Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-11 / 239. szám

o 1985. október 11., péntek NÉPÚJSÁG A padsorokban megyénk képviselői (Folytatás az 1. oldalról) az elkövetkező hetekben-hó- napokban minden égszerű lehetőséget ki kell használni arra, hogy minél többet be­pótoljunk az elmaradásból, minél jobban megközelítsük a terv előirányzatait. Tisztelt Országgyűlés! — Arról adhatok számot, hogy a VII. ötéves terv ki­dolgozása kielégítő ütemben halad, és megvan a lehető­ség rá, hogy a törvényja­vaslatot az év végén az or­szággyűlés elé terjesszük. Olyan népgazdasági terv ki­dolgozására törekszünk, amely az egyensúly megszi­lárdítását, a gazdaság élén­kítését, az életszínvonal eme­lését a hatékonyság javításá­ra építi. Mai ismereteink sze­rint — feltételezve az erőfor­rások javuló kihasználását, és figyelembe véve a KGST- ben folyó tervkoordináció várható eredményeit — a következő tervidőszakban a nemzeti jövedelem évi átlag­ban mintegy 3 százalékkal lesz növelhető. A növeke­désnek ez a mértéke elegen­dőnek látszik ahhoz, hogy folytatni tudjuk az adósság csökkentését, és egyidejűleg többet fordíthassunk a hazai felhasználásra is. Helyzetünkből és felada­tainkból következő paran­csoló szükség, hogy a belföl­dön felhasznált nemzeti jö­vedelemből az életszínvonal szerény, de érzékelhető ja­vításához szükséges fedezet mellett fokozatosan növekvő hányadot biztosítsunk a ter­melés bővítésére, a műszaki fejlődés megalapozására, a jövőt szolgáló kutatásokra, és az infrastruktúra kiépí­tésének meggyorsítására. Csak az aktív fejlesztési po­litikára alapozott, gazdasá­gos export növelésével, és nem az import korlátozásá­val érhető el a fizetési mér­leg egyensúlyának megszilár­dítása. biztosíthatók az elő­rehaladás forrásai. Ezt tudva, bármennyire is nehéz, életbevágóan fontos, hogy a termeléspolitikában a fejlesztésre szánt eszközök elosztásában — az energia- és a nyersanyagforrások biz­tosításához szükséges beru­házások mellett — elsőbbsé­get adjunk'ázoknak a feldol­gozóipari ágaknak, elsősor­ban a gépiparnak, a gyógy­szer-, növényvédőszer- és intermedier-gyártásnak, az élelmiszeriparnak, amelyek­nek a termelését gyors ütem­ben korszerűsítve, növelni tudjuk a kivitelt. Ugyanilyen fontos érdek fűződik ahhoz, hogy megteremtsük a fejlett technológiai eljárások meg­honosításában vezető sze­repet betöltő elektronika,' a robottechnika, a biotechnoló­gia széles körű alkalmazásá­nak feltételeit. E követelmé­nyek érvényesítése érdeké­ben a VII. ötéves tervbe il­lesztve külön programokat dolgozunk ki. — A műszaki haladás él­vonalát megtestesítő fejlesz­tés támogatásával egy időben intézkedéseket tervezünk a ma még gazdaságtalan, vagy veszteséges termelés jöve­delmezővé tételére, vagy ha más megoldás nincs, a meg­szüntetésére. Az ipar terme­lésének átlagosan mintegy 3 százalékos növelését látjuk megalapozhatónak. Az iparvezetés számára az elkövetkező években az a legfőbb feladat, hogy a szo­cialista nagyüzemekben fel­halmozódott szellemi és anyagi erőforrásokra tá­maszkodva, és kihasználva a KGST keretében, mindenek­előtt a Szovjetunióval meg­valósuló műszaki-tudomá­nyos együttműködés, szako­sítás és a termelési kooperá­ciók bővítésének lehetősé­geit, gyorsítsa meg a korsze­rű technológiai eljárások be­vezetését, az új, a magas igé­nyeket kielégítő, versenyké­pes termékek gyártásának meghonosítását. A nem­zetközi és a hazai tapasztala­tok egyaránt azt mutatják, hogy a versenyképességben, a piaci igényekhez való ru­galmas alkalmazkodásban fontos'#kerepe van az olyan vállalati struktúrának, amely lehetővé teszi az ész­szerű munkamegosztást, és a megbízhatóan működő kooperációs kapcsolatok ki­építését. A kormány részéről ezért továbbra is ösztönözni és támogatni fogjuk a vál­lalkozási formák gazdagítá­sát, ide értve a kisvállalko­zásokat, a belföldi és a kül­földi tőkével létrehozott ve­gyes vállalatok alapítását is. A mezőgazdaságban a kö­vetkező években is a jól be­vált agrárpolitikát folytat­juk. Abból kiindulva, hogy fontos érdekünk fűződik az élelmiszer-gazdaság stabili­záló szerepének megőrzésé­hez, a közelmúltban intézke­déseket határoztunk el, és léptettünk életbe a termelési érdekeltség javítására. Az ezektől várt ösztönző hatást is számításba véve, mai is­mereteink 'szerint a mező- gazdasági termékek terme­lése évi körülbelül 2 száza­lékkal növekedhet. Tovább­ra is indokoltnak tartjuk a kiegészítő tevékenység szük­ségleteknek megfelelő fej­lesztését. A hazai és a kül­piaci igények kielégítésében a jövőben is nélkülözhetet­len szerepet töltenek be a háztáji és a kisegítő gazda­ságok, ezért fenn kívánjuk tartani érdekeltségünket a termelés folytatásában és nö­velésében. A termelés növelésével egy időben a mezőgazdaságban is a hatékonyság növelése, a rá­fordítások csökkentése, a minőség javítása a legfonto­sabb feladat. A másik, nem kevésbé fontos tennivaló az élelmiszeripar viszonylagos — a mezőgazdasághoz és a nemzetközi színvonalhoz ké­pest mutatkozó — elmaradá­sának mielőbbi megszünteté­se. — Az építőiparról szólva — bár a túlzó általánosítás nem lenne igazságos — a kormány jogosnak tartja azt a kritikát, hogy a vállala­tok nagy része lassan és drá­gán épít, s hogy elfogadha­tatlanul sok a minőségi hi­ba. Ezen a helyzeten mi­előbb változtani kell. Ezért olyan intézkedéseket terve­zünk, amelyek növelik az ér­dekeltséget, ha kell, a kény­szerítőerőt abban, hogy az építővállalatok szervezetteb­ben dolgozzanak, jobb minő­ségű munkát végezzenek, ja­vuljon a munkafegyelem és az eszközökkel való gazdál­kodás, s, hogy mindennek eredményeként megfékezhető legyen az árak növekedése. — Ami a termelő infra­struktúra fejlesztését illeti, a rendelkezésre álló erőforrá­sokból mindenekelőtt a táv­közlési hálózat bővítésére, a telefonellátottság javítására, az informatikai rendszerek és az információ technika el­terjesztésének elősegítésére kívánunk többet fordítani.. A vasúti és közúti hálózat kor­szerűsítésére sajnos csak szerény lehetőség lesz, de keresni fogjuk a módját, ho­gyan segíthetjük elő a fel­halmozódott feszültségek csökkentését. — Gazdaságpolitikai célja­ink megvalósításának, a ha­tékonyság és a jövedelem- termelő képesség javításának fontos feltétele a célokkal összehangolt, a szocialista tervgazdálkodásra és a sza­bályozott piac törvényeinek alkalmazására alapozott irá­nyítási rendszer működése. A feladat az, hogy az irá­nyítás új elemeit minél gyor­sabban kibontakoztassuk. Ál­talánossá kell tenni azt a társadalmi magatartást, amely ösztönzi, bátorítja a tehet­ségeket és a legjobb feltéte­leket biztosítja képességeik kibontakozásához, amely ma­gasra emeli az eredményesen dolgozó vállalatok, kollektí­vák és egyének társadalmi rangját, amely nemcsak tu­domásul veszi, hanem he­lyesli, hogy a munkabér nem járandóság, hanem a nyújtott teljesítmény elisme­rése. — A kormány számít arra, hogy a munkásság, a szövet­kezeti parasztság, a műszaki és az agrárértelmiség azo­nosul céljainkkal, és tudása legjavával segíti azok eléré­sét. Mi pedig kötelességünk­nek tartjuk, és minden ve­zető feladatává tesszük az ehhez szükséges legjobb munkafeltételek megteremté­sét. Tisztelt Országgyűlés! — Mint már utaltam rá, arra törekszünk, hogy a gaz­daság teljesítményének nö­velésével, az elosztási ará­nyok megfelelő alakításával megteremtsük a feltételeket ahhoz, hogy a következő években szerény, de érzé­kelhető mértékben növelni tudjuk az életszínvonalat, javíthassuk az életkörülmé­nyeket. Amennyiben a gaz­daság teljesítménye eléri a számított mértéket, mód nyí­lik arra, hogy az e célra for­dítható források a VII. öt­éves terv időszakában évi átlagban évi 2 száza'ékkal legyenek növelhetők. A kö­vetkező években olyan ér­és bé-po'itikát kívánunk megvalósítani, ami lehetővé teszi, hogy a reálbérek át­lagos színvonalát az időszak elején megőrizzük, később pedig érzékelhetően növel­jük. Az áraknak a társadal­milag indokolt ráfordításo­kat, vagyis a valóságos költ­ségviszonyokat kell kifejezni­ük ahhoz, hogy helyesen ori­entálhassák a termelőket és a fogyasztókat. Ennek a jö­vőben is így keli lenni! Ugyanakkor jogosnak fo­gadjuk el azt a kritikát, amely kifogásolja, hogy a termelők az árakban gyak­ran nemcsak a költségviszo­nyokban bekövetkezett tény­leges változásokat, hanem — a számunkra könnyebben járható utat választva — a gazdaságtalan, a rosszul szer­vezett munka többlettköltsé- geit is felszámítják a fo­gyasztónak. Az a szándé­kunk, hogy miközben meg­tartjuk árpolitikánk alapel­veit, intézkedéseket teszünk az árak indokolatlan emelé­sének megakadályozására. A reálbérek alakulásának másik meghatározó eleme a bérpolitika. Folytatni, sőt erősíteni kívánjuk azt az irányzatot, amely a jelenle­ginél is nagyobb teret enged a bérek teljesitmények sze­rinti differenciálásának. Az adórendszert olyan irányba fogjuk továbbfej­leszteni, ami lehetővé teszi, hogy a nagyobb jövedelmű­ek, a tehetősebbek helyze­tüknek és a társadalmi igaz­ságnak megfelelően arányo­san nagyobb részt vállalja­nak a közkiadások fedezeté­ből. Ugyanakkor egyetér­tünk azzal a társadalmi igénnyel is, amely szerint meg kell akadályozni a mun­ka nélkül szerzett jövedel­mek keletkezését. Ezért, ha kell, a törvény szigorával is fel fogunk lépni azok ellen, akik ügyeskedéssel, a közös­ség megkárosításával akar­nak könnyebb élethez jutni. — A kormány fontos kö­telességének tartja annak biztosítását, hogy ne csak maradjon, hanem a lehető­ségek arányában tovább ja­vuljon az áruellátás és a szolgáltatások színvonala, kulturáltabbak legyenek a vásárlási körülmények. Az elmúlt évben az építőanyag­ellátásban, az idén — rész­ben az igények alábecsülése, másrészt az elégtelen tarta­lékok miatt — a tüzelő­anyag-ellátásban zavarok keletkeztek. Ezek arra fi­gyelmeztetnek, hogy na­gyobb előrelátással kell fel­készülni a kereslet időleges vagy tartós változásaira. In­dokoltnak tartjuk, ezért tá­mogatjuk azokat a kezdemé­nyezéseket, amelyek hatáso­sabb fogyasztói érdekvédel­met szorgalmaznak. A reáljövedelmek évi át­lagos növekedése 2 százalék körül tervezhető. El kíván­juk érni, hogy ezen belül a munkából származó jövede­lem az elmúlt évekhez ké­pest valamivel gyorsabban növekedjék. Folytatjuk a második 15 éves lakásépítési program megvalósítását. In­dokoltnak tartjuk a család­alapító fiatalok és a több- gyermekes családok lakás­hoz jutásának megkönnyíté­sét, a lakásárak növelésének megfékezését. Többet kívá­nunk fordítani a lakások felújítására, korszerűsítésére. Feladatunknak tartjuk az egészséges életmód feltéte­leinek javítását, a települé­sek, különösen a kistelepü­lések alapellátásának fej­lesztését. Folytatjuk a ter­mészeti értékek megóvására, a környezeti kultúra kialakí­tására tett erőfeszítéseket. A tudomány egyre növek­vő fontossága arra ösztönöz bennünket, hogy a kormány és a tudomány műhelyeinek már eddig is gyümölcsöző együttműködését még szoro­sabbá tegyük. Biztosítani fogjuk, hogy a kutatásra és a fejlesztésre fordított esz­közök a nemzeti jövedelem­nél gyorsabban növekedje­nek. Kedves Elvtársak! Társadalmi fejlődésünk szempontjából nagy jelentő­sége van az oktatás fejlesz­tésének. E meggondolásból dolgoztuk ki és fogadtuk el az elmúlt esztendőben a köz­oktatás és a felsőoktatás fej­lesztési programját, ezért al­kotta meg az Országgyűlés az oktatási törvényt. Ügy ítéljük meg, hogy az elfoga­dott programok alkalmas keretet biztosítanak az ok­tatás minőségi, tartalmi megújítására. A kormány kötelességének tartja, hogy a népgazdaság lehetőségei­nek arányában gondoskod­jon az oktatás eredményes folytatásához szükséges sze­mélyi, intézményi és anyagi feltételekről. A felsőoktatásban a jóvá­hagyott programra alapozott tartalmi korszerűsítést tart­juk a fő feladatnak. Meg­győződésünk szerint egész társadalmunk érdekét szol­gáljuk, amikor mint fontos feladatot tartjuk számon az esélyegyenlőség jobb ér­vényre jutásának elősegíté­sét. Bármennyire is nagy fe­lelőssége van az iskolának, önmagában nem képes meg­oldani ezt a feladatot. Ab­ban, hogy a felnövekvő nem­zedékek magukévá tegyék mindazt, ami az életre való felkészüléshez szükséges, pó­tolhatatlan szerepe van a családnak, azoknak a kisebb és nagyobb közösségeknek, amelyekben a fiatalok él­nek. A kormány továbbra is tiszteletben tartja az alko­tás és kísérletezés szabadsá­gát, elismeri a sokféleséget és annak gazdagító hatását, de előtérbe helyezi az elkö­telezett, magas színvonalú műalkotások támogatását. Azokét, amelyek az általá­nos emberi humánumon, a szocialista eszmeiségen, a hazafiságon és internaciona­lizmuson alapuló magatartás szilárdítását, a magyar és az egyetemes művészet igazi ér­tékeinek közvetítését, az igé­nyes szórakozást szolgálják. Ezután is fel fogunk lépni az ízlésrombolás, az értéktelen­ség, az erkölcsi silányság, az eszméinktől idegen áramla­tok ellen. Külön is szólni kívánok arról a kiemelten fontos sze­repről, amelyet a tömegtá­jékoztatás és a művészeti, az irodalmi alkotások játszanak a közösségért érzett felelős­ség felkeltésében, az előre­haladást fékező fonákságok leleplezésében, az eszmei, szakmai és nyelvi igényes­ség fejlesztésében, a műve­lődési igények kielégítésé­ben. Tisztelt Országgyűlés! Mint arról már szóltam, az elmúlt években számos intézkedést tettünk a kor­mányzati és az igazgatási munka javítása érdekében. Az eredménnyel azonban nem vagyunk elégedettek. Ezért fontos feladatunknak tartjuk a kormányzati mun­ka hatásfokának további ja­vítását, azt, hogy az állam- igazgatás központi, területi és helyi szerveinek döntési rendszere, munkamegosztá­sa és eljárás, rendje tartson lépést a megnövekedett kö­vetelményekkel. Az állami feladatok sikeres megoldásához nélkülözhetet­len az állampolgárok cselek­vő részvétele, a társadalmi ellenőrzés lehetőségének biz­tosítása. Most az a feladat, hogy a megkezdett úton ha­ladva minél tartalmasabbá tegyük a tanácsi testületek munkáját. Megkezdtük a következő időszakra szóló jogalkotási program kidolgozását és el­határoztuk, hogy korszerűsí­teni fogjuk a jogszabályokra és a jogszabály-előkészítésre vonatkozó rendelkezéseket. Tovább kívánjuk folytatni az ügyintézés egyszerűsíté­sét. Kedves Képviselő Elvtársak! A Magyar Népköztársaság külpolitikájának változatla­nul az a legfontosabb célja, hogy a lehető legkedvezőbb külső feltételeket biztosítsa a szocialista építőmunka szá­mára. A legsajátabb nemze­ti érdekünkből fakadó köte­lességünknek tartjuk a test­véri barátság és az élet min­den területére kiterjedő kap­csolatok fejlesztését a Szov­jetunióval úgy és abban a szellemben, ahogy erről a közelmúltban Kádár János elvtárs és Mihail Gorbacsov elvtárs folytatott megbeszé­lést. Továbbra is azon mun­kálkodunk, hogy erősítsük kapcsolatainkat a szocialista országokkal, hozzájárulva ezzel közösségünk összefor- rottságának, nemzetközi be­folyásának növeléséhez. Nemzeti érdekeinkkel össz­hangban, a Varsói Szerződés tagállamaként híven teljesít­jük vállalt kötelezettségein­ket, következetesen képvisel­jük a szervezet közös, béke­szerető politikáját. Minden tőlünk telhetőt megteszünk a KGST felső szintű tanácsko­zásán elfogadott határozatok végrehajtásáért. Internacionalista elveink­ből következik, hogy a jövő­ben is szolidárisak leszünk a nemzeti függetlenség meg­szilárdításáért, a társadalmi­gazdasági előrehaladásért küzdő országokkal. Rendkívül nagy jelentősé­get tulajdonítunk a novem­berre tervezett szovjet—ame­rikai csúcstalálkozónak, va­lamint annak, hogy a genfi szovjet—amerikai tárgyalá­sokon érdemi megállapodás szülessen a kozmikus fegy­verkezés megakadályozásáról és a nukleáris arzenál szá­mottevő csökkentéséről. Üd­vözöljük és maradéktalanul támogatjuk a Szovjetuniónak az e célok elősegítését szol­gáló eddigi lépéseit és javas­latait. A Magyar Népköztársaság kezdettől fogva maradékta­lanul támogatta a helsinki záróokmány elveinek valóra váltását. A jövőben is töret­lenül folytatni kívánjuk ezt a tevékenységet. Ebben a szellemben készülünk eleget tenni az Európai Kulturális Fórum budapesti megrende­zésére kapott megbízatásunk­nak. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! Arra törekedtünk, hogy a kormány munkaprogramjá­ban a valós helyzetből kiin­dulva olyan feladatokat irá­nyozzunk elő, amelyek reá­lisan számba veszik a belső és a külső feltételeket, ér­vényre juttatják pártunk XIII. kongresszusának hatá­rozatát, és számíthatnak dol­gozó népünk cselekvő támo­gatására. A kormány nevé­ben ígérhetem önöknek, s az önök személyében egész dol­gozó népünknek, minden erőnket latba vetjük, hogy becsülettel teljesítsük a ránk váró feladatokat. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a kormány munkaprogramját vitassa meg és fogadja el. (Folytatás a 3. oldalon) Az ülésterem

Next

/
Thumbnails
Contents