Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-07 / 235. szám

1985. október 7„ hétfő Vonalban voltunk Az egészségügyi, szociális ellátás napjainkban is minden­kit érintő kérdés. Telefonálóink lényeges dolgok felöl érdek­lődtek, de a sokágazatú terület elég szűk köréből. Elsősorban az egészségügyi dolgozók bérezése, a településfejlesztési hoz­zájárulás hogyanja, mikéntje volt a „slágertéma”. Sok olvasónk kérdésére most válaszolunk, lesznek olyan felvetések azonban, amelyekre később bővebben, riport vagy interjú formájában visszatérünk. —LAPSZÉL--------­L evegő Borzalmas dolog, ha a be­szélgetőpartner az embert levegőnek nézi. Pedig gya­korta előfordul. Persze, te­gyük szívünkre a kezünket, fordítva még nem volt? Bi­zony, ritka „alkalmatosság” az, aki egyik, vagy másik állapotot át ne élte volna. Vegyük például a léggömb­árust. Hogy kit, vagy mit néz levegőnek, azt az olva­sóra bízom. Ugyanis nem­régiben hosszas unszolás után beadtam a derekam, mondván, valóban szép szí­nesek azok a lufik, amelyek egy méretes madzagon ágaskodtak az ég felé, csá­bítgatva a gyerekeket. No, és melyik az a szülő, aki sokáig bírná az ostromál­lapotot. Elő a bukszával, válassz kisleányom (fi­am) . .., mennyibe is ke­rül.. .? Egy tüzér (tízes)? Tíaí Egy csipetnyi levegő­ért? Pardon. Egy nüansz- nyi gázért? Vagy másik ■ példa. Ides­tova három éve örülhetünk annak, hogy márkásabb — vagy nevezzük jobb minő­ségűnek — fogkrémet is vásárolhatunk, ha kapunk. Például Kolynost is. Hazai töltésben, potom ... (a pontok helye beírandó, a minap itt a szerkesztőség közelében még 14,20 volt) forintért. A fogkrém nem sok ezért, a pénz . .., talán. Kinek, hogy... De ugye van választék, a legtöbb il­latszerbolt olykor tucatnyi félét is kínál. Az ugyancsak kétéves tapasztalatom — s még mindig a Kolynosnál maradva —, hogy fogsuvic- kolás alkalmával előkészít­ve a kefét, lecsavarva a tu­bus kupakját, majd ké­nyelmes mozdulattal meg­nyomva az oldalát — hm ... levegőt pumpál ki magából. Mondjuk, egy tu­bus elfogyasztása során két­szer. Persze, fogkrém he­lyett. (Háromlevegős tu­bussal még nem találkoz­tam, de ez magánügy. Eset­leg mások már igen.) Ez esetben én nézem a levegőt — mostanában már nem is annyira megütközve — mások meg engem levegő­nek. Legalábbis ... (lásd mint fent) forintért. És még mindig a vásá­rolt levegőnél maradva. Egyszer egy édességbolt ve­zetője hosszasan elmagya­rázta (hadd ne áruljam el, hol és mikor), hogyan le­het meglovasítani a kávét, legyen az Omnia, neszkávé, bármilyen. A recept: végy le a gondoláról egy friss csomagolásút. Enyhén ned­vesítsd meg a tetején levő ragasztást, majd nyomd hozzá a központi fűtés ra­diátor jához (kályha, kon­vektor stb. is jó)! Előbb- utóbb leválik róla a ragasz­tás. Ekkor kinyitod, és tet­szés szerinti mennyiséget kikanalazol belőle. A papír garantáltan újra visszara­gad, s a pakk sértetlennek tűnik. Csak hát a helyére levegő kerül. S az kié? A miénk. Vásárlóké. Ebből főzz kávét! Botyánszki Jánosné rok­kantnyugdíjas úgy érzi, hely­reállt az egészségi állapota, újra munkát vállalna, mit tegyen ? A megyei társadalombiz­tosítási igazgatóság nyugdíj­ügyekkel foglalkozó szakem­bere a következőket mondta: a rokkantsági nyugdíj mel­lett is vállalhat munkát a dolgozó. Ha keresete 4 hó­napon át több volt, mint rokkantsági nyugdíjának 80 százaléka, azt be kell jelen­tenie a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak, ekkor leál­lítják a nyugdíj folyósítását, és keresetét kapja a dolgozó. Munkaviszonyát természete­sen továbbra is fenntarthat­ja. A 