Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-11 / 239. szám

NÉPÚJSÁG 1985. október 11., péntek 11 Medosz öt éve Az elmúlt öt esztendőben a kongresszusi határozatok alap­ján a VI. ötéves terv megvalósításán dolgozott a Medosz több mint 20 ezres tagsága megyénkben. Az eltelt időszak­ban nehezebb gazdasági körülmények között kellett helytáll­ni a szakszervezeti feladatok végrehajtásán munkálkodó tár­sadalmi aktivistáknak. A Medosz előző, 25. kongresszusa alapvető feladatként határozta meg a gazdaságpolitikai cé­lok megvalósítását, a népgazdasági egyensúly javítását és az elért életszínvonal megszilárdítását. Ennek alapján készítette el munkaprogramját a Medosz megyei bizottsága. * * * A munkaversenybe a Medosz működési területén csaknem 700 szocialista brigád mintegy 10 ezer tagja nevezett be. Jó munkájáért az eltelt öt esztendőben az ágazatban tevékeny­kedő 14 vállalat kapott kiváló címet. Sajnos, több helyen még mindig gond, hogy a munkaversenyben mereven ra­gaszkodnak a megszokott hagyományokhoz. A jövőben a szakszervezetnek segíteniük kell az új munkaversenyformák kialakításában, a belső érdekeltségi rendszer kiterjesztésé­ben. Az újítási tevékenység színvonala — az eredmények el­lenére — még mindig nem érte el a kívánatos szintet. Békés mezőgazdasági üzemeiben, intézményeiben a terv­időszakban hozott szigorú gazdasági intézkedések jelentős erőfeszítésekre késztették a gazdasági és társadalmi szerve­ket. A megtett intézkedések ellenére — néhány üzem kivé­telével — romlott az ágazatban dolgozók bér- és jövedelem­helyzete. Hozzájárult a jövedelemcsökkenéshez az elmúlt két _aszályos esztendő miatti nyereségkiesés is. A beszámolási időszakban bevezették az ötnapos munka­hetet. Figyelemre méltó, hogy a felszabaduló munkaidőt a dolgozók többsége nem pihenésre, művelődésre, hanem jöve­delemkiegészítésre fordítja. Előrelépés tapasztalható a szo­ciálpolitikai és munkavédelmi feladatok ellátásában. Ennek ellenére az elkövetkező időszak egyik legfontosabb tenniva­lója a dolgozók szociális ellátásának további javítása, lakás­gondjaik megoldása, a szakszervezeti üdültetés színvonalá­nak emelése. Javult a dolgozók politikai felkészültsége. Kialakult ben­nük az a helyes felismerés, hogy az életszínvonal javítása csakis rajtuk múlik. * * * Kialakult a vállalatoknál a munkahelyi demokrácia fó­rumrendszere. Nőtt a szakszervezeti bizottságok hatásköre — a meglevő formaságok mellett is —, tartalmasabbá vált te­vékenységük. Az elmúlt időszakban sokat fejlődött az alapszervezeti ve­zető testületek munkája. Tevékenységüket a tervszerűség, a rendszeresség jellemzi. A bizalmiak munkájának színvona­lában — a néhány helyen még érezhető bizonytalanság elle­nére — előrelépés tapasztalható. Jó néhány helyen még min­dig nem kielégítő a szakszervezeti bizottságok önálló munka­végzése. Nagyobb politikai aktivitásra lenne szükség a jog- és ha­táskörök érvényesítésében és abban is, hogy a döntések elő­készítésébe egyre jobban bevonják a tagságot, növelve ezzel a testületek felelősségét. * * * A jövőben elsőrendű feladat lesz az alapszervezeti munka eiősítése. Ezek a kis közösségek egymásra épülve járulhat­nak hozzá a társadalmi méretekben egyre jobban kibontako­zó demokratizmus megvalósításához. A mostani szakszerve­zeti választások során számos új tisztségviselő került a tes­tületekbe. Munkájukhoz az eddiginél