Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-11 / 239. szám
fi kormányprogramról az Országgyűlés A kormányprogram vitájában felszólalt Nagy József (Baranya m., 6. vk.), az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának nyugalmazott első titkára, Borza Istvánná (Hajdú-Bihar m., 1. vk.), a Debreceni Biogal Gyógyszer- gyár laboránsa. Balogh László (Békés m., 14. vk.), a Békési Egyetértés Mgtsz elnöke. Balogh László felszólalása Tisztelt Országgyűlés! Két és fél esztendeje vitattuk meg és fogadtuk el a kormány e tervidőszakra szóló programját, amely az élet minden területére a teljesítmények növelését irányozta elő. Békés megye dolgozói, választóink szorgos munkával hozzájárultak az eredményekhez. Békés megye, amely élelmiszer-gazdaságáról ismert, fontos helyet foglal el az ország lakosságának élelmiszerekkel való ellátásában, és az exportfeladatok telesítésé- ben. A megye jelentőségét bizonyítja, hogy területarányát meghaladó mértékben és minőségben állít elő mezőgazdasági termékeket. Az eredmények mellett azonban élelmiszer-gazdaságunknak vannak árnyoldalai is, mégpedig az állattenyésztési ágazatban. A szarvasmarha-tenyésztésen belül az elmúlt évek során elsősorban a közgazdasági szabályozás miatt a tej hasznú tehénállomány fokozatosan csökkent. Különösen szembetűnő a csökkenés a kisüzemekben. De több nagyüzem is felszámolta, illetve csökkentette tehénállományát. A húshasznú szarvasmarha-ágazat sem fejlődött az előirányzatnak megfelelően, mivel az üzemek nem találták meg a számításukat. A szarvasmarhaállomány csökkenésének okát abban látom, hogy a szabályzórendszer nem segítette elő az ágazat jövedelmezőségét. A tejprémium megszüntetése is kedvezőtlenül hatott. Kérem az illetékes minisztériumot, hogyha az eddig tett intézkedések nem hozzák meg a várt eredményeket, év közben is tegyen lépéseket a szarvasmarha-ágazat fellendítésére. Ami a sertéstenyésztést illeti a VI. ötéves tervidőszak folyamán az állomány megyénkben dinamikusan növekedett. Ez évben viszont százalékkal növekedtek a hozamok. Sajnos, emellett jelentősen emelkedtek a költségek, mert ez a beruházás terheli a termelést, és nem kis gond a meliorációs létesítmények fenntartása sem. A komplex meliorációs beruházási programot a következő években is szeretnénk folytatni, és a legbelvizesebb területeinket rendezni. Nehezítő körülmény a jelenlegi bruttó jövedelem szerinti állami támogatási rendszer gyakorlatában, hogy a kedvezőtlen természeti adottságú üzemekre ez a támogatási rendszer nagy terheket ró, s ezzel a gazdaság ereje a befejezés végére kimerül. Célszerűnek tartanánk a jelenlegi állami támogatási rendszer bizonyos korrekcióját. Tisztelt Országgyűlés! A kormány elnökének beszámolójában örömmel hallgattam, hogy az elkövetkező években a vállalatoknak, termelőszövetkezeteknek nagyobb fejlesztési lehetőségeik lesznek. így a tervezés és a kivitelezés összhangját az élet egyéb területén jobban meg kellene teremteni. Többször felmerült, és évek óta vitatott téma, hogy a tervező vállalatok érdekeltségi rendszere nem az ö hibájukból ugyan, de nem megoldott. A tervezés sok esetben nem szolgálja a takarékosság, az ésszerűség, az egyszerűség elvárásait. Az igaz, hogy nem a mának, hanem a jövőnek építünk, de a ma pénztárcájából. A jövőbe látó alkotás nem biztos, hogy csak pénz kérdése. Időszerű lenne a szabályzókat úgy alakítani, hogy azok teremtsék meg a tervezők, a kivitelezők és a beruházók közös érdekeltségét. Tisztelt Országgyűlés! Mindannyiunk örömére szolgál, hogy az elkövetkezendő VII. ötéves tervidőszakban az infrastruktúra fejlesztése, a lakosság élet- körülményeinek javítására megtorpanás tapasztalható. A Terefere a folyosón rendkívül hideg tél jelentős veszteségeket okozott, elsősorban a kistermelőknél. Az aszályos évek következtében romlott a fajlagos abrakfelhasználás, növekedett a hízott sertés elkészülési ideje. Míg az első félévben átvételi gondjaink voltak, addig napjainkban kevés sertést tudnak felvásárolni. A csökkenést az előbb ismertetett okokon kívül a