Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-11 / 239. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PÚJSÁG Jt MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. OKTÓBER 11., PÉNTEK Ára: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 239. SZÁM 11 kormányprogramról tárgyal az Országgyűlés Csütörtökön délelőtt megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka. A nyáron alakult új összetételű törvényhozó testületünk első munkatanácskozásán részt vett Loson- czi Pál, az Elnöki Tanács elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára; Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az őszi ülésszakot Sarlós István nyitotta meg. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Salgó László és Sándor József képviselőkről. Az elhunyt képviselők emlékét az Országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, s az ülésszak résztvevői egyperces néma felállással rótták le kegyeletüket. Törvényhozó testületünk tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a nyári ülésszak óta végzett mun káról, majd döntött a mostani tanácskozás napirendjéről: O a Minisztertanács elnökének előterjesztése a kormány programjáról; O a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; interpelláció. Sarlós István köszöntötte a Vietnami Szocialista Köztársaság nemzetgyűlésének — az ülésen jelenlevő — küldöttségét, amely Nguyen Huu Tho elnök vezetésével tartózkodik hazánkban. Ezt követően az elfogadott napirendnek megfelelően Lázár György terjesztette elő a Minisztertanács programját. Lázár György beszéde Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Elvtársak! A kormány munkaprogramját tárgyaló országgyűlési ülésszak szervesen illeszkedik azoknak a nagy fontosságú belpolitikai eseményeknek a sorába, amelyeket a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa nyitott meg. Pártunk legfelsőbb fórumának tanácskozása, felszabadulásunk 40. évfordulójának megünneplése, a választások, napjainkban pedig a szakszervezetek és a Hazafias Népfront kongresz- szusi előkészületei jó lehetőséget adtak és adnak arra, hogy történelmi távlatból nézve tegyük mérlegre eredményeinket és gondjainkat, tervezzük meg a szocialista építés feladatait. A kép, amely elénk tárul, minden hazáját szerető embert jó érzéssel tölthet el és új tettekre ösztönöz. A magunk választotta úton haladva, marxista—leninista pártunk vezetésével — leküzdve az új társadalom születésével járó nehézségeket, és mindig készen a fejlődés által igényelt megújulásra — az elmúlt évtizedekben történelmi horderejű feladatokat oldottunk meg. A régi helyén új Magyarország született, amelyben a hatalom — az egykor kevesek kiváltsága — visszavonhatatlanul és szilárdan a nép kezében van. Belpolitikai helyzetünk stabil. Minden törvénytisztelő állampolgár, bármilyen legyen is a világnézete, nemzetisége, egyenlő jogokat élvez. A közös célok és a szövetségi politika talaján erősödő szocialista nemzeti egység tág teret nyit az alkotni tudó és akaró emberek számára. A tervgazdálkodást folytató Magyarországnak, amelyet alig fél évszázada még az éhségzónába sorolt a világ, ma közepesen fejlett gazdasága, egyre korszerűsödő ipara, a nemzetközi élmezőnyben helyet foglaló mezőgazdasága van. Hazánkban teljes a foglalkoztatottság és a létbiztonság, mindinkább közkinccsé válnak a tudomány és a kultúra értékei. Történelmünk során első ízben olyan, a nemzeti függetlenségünket és biztonságunkat szavatoló szövetségeseink és igaz barátaink vannak, mint a Szovjetunió és a szocialista országok. Hazánknak méltó helye és tekintélye van a nemzetek sorában. — A legutóbbi fél évtizedben nyugtalanítóan feszült nemzetközi helyzetben és számunkra hátrányos világgazdasági körülményekkel birkózva nagy erőfeszítéseket tettünk, hogy végrehajtsuk a XII. kongresszus határozatát. A teljesítmény, amit felmutathatunk, figyelmet és megbecsülést érdemel, de várakozásainktól és reményeinktől elmarad. Az okokat kutatva nehézségeink forrásai között egyaránt megtalálhatók az általunk nehezen befolyásolható