több támogatást, segít­séget kell adni. Csak felkészültebben, gazdag tapasztalattal, a dolgozók véleményének megismerésével tudnak helytállni. A szakszervezetnek önállóbban, kezdeményezőbben kell fellép­nie a vállalatokat és az ott dolgozókat érintő kérdések meg­oldásában. A Medosz megyei bizottsága a jövőben is támogatni fogja javaslataival, ajánlásaival az egyes szakszervezeti bizottsá­gok munkáját. Azon fáradozik, hogy a megye mezőgazdasá­gában, a vízügyi és erdészeti ágazatban dolgozó szakszerve­zeti tagoknak javuljon élet- és munkakörülménye. Jól tud­ják, mindez csak úgy érhető el. ha teljesülnek a gazdasági Verasztó Lajos „A" kategóriás, kiemelt vállalat pályázatot hirdet a kétegyházi egység igazgatói munkakörének betöltésére Kétegyházi. mintegy 150 fős egysége, főleg ládaterme­léssel. méret resza bússal, a visszamaradt áru kereskedel­mi forgalmazásával foglalkozik. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: — felsőfokú iskolai végzettség — minimum 10 év gyakorlat. A beküldött pályázat tartalmazza: — eddigi munkaköreinek és tevékenységének ismerte­tését. — részletes önéletrajzát. — végzettségi okirat hiteles másolatát, — jövedelmét. A pályázatot az ÉRDÉRT Vállalat személyzeti és ok­tatási osztályán, a megjelenéstől számított 15 napon belül kell benyújtani (cím: Budapest V.. Akadémia u. 1—3.). A munkakör bérkategóriája -az 5 1982. (XI. 12.) ME sz. rendelete alapján. Szükség esetén lakást biztosítunk. A pályázattal kapcsolatos további részletes felvilágo­sítást ad a személyzeti és oktatási osztály: tel.: 318-530. Tudnivalók a bútorvásárláshoz Perek és vállalatok Az újonnan megvásárolt bútoroknak elengedhetetlen kelléke a jótállási jegy, a használati-kezelési, illetve szerelési útmutató, a minő­ségtanúsítás, ezenkívül kár­pitozott bútoroknál egy 20x20 centiméteres bevonóanyag minta. Mindezt vásárláskor kapja meg a vevő, s a jó­tállási jegyen vagy a blok­kon a kereskedőnek igazol­nia kell, hogy a használati útmutatót valóban átadta. Az Ipari és a Belkereskedelmi Minisztérium közös rendele­te írja elő. hogy a bútorokat a szükséges okmányokkal a gyártónak kell ellátnia, a ke­reskedelem pedig nem hoz­hatja ezek nélkül forgalom­ba. Ám gyakran előfordul- hogy az okmányok közül egyik-másik nem megfelelő, vagy hiányos, esetenként hi­ányzik. Az ellenőrök megállapítot­ták, hogy a legkevesebb a gond a jótállási jeggyel, azt gyakorlatilag minden vá­sárló megkapja. Jó néhány panasz forrása viszont, hogy néha hiányzik, vagy — ami gyakoribb — nem elég egy­értelmű a használati-kezelé­si, illetve szerelési útmutató, így az okmány nem ad se­gítséget a vásárlóknak a bú­Nagyszabású rekonstruk­ciós bővítési program kezdő­dik a hazai növényolajipar hat gyárában; erről írt alá szerdán beruházási hitelszer­ződést Kiss Pál, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyet­tese és Kurucz Józsefné, a Növényolajipari és Mosó­szergyártó Vállalat vezér­igazgatója. A következő években ösz- szesen 1,5 milliárd forintot költenek a nyersolajgyártó üzemek felújítására, illetve teljesítményük növelésére. Az összeg több mint harma­dát a vállalat teremti elő, de tor kezeléséhez. például, hogy .szárazon vagy nedve­sen tisztítható-e a fa és a kárpit, s ha a bútor külöbö- zö részekből áll, mi a sze­relés és az elemek beépíté­sének helyes sorrendje. A szakszerű használati-kezelési útmutató hiányában a bú­tor