4 hónapi „próbaidő” arra is jó, hogy ezalatt be­bizonyosodik, valóban teljes értékű munkát tud-e végez­ni a dolgozó, vagy egészségi állapota ezt nem engedi meg. Olvasónk s a hasonló gon­dokon töprengők személye­sen, vagy levélben érdeklőd­hetnek a megyei társadalom- biztosítási igazgatóságnál (Békéscsaba, Luther u. 3. sz.. Filipinyi Sándoménál). Telekgerendás idős embe­reinek támogatásáról érdek­lődött egyik olvasónk. Nagy János, a telekgeren- dási tanács vb-titkára arról tájékoztatott, hogy a többi tanácshoz hasonlóan, ők is elvégezték az időskorúak kö­rében a felmérést, ki szorul anyagi, vagy egyéb segítség­re. Szerencsére, ilyenek nem sokan vannak a településen. Tavaly hatan kaptak rendsze­res szopiális segélyt, és 34- en rendkívülit. Figyelnek a társadalmi aktívák jelzéseire, ha segítségre szoruló embert találnak. A tanács ez év szeptemberétől lehetőséget kapott házi szociális gondo­zónő fél műszakos foglalkoz­tatására, akinek feladata lesz majd például, az ételhordás, a bevásárlás, gyógyszerfel- íratás az idős emberek szá­mára. Ezért a jövedelmi vi­szonyoknak megfelelően kell fizetni, a szociális helyzettől függően ingyenes szolgálta­tás is lehet. Lényegesen nagyobb igény a községben a nyugdíjasok klubjának megalakítása, s ehhez nehéz megfelelő helyet találni. A békéscsabai Lencsési úti lakótelep 18-as körzetéhez tartozók az orvos távozásba óta amiatt nyugtalankodnak, hogy állandóan változik kör­zeti orvosuk. A városi ta­nács egészségügyi osztályá­nak vezetője, dr. Juhász Ist­ván elmondotta, hogy a jövő év tavaszán oldódik meg a probléma. A területre állan­dó jelleggel kinevezett or­vosnő ugyanis jelenleg még gyermekgondozási szabadsá­gát tölti. A főorvos tájékoztatása szerint a VII. ötéves terv anyagi lehetőségeinek meg­felelően a megyeszékhelyen is kialakítanak majd öregek hetes napközi otthonát. Lőrinczi Györgyné nyugdí­jas arra kíváncsi, hogy a nyugdíjasok utazási kedvez­ményét nem válthatná-e fel meghatározott mennyiségű benzinjegyjuttatás, vagy üzemanyag-kedvezmény a gépkocsival közlekedők szá­mára? A februári nyugdíjszelvé­nyekhez csatolt nyolc utazás­ra jogosító szelvény autó­buszra és vonatra egyaránt érvényes, másra át nem ru­házható. Ez a szociális ked­vezmény is hatalmas összege­ket emészt fel az egészség- ügyi ágazat költségvetéséből. Jelenlegi gazdasági helyze­tünkben nem is gondolhatunk ilyen fajtájú benzinkedvez­mény biztosítására. Több telefonálónk érdek­lődött a Hycomat személy- gépkocsi kiutalási feltételei­ről. A megyei tanács egészség- ügyi osztályának munkatár­sa. Niedzielsky Géza tájékoz­tatott erről. A mozgásában korlátozott, vagy ilyen be­tegségben szenvedő ember levélben fordulhat kérésével az Országos Orvosszakértői Bizottság első fokú bizottsá­gához (Békéscsaba, Luther u. 3. sz.). A bizottság felülvizs­gálatra hívja az igénylőt, ahol betegségi fokának meg­felelően, az egészségügyi elő­írások alapján feltétlenül rá­szoruló, vagy rászoruló kate­góriába sorolja. A vizsgálat alapján elutasíthatják a ké­relmet, vagy megállapíthat­ják, hogy olyan egészségká­rosodása van, amely kizárja a jogosítványszerzés lehető­ségét. Ebben az esetben a közvetlen hozzátartozó vál­lalhatja a gépkocsi vezetését. Az orvosszakértői vélemény­nyel a megyei tanács egész­ségügyi osztályához fordul­jon a kérelmező, ahol nyil­vántartásba veszik kérését. Aki már kapott Hycomat sze­mélygépkocsit, 8 éven belül nem igényelhet újabbat. Az Egészségügyi Minisztérium határozza meg a gépkocsik számát, amelyet megyénk is kap. A kiutalásról megyei tár­sadalmi bizottság