Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-09 / 237. szám

1985. október 9., szerda

Küldöttgyűlés előtt

Á gazdálkodástól a kultúráig

Beszélgetés a KPVDSZ megyei titkárával

Árvíz után öt évvel

— Hetfü reggel hallottuk meg, hogy itt a víz. Attól kezdve úgy voltunk mint a küszöb, kinn is, benn is. Délután az asszony bement Békésre, én maradtam a jószággal. Éccakára a létrát odatámasztottam az eperfához. Másnap aztán elszállították az állatokat, már a naggyát, mert a sok baromfi, az odalett. A rákövetkező hét végén dűlt össze a tanyánk. Most már mi lesz velünk öregségünkre, el se tudtuk akkor képzelni, összehívtak bennünket a moziba, ott fölajánlotta a Délép ezt a panelos házat azzal, hogy még az évben fölépül. Hát, ha nem is az év végire, de meglett gyorsan. Anyagilag helyrerázódtunk, szerencsére volt biztosításunk. A lakással meg vagyok elégedve. Ami hiba. az a hanyag munka következménye. Apránként rendbe hoztuk, látják, már terem a szőlő! Hanem azér’ azt az érzést nem kívánom az ellenségemnek se! Azt a bizonytalanságot. meghogy oda a tanya, minden!

A békési új ház előtt, a Décseri utca 6. alatt beszélgetünk. A házigazda, aki a kiskapuban az öt évvel ezelőtti árvízről mesél: Varga

László. A virágoskerttől a kerítésig mindenen látszik a gondosság, az igyekezet. Azt csak a háziak tudják, közben mennyit gondolnak visz- sza a takaros tanyára, nagy kertre .. .

* * *

„A Kettős-Körös Békés és Mezőberény között, a békési hídtól 6 kilométernyire, mintegy 30 méter szélességben átszakította a jobboldali töltést” — adta hírül 1980. július 29-i számában a Békés Megyei Népújság. A víz elárasztotta a békési tanyavilágot. A gátszakadás után pár héttel. 1980. augusztus 22-én „Rosszerdő újjászületik” címmel jelent meg egy riport lapunkban. „Háromszáz épület semmisült meg Békés külterületén, Rosszerdőn, a vi- zesfási majorokban. Közülük 283-ban állandóan laktak, a többi pihenésre szolgált. Ezenkívül 120 olyan tanyát tartunk nyilván, ahol csak ideiglenesen tartózkodtak, állattartásra használták.

Rosszerdő. a Mezőgép és az állami gazdaság belterületén zömében téglaépületek vannak, amelyeket helyre lehet állítani. Ugyanígy Tarhos 14 tanyáját is ...” — nyilatkozta Kovács László, a Békési Városi Tanács műszaki osztály- vezetője. S a jövő? „Az a tervünk, hogy Rosszerdő belterületén mintegy 100. telket

—Ellesett pillanatok

osztunk ki, ahol a környező tanyák tuladonosai teremthetik meg otthonukat. Mások Békésen, az Epreskertben azonnal, a Décseri kertben szeptember végén kaphatnak házhelyet.”

öt év telt el azóta. Vajon mi újság most Békésen, és a békési tanyavilágban, hogyan rendeződött az árvíz- károsultak sorsa? A kérdéssel ismét Kovács Lászlóhoz kopogtatunk, a békési tanácsházán. Mutatom a régi újságcikket. Az osztályvezető beleolvas, elgondolkodik, s mielőtt sorolná a tényeket, megjegyzi:

— A címen gondolkodom, hogy tudniillik „Rosszerdő újjászületik”. Ehelyett ma már azt lehetne írni, hogy „Rosszerdő átalakul”. Mi ugyanis annak idején azt feltételeztük, hogy a környező tanyák gazdái elsősorban a belterületként nyilvántartott Rosszerdőben telepednek le. Ám kiderült, nem kell nekik Rosszerdő. Egyrészt féltek a víztől, másrészt itt a városban is biztosítottunk nekik telket, ahol építhettek. Végül is inkább ez utóbbit választották. Rosszerdő korábbi belterületét pedig zártkertté alakítottuk, s egyre többen járnak oda ki hétvégeken, szabad időben, építenek szerszámos kamrákat. Hát, így alakul át Rosszerdő.

— Mi történt azokkal, akiknek az állandó lakhelyül is szolgáló tanyája összedőlt?

— Bejöttek a városba' Voltak, főleg idősek, akik ragaszkodtak volna a helyhez, de új tanyát építeni nem lehet. Ahogyan mondtam, választhattak Rosszerdő és Békés között. Szinte kivétel nélkül a várost választották.

— S akiknek sem biztosítása, sem pénze nem volt az újrakezdéshez?