tulajdonosa esetleg ön­hibáján kívül kárt tesz az újonnan megvásárolt, több­nyire nem is olcsó termé­kekben. A minőségtanúsítás arról tájékoztat, milyen alap­anyagból- milyen segédanya­gokkal, milyen felületkeze­léssel készült a bútor, mek­kora a mérete, ki gyártotta, milyen az osztályba sorolá­sa és meddig tart a szava­tossági ideje. A minőségta­núsítás ezért támpontot ad a tulajdonosnak a bútor ke­zelését illetően, másrészt pe­dig tartalmazza azokat a tudnivalókat, amelyek az esetleges reklamációnál szük­ségesek. Ha az előírt vásárlási ok­mányok bármelyike hiány­zik a bútorról, a vevő nem köteles átvenni, s az ebből adódó anyagi következmé­nyek — például a szállítási költségek — a kereskedel­met terhelik. a költségek nagyobbik ré­szét hitelből fedezik. A ter­vek szerint a jelenlegi 700 ezer tonnás kapacitást a re­konstrukciós bővítéssel 900 ezer tonnára növelik. Az építés, szerelés idején a gyá­rak folyamatosan dolgoznak. A program 1989-ben fejező­dik be, akkor a növényolaj­gyárak lényegesen korsze­rűbb műszaki berendezése­ikkel több növényolajat gyárthatnak exportra: a szá­mítások szerint a konverti­bilis elszámolású exportot mintegy harmadával növe­lik. Vállalati vezetőkkel be­szélgetve a legritkábban esik szó a cég peres ügyeiről. Még akkor is hallgatnak az irányítók, ha történetesen saját igazuk védelmében kérték a bíróság segítségét. S ha mégis felbukkan egy- egy eset, a neveket általá­ban elhallgatják. Igaz, az óvatosság sohasem árt. Míg egy-egy eljárás befejeződik, hónapok, esetleg évek telnek el, s az ítéletet akkor lehet a végső döntésként elfogad­ni., amikor már jogerőre emelkedett. A statisztikák szerint pe­dig akadna jócskán mesél- nivaló. Ebben az évben ed­dig több mint tízezerszer kérték a bíróságot a válla­latok arra, hogy vitatott ügyeikben döntést hozzon. A legtöbbször a fizetési kése­delmekkel függ össze az el­járás. Évek óta tapasztalha­tó a fizetési fegyelem rosz- szabbodása: a banknál mind több cég áll sorban a pénzéért, hiába. Sajnos, ezt a jelenséget bírói ítélettel nem lehet megszüntetni, mi­után alapvető oka a gazda­ságban rejlik. A vállalatok közötti perek másik és szintén növekvő része az építőiparral kap­csolatos. A hibás kivitele­zés miatt a megrendelők egyre többször fordulnak a bírósághoz kártérítésért. Eb­ből azt a következtetést is levonhatnánk, hogy romlik az építőipar színvonala,'*' és egyre rosszabb minőségű épületek és lakások készül­nek. Pedig egészen máshol kell keresnünk a növekvő perek okát. Miután évről évre drasztikusan emelked­nek a lakásárak, ezért az új lakók mind alaposabban megnézik, mit is kaptak a pénzükért: helyére került-e a csempe, maszatos-e a ta­péta stb. A gazdasági perek másik részét a főhatóságok, illet­ve a legfőbb ügyész által indított, gazdasági bírság ki­szabását kérő eljárások al­kotják. A szabályok kirívó megsértését szokták ily mó­don számonkérni. Elmarasz­taló ítélet esetén az okozott kár értékénél általában ma­gasabb bírságot szabnak ki, emellett a vevők is kérhetik az őket ért kár megtérítését. Az idén még nem érte el a húszat ezeknek az indítvá­nyoknak a száma, és több­ségében ítélet sem várható. Gyenge minőségű szeszes ital forgalmazása miatt is indult eljárás, ahogy az ár­drágítás szintén szerepel a perek között. Ilyenkor az árat nem a szabályoknak megfelelően állapították meg, hanem a minőségéhez képest túlságosan