Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-10 / 238. szám

NÉPÚJSÁG 1985. október 10., csütörtök Újjáépítés Berhidán Dúcolt, roggyant, megbon­tott, félig helyreállított épü­letek idézik Berhidán a két hónappal ezelőtti földren­gést. Szomorú dátum a tele­pülés életében 1985. augusz­tus 15.: az első nagy erejű földrengést a következő he­tekben 100 négyzetkilométe­res térségben csaknem 160 kisebb-nagyobb erejű utó­rengés követett, újabb káro­kat okozva. Hol tart ma a helyreállítás, milyen gon­dokkal küszködik a hat tele­pülés, melyeket a természeti csapás sújtott? Erről tartottak sajtótájé­koztatót tegnap, szerdán dél­után Peremartonban, Veszp­rém megye és a rengés epi­centrumában levő Berhida vezetői. Először Gyuricza László, a Veszprém megyei pártbizottság első titkára tá­jékoztatta a jelenlevőket a károk jellegéről, azok nagy­ságáról. Bevezetőben el­mondta: egyebek között ká­rosodott 146 általános isko­lai és 11 középiskolai tante­rem, több bölcsőde és orvo­si rendelő, valamint 500 ál­lami lakás, s teljes újjáépí­tésre szorul egy 150 szemé­lyes óvoda és a 130 férőhe­lyes csecsemőotthon. A lakossági károk is igen számottevőek. Az Állami Biztosító szakemberei hetek óta folyamatosan dolgoznak. Tegnap délig 15 ezer 358 kárbejelentés érkezett a biz­tosítóhoz. Ebből 15 ezer 47 káresetet már megvizsgáltak, 11 ezer 364 épületre összesen 7,6 millió forintot fizettek ki. Az ipari károkról szólva elmondta: a legnagyobb kárt a Peremartoni Vegyipari Vállalat szenvedte, de jelen­tős a Balatonfűzfői Nitroké- mia, a Péti Nitrogénművek és a Fűzfői Papírgyár kára is. A közvetlen károk együt­tes értéke megközelíti az 1,5 milliárd forintot. A helyreállításokról a me­gye vezetői elmondták, hogy az építőanyag-ellátás jó. Az intézmények helyreállításá­hoz, újjáépítéséhez vala­mennyi feltétel — pénz, terv, anyag, kivitelezői kapacitás — adott. A magánlakások helyreállítása már nem ilyen kedvező. A sérült otthonok közül mintegy 3800-nak a helyszíni műszaki szemléje megtörtént, ebből 2500-nak a statikai vizsgálata elkészült. Mintegy 130 lakóház statikai vizsgálata még szükséges. A többi épület nem igényel statikai felülvizsgálatot. A magántulajdonú otthonok helyreállításánál gond még, hogy nem áll rendelkezésre szervezett építőipari kapaci­tás. Éppen ezért szívesen fo­gadnának komplex építőipari brigádokat, akár hétvégeken, akár folyamatosan. Megtudtuk azt is, hogy a Veszprém Megyei Tanács el­nöke elrendelte — elsősor­ban szociális rászorultság alapján —, azok a családok, akiknek megrongálódott sze­mélyi tulajdonú lakásuk, 100 ezer forint összegig vissza nem térítendő állami támo­gatásban részesülhetnek. Az eddigi felmérések szerint 7Í5 család, közül 590 a nyugdíjas, van olyan szociális helyzet­ben, hogy indokolt részükre a vissza nem térítendő támo­gatás. A károsultak részére nyi­tott OTP-számlára eddig 2,5 millió forint gyűlt össze, amit teljes egészében a sze­mélyi tulajdonban levő ott­honok helyreállítására fordí­tanak, s a szociális rászo­rultság alapján osztják szét. — szekeres — Csabai festő a Kner Nyomdában Dr. Virág László a Békéscsabai Városi Tanács osztályvezetője nyitotta meg Pataj Pál kiál­lítását a Kner-teremben Békéscsabán a Kner Nyom­da kultúrtermében évek óta rendeznek kiállításokat és évek óta az a rendezők célja, hogy minél több al­kalommal köszönthessenek itt békéscsabai festőket vagy innen elszármazottakat. Teg­nap délután sem volt más­képpen, Pataj Pál pedagó­gus-festő hozta el képeit a Kner-terembe, mintegy har­mincat, hogy az érdeklődők­nek, a vendéglátó házigaz­dáknak bemutathassa: mi az, ami mostanában foglal­koztatja, mi az, ami festői világában a legfontosabb. A kiállított képek gyorsan készek a válasszal: Pataj az otthoni tájban, a csabai em­berek között érzi magát jól, miközben ellátogat az or­szág más tájaira is, vagy ép­pen külföldről hoz képes üzeneteket. Azt hiszem, a tegnapi megnyitó vendégei számára is a csabai képek jelentették a legintenzívebb művészi iz­galmat, látható-érezhető, hogy a festő ebben a csabai közegben a legmagabizto- sabb és a legfelszabadultabb. Egyik legjobb, most bemuta­tott képe a Csabai paraszt­ház fehér homlokával, oszlo­paival mintha a múltból a mába átívelő szótlan kiáltás lenne, netán könyörgés meg­maradásért; aztán a többi, a Körös-part, a Város széle, a Tanya és egy másik igen szép, szívhangú képi üzenet, a Szülőhazám marad meg a látogatók emlékeiben Pataj Pál olaj- és akvarellképeit szemlélve. Az „emberi léptékű táj” Pataj festészetének egyik fontos motívuma, kiinduló­pontja, ahogy megnyitójában dr. Virág László többször is felemlegette. Ezt az „emberi léptékű” hangulatot érezték a Kner-tárlat vendégei és gratuláltak az alkotónak szí­ves-örömest. (se) Napirenden a háztáji Diszperzitszín A Trinát Color zománc­festékhez hasonlóan a jövő­ben a Diszperzit falfestéket is különféle színekben, elő­re kikeverve vásárolhatják meg az érdeklődők. A Buda- lakk Festék- és Műgyanta­gyár falfestékét eddig csak fehér alapszínben lehetett kapni, amit mindenki ott­hon színezett olyan árnyaiu- túvá, amilyenre szüksége volt. A Budalakk fővárosi és vidéki mintaboltjaiban új A bódulatkeltő anyagok­kal való visszaélés pszicho­lógiai okait vizsgálva meg­figyelhető: az esetek több­ségében a nevelőotthonok­ban és -intézetekben élő, valamint a családtól elfor­duló, illetve a kitaszított fiatalok a hiányzó érzelmi kötődés pótlására fordulnak a drogokhoz. A harmóniát nélkülöző családokban a gyermekek a szülők közötti ellentétek eszközévé válnak: számukra a menekülés egyik útja a kábítószerek haszná­lata — állapítja meg az Állami Ifjúsági Bizottság számára készített előterjesz­tés, amelyben az érintett fő­hatóságok javaslatot tesznek a bódulatkeltő szerekkel visszaélő fiatalok érdekében szükséges megelőző, kezelő és utógondozó tevékenység továbbfejlesztésére. Hazánkban 1967—68-tól voltak szórványosan észlel­hetők az ifjúkor; toxikomá- nia esetei. Az utóbbi években — a fiatalok ismereteinek növe­kedésével — lényegesen bő­vült a fogyasztott szerek „választéka”. A felmérések szerint a drogokkal először próbálko­zók 10—14, míg a rendszere­sen bódítószereket fogyasz­tók 15—18 évesek, illetve fiatal felnőttek, 18—24 éve­sek. Míg a hetvenes évek elején legfeljebb 150—200 esetről lehetett tudomást szerezni, addig a nyolcvanas évek kezdetén a megalapo­zott becslések szerint tíz­ezerre volt tehető a bódító- szerekkel visszaélő fiatalok szolgáltatásként ezután