dönt, amelyben helyet foglal a me­gyei pártbizottság képviselő­je, a megyei főorvos, a bé­késcsabai és a megyei moz­gássérültek szövetségének munkatársa, valamint orvo­sok és jogászok. Itt a kérel­mek értékelése, elbírálása és „Minden szép dalt szeretek” Persze, hasonló a hely­zet, ha egyik-másik büfébe, presszóba tér be az ember. Mindenki tudja, hol főzik az igazán jó kávét, melyik az, amelyikben nincs leve­gő a nafta helyett. Vagy melyik az a vendéglő, ahol az előírt, mondjuk 7,5 dkg (lehet több, kevesebb az elő­írt) hús helyett, mennyi a levegő-marhafelsál, vagy a levegő-pecsenye arány? Summa-summcMum, a le­vegőből nem élünk meg, noha levegőre szükségünk van. De ugye az sem mind­egy, hogy a labdában van levegő, vagy a labda van a levegőben. Jávor Péter Bizonyára sokan emlékez­nek még Kótai Zoltánra, a Csanádapácai Széchenyi Tsz fiatal agronómusára, aki pár éve harmadik helyezést ért el a „Nyílik a rózsa” című országos népdaléneklési ver­senyen. Vajon mi történt ve­le azóta? Hogyan befolyásol­ta életét a hirtelen jött nép­szerűség ? Már messziről ráismerek a tsz-központ udvarán álldo- gáli^magas, göndör hajú fia­talemberre, hisz vonásait megfigyelhettem a televízió­ban. Bár nem olyan elegáns és olyan jólfésült, mint ak­kor, most is derült a tekin­tete, s mély zengésű hangja sem idegen. Először arról be­szélgetünk, hogyan került épp ebbe a községbe. — Vásárhelyi születésű va­gyok. Miután állattenyésztő üzemmérnöki diplomát sze­reztem, Maroslellén kezdtem dolgozni, aztán családi okok miatt eljöttem onnan. Vélet­lenül találtam rá Csanád- apácára, de mondhatom, sze­rencsém volt. Négy éve va­gyok itt: megszerettem a fa­lut, az embereket, s úgy ér­zem, ők is engem. — Most mégis itthagyja a községet ... — Ennek az éneklés a fő oka. Három éve vagyok a szegedi zeneiskola ének sza­kos hallgatója, ezért hetente több alkalommal Szegedre kell utaznom. rangsorolása nem az igénylés beadásának időpontjától, ha­nem a rászorultságtól, a re- habilitálhatóságtól függ. Jelenleg 580-náI több ké­relmet tartanak számon a megyei egészségügyi osztá­lyon. A Hycomat személy- gépkocsi mozgássérültek helyváltoztatásának segít­ségére kialakított gépkocsi, ezért más típusú betegek számára nem utalható ki. Az OTP megyei igazgatósága felvilágosítása szerint az igénylők sokkal hamarabb kaphatják meg, például, a Wartburg személygépkocsit (1986-ban), a Trabant külön­böző fajtáit (1986—87-ben), mint a Hycomatot. Termé­szetesen, ezeknek a gépko­csiknak az ára nem kedvez­ményes. Cinkóczki Márton Mezőbe- rényből a település jól szer­vezett egészségügyi hálózatá­ból hiányolja a röntgen­szakrendelést. Baukó Márton mezőberényi vb-titkár felvi­lágosítása szerint távlati ter­vükben szerepel ez a szak- rendelés, de a tárgyi és sze­mélyi feltételek biztosításá­hoz nagyon sok pénz szüksé­ges. Gyurkó Jánosné családi- pótlék-témában keresett meg bennünket. A kétgyermekes családoknak 1420 forint csa­ládi pótlék jár, a gyermekü­ket egyedül nevelő kétgyer­mekeseknek pedig 1680 fo­rint a gyermek tanulmányi idejének befejezéséig, legfel­jebb 19 éves koráig. Katonai szolgálatot teljesítő fiatalért nem kaphat családi pótlékot. Több egészségügyi szakdol­gozó, köztük gyulai is, emel­te fel a telefont, bérkérdé­sekről érdeklődve. Dr. Tóth Károlyné, a gyu­lai megyei kórház-rendelő­intézet szb-titkára elmondot­ta, hogy a szabályzatban rög­zítettek alapján az intéz­ményben nyílt bérgazdálko­dás folyik. A szakszervezet folyamatosan figyelemmel kíséri, évente vizsgálja a kór­ház létszám- és bérgazdál­kodását, az év közi tartós bér- maradvány