Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-11 / 239. szám
o 1985. október 11., péntek NÉPÚJSÁG A padsorokban megyénk képviselői (Folytatás az 1. oldalról) az elkövetkező hetekben-hó- napokban minden égszerű lehetőséget ki kell használni arra, hogy minél többet bepótoljunk az elmaradásból, minél jobban megközelítsük a terv előirányzatait. Tisztelt Országgyűlés! — Arról adhatok számot, hogy a VII. ötéves terv kidolgozása kielégítő ütemben halad, és megvan a lehetőség rá, hogy a törvényjavaslatot az év végén az országgyűlés elé terjesszük. Olyan népgazdasági terv kidolgozására törekszünk, amely az egyensúly megszilárdítását, a gazdaság élénkítését, az életszínvonal emelését a hatékonyság javítására építi. Mai ismereteink szerint — feltételezve az erőforrások javuló kihasználását, és figyelembe véve a KGST- ben folyó tervkoordináció várható eredményeit — a következő tervidőszakban a nemzeti jövedelem évi átlagban mintegy 3 százalékkal lesz növelhető. A növekedésnek ez a mértéke elegendőnek látszik ahhoz, hogy folytatni tudjuk az adósság csökkentését, és egyidejűleg többet fordíthassunk a hazai felhasználásra is. Helyzetünkből és feladatainkból következő parancsoló szükség, hogy a belföldön felhasznált nemzeti jövedelemből az életszínvonal szerény, de érzékelhető javításához szükséges fedezet mellett fokozatosan növekvő hányadot biztosítsunk a termelés bővítésére, a műszaki fejlődés megalapozására, a jövőt szolgáló kutatásokra, és az infrastruktúra kiépítésének meggyorsítására. Csak az aktív fejlesztési politikára alapozott, gazdaságos export növelésével, és nem az import korlátozásával érhető el a fizetési mérleg egyensúlyának megszilárdítása. biztosíthatók az előrehaladás forrásai. Ezt tudva, bármennyire is nehéz, életbevágóan fontos, hogy a termeléspolitikában a fejlesztésre szánt eszközök elosztásában — az energia- és a nyersanyagforrások biztosításához szükséges beruházások mellett — elsőbbséget adjunk'ázoknak a feldolgozóipari ágaknak, elsősorban a gépiparnak, a gyógyszer-, növényvédőszer- és intermedier-gyártásnak, az élelmiszeriparnak, amelyeknek a termelését gyors ütemben korszerűsítve, növelni tudjuk a kivitelt. Ugyanilyen fontos érdek fűződik ahhoz, hogy megteremtsük a fejlett technológiai eljárások meghonosításában vezető szerepet betöltő elektronika,' a robottechnika, a biotechnológia széles körű alkalmazásának feltételeit. E követelmények érvényesítése érdekében a VII. ötéves tervbe illesztve külön programokat dolgozunk ki. — A műszaki haladás élvonalát megtestesítő fejlesztés támogatásával egy időben intézkedéseket tervezünk a ma még gazdaságtalan, vagy veszteséges termelés jövedelmezővé tételére, vagy ha más megoldás nincs, a megszüntetésére. Az ipar termelésének átlagosan mintegy 3 százalékos növelését látjuk megalapozhatónak. Az iparvezetés számára az elkövetkező években az a legfőbb feladat, hogy a szocialista nagyüzemekben felhalmozódott szellemi és anyagi erőforrásokra támaszkodva, és kihasználva a KGST keretében, mindenekelőtt a Szovjetunióval megvalósuló műszaki-tudományos együttműködés, szakosítás és a termelési kooperációk bővítésének lehetőségeit, gyorsítsa meg a korszerű technológiai eljárások bevezetését, az új, a magas igényeket kielégítő, versenyképes termékek gyártásának meghonosítását. A nemzetközi és a hazai tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy a versenyképességben, a piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodásban fontos'#kerepe van az olyan vállalati struktúrának, amely lehetővé teszi az észszerű munkamegosztást, és a megbízhatóan működő kooperációs kapcsolatok kiépítését. A kormány részéről ezért továbbra is ösztönözni és támogatni fogjuk a vállalkozási formák gazdagítását, ide értve a kisvállalkozásokat, a belföldi és a külföldi tőkével létrehozott vegyes vállalatok alapítását is. A mezőgazdaságban a következő években is a jól bevált agrárpolitikát folytatjuk. Abból kiindulva, hogy fontos érdekünk fűződik az élelmiszer-gazdaság stabilizáló szerepének megőrzéséhez, a közelmúltban intézkedéseket határoztunk el, és léptettünk életbe a termelési érdekeltség javítására. Az ezektől várt ösztönző hatást is számításba véve, mai ismereteink 'szerint a mező- gazdasági termékek termelése évi körülbelül 2 százalékkal növekedhet. Továbbra is indokoltnak tartjuk a kiegészítő tevékenység szükségleteknek megfelelő fejlesztését. A hazai és a külpiaci igények kielégítésében a jövőben is nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a háztáji és a kisegítő gazdaságok, ezért fenn kívánjuk tartani érdekeltségünket a termelés folytatásában és növelésében. A termelés növelésével egy időben a mezőgazdaságban is a hatékonyság növelése, a ráfordítások csökkentése, a minőség javítása a legfontosabb feladat. A másik, nem kevésbé fontos tennivaló az élelmiszeripar viszonylagos — a mezőgazdasághoz és a nemzetközi színvonalhoz képest mutatkozó — elmaradásának mielőbbi megszüntetése. — Az építőiparról szólva — bár a túlzó általánosítás nem lenne igazságos — a kormány jogosnak tartja azt a kritikát, hogy a vállalatok nagy része lassan és drágán épít, s hogy elfogadhatatlanul sok a minőségi hiba. Ezen a helyzeten mielőbb változtani kell. Ezért olyan intézkedéseket tervezünk, amelyek növelik az érdekeltséget, ha kell, a kényszerítőerőt abban, hogy az építővállalatok szervezettebben dolgozzanak, jobb minőségű munkát végezzenek, javuljon a munkafegyelem és az eszközökkel való gazdálkodás, s, hogy mindennek eredményeként megfékezhető legyen az árak növekedése. — Ami a termelő infrastruktúra fejlesztését illeti, a rendelkezésre álló erőforrásokból mindenekelőtt a távközlési hálózat bővítésére, a telefonellátottság javítására, az informatikai rendszerek és az információ technika elterjesztésének elősegítésére kívánunk többet fordítani.. A vasúti és közúti hálózat korszerűsítésére sajnos csak szerény lehetőség lesz, de keresni fogjuk a módját, hogyan segíthetjük elő a felhalmozódott feszültségek csökkentését. — Gazdaságpolitikai céljaink megvalósításának, a hatékonyság és a jövedelem- termelő képesség javításának fontos feltétele a célokkal összehangolt, a szocialista tervgazdálkodásra és a szabályozott piac törvényeinek alkalmazására alapozott irányítási rendszer működése. A feladat az, hogy az irányítás új elemeit minél gyorsabban kibontakoztassuk. Általánossá kell tenni azt a társadalmi magatartást, amely ösztönzi, bátorítja a tehetségeket és a legjobb feltételeket biztosítja képességeik kibontakozásához, amely magasra emeli az eredményesen dolgozó vállalatok, kollektívák és egyének társadalmi rangját, amely nemcsak tudomásul veszi, hanem helyesli, hogy a munkabér nem járandóság, hanem a nyújtott teljesítmény elismerése. — A kormány számít arra, hogy a munkásság, a szövetkezeti parasztság, a műszaki és az agrárértelmiség azonosul céljainkkal, és tudása legjavával segíti azok elérését. Mi pedig kötelességünknek tartjuk, és minden vezető feladatává tesszük az ehhez szükséges legjobb munkafeltételek megteremtését. Tisztelt Országgyűlés! — Mint már utaltam rá, arra törekszünk, hogy a gazdaság teljesítményének növelésével, az elosztási arányok megfelelő alakításával megteremtsük a feltételeket ahhoz, hogy a következő években szerény, de érzékelhető mértékben növelni tudjuk az életszínvonalat, javíthassuk az életkörülményeket. Amennyiben a gazdaság teljesítménye eléri a számított mértéket, mód nyílik arra, hogy az e célra fordítható források a VII. ötéves terv időszakában évi átlagban évi 2 száza'ékkal legyenek növelhetők. A következő években olyan érés bé-po'itikát kívánunk megvalósítani, ami lehetővé teszi, hogy a reálbérek átlagos színvonalát az időszak elején megőrizzük, később pedig érzékelhetően növeljük. Az áraknak a társadalmilag indokolt ráfordításokat, vagyis a valóságos költségviszonyokat kell kifejezniük ahhoz, hogy helyesen orientálhassák a termelőket és a fogyasztókat. Ennek a jövőben is így keli lenni! Ugyanakkor jogosnak fogadjuk el azt a kritikát, amely kifogásolja, hogy a termelők az árakban gyakran nemcsak a költségviszonyokban bekövetkezett tényleges változásokat, hanem — a számunkra könnyebben járható utat választva — a gazdaságtalan, a rosszul szervezett munka többlettköltsé- geit is felszámítják a fogyasztónak. Az a szándékunk, hogy miközben megtartjuk árpolitikánk alapelveit, intézkedéseket teszünk az árak indokolatlan emelésének megakadályozására. A reálbérek alakulásának másik meghatározó eleme a bérpolitika. Folytatni, sőt erősíteni kívánjuk azt az irányzatot, amely a jelenleginél is nagyobb teret enged a bérek teljesitmények szerinti differenciálásának. Az adórendszert olyan irányba fogjuk továbbfejleszteni, ami lehetővé teszi, hogy a nagyobb jövedelműek, a tehetősebbek helyzetüknek és a társadalmi igazságnak megfelelően arányosan nagyobb részt vállaljanak a közkiadások fedezetéből. Ugyanakkor egyetértünk azzal a társadalmi igénnyel is, amely szerint meg kell akadályozni a munka nélkül szerzett jövedelmek keletkezését. Ezért, ha kell, a törvény szigorával is fel fogunk lépni azok ellen, akik ügyeskedéssel, a közösség megkárosításával akarnak könnyebb élethez jutni. — A kormány fontos kötelességének tartja annak biztosítását, hogy ne csak maradjon, hanem a lehetőségek arányában tovább javuljon az áruellátás és a szolgáltatások színvonala, kulturáltabbak legyenek a vásárlási körülmények. Az elmúlt évben az építőanyagellátásban, az idén — részben az igények alábecsülése, másrészt az elégtelen tartalékok miatt — a tüzelőanyag-ellátásban zavarok keletkeztek. Ezek arra figyelmeztetnek, hogy nagyobb előrelátással kell felkészülni a kereslet időleges vagy tartós változásaira. Indokoltnak tartjuk, ezért támogatjuk azokat a kezdeményezéseket, amelyek hatásosabb fogyasztói érdekvédelmet szorgalmaznak. A reáljövedelmek évi átlagos növekedése 2 százalék körül tervezhető. El kívánjuk érni, hogy ezen belül a munkából származó jövedelem az elmúlt évekhez képest valamivel gyorsabban növekedjék. Folytatjuk a második 15 éves lakásépítési program megvalósítását. Indokoltnak tartjuk a családalapító fiatalok és a több- gyermekes családok lakáshoz jutásának megkönnyítését, a lakásárak növelésének megfékezését. Többet kívánunk fordítani a lakások felújítására, korszerűsítésére. Feladatunknak tartjuk az egészséges életmód feltételeinek javítását, a települések, különösen a kistelepülések alapellátásának fejlesztését. Folytatjuk a természeti értékek megóvására, a környezeti kultúra kialakítására tett erőfeszítéseket. A tudomány egyre növekvő fontossága arra ösztönöz bennünket, hogy a kormány és a tudomány műhelyeinek már eddig is gyümölcsöző együttműködését még szorosabbá tegyük. Biztosítani fogjuk, hogy a kutatásra és a fejlesztésre fordított eszközök a nemzeti jövedelemnél gyorsabban növekedjenek. Kedves Elvtársak! Társadalmi fejlődésünk szempontjából nagy jelentősége van az oktatás fejlesztésének. E meggondolásból dolgoztuk ki és fogadtuk el az elmúlt esztendőben a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztési programját, ezért alkotta meg az Országgyűlés az oktatási törvényt. Ügy ítéljük meg, hogy az elfogadott programok alkalmas keretet biztosítanak az oktatás minőségi, tartalmi megújítására. A kormány kötelességének tartja, hogy a népgazdaság lehetőségeinek arányában gondoskodjon az oktatás eredményes folytatásához szükséges személyi, intézményi és anyagi feltételekről. A felsőoktatásban a jóváhagyott programra alapozott tartalmi korszerűsítést tartjuk a fő feladatnak. Meggyőződésünk szerint egész társadalmunk érdekét szolgáljuk, amikor mint fontos feladatot tartjuk számon az esélyegyenlőség jobb érvényre jutásának elősegítését. Bármennyire is nagy felelőssége van az iskolának, önmagában nem képes megoldani ezt a feladatot. Abban, hogy a felnövekvő nemzedékek magukévá tegyék mindazt, ami az életre való felkészüléshez szükséges, pótolhatatlan szerepe van a családnak, azoknak a kisebb és nagyobb közösségeknek, amelyekben a fiatalok élnek. A kormány továbbra is tiszteletben tartja az alkotás és kísérletezés szabadságát, elismeri a sokféleséget és annak gazdagító hatását, de előtérbe helyezi az elkötelezett, magas színvonalú műalkotások támogatását. Azokét, amelyek az általános emberi humánumon, a szocialista eszmeiségen, a hazafiságon és internacionalizmuson alapuló magatartás szilárdítását, a magyar és az egyetemes művészet igazi értékeinek közvetítését, az igényes szórakozást szolgálják. Ezután is fel fogunk lépni az ízlésrombolás, az értéktelenség, az erkölcsi silányság, az eszméinktől idegen áramlatok ellen. Külön is szólni kívánok arról a kiemelten fontos szerepről, amelyet a tömegtájékoztatás és a művészeti, az irodalmi alkotások játszanak a közösségért érzett felelősség felkeltésében, az előrehaladást fékező fonákságok leleplezésében, az eszmei, szakmai és nyelvi igényesség fejlesztésében, a művelődési igények kielégítésében. Tisztelt Országgyűlés! Mint arról már szóltam, az elmúlt években számos intézkedést tettünk a kormányzati és az igazgatási munka javítása érdekében. Az eredménnyel azonban nem vagyunk elégedettek. Ezért fontos feladatunknak tartjuk a kormányzati munka hatásfokának további javítását, azt, hogy az állam- igazgatás központi, területi és helyi szerveinek döntési rendszere, munkamegosztása és eljárás, rendje tartson lépést a megnövekedett követelményekkel. Az állami feladatok sikeres megoldásához nélkülözhetetlen az állampolgárok cselekvő részvétele, a társadalmi ellenőrzés lehetőségének biztosítása. Most az a feladat, hogy a megkezdett úton haladva minél tartalmasabbá tegyük a tanácsi testületek munkáját. Megkezdtük a következő időszakra szóló jogalkotási program kidolgozását és elhatároztuk, hogy korszerűsíteni fogjuk a jogszabályokra és a jogszabály-előkészítésre vonatkozó rendelkezéseket. Tovább kívánjuk folytatni az ügyintézés egyszerűsítését. Kedves Képviselő Elvtársak! A Magyar Népköztársaság külpolitikájának változatlanul az a legfontosabb célja, hogy a lehető legkedvezőbb külső feltételeket biztosítsa a szocialista építőmunka számára. A legsajátabb nemzeti érdekünkből fakadó kötelességünknek tartjuk a testvéri barátság és az élet minden területére kiterjedő kapcsolatok fejlesztését a Szovjetunióval úgy és abban a szellemben, ahogy erről a közelmúltban Kádár János elvtárs és Mihail Gorbacsov elvtárs folytatott megbeszélést. Továbbra is azon munkálkodunk, hogy erősítsük kapcsolatainkat a szocialista országokkal, hozzájárulva ezzel közösségünk összefor- rottságának, nemzetközi befolyásának növeléséhez. Nemzeti érdekeinkkel összhangban, a Varsói Szerződés tagállamaként híven teljesítjük vállalt kötelezettségeinket, következetesen képviseljük a szervezet közös, békeszerető politikáját. Minden tőlünk telhetőt megteszünk a KGST felső szintű tanácskozásán elfogadott határozatok végrehajtásáért. Internacionalista elveinkből következik, hogy a jövőben is szolidárisak leszünk a nemzeti függetlenség megszilárdításáért, a társadalmigazdasági előrehaladásért küzdő országokkal. Rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítunk a novemberre tervezett szovjet—amerikai csúcstalálkozónak, valamint annak, hogy a genfi szovjet—amerikai tárgyalásokon érdemi megállapodás szülessen a kozmikus fegyverkezés megakadályozásáról és a nukleáris arzenál számottevő csökkentéséről. Üdvözöljük és maradéktalanul támogatjuk a Szovjetuniónak az e célok elősegítését szolgáló eddigi lépéseit és javaslatait. A Magyar Népköztársaság kezdettől fogva maradéktalanul támogatta a helsinki záróokmány elveinek valóra váltását. A jövőben is töretlenül folytatni kívánjuk ezt a tevékenységet. Ebben a szellemben készülünk eleget tenni az Európai Kulturális Fórum budapesti megrendezésére kapott megbízatásunknak. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! Arra törekedtünk, hogy a kormány munkaprogramjában a valós helyzetből kiindulva olyan feladatokat irányozzunk elő, amelyek reálisan számba veszik a belső és a külső feltételeket, érvényre juttatják pártunk XIII. kongresszusának határozatát, és számíthatnak dolgozó népünk cselekvő támogatására. A kormány nevében ígérhetem önöknek, s az önök személyében egész dolgozó népünknek, minden erőnket latba vetjük, hogy becsülettel teljesítsük a ránk váró feladatokat. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a kormány munkaprogramját vitassa meg és fogadja el. (Folytatás a 3. oldalon) Az ülésterem