— Lakás nélkül senki nem maradt. Kilencvenen kaptak állami lakást. A tanyahelyért cserébe a tulajdonos vagy csereföldet kapott a város alatt, vagy a legmagasabb kisajátítási áron vettük figyelembe, ha Békésen építési telket kért.

A Délép, valamint a Hajdú és Heves Megyei Építőipari Vállalat szinte az első pillanatban megjelent Békésen, családi panelházak építésére ajánlkozva. Ezt a harminchárom házat zömmel öregek kérték és - kapták. Csakhogy...

— Tudomásom szerint drágállták ezeket a házakat, pontosabban úgy vélik az emberek, hogy annyi pénzért jobbat várhatnak.

— No, igen, a gyorsaságnak ára van. Az elégedetlenség oka a nem teljesen kidolgozott technológia. Tény. hogy gyorsan beköltözködtek ezekbe a házakba, amelyek viszont nem kipróbált technológiával készültek. Azt viszont nyugodtan írja oda nagybetűvel, hogy drága, nem nyújtja azt, amit egy, a mai módszerrel épülő családi ház nyújt.

— Akkor tehát elhibázott lépés volt ez?

— Nem. Csak az az igazság, nem parasztembernek való, az ilyen házban másképpen kell tudni lakni, meg karbantartani.

Nem csoda, hogy újjá akarják építeni Rosszerdőt, de nem mint állandó lakhelyet, hanem mint gazdálkodásra, állattartásra alkalmas kisgazdaságot, vagy pihenőhelyet.

Nos, így alakult öt év alatt a békési árvízkárosultak sorsa.

Tóth Ibolya

Szeptember elején megkezdődtek a szakszervezeti tisztújítások. Októberben újjáválasztják többek között a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottságát. Számot ad a testület arról: hogyan sikerült teljesíteni a határozatokat, miként alakult a gazdálkodás, a dolgozók élet- és munkakörülménye. Erről kérdeztük Hankó Györgyöt, a KPVDSZ megyei titkárát.

— Az elmúlt négy évben nehéz feladatokkal kellett a kereskedelemnek megbirkóznia. Sikeres volt-e ez a küzdelem?-— Talán azzal kezdem: megyénk kereskedelme ösz- szességében teljesítette a reá háruló feladatokat. A nehezebb gazdasági körülmények, az életszínvonal alakulása kedvezőtlenül befolyásolta a forgalmat. Természetesen a tervezésnél óvatosabbak voltak a szakemberek. Így az 1985-re elképzelt 35 százalékos forgalomnövekedés reálisnak látszik, amely csaknem 19 milliárd forintos bevételnek felel meg. Ugyanakkor az áruforgalom szerkezete is változott. Ez azt jelenti: nőtt a vegyesiparcikkek forgalma. A lakosság egyre többet költ például tartós fogyasztási cikkekre, építőanyagokra. Az élelmiszerek eladása viszont elmaradt a kívánatostól. Az árváltozások arra ösztönözték az embereket, hogy a saját maguk termelte húst, zöldséget és gyümölcsöt fogyasz- szák. Sajnos, visszaesett a vendéglátóipari forgalom is, és a megye idegenforgalma sem fejlődött megfelelően. A ruházati cikkek kínálata nem tartott lépést a differenciált igényekkel. Figyelmet érdemel a fogyasztási szövetkezetek felvásárlási munkája. Komoly eredményeket értek el a szakcsoportok, több millió dollárral járultak hozzá az export növeléséhez. Itt említem meg, hogy a kereskedelem üzlethálózata ebben a tervidőszakban is korszerűsödött. Felépült az Univer- zál-raktáráruház, Békésen az iparcikkáruház, Orosházán az étterem, presszó és a szálloda, ABC-áruházakat, iparcikküzleteket nyitottak, megkezdődött a falusi boltok felújítása. Mindez elősegíti a kulturáltabb kiszolgálást és a kereskedők kellemesebb környezetben dolgozhatnak.- Ne feledkezzünk meg a pénzintézetekről sem. Hogyan kapcsolódtak a népgazdasági és a megyei célok- hoz?

I

— A Magyar Nemzeti Bank Békés Megyei Igazgatósága mindenekelőtt a hitel- politikai irányelvek teljesítését tűzte zászlajára. A pénz- forgalom éves átlagban 9 százalékkal nőtt. Azokat a fejlesztési hitelkérelmeket segítették, amelyek javították a fizetési mérleget és a

22. sz. Hobby büfé, Békéscsaba,

Keleti kertek

és a

4. sz. italbolt, Békéscsaba, Orosházi út 136. sz.

feliratú bélyegzők elvesztek. 1985. október 7-től érvénytelenek.