alakulását, a bel­ső helyettesítési díjak kifize­tését, a túlóra alakulását. Az alapbérek kialakításánál fon­tos feladatnak tekintették a szakdolgozók és fizikai állo­mányúak bérének emelését. A körültekintő bérgazdálko­dás, a megyei tanács egész­ségügyi osztálya által a szak­mai programokhoz nyújtott béralap, az 1985. évi 6 száza­lékos bérfejlesztés, a lehető­ség az ügyeleti díjak emelé­sére, a műszakpótlék beve­zetése jelentős előrelépés volt. A bérekkel azonban termé­szetesen a gyulai kórház gaz­dasági, társadalmi vezetői sem elégedettek. Mint aho­gyan a kérdést állandóan na­pirenden tartja az Egészség­— Hogyan kezdett énekel­ni? — Igazi amatőrként kerül­tem — szinte véletlenül — a Nyílik a rózsába. Magam sem hittem, hogy ilyen ered­ményt fogok elérni. Azóta rendszeresen fellépek. Hív­nak művelődési házakba, szociális otthonokba is. Szer­ződésem van a gyulai SZOT- szállóval. Szeretek ott éne­kelni, mert remek a kísérő- zenekar. Bizony, ez nem mondható el minden helyen. — Milyennek képzeli a jö­vőt? — Ragaszkodom a szak­mámhoz, bár mostanában na­gyon leköt a zenetanulás, a sok fellépés. Vásárhelyen az ügyi Dolgozók Szakszerveze­tének Központi Vezetősége is. A Békés megyei egészség- ügyi dolgozók bére az orszá­gos átlagnál alacsonyabb, ez tény. Az oka, hogy a lemara­dást saját erőből a megyei ágazati vezetés nem tudja megoldani. Az új egészség- ügyi intézményeknél maga­sabb bértételeket állapítanak meg, míg megyénk régi egészségügyi intézményeiben, ha emelik is a béreket, a kü­lönbség nem szűnik meg. A településfejlesztési hoz­zájárulásról jó néhány bé­késcsabai telefonáló érdeklő­dött, illetve mondta el vé­leményét. Az elhangzott kér­dések, felvetések megvála­szolására Blahut Lajost, a Békéscsabai Városi Tanács elnökhelyettesét kértük. Nagy Éva, a 27-750-es te­lefonról: — Egyedül élek ta­nácsi bérlakásban. Havi jö­vedelmem alig haladja meg a 2 ezer 500 forintot, a ter­vezet szerint nekem is fi­zetnem kell a településfej­lesztési hozzájárulást. (Már­mint abban az esetben, ha a békéscsabai lakosság többsé­ge igenli a bevezetését.) Nem tartom igazságosnak, hogy az ilyen kisjövedelmű- eknek is fizetni kelljen. Válasz: „Tanácstagjaink és társadalmi aktíváink tapasz­talatai is megerősítik, hogy az alacsony jövedelműeknek elég nagy terhet jelentene az ezer forintos településfejlesz­tési hozzájárulás. Mások is sokallják az összeget és ér­deklődnek a mentesítés le­hetőségei felől. A legutóbbi, október 2-án megtartott ta­nácsülésen ezért a testület úgy határozott, hogy a tele­pülésfejlesztési hozzájárulás bevezetése esetén az egy főre eső 2500—3000 forintos jö­vedelmi sávban indokolt a településfejlesztési hozzájá­rulás 50 százalékát elenged­ni. Az ezer forint a tájékoz­tatón feltüntetett célkitűzé­sek fedezetét biztosítaná. Amennyiben a lakosság úgy dönt, hogy ennél kevesebb legyen a településfejlesztési hozzájárulás, abban az eset­ben a megvalósítandó célo­kat is módosítani kell.” Égy nyugdíjas a Penza la­kótelepről:— A kis nyugdíjas emberek igazságtalannak tartják, hogy nekik is fizet­ni kell a településfejlesztési hozzájárulást. Véleményem szerint az lenne az igazsá­gos, ha csak azokra a nyug­díjasokra terjesztenék ki a fizetési kötelezettséget, akik­nek nyugdíja lényegesen meghaladja az átlagot. Egyébként nem teljesen ért­jük a tájékoztatót, egyes ré­szei olyan bürokratikusak, mint az átlagember számára felfoghatatlan jogszabályok nyelvezete. Nem lehetett vol­na egyszerűbben fogalmazni? Válasz: „Az előbb említett 50 százalékos kedvezményt elsősorban a nyugdíjasok