külső és a tőlünk függő okok. A külső tényezőkkel, mint realitásokkal természetesen számolni kell, de ha nem akarunk a magyarázkodás hibájába esni, a fő figyelmet rrlégis arra kell fordítani, hogy mit és hogyan javíthatunk a saját munkánkon. Bár ezen a téren is előre jutottunk, önkritikusan be kell látni: minden igyekezetünk ellenére sem tudtuk elkerülni, hogy az elmúlt években újabb teherpróbának- tegyük ki lakosságunkat. A kormány a folytonosság jegyében és szem előtt tartva a növekvő igényeket, továbbra is azt tartja a legfőbb kötelességének, hogy eleget téve népünk akaratának, a lehető legjobb hazai és nemzetközi feltételeket biztosítsa szocialista céljaink eléréséhez. Arra törekszünk, hogy irányító munkánkban kellő arányban kapjon helyet a társadalmi viszonyok^, az államélet demokratizmusának fejlesztését, a gazdaság teljesítményének növelését, az életkörülmények javítását, a tudomány, a kultúra fejlesztését szolgáló programok kidolgozása és végrehajtásának elősegítése. Figyelmet fordítunk a központi és a helyi államigazgatás színvonalának növelésére, a belső rend, a haza védelméhez szükséges feltételek biztosítására. A kormány a jövőben is fontos feladatának tartja, hogy külpolitikai tevékenységével is népünk békéjét és biztonságát szolgálja, és hozzájáruljon a nemzetközi feszültség mérsékléséhez, a normális államközi kapcsolatok fejlesztéséhez. A társadalmi-gazdasági fejlődés adott szakasza pedig azt kívánja, hogy figyelmünket az operatív tennivalókról egyre inkább a fejlődést megalapozó koncepcióknak és megvalósításuk feltételeinek a kidolgozására, a fő folyamatok összehangolására és ellenőrzésére fordítsuk. Kedves Elvtársak! Önök előtt és a tájékozott közvélemény előtt is jól ismert, hogy jelenlegi ötéves tervünk teljesítésének feltételei a vártnál is kedvezőtlenebbül alakultak, mégis arról adhatok számot, hogy az elmúlt években is előrejutottunk a szocialista építésben. Ha nem is a tervezett mértékben, de öt év alatt mintegy 9 százalékkal növekszik a nemzeti jövedelem, s a magunk elé tűzött legfőbb gazdaságpolitikai célt sikerült elérni. A hetvenes években megbomlott egyensúly helyreállítására tett erőfeszítések eredményeként a konvertibilis valutában számolt külkereskedelmi forgalom 1982 óta minden évben aktívummal zárult, eleget tettünk fizetési kötelezettségeinknek, és megkezdtük az adósságállomány csökkentését. Ezt a * fontos célt sikerült nagyobb . megrázkódtatás nélkül elérni, alapvető társadalmi vívmányainkat megvédtük. Országunk gazdaságának teljesítménye, pénzügyi viszonyaink külföldi megítélése érezhetően javult. A helyzet reális értékeléséhez azonban az is hozzátartozik, hogy a termelési szerkezet és az exportképesség javítására tett intézkedések, bár kézzelfogható eredményeket hoztak, mégis kevésnek bizonyultak ahhoz, hogy lépést tudjunk tartani a nemzetközi piac egyre szigorúbb követelményeivel. Főleg ennek tudható be, hogy az egyensúly helyreállításában nagyobb szerepet játszott a behozatal és a belföldi felhasználás korlátozása, mint a hatékonyság javítása, a kivitel növelése. Mivel a számítottnál kisebb nemzeti jövedelemből évről évre két és fél, három százalékot a hitelek törlesztésére és a kamatok fizetésére kellett fordítani, a tervezettnél kevesebb jutott a fogyasztásra és a beruházásokra, lelassult a műszaki fejlődés, ezzel együtt a gazdaság strukturális átalakulásának üteme. Nem tudtuk elkerülni a reálbérek és a pénzbeli társadalmi juttatások reálértékének csökkenését sem. Most arra van szükség, hogy fordulatot hajtsunk végre a jövedelemtermelő képesség növelésére. Ez nem könnyű, de teljesíthető feladat, ha tartalékainkat mozgósítva meggyorsítjuk a gazdálkodás hatékonyságának javítását, és aktívabban kihasználjuk a szocialista integráció lehetőségeit, ha versenyképes, jó áron értékesíthető termékek termelésének, s kivitelének növelésével megállítjuk, de legalábbis mérsékeljük a cserearányok romlását. Ehhez viszont arra van szükség, hogy szellemi és anyagi erőinket a jól megválasztott fejlesztési célokra összpontosítsuk, a