leggyorsabban megtérültek. A világbanki hitelt leginkább az élelmiszeripari vállalatok és a szövetkezetek vették igénybe. Az OTP kapcsolata is javult a lakossággal. A betétállomány állandóan emelkedik, ebben az évben elérte a 7 milliárd 619 millió forintot. A hitelek 1980-hoz képest szintén növekedtek, megyénk lakossága több mint 9 milliárd forinttal tartozik a pénzintézetnek. Építési kölcsönnel 8 ezer 329 családi ház és 632 szövetkezeti, vállalati és egyéb társasház készült el. saját beruházásban pedig 3 ezer 746 lakást épített az OTP. Az Állami Biztosító lakosságtól származó díjbevétele 10 százalékkal nőtt, de a közületeké csökkent. Különösen a termelőszövetkezetek szüntették meg a biztosítást. örvendetes viszont, hogy bővült a takarékszövetkezetek tevékenységi köre.- Tudvalevő, hogy napjainkban előtérbe került a gazdasági munka

____javítása.

a

mely nagyobb fel készültséget kívánt a tisztségviselőktől. Miként segíti ezt a fo- lyamatot a szakszervezet?

— A gazdálkodásban való szélesebb körű részvételt és beleszólást erősítette, serkentette a Minisztertanács és a SZOT határozata, valamint az MSZMP KB 1983. októberi állásfoglalása. A bizalmi testületek munkája fokozatosan előrevitte a gazdasági feladatok megoldását. Ez kifejezésre jutott a VI. ötéves terv, illetve az éves tervek, a vezetők tevékenységének a véleményezésében. Az utóbbinál azonban még akad tennivaló bőven, hiszen a középvezetők véleményezésére sok helyen nem vállalkoztak a bizalmiak. A szakszervezet egyetértett az új kereskedelmi formák bevezetésével. Ma már 658 ilyen üzlet működik megyénkben. A megyei bizottság kétszer is tárgyalt az itt dolgozók élet- és munkakörülményeiről. Arra a következtetésre jutottunk: ezekben az üzletekben hosszabb a munkaidő, többet dolgoznak, de a jövedelmek is nagyobbak. Sajnálatos, hogy a szerződéses rendszerben foglalkoztatottak nagy része a szakszervezeti munkából alig vagy egyáltalán nem veszi ki a részét. Ebbe nem nyugodhatunk bele. Új utakat, módszereket keresünk a szocialista brigádmozgalomban is. amely a minőségi jegyek erősítését szolgálja. Átdolgozták a versenyszabályzatokat, módosították az anyagi ösztönzésre vonatkozó előírásokat.- Az elmúlt öt évben jelentősen csökkent a létszám. Egyesek szerint ennek csupán az az oka, hogy a szerződéses üzletvezetőket töröl- ték a vállalati állományi listáról. Valóban így van?

— Az okok ennél sokkal összetettebbek. A már említett szerződéses üzletvezetőket nem számítva 1200-zal csökkent a létszám. Az igaz, hogy a gazdasági szabályozók is a kevesebb ember foglalkoztatását ösztönzik, de a kedvezőtlen munkaidő-beosztás, az alacsony kereset miatt véglegesen elhagyják a pályát, akik évtizedekig a szakmában dolgoztak. Különösen az élelmiszer-kereskedelemben vannak munkaerőgondok. A népgazdasági átlaghoz képest a kereskedelemben dolgozók átlagbére meglehetősen alacsony. A

VI. ötéves tervben sem volt átfogó bérrendezés. Csupán egyes területeken sikerült előrelépni, ahol már nagyon szorított a cipő. Így kaptak pótlékot a kistelepüléseken dolgozók, az élelmiszer-kereskedelemben foglalkoztatottak. Az utóbbiak közül megyénkben 2700-an kaptak

3,8 millió forint béremelést. A vállalatok és a szövetkezetek fokozatosan bevezetik az új anyagi ösztönzési rendszert. Leginkább a jó gazdálkodást veszik alapul és az üzlet eredményétől függ a jutalék egy része. Ezek a törekvések elősegítik a munka szerinti elosztás elvének erősítését, a jövedelmek differenciálását. Az élet- és munkakörülmények változásában nagy szerepet játszott az ötnapos munkahét bevezetése. A dolgozók többsége a heti szabadnapot a pihenőnaphoz kapcsolva, szombaton vagy hétfőn veheti ki. A munkaerőhiány miatt azonban a szabadságok és a szabadnapok kiadása sokszor megoldhatatlan feladatot jelent.

— Az érdekvédelmi munka fontos

része a szociálpolitika. A

munkavédelem, az

egészségügy, az üdülés meghatározza.

minősíti egy-egy

alapszervezet tevékenységét.

Sikerült-e

előrelépni ezen a

területen?