kistermelőknél a minősítés, az átvétel nem kellő előkészítése befolyásolja. Egyetértünk a minőség javításával, de a minőségi áru előállításhoz a feltételeket biztosítani kell. Kedves Elvtársak! Előrelépés történt megyénkben a termőföld védelmében, a meliorációs program ütemes megvalósításában. A komplex melioráció hatására az aszályos évek ellenére, 4 éves átlagban e területeken mintegy 38 fordítható források növekedhetnek. Ez megyénkben különösen fontos, ezért nagy várakozással tekintünk a VII. ötéves terv elé. Ez a várakozás a lakosság részéről is érezhető. Nagy érdeklődéssel, jogos észrevételekkel, alkotó kritikával fogadták a Békés Megyei Népújság hasábjain megjelent koncepciós tervezetet, melyet a tervkészítésnél figyelembe vettünk. A megyében kiemelt feladat az egészséges ivóvízzel való ellátás programjának megvalósítása. Ezért az ivóvíz minőségét javító beruházást tovább szeretnénk folytatni az elkövetkező tervidőszakban. A beruházás mielőbbi befejezését sürgeti az, hogy településeinken nagy az ivóvíz szennyezettsége. Ezzel párhuzamosan gondot kell fordítani a környezetvédelemre is. Csak példaként szeretném elmondani, hogy választókerületemben, tárgyal Békés városban 16 kilométer hosszúságban az Élővíz- csatorna halad át, amely Békéscsabától Békésre haladva ipari és kommunális szennyvízzel terhelt anyagokat szállít. A város sűrűn lakott, központi részeit, főleg nyári időszakban bűzzel és káros rovarokkal árasztja el. A gondok enyhítésére eddig is nagyon sokat tettünk helyi erőből, de a végleges megoldáshoz kérem az országgyűlés települési és környezetvédelmi bizottságát, hogy kihelyezett, helyszíni ülésen vizsgálja és tárgyalja meg a gondok megolddásának lehetőségét. Tisztelt Országgyűlés! A Minisztertanács elnökének beszámolóját mind a magam, mind a Békés megyei képviselőcsoprt nevében elfogadom. és a tisztelt országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. Ezután még felszólalt Köteles Zoltán (Budapest, 29. vk.), az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára, Bar- talné, dr. Borszéki Erzsébet (Nógrád m., 6. vk.), a balassagyarmati városi kórház gyermekorvosa, Széles Lajos (Szabolcs-Szatmár m., 15. vk.), a Fehérgyarmati Városi Tanács elnöke, Kiscelli László (Győr-Sopron m., 3. vk.), a Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola főigazgatója, Újvári Sándor (Zala m., 7. vk.), a Zala Megyei Tanács elnöke, Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.), a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem tanszék- vezető egyetemi tanára, Má- tyus Gábor (Bács-Kiskun m„ 14. vk.), a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója, Dudla József (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 5. vk.). az MSZMP miskolci városi bizottságának első titkára. Csehák Judit miniszterelnök-helyettes felszólalásában az egészségüggyel, a társadalombiztosítással, az ifjúságpolitikával és a szociálpolitikával foglalkozott. Mint mondotta, ezekre a sokakat — érthetően — szenvedélyesen és személyesen is érdeklő kérdésekre a VII. ötéves tervvel összehangolva szintén kidolgozzuk és a nyilvánosság elé tárjuk a megfelelő programokat. Az orvosok elkészítették az első olyan társadalmi-szakmai programot, melynek hangsúlyozott célja az egészség megőrzése, az egészséget veszélyeztető kockázati tényezők csökkentése és harmad- sorban a gyógyítás. Azt ajánlják, hogy a kormány és maga az egészségügyi tárca is a jövőben az egészséges emberekre, az egészség ügyére fordítson több pénzt, több figyelmet. Majd Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), a Magyar Kereskedelmi Kamara személyzeti és oktatási főosztályának vezetője, Szalai Gyula (Fejér m., 1. vk.), az Álba Regia Építőipari Vállalat kőműves brigádvezetője, Szi- ráki András (Szolnok m., 2. vk.), a Szolnoki Mezőgép Vállalat vezérigazgatója, Fiiló Pál (Budapest, 18. vk.), az Athenaeum Nyomda csoportvezetője emelkedett szólásra. Ezzel az Országgyűlés őszi ülésszakának első napja — amelyen Sarlós István és Cservenka Ferencné felváltva elnökölt — véget ért. A