a Diszperzit mosható festéket is kívánság szerint színezve adják át a vásárlóknak. A választék igen nagy; több mint 200-féle, a Trinát Co­lor árnyalataival megegye­ző színeket tartalmazó pa­lettáról választhatják ki a vevők, hogy milyet is akar­nak. Ez a bőséges kínálat lehetővé teszi, hogy az ajtók, az ablakok, a falak, a ra­diátorok, a külső vezetékek színei harmonikusan illesz­kedjenek egymáshoz, illetve a bútorokhoz,' a szobák bel­ső hangulatához. száma. Az évtized közepére ez a szám harmincezerre nőtt, de a szakértők véle­ménye szerint a rendszeres fogyasztók ennek csupán 2—5 százalékát teszik ki. A bódulatkeltő anyagok­kal visszaélő fiatalok keze­lésére a jelenlegi ellátási rendszer fogyatékosságai mi­att még nem alakulhattak ki a megfelelő módszerek. Kevés a szakember és nagy a betegforgalom, emiatt nem alakítható ki a lelki beteg­ségek gyógyításakor nélkü­lözhetetlen tartós személyi kapcsolat. Drogelvonás, il­letve pszichoterápiás kezelés többnyire az elmeosztályo­kon zajlik, ezek azonban nem alkalmasak a feladat végrehajtására. Az Állami Ifjúsági Bizottság döntése alapján a legfontosabb fel­adatok: megteremteni a fel­tételeket a bódítószereket visszatérően használó, ille­tőleg már függőségben lévő fiatalok gondozásához és utógondozásához, beleértve az ambuláns ellátást is. A testület szorgalmazza: kutas­sák fel és támogassák azo­kat a helyi, illetőleg társa­dalmi kezdeményezéseket, amelyek elősegítik a bódu­latkeltő szerekkel visszaélő fiatalok társadalmi beillesz­kedését, illetve a különböző megelőzési módszerek beve­zetését. Dolgozzanak ki — a jelenlegi helyzetnek megfe­lelő, a külföldi tapasztalato­kat is hasznosító — általá­nos drogmegelőzési modellt. Ezeket a munkálatokat a jövőben az Állatai Ifjúsági Bizottság elnöke hangolja össze. Munkanap­áthelyezések Az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal elnökének rendelkezése szerint a no­vember 7-i ünnepet megelő­ző és követő napokon mú- dosui a munkarend. Novem­ber 6-án, szerdán a pénteki­nek megfelelő munkarend­ben dolgoznak az érintett munkahelyeken. november 7- e, csütörtök ünnep, mun­kaszüneti nap. november 8- án, pénteken lesz a heti pihenőnap, nő vem bei' 9-e, szombat, szabadnap, novem­ber 10-én, vasárnap pedig a szerdainak megfelelő lesz a munkarend. Így ehhez az ünnephez három munkaszü­neti nap — csütörtök, pén­tek és szombat — kapcsoló­dik. A lakosság megfelelő ellá­tása érdekében az érintett ágazati miniszter a fentiek­től eltérően határozhatja meg a kereskedelmi és a szolgáltató boltok nyitva tar­tását, illetve az általánostól eltérő munkaidő-beosztásban dolgozók munkarendjét. lön a Locomoliv Sok-sok évi kihagyás után végre megyénkben ;s látha­tó-hallható lesz a magyar könnyűzene egyik legrepre- zentánsabb együttese, az LGT. Október 21-én Békés­csabán a téglagyári művelő- ^dési házban, 22-én Gyulán a művelődési központban ad- nak koncertet. Idén már lett volna kon­certjük Békéscsabán, de az a turné legújabb lemezük felvétele miatt elmaradt. Reméljük, ezúttal nem jön közbe semmi sem, s valóban eljutnak megyénkbe. Már csak azért is, mert az LGT a mostani koncertkörútra két régi tagját is meghívta, s így fellép az Amerikából hazalátogató Laux József és az