drágán árulták az adott terméket, s így jogtalan előnyhöz jutott a vállalat. Az árhatóságok az antiinflációs gazdaságpoliti­ka jegyében rendkívül szi­gorúan ellenőrzik, vajon mi, fogyasztók valóban a megfe­lelő árut kapjuk-e pénzün­kért, s kirívó szabálysértés esetén javasolják a gazda­sági bírság kiszabását. Az idei eljárások közül egy példátlan eset: monopol­helyzettel való visszaélés miatt indul per egy nagy- vállalat ellen. Ez a cég, an­nak ellenére, hogy gyakorla­tilag egyeduralkodó bizonyos termékek piacán, megrende­lőivel meglehetősen mosto­hán bánt: a megrendelések­re vagy nem válaszolt, vagy előjegyzésbe vette azokat. De miután nem kötött szer­ződést a szállításra, a késé­sért, egyéb hibáért semmifé­le felelősség nem terhelte, es a vevők sem tudták, hogy hozzájuthatnak-e időben a kért cikkekhez. Akármilyen ítélettel is zá­ródjék az ügy, mindenkép­pen figyelmeztetésül szolgál a helyzetükkel visszaélő cé­geknek. Az ellenőrzés nem­csak az árdrágítást bünteti szigorúan, hanem mind job­ban őrködik a piaci verseny tisztasága fölött. A figyel­meztetés egyik, de nem ki­zárólagos eszköze a gazdasá­gi bírság. Lakatos Mária Beruházási hitelszerződés a növényolajipar korszerűsítésére Vizesnyolcas Szeptember 30.. délelőtt. Gyulán, az élelmiszer-kiske­reskedelmi vállalat tanács­kozótermében leköszön a szakszervezeti bizottság tit­kára. Huszonegy évig töltöt­te be ezt a felelősségteljes és nem mindig népszerű megbízatást. Eljött az idő. nyugdíjba megy. Megkapja a vázát, a virágcsokrot, a me­leg szavakat. — Nem búcsúzunk.'.. — mondja a kolléga. — Én kérem, a vizesnyol­casnál kezdtem — mondja Jacsek György meghatódva. A kereskedők tudják, hogy miről van szó. A vizesnyol- cas azt jelenti: az inas, mai szóhasználattal a tanuló na­ponta többször fellocsolta az üzletet, nyolcasokat formál­va a padlón, majd szépen felsöpörte a helyiséget. Aki itt kezdte. megtanulta a szakma csínját-bínjál. — Mikor is volt ez? — kérdem a máig mozgékony, 61 éves embertől. — Régen, 1939 júliusában. Elszegődtem Kulpin Jakab­hoz. A mai Centrum Áruház elődje akkor a megye leg­nagyobb ilyen üzlete volt, A divat-kötöttáru osztályon dolgoztam. Hetente egyszer iskolába jártunk. Tanultunk áruismeretet, számtant, könyvelést, irodalmat. Ne­héz volt bejutni. Nekem szerencsém volt, a négy pol­gári és a nyelvismeretem so­kat nyomott a latban. Olyan eladók oktattak, mint Sáró Mátyás, aki mindent tudott a kereskedésről. Huncutul villan a szeme, folyton mosolyog. Mintha a pult mögött állna. — Hihetetlenül hangzik, de igaz: a boltból nem mehetett ki a vevő portéka nélkül — folytatja. — A főnök az aj­tóban megkérdezte: hölgyem, vagy uram, ön miért távozik üres kézzel? Ilyenkor mindig vettek valamit, röstellték magukat a főnök előtt. A se­géd viszont megkapta a ma­gáét az irodában. — Mindig ilyen választé­kosán öltözött? — Egyszerűen nem lehe­tett másként. Télen-nyáron öltönyben, nyakkendőben szolgáltunk ki. A vevő kí­vánsága szent volt. Nagyobb rendet tartottunk a pince­raktárban, mint most egy- egy üzletben. Zárás után vit­tük a megrendelt végeket, ruhákat a város másik részé­be. A kereskedelmi szolgál­tatást már akkor feltalálták. Elhallgat, az emlékek kö­zött kutat. Rátalál a szó fo­nalára. — Felszabadultam. A fő­nök alkalmazott. De jött 1944 ősze, amikor az üzletet be­zárták, a tulajdonost és a családját elhurcolták. — Kacskaringóssá