Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-07 / 235. szám
NÉPÚJSÁG 1985, október 7„ hétfő ben láttuk, Miért nehéz éneket oktatni? A tegnap esti adás egyik riportja zeneoktatásunk helyzetével foglalkozott. Régóta tudjuk, hogy míg zeneoktatásunk módszere világhírű, addig gyakorlata, minden túlzás nélkül, siralmasnak mondható. Kevés az ének szakos tanár, sokan oktatnak képesítés nélkül. Nincs ez másképp megyénkben sem. Rázga József, a Békéscsabai Bartók Béla Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola igazgatója így véleményezte a látottakat: — Kapcsolatunk a zenével passzívvá vált. Valaha az iparos munka közben énekelt, ma rádiót, magnót hallgat. A gyerekek az óvodában s az általános iskola alsó tagozatán még szeretnek dalolni, a helyzet azonban később megváltozik, s kialakul ez a passzív viszony. Kevés énektanár tud hatásosan foglalkozni a fiatalokkal. Szakképzettség nélkül ez nagyon nehéz. Ma az az ellentmondásos helyzet már-már tipikus, hogy akit nem vesznek fel zeneművészeti főiskolára, az elmegy szakképesítés nélkül tanítani. — Mitől vesztette el vonzerejét az énektanári pálya? — Nagyon nehéz szakma. Rendkívül fárasztó. Emellett az énektanároknak mindenütt kötelessége a kórusvezetés, ami ugyancsak sok energiát igényel. Az általános iskolában és a középiskolában az ének a legkevésbé fontos az órák között. Ha egy énekóra elmarad, az sosem annyira vészes, azt nem kell feltétlenül bepótolni, mint egy matematika- vagy magyarórát. S ha már valaki ének-zene tanulásra adja a fejét, akkor diplomája megszerzése után szívesebben tanít csak zenét. így csak egy embert kell egy órán tanítania, s emiatt könnyebb a fegyelmezés. Emellett az énekzene tanárokat sok más lehetőség is elcsábítja, így a zenekarok, rádió és a tévé. — A helyzetet tovább rontja, hogy az énektanárok nem szívesen települnek vidékre. — Ez valóban így van. A művésztanárok félnek vidékre települni. Nem tudnak olyan intenzív társadalmi és művészeti életet élni, mint Budapesten. Ha csak arra gondolunk, hogy mennyi koncertet láthatnak a fővárosban, és mennyit egy megyeszékhelyen, akkor már valamennyire megérthetjük őket. Viszont így a vidék helyzete tovább romlik. Mert a fővárosban eleve könnyebb a zenetanulás, és így ott többen szereznek diplomát. Ám egy fővárosi zenetanár végképp nem akar vidékre letelepedni. Sajnos, még az sem jön vissza, aki innen, vidékről indult el. így vidéken egyre kevesebb a szakképzett tanerő, ebből következik, hogy egyre kevesebb a szakképzetten tanított diák, vagyis még kevesebben szeretik meg a zenét. — Mitől javulhatna lényegesen a vidéki — s így a Békés megyei — zeneoktatás? — Ha a megye kapna egy tanárképző főiskolát, amin indulna ének szak, az sokat javíthatna a helyzeten. Emellett jó volna, ha több növendéket vennének fel a zene- művészeti főiskolára. Álomnak tűnik, de ha le tudnánk telepíteni olyan zenészeket, akik együttest alakíthatnának vagy letelepíthetnénk például egy vonósnégyest, amelynek országos koncertlehetőségei lennének . .., nos, egv ilyen együttes erjesztőleg hatna a megyei zenei életére. De ez már menedzselés kérdése is. Magyar könyvek külföldön Októberben hat nemzetközi könyvkiállításon és -vásáron mutatkoznak be a magyar könyvkiadók. A Kultúra Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével elsősorban a két idegen nyelven publikáló kiadó, az Akadémia és a Corvina tudományos és művészeti újdonságai láthatók Európa hat országában. Jelenleg a madridi nemzetközi könyvkiállításon szerepelnek angol és spanyol tudományos könyvekkel a kiadók. A glas- gow-i városi tanács és a magyar Művelődési Minisztérium rendezésében pénteken magyar kulturális napok kezdődtek, amelyen szintén bemutatkozik a hazai könyvkiadás. Az írországi Dublinban október 7. és 9. között első ízben rendeznek gazdasági és kulturális életünket bemutató kiállítást, amelyen a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat 200 könyvet mutat be, főként az Akadémiai Kiadó tudományos könyveiből. Október 9-én kezdődik a hagyományos frankfurti nemzetközi könyvvásár, s ezen az idén kétezer magyar és idegen nyelvű kötetet tekinthetnek meg az érdeklő-' dők. A negyedszer sorra kerülő algíri, valamint a belgrádi nemzetközi könyvvásáron 18 magyar könyvkiadó az elmúlt két év köteteivel képviseli a mai magyar könyvkiadást. KPVDSZ XXV. A korábbi évek gyakorlatához mérten rendhagyó módon, a kereskedők báljával nyitották meg a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete Békés megyei bizottságának jubileumi, sorrendben a huszonötödik kulturális hónapját. Szombaton este a békéscsabai Körös Szálló termeiben az Univer- zál Kiskereskedelmi Vállalat által forgalmazott ruházati cikkek divatbemutatójával vette kezdetét a vigadalom. A békéscsabai és a megyei ágazati szakszervezeti bizottsághoz tartozó vállalatok és szövetkezetek, valamint a Centrum Áruház dolgozóit később 3z Országos Rendező Iroda által szervezett műsor szórakoztatta. Kibédi Ervin magánszámai, majd Berényi Ottóval az örökzöld Hacsek és Sajó méltán aratott sikert. Ugyancsak tapssal fogadhatták a többi énekes szereplőt, akik a Kovács— Peterdi duó zenéjére adták elő programjukat. A jó hangulatú, a KPVDSZ megyei művelődési bizottsága által szervezett kereskedők bálja hajnalban ért véget. A következő napokban, hetekben bizonyára hasonlóan jó hangulatban következnek majd a szakszervezeti alapszervezetek által tervezett programok. Az egyes településeken hirdetményekkel hívják fel az érdeklődők figyelmét a nagyközönség számára is programot jelentő találkozókra, kiállításokra, más jellegű rendezvényekre. Kedden, október 8-án délelőtt 9 órakor pedig ünnepélyes keretek között nyitják meg az ágazati szak- szervezet 1985/86. évi politikai képzését az SZMT békéscsabai székházában. (ni) Magyarország szépe Az egyéves versenysorozatra kétezren jelentkeztek, s közülük hatszáz hölgy került a szakértő zsűri elé. Az elő- és középdöntők után szombaton a huszonöt legszebbnek talált versenyző közül választották ki a Budapest Kongresszusi Központban Magyarország szépét. A legszebb magyar lány 1985- ben Molnár Csilla Andrea, 16 éves fonyódi gimnazista lett. A résztvevők döntő többsége nem tartozott a gyakorlott ma- nekenek vagy a fotómodellek közé, hanem olyan „amatőrök” voltak, akiknek a versenysorozat alatt kellett elsajátítani a színpadi mozgás jó néhány elemét. Ungar Tamás „Keressük a legjobb gépkocsivezetőt” címmel vetélkedőt rendezett a békéscsabai városi KISZ-bizottság a Körös Volán Vállalattal és az Autóközlekedési Tanintézettel együtt. Az elméleti vizsga után legjobbnak bizonyultak vettek részt a gyakorlati próbákon, ahol pálya verseny zésből, forgalmi vezetésből, üzemanyag-takarékosságból és hibaelhárításból vizsgáztak a versenyzők. Az abszolút első helyet Frankó Sándor szerezte meg, ő lett az első a hivatásos kategóriában is. Az úrvezetői kategóriában (B-kategória) Bacsa András, lapunk munkatársa lett a győztes. A KBT különdí ját Frankó Sándor kapta A vértanúkra emlékeztek Aradon A magyar nagykövetség, a magyar főkonzulátus és Békés megye küldöttsége (Folytatás az 1. oldalról) Bizottságának titkára, Becsei József, a Békés Megyei Tanács elnökhelyettes, Szel- jak György, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára és Tóth Károly, a KISZ Békés Megyei Bizottságának titkára hozta. Arad megye és a város nevében Ignat Vasile, a megyei néptanács vb- titkára és Burdán Georghe, a városi néptanács alelnöke hozott koszorút az emlékműhöz. Miután a küldöttségek elhelyezték koszorúikat, újabb és újabb virágcsokrok pihentek meg a jelképes sírhanton. Az ünneplők közül néhány