Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-04 / 233. szám
o NÉPÚJSÁG 1985, október 4., péntek Hégy évtized a pult mögött Manapság úgy is keresik az emberek a boldogulás lehetőségét, hogy gyakran változtatnak munkahelyet. Kevesen mondhatják el magukról nyugdíjidejükhöz közeledve, hogy munkába állásuk óta hűségesek „kenyéradójukhoz”. Ezen kevesek közé tartozik Kaján Mihály, a csanádapácai Áfész-áruház vezetője. Bár vezető beosztásban van, ritkán ül apró irodájában. Most például két árurendelésről tárgyal a bolt műszaki részlegében. Kék köpenyében semmiben sem különbözik a többi eladótól. Mint mondja, mindig is kereskedőnek készült. — Épp a napokban találkoztam első főnökömmel — már nyugdíjas —, aki annak idején felvett az akkor még Hangyának nevezett boltba, Mi, segédek azt az ukászt kaptuk: mindig legyen valami a kezünkben. Még a látszatát is kerüljük a dologta- lanságnak! Az udvariasság munkánk meghatározó része volt. A köszönést nem lehetett elfelejteni, s ha nem tudtuk azonnal kiszolgálni a vevőt, elnézést kértünk. Két házzal odébb kezdte a segédeskedést. Nem volt az könnyű munka akkoriban. Ritkán fizettek pénzzel faluhelyen, inkább terményt, állatokat hoztak. A zsákci- pelés, a tyúkkopasztás is hozzátartozott a kereskedő munkájához. Közben tanult, családot alapított. Felesége ugyanebben a boltban dolgozik, mellette tanulta ki a szakmát. Ám gyerekei már nem lettek kereskedők. — Az egyik fia m szerette volna követni a példánkat. Én voltam, aki lebeszéltem, de aztán megbántam. Tudja,' van, amikor belefárad, belekeseredik az ember a munkába. Mert bizony nem vagyunk túlzottan megfizetve. S jönni-menni, talpon lenni egész nap ... A reumámat is itt szereztem, mert gyakran nem tudtuk eléggé felfűteni ezt a nagy épületet. Már van központi fűtésünk, s jövőre a gázban is reménykedhetünk. — Sohasem gondolt arra, hogy elmenjen innen? — Apácai vagyok, itt születtem, itt éltem mindig. A feleségem is idevalósi, környékbeli tanyáról került a faluba. Nem mondom, fiatalabb koromban felmerült bennem, hogy jó lenne városba költözni, de aztán maradtam. Megszoktuk ezt az életet. Házat építettünk, kertünk van, jószágokat tartunk. — Hogyan vélekedik a szakmabeli fiatalokról ? — Bár nálunk középkorú a kollektíva, ismerek fiatal eladókat, és nincs róluk rossz véleményem. Pár évtized alatt sokat változott a szakma. Ma már szakosodnak — főként a városi — kereskedők, s ez jó, hiszen remekül eligazodnak egy- egy szakterületen. Kicsit irigylem az ifjabb generációt, mert sokkal jobb körülmények között dolgozhatnak, mint mi annak idején. De ez így természetes! Kajári Mihály pár év múlva készül nyugdíjba. Munkája eddigi négy évtizedét jó néhány elismerés fémjelzi: minisztériumi kitüntetés, többszörös Kiváló Dolgozó cím. Ám mindennél fényesebb bizonyítéka szakmaszeretetének az, hogy negyven éve helytáll a pult mögött. Mindeddig nem bánta meg, hogy hűséges maradt munkahelyéhez, a vásárlókhoz. G. K. Fotó: szőke Margit Balatoni utószezon A gyönyörű ősz eleji időjárás az utóbbi évek legsikeresebb utószezonját teszi lehetővé a Balatonnál. Az élénk forgalomhoz természetesen hozzájárulnak az utó- szezoni, mintegy húsz százalékos kedvezményes árak is. Az Ibusz balatoni igazgatóságának tájékoztatása szerint jelenleg száz nagyobb — főként NSZK-beli, osztrák és szovjet vendégekből álló — qsoport tartózkodik a tóparton. Telt ház