SZOVJET n|p|i)NARIAI KULTÚRA'!»»,1985 X.8-14 Larissza, a díszlettervező Gogol világát, a kor hangulatát tükrözni l.arissza a Háztűznéző romantikus ruhakölteményei között Gogol Háztűznézőjét Ana- tolij Ivanov, a Penzai Luna- csarszkij Színház főrendezője, az OSZSZK érdemes művésze rendezte a Jókai Színházban. A díszlet- és jelmeztervező szintén a Szovjetunióból érkezett Békéscsabára: Larissza Kurcsenko. A főpróbán találkoztunk, nem sokkal a premier előtt; a díszleten és a kosztümökön akadt még igazítani való, az idő sürgetett, érthető módon a tervezőnőt csak rövid beszélgetésre rabolhattuk el munkájától. — Építészeti főiskolát végeztem Moszkvában, 1969- ben. Hét évig dolgoztam építészként. Közben nagyon megszerettem a színházat, egyre inkább magával ragadott. Néhány évig építészként és színházban dolgoztam egyszerre, aztán 1976- ban végleg az utóbbi mellett döntöttem. A Szovjetunió több városában dolgoztam, például Irkutszkban. Habarovszkban, Szahalinban. 1984-től vagyok a Penzai Lunacsarszkij Színháznál. Az első díszlet- és jelmeztervemet egy bolgár mesedarabhoz készítettem. Egyébként Anatolij Ivanov rendező hívott a színházhoz. — Hogyan lett az építészből díszlet- és jelmeztervező? — Ügy gondolom, ez a két munka, hivatás nagyon közel áll egymáshoz, sokban hasonló. Az építész, a tervező egyaránt a tér alakításával foglalkozik, a teret rendezi be. Művészi elképzeléseit térben valósítja meg. Tulajdonképpen már kisgyermek- koromban nagyon szerettem rajzolni, festeni. Ez nálunk családi hagyomány; édesapám festőművész volt. — Most látom először a Háztűznéző díszletét. Fekete falak, türkiz-fékete fotelek, homályos, szürkefehér tüll körös-körül, gázlámpák, kandeláberek, tömege. Mindent fátyol, homály borít. A szalon inkább hasonlít halottas házra, mint leánykérés színhelyére. Az egész színpadkép rejtelmes. misztikus, borzongató, félelmetes. Ilyen környezetben az emberek otthontalannak, kiszolgáltatottnak tűnnek. — Örülök, ha misztikusnak hat a színpad; ez volt a célom. Egyetlen darabja kapcsán Gogol egész világát szeretnénk színpadra állítani, teljes életművét „berendezni”. Mert Gogol olyan író volt. akinek művei különösen szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A korszakról, az akkori Oroszországról. a XIX. század vidéki hivatal- nokságáról, a kisvárosi fülledtségről igyekszünk képet festeni. Ebből a hangulatból szeretnénk ízelítőt adni itt. Békéscsabán is úgy, hogy mondandónk az itteni közönség számára érthető, élvezhető legyen, de ugyanakkor orosz és Gogolé maradjon ez a világ. — Elárulna valamint a munkamódszeréből? Hogyan készül a díszlet, a kosztüm terve? Elsősorban az irodalom alapján dolgozik, vagy a rendezői elképzelés a döntő? Befolyásolják-e a szerepeket alakító színészek? — Mindennél fontosabb a rendezővel való együttműködés. A díszlet és a jelmez általános koncepcióját közösen alakítjuk ki. Eldöntjük, milyen legyen az előadás összképe. Rengeteget beszélgetünk a szerző egész életművéről. művészetéről, a korról, az adott társadalmi helyzetről, a meghatározó szellemi irányzatokról. Utána állok neki a tervezésnek, saját munkámnak. Hogy figyelek-e a színészek egyéniségére? Szerintem nem standardok, nem típusok kellenek, hanem stilizációra van szükség a színpadon. A maszk, a haj igen fontos. A tervezésnél nem szabad megfeledkezni arról, hogy minden régebbi, klasszikus drámát közelebb kell hozni a mi korunkhoz, a mai szemlélethez. Volt idő. amikor Agafja Tyihonovnát például kizárólag telt, testes nő játszhatta. Ma már szerencsére ez nem döntő szempont. A korszerű színházban a társadalmi hangulat visz- szaadására törekszünk. — Említene néhányat eddigi jelentősebb munkái közül? — összesen hatvan darabhoz terveztem díszletet, jelmezt. Többek között Oszt- rovszkij Vihar. Erdő című műveihez — a Viharhoz az NDK-ban, Karl-Marx-Stadt- ban is —, Vampilov Júliusi búcsú, Goethe Faust-drámá- jához, Csapek-darabhoz, soksok meséhez. Niedzielsky Katalin Előadás elolt, készülődés az öltözőben. Szabó Zsuzsa Agafja Tyihonovna jelmezében Fotó: Gál Edit