fiatalt megszólítottunk. Vámosi László és öt barátja Győrből, illetve Budapestről érkezett vonattal. Éppen két gyimesi fiatalemberrel beszélgettek. — Először vagyunk itt október 6-án Aradon — mondták. — Azért jöttünk, hogy tiszteleghessünk a 13 vértanú és jelképesen mindazok előtt, akik a népek szabadságáért, a társadalmi haladásért legdrágább kincsüket, életüket áldozták. Nagy Rózsa harminc társával Gyuláról jött, a városi KISZ-bizottság szervezésében. Mindössze ennyit mondott: — Úgy éreztem, el kell jöjjek. Felemelő, kegyeletteljes ünnepség volt. Lovász Sándor Gyertyákat gyújtottak a vértanúk emlékére Először Békés megyében Ha kikiáltó lett volna, bizonyára nem hagyná ki ezt a ziccert: óóóóriási szenzá- cióóóóó! Békkkés megyében a legelőször! S valóban: az orosházi Petőfi Sándor Művelődési Központ és a helyi Új Élet Termelőszövetkezet rendezésében szombaton tartottak első ízben keresztrejtvényfejtő egyéni versenyt megyénkben. A családtagokkal, érdeklődőkkel együtt közel kétszázan jöttek el az ország legtávolabbi városaiból, községeiből is. Újra találkozni és megint összemérni a tudást, de nem utolsósorban: megismerni a sokak számára eddig csak térkép- névként ismert viharsarki várost. * * * Tizenkettő múlt néhány perccel, amikor Benéné Szerető Hajnalka, a művelődési központ igazgatóhelyettese köszöntötte a résztvevőket. Húszán a mesterfokú versenyre, hatvanhatan pedig a haladó fokúra benevezett rejtvényfejtőt. Tinédzsert és ősz hajú nyugdíjast, klubtagot és „magánzót”. Aztán Tiszai László, a hazai rejtvényfejtés gesztorának, a Füles című közkedvelt hetilapnak a főszerkesztője nyitotta meg a versenyt. A „kezdőket” (ők a haladó fokúak) egy hagyományos, a Nobel-békedíjasokról szóló, egy úgynevezett félig megkevertük típusú (a vízszintes meghatározások szám szerint adottak, a függőlegesek azonban számjelzés nélkül, összeke- verten szerepelnek) és a legnehezebb műfajúnak tartott mindent a helyére! elnevezésű (szabálytalan négyzethálóba kellett öt-öt betűs szavakat elhelyezni) tette próbára. A mesterfokú „profiknak” két úgynevezett olasz típusú rejtvényábrát kellett kitölteniük. A főszerkesztő egy vendéget is hozott magával. Will Shortz, az egyesült államokbeli New Yorkban 600 ezer példányszámban megjelenő Games (Játék-ra fordítható) rejtvénymagazin fiatal főszerkesztő-helyettese. Magyarországra elsősorban azért látogatott, hogy megismerkedhessen a külföldi szakemberek szerint világ- színvonalú magyar rejtvénykultúrával. A Games már megjelent új számában magyar, a Füles e havi utolsó számában pedig amerikai rejtvényt közölnek, amelyek díjait a másik szerkesztőség adja. * * * Nagyon nehéz, és talán lehetetlen is megfogalmazni és így az olvasóknak átadni azt a hangulatot, amelynek foglalatában lezajlott ez a — minden rejtvényfejtő szerint — legdemokratikusabb verseny. Mi tagadás, beváltak a jóslatok, jószerével az a bizonyos papírforma érvényesült. A mesterek közül négyen, a haladók közül pedig tizenhármán nem adták be (nem merték?, nem akarták?) a megfejtést tartalmazó borítékot. A felsőbb osztályban Mérő László („Négyfejű Sárkány” klub, Budapest) lett az első, de a második helyet kiérdemlő dr. Pátkai László, az orosházi klub vezetője is hibátlan megfejtést nyújtott be. Hasonlóan a harmadik helyre (hosszabb megfejtési idővel) szorult ugyancsak fővárosi Pálfalvi Zoltán. A haladóknál az első Olcs- váry László (MEDOSZ-klub, Bp.), a második Mezey László (Debrecen) hibátlan fejtéssel, a harmadik pedig az orosházi Hanyecz Ernő lett 1 hibaponttal. Az orosházi vendéglátóklub másik tagja, Hanyecz Péter negyedik helyen végzett. Tóth Sándor — akinek rejtvényeit lapunkban is gyakran közöljük — is előkelő helyezést ért el. Az okleveleket és a helyi termelőszövetkezet által felajánlott díjakat Tiszai László adta át. (nemesi)
