcsabától Békésre haladva ipari és kommunális szenny­vízzel terhelt anyagokat szál­lít. A város sűrűn lakott, központi részeit, főleg nyári időszakban bűzzel és káros rovarokkal árasztja el. A gondok enyhítésére eddig is nagyon sokat tettünk helyi erőből, de a végleges megol­dáshoz kérem az országgyű­lés települési és környezetvé­delmi bizottságát, hogy ki­helyezett, helyszíni ülésen vizsgálja és tárgyalja meg a gondok megolddásának lehe­tőségét. Tisztelt Országgyűlés! A Minisztertanács elnöké­nek beszámolóját mind a ma­gam, mind a Békés megyei képviselőcsoprt nevében el­fogadom. és a tisztelt or­szággyűlésnek elfogadásra ajánlom. Ezután még felszólalt Kö­teles Zoltán (Budapest, 29. vk.), az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára, Bar- talné, dr. Borszéki Erzsébet (Nógrád m., 6. vk.), a balas­sagyarmati városi kórház gyermekorvosa, Széles Lajos (Szabolcs-Szatmár m., 15. vk.), a Fehérgyarmati Váro­si Tanács elnöke, Kiscelli László (Győr-Sopron m., 3. vk.), a Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola főigazgatója, Újvári Sándor (Zala m., 7. vk.), a Zala Megyei Tanács elnöke, Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.), a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem tanszék- vezető egyetemi tanára, Má- tyus Gábor (Bács-Kiskun m„ 14. vk.), a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát ve­zérigazgatója, Dudla József (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 5. vk.). az MSZMP miskolci városi bizottságának első tit­kára. Csehák Judit miniszterel­nök-helyettes felszólalásában az egészségüggyel, a társa­dalombiztosítással, az ifjú­ságpolitikával és a szociál­politikával foglalkozott. Mint mondotta, ezekre a sokakat — érthetően — szenvedélye­sen és személyesen is érdek­lő kérdésekre a VII. ötéves tervvel összehangolva szin­tén kidolgozzuk és a nyilvá­nosság elé tárjuk a megfe­lelő programokat. Az orvo­sok elkészítették az első olyan társadalmi-szakmai programot, melynek hangsú­lyozott célja az egészség megőrzése, az egészséget ve­szélyeztető kockázati ténye­zők csökkentése és harmad- sorban a gyógyítás. Azt ajánlják, hogy a kormány és maga az egészségügyi tárca is a jövőben az egészséges emberekre, az egészség ügyére fordítson több pénzt, több figyelmet. Majd Hellner Károly (Bu­dapest, 32. vk.), a Magyar Kereskedelmi Kamara sze­mélyzeti és oktatási főosztá­lyának vezetője, Szalai Gyu­la (Fejér m., 1. vk.), az Álba Regia Építőipari Vállalat kő­műves brigádvezetője, Szi- ráki András (Szolnok m., 2. vk.), a Szolnoki Mezőgép Vállalat vezérigazgatója, Fiiló Pál (Budapest, 18. vk.), az Athenaeum Nyomda cso­portvezetője emelkedett szó­lásra. Ezzel az Országgyűlés őszi ülésszakának első napja — amelyen Sarlós István és Cservenka Ferencné felvált­va elnökölt — véget ért. A SZOVJET n|p|i)NARIAI KULTÚRA'!»»,1985 X.8-14 Larissza, a díszlettervező Gogol világát, a kor hangulatát tükrözni l.arissza a Háztűznéző romantikus ruhakölteményei között Gogol Háztűznézőjét Ana- tolij Ivanov, a Penzai Luna- csarszkij Színház főrende­zője, az OSZSZK érdemes művésze rendezte a Jókai Színházban. A díszlet- és jel­meztervező szintén a Szovjet­unióból érkezett Békéscsa­bára: Larissza Kurcsenko. A főpróbán találkoztunk, nem sokkal a premier előtt; a díszleten és a kosztümökön akadt még igazítani való, az idő sürgetett, érthető módon a tervezőnőt csak rövid be­szélgetésre rabolhattuk el munkájától. — Építészeti főiskolát vé­geztem Moszkvában, 1969- ben. Hét évig dolgoztam épí­tészként. Közben nagyon megszerettem a színházat, egyre inkább magával raga­dott. Néhány évig építész­ként és színházban dolgoz­tam egyszerre, aztán 1976- ban végleg az utóbbi mellett döntöttem. A Szovjetunió több városában dolgoztam, például Irkutszkban. Haba­rovszkban, Szahalinban. 1984-től vagyok a Penzai Lunacsarszkij Színháznál. Az első díszlet- és jelmezterve­met egy bolgár mesedarab­hoz készítettem. Egyébként Anatolij Ivanov rendező hí­vott a színházhoz. — Hogyan lett az építész­ből díszlet- és jelmeztervező? — Ügy gondolom, ez a két munka, hivatás nagyon közel áll egymáshoz, sokban ha­sonló. Az építész, a tervező egyaránt a tér alakításával foglalkozik, a teret rendezi be. Művészi elképzeléseit térben valósítja meg. Tulaj­donképpen már kisgyermek- koromban nagyon szerettem rajzolni, festeni. Ez nálunk családi hagyomány; édes­apám festőművész volt. — Most látom először a Háztűznéző díszletét. Fe­kete falak, türkiz-fékete fo­telek, homályos, szürke­fehér tüll körös-körül, gáz­lámpák, kandeláberek, töme­ge. Mindent fátyol, homály borít. A szalon inkább ha­sonlít halottas házra, mint leánykérés színhelyére. Az egész színpadkép rejtelmes. misztikus, borzongató, félel­metes. Ilyen környezetben az emberek otthontalannak, ki­szolgáltatottnak tűnnek. — Örülök, ha misztikus­nak hat a színpad; ez volt a célom. Egyetlen darabja kap­csán Gogol egész világát sze­retnénk színpadra állítani, teljes életművét „berendez­ni”. Mert Gogol olyan író volt. akinek művei különö­sen szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A korszakról, az akkori Oroszországról. a XIX. század vidéki hivatal- nokságáról, a kisvárosi fül­ledtségről igyekszünk képet festeni. Ebből a hangulatból szeretnénk ízelítőt adni itt. Békéscsabán is úgy, hogy mondandónk az itteni kö­zönség számára érthető, él­vezhető legyen, de ugyanak­kor orosz és Gogolé marad­jon ez a világ. — Elárulna valamint a munkamódszeréből? Hogyan készül a díszlet, a kosztüm terve? Elsősorban az iro­dalom alapján dolgozik, vagy a rendezői elképzelés a dön­tő? Befolyásolják-e a szere­peket alakító színészek? — Mindennél fontosabb a rendezővel való együttműkö­dés. A díszlet és a jelmez ál­talános koncepcióját közö­sen alakítjuk ki. Eldöntjük, milyen legyen az előadás összképe. Rengeteget beszél­getünk a szerző egész élet­művéről. művészetéről, a korról, az adott társadalmi helyzetről, a meghatározó szellemi irányzatokról. Utá­na állok neki a tervezésnek, saját munkámnak. Hogy fi­gyelek-e a színészek egyéni­ségére? Szerintem nem stan­dardok, nem típusok kelle­nek, hanem stilizációra van szükség a színpadon. A maszk, a haj igen fontos. A tervezésnél nem szabad megfeledkezni arról, hogy minden régebbi, klasszikus drámát közelebb kell hozni a mi korunkhoz, a mai szem­lélethez. Volt idő. amikor Agafja Tyihonovnát példá­ul kizárólag telt, testes nő játszhatta. Ma már szeren­csére ez nem döntő szem­pont. A korszerű színházban a társadalmi hangulat visz- szaadására törekszünk. — Említene néhányat ed­digi jelentősebb munkái kö­zül? — összesen hatvan darab­hoz terveztem díszletet, jel­mezt. Többek között Oszt- rovszkij Vihar. Erdő című műveihez — a Viharhoz az NDK-ban, Karl-Marx-Stadt- ban is —, Vampilov Júliusi búcsú, Goethe Faust-drámá- jához, Csapek-darabhoz, sok­sok meséhez. Niedzielsky Katalin Előadás elolt, készülődés az öltözőben. Szabó Zsuzsa Agafja Tyihonovna jelmezében Fotó: Gál Edit

Next

/
Thumbnails
Contents