évekkel ezelőtt új együt­test alapító Frenreisz Károly is. A koncerten a régi szá­mok mellett az új, még meg­jelenés előtt álló nagylemez dalaiból is bemutat az együttes. Orosházán az Új Élet Tsz- ben tartotta tegnap, szerdán Olajos Imre elnök vezetésé­vel igazgatótanácsi ülését a dél-békési tsz-társulás. Orbán Mihály igazgatóhe­lyettes A háztáji és kisáru­— Csak valami csavargók tesznek ilyet, nem bírnak az erejükkel! Jól meg kellene büntetni őket, akkor leszok­nának a rongálásról. Más munkáját, azt tönkre tudják tenni! De szeretném látni, ők tudnak-e valami értelmeset előteremteni! — dohog az idős néni a pádon, itt Békés­csabán, a Tanácsköztársaság útja derekán, az úgynevezett U alakú ház előtt. Kellemes kis pihenőhely ez itt, apró termelés integrációja a tag­szövetkezetekben című írásos anyaghoz fűzött szóbeli ki­egészítést. A téma a jelenle­vők körében élénk vitát vál­tott ki. Csatári Béla megyei pártbizottsági titkár hozzá­parkkal. padokkal és a ke­cses szoborral. Amiről most az Ör utcai néni szokásos pihenőhelyén, a pádon be­szélgetünk. Az egyik lépcsőházból fia­talasszony lép ki, vásárolni indul. — Igen, itt lakom, na­ponta látom, hogy néz ki ez a szegény szobor. Hogy kik rongálták meg? — kér­dez vissza. — A házbeli gye­rekek! Rossz látni, ahogy a szólásában hangsúlyozta, hogy a jövőben is folytatni kell a már jól kialakult ház­táji integrációt a Déte tag­szövetkezeteiben. Szorgal­mazta, hogy a mennyiség mellett fordítsanak nagyobb gondot a minőségi áruterme­lésre. szobron ugrálnak, ráncigál- ják, feszegetik, csoda, hogy nincs rosszabb állapotban. Az a szomorú, hiába szól rájuk az ember, hogy vi­selkedjenek rendesebben, még megjegyzéseket is tesz­nek. Ráadásul olykor még a szülőtől is megkapom; mi közöm hozzá, ne neveljem a más gyerekét. Itt ülnek a pádon, beszélgetnek, kézi­munkáznak és képesek el­nézni, hogy miket művel a csemetéjük. Nekem is van, gondolhatja, hogy szeretem is őket, de az nem szeretet, hogy a világon mindent rá­hagyok, megengedek. Milyen ember lenne akkor belőle?! A néniével szomszédos pá­don hét-nyolcadikos kisnagy- lányok beszélgetnek, nevet­gélnek. Látva, hogy alapo­san körbenéztük a szobrot, ők is odamennek, nyilván megnézni, mi is rajta a kü­lönös látnivaló, — Lányok, nektek mi a véleményetek, vajon ki te­hetett ilyet? — Tényleg rémesen fest szegény nő, két ujja letörve, meg a gitár vagy lant, vagy milyen hangszer, arról is hi­ányzik szerintem ez-az ... — ... Tetszik tudni — vág a szavába a barátnője —, vannak srácok, olyan közép- iskolás korúak, akik azt hi­szik, attól menők, hogy ilyen baromságokat csinálnak. Pe­dig ez szerintem inkább azt mutatja, milyen . .. hm, szó­val buták. Késő este, éjjel erre mennek haza, azt hiszik „jó balhé" a virágtartó-boro­gatás, meg hasonlók, pedig egy normálisabb lány nem áll szóba ilyenekkel! A Lantos nő — merthogy ezt a nevet viseli hivatalo­san Garányi József 1980-ban felállított szép szobra — nem tud persze véleményt mon­dani. Még dalban sem, mert se húrja, ujja is csak kettő. Bánatosan néz a semmibe. Vagy talán inkább szégyen­kezik — mások helyett?... T. I. Fotó: Szőke Margit Intézkedések a kábftészerfogyasztás ellen fl szobor szégyelli...

Next

/
Thumbnails
Contents