— Elmondhatom, hogy a korábbi időszakhoz képest ebben a tervidőszakban a gazdasági vezetők és a szakszervezetek tervszerűbben foglalkoztak a munkavédelemmel. Nem csekély erőfeszítéseket tettek az egészségügy fejlesztéséért. Minden év szeptemberében megrendezzük az egészségügyi-munkavédelmi hónapot, amely jó propagandája az egészséges életmódnak és a biztonságos munkának. Békéscsabán felépül az üzemorvosi rendelő, az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat, az Univer- zál, a vendéglátóipari vállalat, a békéscsabai áfész, a zöldért és a Mészöv bábáskodása mellett. A rendelőben 3 ezer dolgozó ellátásáról gondoskodnak majd a főállású üzemorvosok és asz- szisztensek. Ezenkívül nagy gondot fordítanak a pihenésre. öt év alatt vállalati és szakszervezeti üdültetésben csaknem 5 ezer gyerek és 12 ezer felnőtt vett részt.- Ügy vélem, a dolgozók, a szakszervezeti tisztségviselők általános és politikai műveltsége sem közömbös. Mit tettek azért, hogy ez a színvonal emelkedjen?

— Arra törekedtünk, hogy olyan szemlélet alakuljon ki, amelyben a gazdasági, művelődési, nevelési és tudatformáló feladat szarves egységet alkot. Ehhez rendszeres útmutatást adtunk a£ alap- szervezeteknek. A szakszervezeti oktatásban átlagosan évente a szervezett dolgozók 20 százaléka vett részt. Alap- szervezeteink 4.32 ismeret- terjesztő előadást szerveztek, ezeket 13 ezren hallgatták meg. Kiemelkedő esemény minden esztendőben a KPVDSZ kulturális napok rendezvénysorozata. Tisztségviselőink körében is növekedett a politikai, a szakmai műveltség. Erre a jövőben is nagy figyelmet fordítunk — mondotta befejezésül Hankó György.

Seres Sándor

Decsori utca 6. A házigazda. Varga László

Fotó: Szőke Margit

tél és addig biztosan újra eszembe jut a sapka. De vajon lesz az én méretemre? Vagy a fejemmel van baj? — döbbent meg ijedten.

A múltkoriban valakihez egészen közel hajolt (ez állandó szokása volt), hogy jobban megértesse vele magát, de a szájba rágás visszafelé sült el. „Menj már egy kicsit odébb, még azt hiszik szájon akarsz csókolni" — lökte arrébb a kollégája. Először értetlenül nézett rá, mint aki ok nélkül megölte apját, anyját, kutyáját, meg az aranyhalait, aztán vállat vont, mert úgyis elfelejtette, hogy mit akart mondani.

Olyanok az emberek, gondolta, hogy nem is akarják megérteni a másikat. Öt például sohasem értik meg, akárhogyan magyaráz. Legutóbb az értekezleten is. mint valami csököttre néztek, amikor fejtegette:

— Tulajdonképpen csak azt akarom mondani, hogy ne járjunk úgy, mint az az ember, aki a szemöldökét kezdte nyírni és véletlenül kiszúrta a szemét. Akkor mái' jobb, ha bele se megyünk a vízbe, mert aki nem megy bele, az ugye, nem fulladhat meg. Ezért jó. ha van nálunk mindig annyi pénz, hogy ne jöjjünk zavarba. Persze ezt én csak képletesen mondom . . . Különben sem okozhat nekünk ez a probléma túl nagy gondot, hiszen akkora sincs, mint egy poroltókészülék .. . Mit is akartam még? ... Ja .. . igen. Egyelőre eny- nyit .. .

Hiába mondott „csak ennyit”, zagyvasá- gába ezúttal hangosan beleröhögtek.

Szeretett volna Kínáig futni és életében először bánta meg, hogy egyáltalán felszólalt . . .

Varga Dezső

Hebehurgya

Beállított a boltba. Már régen szeretett volna vásárolni magának egy olyan sildes tökfödőt, de valahogyan mindig kiment a fejéből. Mint általában, amikor végig akart valamit csinálni, vagy mondani, a felénél sohasem jutott előbbre, mert váratlanul mindig valami egészen mással folytatta. Egyszerűen kisiklottak a gondolatai. Vagy még pontosabban: hosszabb

távra képtelenek voltak futni egy vágányon. Valahányszor felszólalt egy értekezleten is, mondandója fonalát már az első harmadban elvesztette, aztán összehordott hetet-havat, csak hogy járjon a szája.

— Sérült személyiség — fogalmazott rá finoman valaki, s közben megkopogtatta saját koponyáját. Véletlenül elleste ezt a pillanatot.

Most azonban elhatározta, hogy véghez- viszi, amiért benyitott.

— Valami fejrevalót szeretnék . . .

— Mire tetszik gondolni?

— Hát — jött kissé zavarba —. . . De mutasson egy sapkát. ..

Hiába! Vagy a feje volt kicsi, vagy a safJflfa nagy, nem sikerült a vásárlás. Nem baj, gondolta, úgyis messze van még a