vált a sorsa, mint a vizesnyolcas? — Igen. Elvittek a Dunán­túlra leventének, de a kato­nai behívót már nem vár­tam meg. Novemberben meg­szöktem, felmentem Pestre, ott vészeltem áj. az ostromot. Majd .fogságba estem, kivit­tek Moszkvába. — És kezdődött az új élet. — Május volt 1948-ban. amik(tf- hazai földre léptem. Az egyik Kulpin fiú vissza­jött. dolgozhattam a régi helyemen. Aztán 1949-ben államosították a boltot: Ál­lami Áruház lett. Itt dol­goztam osztályvezetőként 1964-ig. Mégis eljött a búcsú, nem kérdem miért. Kár a régi se­beket felszaggatni. — Hívtak az élelmiszer­kiskerhez, függetlenített szakszervezeti titkárnak. Igent mondtam — formálja lassan a szavakat. — Már negyvenkilencben kapcsolat­ba kerültem a mozgalommal, nem volt ismeretlen terület. Mit mondjak? Nem bántam meg. Igaz. rettenetesén ne­héz időket is átéltem. Lassan rendeződtek a dolgok. A mostani vezetőkkel némi vi­ta. győzködés után egy nyel­ven beszéltünk. Nagyon so­kat vívódtam magammal, másokkal a dolgozókért. Az élelmiszerek eladása, kezelé­se a kereskedelem nehézipa-^ ra. Nehéz fizikai és szellemi munkát követel, és itt van az ellátási felelősség. Élelem­nek mindig lenni kell a bolt­ban. nem mondhatjuk, hogy jöjjenek holnap. Ráadásul el­nőiesedett a szakma. Jelen­leg 130-an vannak gyesen. 35-en kivették a gyedet. Kép­zelje el, ez a korosztály a legjobb munkaerő, a boltban alig marad valaki. A férfi­ak néhány száz forinttal töb­bért elmennek az iparba rak­tárosnak. Még azt sem mondhatom, hogy nincs iga­zuk. Csukjuk be a boltot? Gazdasági okokra hivatkoz­va megtehetnénk, de mit szólna a vásárló? — Kesergésre nincs ok, jönnek a fiatalok — vigasz­talom. A homlokát ráncolja. — Sajnos, rosszak a ta­pasztalataim. Nem tanítják meg a gyerekeket számolni. Következtetéssel, egyenlettel akarják kiszámolni. hogy menyibe kerül 12 deka pá­rizsi. Az ABC-áruházakban töltik a gyakorlati időt, ahol nem kerülnek kapcsolatba a vevőkkel. Évek óta mondo­gatjuk az iskolának: kis boltokba tegyék a fiatalokat, ott biztosan megtanulnák a szakmát. Hiába minden igye­kezet. Most veszem észre, fol­ton másokról beszél. így van ez rendjén, hiszen az érdek- védelem ezt követeli. Még­sem volt hiábavaló a 21 éves küzdelem. — Állandóan alakult, vál­tozott a szakszervezeti mun­ka jellege — bólogat. — Ezért tartom nagyon fontos­nak az eredményeket. Mert ilyenek is voltak. Erősödött a szocialista brigádmozgalom, a versenyszellem. Ma már 7 boltunk van, amelyeket ki­válónak minősítettek a fo­gyasztók. Az utóbbi két esz­tendőben országosan harma­dik helyezést értünk el az újításokban. Akárhogyan is van, évente a lehető legna­gyobb béremelést hajtottuk végre, ebben a tervciklüsban 12 milliót költöttünk' mun­kavédelemre. Négy bérelt és saját üdülőben pihenhetnek dolgozóink. Megint a közösség! Szeré­nyen elhallgatja, hogy részt vesz a KPVDSZ megyei bi­zottságának munkájában. 1957 óta párttag és propa­gandista, elvégezte a közgaz­dasági technikumot. Kapott miniszteri elismerést, a Szakszervezeti Munkáért ki­tüntetés ezüst, a Munka Ér­demrend bronz és ezüst ío- k ozatá t. — November 15-töl nyug­díjas. Unalmas napok kö­vetkeznek? — Dehogy — tiltakozik. — Van eg.y kis kertem Mezőbe- rényben. és az unokáim is nagyon várnak. Ha hívnak, szívesen megyek a vállala­tomhoz is. — Eredményes munkát, jó pihenést! Seres Sándor Fotó: Gál Edit

Next

/
Thumbnails
Contents