gazdálkodási feltételeket még inkább olyanná formáljuk, hogy azok megfelelő erővel ösztönözzenek, és ha kell kényszerítsenek a hatékonyság javítására. Ha jól meggondoljuk, ezek nem új követelmények, nem másról van szó, mint arról, hogy következetesebben szerezzünk érvényt gazdaságpolitikai elveinknek. A hatékonyabb munka gyorsabb kibontakozásának szükségességére figyelmeztetnek az idei év tanulságai is. Az eltelt háromnegyed év alatt csak részben sikerült valóra váltani azt a szándékunkat, hogy nagyobb lendületet adjunk a gazdasági fejlődésnek. Igaz. nem láthattuk előre, hogy a korábbról ismert nehézségek újabbakkal tetézödnek. De már nem sokkal a terv jóváhagyása után érzékelhető volt, hogy az eredetileg számításba vett teljesítmény kevés lesz a tervben foglalt célok eléréséhez. Ehhez képest viszont elégtelenek, esetenként megkésettek voltak a pótlólagosan elhatározott intézkedések. Jogos tehát az a kritika, hogy a kemény tél, az energiakorlátozás okozta termeléskiesés mellett munkánk gyengeségeinek is része van abban, hogy a termelés és a kivitel nem éri el a tervezett mértéket. Ezért (Folytatás a 2. oldalon) Penza és Békés megye testvérkapcsolata keretében, valamint a szovjet kultúra napjai országos rendezvénysorozat békéscsabai eseményeként a Jókai Színház ma este mutatja be Gogol Háztűznéző című színművét. Az előadást Anatolij Ivanov, a penzai Lunacsarszkij Színház főrendezője állította színpadra. A díszlet- és jelmeztervező szintén Penzából érkezett, Karissza Kurcsenko. (Interjúnk a lap negyedik oldalán.) A képen az egyik kérő, Podkoljoszin udvari tanácsos (Tomanek Gábor) és barátja, Kocskarjov (Várday Zoltán) Fotó: Gál Edit Vetik a búzát, törik a kukoricát Teljes nagyüzem van ezekben a hetekben a határban; folyik a talaj-előkészítés, vetik a jövő évi kenyérnek- valót- szedik a cukorrépát, törik a kukoricát. A magágy-előkészítés jó ütemben halad, ezzel a fontos munkával 70—75 százalékban már elkészültek a nagyüzemek. A hosszan tartó száraz idő jóvoltából ugyan folyamatosan tudnak dolgozni az erő- és munkagépek, ugyanakkor azonban nehezíti is a munkát a mostani ősz. A száraz talaj nagyon igénybe veszi, nyűvi a gépeket, több üzemanyag fogy, és lassabban is tudnak haladni a szokásosnál. A gazdaságok viszont még a többletköltség árán is arra törekednek, hogy optimális időben, jól előkészített magágyba kerüljön a vetőmag. Az őszi vetésterület összesen 164 ezer hektár az idén. s ebből 138 és fél ezer hektár az őszi búza — mintegy 6 ezer hektárral több a tavalyinál. A búzát elsősorban a megye északi részén vetik, s a hét végéig a tervezett területnek 35 százalékán kerül földbe a mag. A szója, a rizs és a burgonya betakarítása már csaknem befejeződött, s jól halad a zöldség és a cukorrépa szedése is. A répának hozzávetőlegesen 40 százalékát szedik fel e hét végéig, a kukoricát pedig a terület 35—38 százalékáról gyűjtik be. A megyében mindenütt nagy erővel folyik ez az igen fontos őszi munka, amellyel az évszakhoz képest jól állnak a gazdaságok. Jóval kevesebb, szinte rendhagyó, ugyanis a termés nedvesség- tartalma, amely néhol 20 százalék alá csökkent, így kevesebbe kerül a szárítás. T. I. Talajmunka a Mezőkovácsházi Lj Alkotmány Tsz földjén Fotó: Fazekas László II Vöröskereszt és az ifjúság A Magyar Vöröskereszt jelentős fejlődést ért el ifjúságpolitikai munkájában — állapították meg a szervezet országos vezetőségének csütörtöki ülésén. Gegesi Kiss Pálnak, a Vöröskereszt elnökének, vezetésével a testület értékelte a szervezetnek az ifjúság körében végzett munkáját. Rámutattak: mind több fiatal vállal részt a különböző vöröskeresztes akciókban. Az eredmények között említették, hogy a közép- és felsőfokú oktatási intézmények döntő többségében létrejöttek a Vöröskereszt önálló szervezetei. Az 1977-ben a KISZ Központi Bizottságával megkötött együttműködési megállapodás alapján a vöröskeresztes szervezetek az elmúlt időszakban arra törekedtek, hogy sajátos programokkal és módszerekkel vegyenek részt az ifjúság szocialista, humanista szellemű nevelésében.