mi­att gondoljuk bevezetni. Hi­szen senki sem szeretné az egyébként is alacsony havi jövedelmű nyugdíjasokat méltánytalanul nehéz hely­zetbe hozni. A tájékoztató megfogalmazása azért sike­rült kevésbé jónak, mert állatforgalmi vállalatnál ta­láltam állást, tehát nem adom fel eredeti képzettsé­gem. Persze, vannak vágyál­maim. Komoly zenét szeret­nék énekelni, de tudom, hogy igyekeztünk minél tömöreb­ben összefoglalni a telepü­lésfejlesztési hozzájáruláshoz kapcsolódó tudnivalókat. Azok az aktívák, akik sze­mélyesen is felkeresik a la­kosságot, megfelelően felké­szültek és ezért tájékoztatni tudják az embereket a felme­rülő kérdésekről. A jövőben törekednünk kell arra, hogy minél közérthetőbben fogal­mazunk.” ' • Egy telefonáló a Lencsési lakótelepről: — Hogyan fo­gadta Békéscsaba lakossága a tájékoztatóban feltüntetett célkitűzéseket? Válasz: „Eddigi informá­cióink szerint a megkérde­zettek többsége helyesli, hogy a teljes össizeg felét az idősebbekről való gondosko­dás céljaira fordítsuk. A má­sik két célkitűzést helyi igé­nyekkel egészítették ki, volt, ahol a járda, vagy az útépí­tést tartották fontosabbnak, másutt szolgáltatóhely létesí­tésére voksoltak. A kérdő­íveket a helyi tanácstagi cso­portok fogják értékelni, és a lakosság többségének vé­leménye alapján határoznak a pénz felhasználásáról.” Egy Penza lakótelepi te­lefonáló: — Mit csinált a tanács az eddig befizetett la­kossági és egyéb pénzekkel — a szocialista brigádok, üzemek, dolgozó kollektívák szocialista műszakbérével —, amelyet különböző célokra kértek tőlünk? Válasz: „A lakosság által befizetett összeget elkülöní­tett számlákon kezeltük. Az elmúlt években három jelen­tősebb ilyen akció volt: a '* sz. általános iskolára, a sportcsarnokra és a rokkan­tak éve alkalmából. Ezen kívül folyamatos támogatást kapnak különböző oktatási- és gyermekintézmények, amit ugyancsak elkülönítve kezel­nek. A tanács tervosztálya év végén összegzi ezeket. A városok közötti társadalmi mun ka verseny be ezek a pén­zek is beleszámítanak. Indo­koltnak tartom, hogy a VI. ötéves tervről szóló beszá­molók az eddiginél nagyobb teret szenteljenek az ilyen jellegű pénzeszközök felhasz­nálásának. Szeretnénk elérni, hogy a jövőben a lakosság szélesebb köre tudja, hogy mi valósult meg az általa befizetett pénzből." Az egyik telefonáló a Pen­za lakótelepi KRESZ-park- ról kérdezett. Elmondta, hogy tapasztalata szerint mindenre használják, csak eredeti rendeltetésére nem. A környéken a fiatalok mo­torversenyeket rendeznek, randalíroznak. Az idősebbek­nek arra sincs lehetőségük, hogy megpihenjenek a park­ban, hiszen szinte kibírha­tatlan a lárma. Mit lehetne a rend helyreállítása érde­kében lenni? Válasz: „A kérdés alapo­sabb kivizsgálást igényel. A kérdezőt és a környékbelie­ket a közeljövőben tájékoz­tatjuk a felvetett probléma megoldásáról.” Bede Zsóka—Lovász Sándor ehhez még rengeteget kell tanulnom. Néha soknak ér­zem a harminc évemet ah­hoz, hogy erre a pályára lép­jek. A példaképem Székely Mihály. — Van-e kedvenc nótája? — Nincs. Minden szép dalt szeretek; egy részüket még édesanyámtól tanultam. A főiskolán is divat volt a ma- gyarnótázás, később pedig a seregben én lettem a „beének- lő”. El is neveztek zeneta­nárnak. Sokan csodálkoznak, hogy fiatal létemre kedve­lem a magyar nótát. Pedig ta­lán legközvetlenebbül fejezi ki az emberi érzéseket. Min­den helyzetre, minden han­gulatra találni dalt. Most például elénekelhetem: „Itt­hagyom a falutokat...” —gubucz— Fotó: Szőke Margit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents