Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-05 / 234. szám
1985. október 5., szombat o Képek a BNV-ről Szállodai bútorokat mutatott be a vásáron a Békéscsabai Asztalosipari Szövetkezet. A bútorokat holland megrendelésre készítik a szövetkezetben Sokan tekintették meg a Gyulai Kötőipari Vállalat termékeit A japán autógyártás egyik büszkesége, a Daihatsu fogyasztása száz kilométeren 90 kilométeres sebességnél nem éri el az 5 litert Fotós Fazekas László Mit mond a szakember a szabályozókról ? Váncsa Jenő mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter a közelmúltban a Parlamentben tartott sajtó- tájékoztatóján többek között a jövő év közgazdasági szabályozórendszer mező- gazdasági vonatkozásairól tartott előadást, ahol szó volt arról is, hogy „a köz- gazdasági szabályozókban olyan változásokat vezetnek be, amelyek lehetővé teszik az évek során néhány ágazatban kialakult feszültségek feloldását, és emellett a mezőgazdasági üzemek jövedelmének fokozását.” — Hogyan értékelik a termelésben közvetlenül érintettek a nemrégiben bejelentett új közgazdasági szabályozók várható hatásait? — kérdeztük Kovács Jánostól, a Csorvási Lenin Tsz elnökétől. — Az elmúlt két-három évhez viszonyítva ennek a .szabályozómódosulásnak ösz- szességében kedvező hatása lesz a magyar mezőgazdaság fejlődésére, de — hozzá kell tennem — a meglévő feszültségeket nem szünteti meg. Indoklásul hadd mondjak néhány példát. Először is: a gazdaságok eredményeit csökkenti azoknak az anyagoknak, energia- hordozóknak az áremelkedése, amelyeknek tömeges, nagy tételben való használata minden mezőgazdasági üzem számára létfontosságú. Gondolok itt többek között a vegyszerek, műtrágyák, gépek, alkatrészek, a gáz, a villanyáram árának emelkedésére. Az előbb felsoroltak a termelés ráfordításának 50—60 százalékát adják. Vannak kevésbé „gazdag” tsz-ek, ahol eddig sem tudták még hitelben sem megvásárolni a szükséges műtrágyamennyiséget. S ha műtrágya nincs, termelni sem lehet megfelelő intenzitással. Vagy itt vannak a már most is nagyon drágán kapható alkatrészek. Ezek ára 7,3 százalékkal emelkedik. Állítom, hogy országosan a gazdaságok több pénzt köl- tenk alkatrészek vásárlására, mint új berendezésekre, gépekre Azoknak az ipari termékeknek a termelői árai, melyeket a mezőgazdaság is felhasznál, négy százalékkal nőnek, "ugyanakkor a mező- gazdaság által kibocsátott áruk állami támogatása, ára 1.9 százalékkal emelkedik . . . A másik oldal: egy liter tej „előállításának" ártámogatása 90 fillérrel növekszik. Ez az intézkedés már elkerülhetetlen volt, hisz a szarvasmarha-állomány évről évre csökken. Természetesen örömmel fogadtuk az állami támogatás mértékének emelkedését, de véleményem szerint ennek eredménye az lesz, hogy ahol eddig felhagytak már a tejtermeléssí 1, ott nem kezdik újra, ahol még megvan az ágazat, ott növelni nem fogják az állatállományt. Tehát ez a 90 fillér enyhít ugyan az ágazat feszültségein, de ahhoz, hogy komoly nyereséget is biztosítson a termelőknek, kevés. Más. A kukoricatermelés fokozására hektáronként 800 forint visszatérítést kapnak az üzemek a bevetett terület után. Célszerűbb lett volna a kukorica árát emelni, ugyanis a gazdaságok, tapasztalatom szerint, bizalmatlanok az állami támogatásokkal szemben, mert ezek egyszerű, hirtelen döntéssel visszavonhatok, eltörölhetők. Végül: ha tárgyilagosak vagyunk, látnunk kell, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben az államnak sincs miből többet adnia a mezőgazdaságnak. Jó az új szabályozórendszerben, hogy az nem visz el milliókat a gazdaságoktól, viszont abban hiszek, hogy sokat hozna a gazdálkodók asztalára. De ha ezek a szabályozók várható hatását egészében figyeljük és értékeljük, már eredményt érhetünk el segítségükkel. H, E. Újra nyílik az ibolya fl szarvasi kertbarátok harmadik helyezése Mosolygós jonatánok Szőlő, alma, körte, aszalt gyümölcs, befőttek, szörpök hirdették az OMÉK idején a pavilonban, hogy a szarvasi kertbarátok eredményesen dolgoznak. — Vittem egy ágat a jo- natánalmafáról, amiről mindenki azt hitte, hogy odaragasztottam a pirosló gyümölcsöket. Nézzék csak — invitál a kert végébe Ku- gyela Pali bácsi ■—, ennél egy kicsit dúsabb volt — mutatja a rézgáliccal permetezett, karóval alátámasztott almafaágat. —• Az almafát is védi a betegségektől a rézgálic? Mi úgy ismertük, hogy ez a szer a szőlő hatékony óvó- szere . . . — Néha elővesszük a kertbarátkörben a régi módszereket, s bebizonyosodott, a rézgálic megvédi az almát is. — És ilyesmiről beszélgetnek a körben ? — Általában az időszaknak megfelelő munkák a foglalkozások témái. Havonta kétszer találkozunk, előadást hallgatunk, megbeszéljük a tennivalókat, s olykor filmvetítésen nézzük meg, mit hogyan kell csinálni. — Kialakultak már a módszereink — gondolkodik el Pali bácsi. — Még 1959- ben szerveztük a szarvasi kertbarátklubot, akkor 30 taggal. Aztán egyre gyarapodtunk. Most 105 tagunk van, és sokan sokfélét termelünk. Van is aztán ezzel százféle gond ... A családi fogyasztás fölötti zöldségetgyümölcsöt előbb az Áfész- nek adtuk le, de nem egyeztünk velük. Magunk'kerestünk megoldást. Azóta kivisszük a piacra, vagy felkínáljuk a portékát a zöld- ségboltoknak^ ABC-áruhá- zaknak. Szőlőt most nem adnak el a piacon, kevés lesz, de ibolyából újra lehet az idén csokrot kötni — s Pali óácsi meséli, mit figyelt meg sok év alatt: — Ha újra nyílik az ibolya, hosszú ősz lesz, s akkor még a füge is beérik . . . Harmadszor az idén... s zártkertjében megmutatja a méregzöld levelű, a meleg égtájon honos gyümölcsbokrot. — Még tíz kilónyi gyümölcs van rajta, húszat már leszedtem. — Honnan került ide, és hogyan marad meg? — A kertünkben volt a háznál, ott kicsinek találtam a helyet, kihoztam ide. Most, még a deres hajnalok érkez- te előtt betakarom hullámpapírral, kis levegőt hagyok neki, lefedem kukoricaszárral, és végül félig leföldelem, hogy ne fagyjon meg, s akkor -jövőre meghálálja a növény, terem újabb húsz kiló fügét — nézegeti elismeréssel a fát. Ezután újra a klubról beszél. — A hétből több teljes napot kint töltök. Aztán intézem a klub ügyes-bajos dolgait, mert tíz éve magamra vállaltam a klub vezetését. Az a- legjobb érzés, hogy egyre többen vagyunk, meg programunk is van elég, jó a közösség. Most kaptunk meghívást az orosházi kertbarátklubba, a 25 éves jubileumot ünnepeljük. El is megyünk, hiszen tavaly ők is itt voltak a mi negyedszázados ünnepünkön. Az OMÉK harmadik helyezése is azért ért bennünket meglepetésként, mert mi nem tettünk mást, csak amit csinálunk, azt jól igyekszünk elvégezni. Ügy érezzük, nem hiába hallgatunk meg annyi szakembert a régi növényvédő módszerekről, meg adjuk át egymásnak a megfigyeléseket. S biztos erre — módszereinkre — kíváncsiak a romániai Nagylakon is, ahová éppen a napokban hívtak meg. Számadó Julianna Pali bácsi a még zöld fügét mutatja Foló: Fazekas László Paprikások a paprikáról Szakmai napot tartottak tegnap a fűszerpaprikáról a növény szőkébb hazájában, Kalocsán. A tapasztalatcserén a termelők, az ipar, a kereskedelem és a kutatók a paprikatermelés* helyzetét vitatták meg, amit indokolttá tesz a pirospaprika-hiány. A megoldást a termőterület bővítésében, az új fajták termesztésbevonásában és a fel- vásárlási árak emelésében látják a résztvevők. Kalocsa környékén, ahol a helyi agráripari egyesülés irányítja a fűszernövény-termesztést, jövőre az ideinél ezer hektárral nagyobb területen, ösz- szességében 4500 hektáron foglalkoznak paprikatermesztéssel. Ezzel lehetővé válik, hogy a mostanra kiürült raktárak feltöltődjenek és folyamatosan ki tudják elégíteni a hazai és az exportmegrendeléseket. A Faj- szi Kék Duna, a Dusnoki Munkás-Paraszt Termelőszövetkezetben ismét visszaállítják a nagyüzemi táblákat, és szorgalmazzák, hogy a háztáji gazdaságokban is paprikát termesszenek a most termő gyógynövények helyett. A jövedelmezőség növelésére termesztésbe vonják a legújabb fajtákat, amelyek a betegséggel szemben ellenállók, korai érésűek és így termelésük biztonságosabb. A termőterületeket úgy alakítják ki a közös gazdaságokban, hogy azok 80 százaléka öntözhető legyen a Duna mentén.