van a siófoki szállodasoron. A szeptember 1-e óta tartó utószezonban az Ibusz által bérelt szálláshelyeken tizenöt százalékkal több a vendég, mint tavaly ilyenkor. Az Ibusz balatoni igazgatósága a vendégek számára a főszezonihoz hasonló, változatos programról gondoskodik. A balatoni hajókirándulások mellett elviszik őket Hévízre, a szántódpusz- tai idegenforgalmi és kulturális központba, részt vehetnek a badacsonyi és a kőröshegyi szüreti mulatságokon, s megismerkedhetnek az ország mási vidékeivel, így a Duna-kanyarral és Kalocsával is. Téka Nagy öröm a kiskert! Családi ház, házikert után nagyon sokan vágyódnak. Kevesen tudják azonban, hogy a telekből, házból csak akkor lehet szerves egység, ha az éghajlathoz, talajhoz, környezethez illő, örömöt jelentő, hasznot ,hozó növények jól megszervezett együttest alkotnak. A könyvet a szerzők azoknak írták, akik kertjüket nem szolgálni, hanem élvezni szeretnék. Ahhoz azonban, hogy az olvasó kertjében örömét lelje, ismernie kell, hogy a növények életben tartása, termesztése milyen munkával, kiadásokkal jár, de egy kicsit értenie kell a biológiához, fiziológiához — tehát az élettanhoz —, és azzal is tisztában kell lennie, hogy a kerttől milyen pszichológiai, azaz lélektani hatásokat, esztétikai értékeket lehet várni. A könyvet a Mezőgazdasági Kiadó jelentette meg. Fesztiválra készülnek Október 5-én, illetve 6- án rendezik meg Nagykállón a XII. kállai kettős néptáncfesztivált, melyen azok a szövetkezeti együttesek vesznek részt, amelyek élen járnak az ország néptáncmozgalmában. összesen 13 hazai együttes lép színpadra a fesztivál ideje alatt, mellettük bemutatkozik 2 csehszlovák vendégegyüttes is. Az országos seregszemlén részt vesz a gyulai Körös, a gyomaendrődi Körösmenti és a szarvasi Tessedik néptánc- együttes. A résztvevők műsorát elismert szakemberekből álló zsűri kíséri figyelemmel. Tagjai: Pesovár Ernő néptánckutató, a Magyar Tudományos Akadémia osztály- vezetője, Maácz László, a Táncművészet című lap felelős szerkesztője, dr. Varga Gyula, néprajzkutató, a Debreceni Déry Múzeum munkatársa, valamint Olsvay Imre népzenekutató, az MTA munkatársa. Tegnap átadták a békéscsabai, vandháti vízműtelep területén felépült két 2 ezer 500 köbméteres víztározó medencét. Ezekben a medencékben a kitűnő minó'ségű, Medgyesbodzásról idevezetett ivóvizet tárolják és ez a vízmennyiség a nyári csúcsok idején is zavartalanná teszi majd a megyeszékhely vízellátását. Elkészült az Újkígyós és Vandhát közötti 600 milliméteres nyomóvezeték, és megtörtént a műszaki átadása a Lökösházán fúrt ivóvíznyerő kutaknak is Fotó: szőke Margit Munkahelyi művelődés Vendégségben a „vetömagosoknál” A Békés Megyei Művelődési Központ tavaly indította azt a sorozatát, amelynek alkalmain a közművelődési intézmények munkahelyi művelődéssel foglalkozó munkatársai, a vállalati és üzemi közművelődési felelősök közelebbről is megismerkedhetnek egy-egy munkahely ilyen irányú tevékenységével. A legutóbbi továbbképzési napot — amelyen a munkahelyi művelődéssel foglalkozó népművelők mellett a békéscsabai üzemi-vállalati közművelődési felelősök is részt vesznek — Orosházán, a helyi művelődési központ szervezésében a Vetőmag-termeltető és -értékesítő Vállalatnál tegnap tartották meg. A megjelent szakembereA Magyar Vadászok Országos Szövetsége Békés megyei intéző bizottsága, valamint a Sarkadi Bartók Béla Művelődési Központ közös szervezésében „Ember és természet” címmel nagyszabású tájegységi vadászati, halászati, horgászati és természetvédelmi kiállítást rendeznek október 11-től 23- ig Sarkadon. A kiállítók és közreműködők sorában megtalálható a Békés Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, a gyulai Kövizig két először Az ember és környezete elnevezésű közművelődési mozgalom időszerű feladatairól tájékoztatták. A szocialista brigádoknak évenként meghirdetett mozgalom idei szakasza félidejéhez érkezett. Október 26-án egész napos, és nemcsak a benevezett brigádok részére szórakoztató programokkal színesített módszertani napot szerveznek Békéscsabán. Szó esett a közművelődési mozgalom ún. C fokozatának ütemezéséről is. Novemberben és decemberben a munkahelyi elődöntőket, majd februárban egy meghatározott napon több helyszínen a szakági elődöntőket, március elején pedig — a hagyományokhoz híven — a megyei döntőt rendezik meg. A szerés Defag, a szarvasi Haki, a Gyomendrődi Viharsarok Htsz, a Budapesti Képcsarnok Vállalat, hat környékbeli vadásztársaság, hor- gászegyesületek, a TIT sarkadi szervezete, de bemutatja munkáit Bánfj Zoltán nyugalmazott puskaműves mester is, és az Univerzál vadász-horgászbolt is kitelepül áruival. Október 14—15—16—17-én 14 órától diákoknak Réthy Zsigmond tart előadást „Természet, amelyben élünk” címmel, október 14-én 18 vezők a jelenlevők véleményét azért is kérték, mert azok figyelembe vételével már most szeretnék elkezdeni az 1986. évi Az ember és környezete mozgalom szervezését, programjának kidolgozását. Az orosházi üzemi közművelődési munkáról elhangzott tájékoztatót követően Gubacsi László igazgató és Horváth Istvánná közművelődési bizottsági titkár válaszolt azokra a kérdésekre, amelyeket a megjelentek tettek fel a közművelődési mozgalomban megyei szinten a legjobbak közé számító vállalat életéről, mindennapjairól. Az orosházi szakmai nap késő délután múzeumlátogatással zárult. (nemesi) órától Nagy Sándor, a „Vadászat, vadgazdálkodás szerepe megyénkben” címmel tájékoztatja a résztvevőket, 16-án 18 órától a Körösök vízrendszerének halászatával, halgazdálkodásával ismerkedhetnek az érdeklődők, 21-én 9 órától a hivatásos vadászok szakmai napja lesz „Vadászat, vadgazdálkodás időszerű kérdései” címmel. A megnyitón vadteríték látható, ünnepi öltönybe öltözött vadászok adnak díszsortüzet, vadászkürtök hangja mellett, de a látványosságokhoz könyvek, virágok, képzőművészeti tárgyak, preparátumok, díszhalak és madarak is hozzájárulnak, a helyszínen vad- és halételek kaphatók. A kiállítások naponta 9-től 18 óráig tekinthetők majd meg. Pla-vecz Pál Ember és természet Vadászati, halászati, horgászati és természetvédelmi kiállítás Sarkadon Szoborkiállítás a laktanyában Akció a temetőért Az elmúlt hét végén a fegyveres erők napja alkalmából kiállítás nyílt Békéscsabán, a Nagy Sándor laktanyában Boros Péter tizedes szobraiból, plakettjeiből. A napokban lezajlott katonai eskütétel után ugyancsak itt, a csapatmúzeumban avatták fel a laktanya névadójáról, Nagy Sándorról készített mellszobrát is. A kiállítás a rendezvény- teremben van. Ott beszélgetünk Boros Péterrel, aki civilben tanár. — 1974-ben kezdtem mintázni — mondja — Mlado- nyiczky Béla irányításával. Később jártam a szakkörébe is. 1976-ban érettségiztem, ekkor jelentkeztem a Képzőművészeti Főiskolára, de nem vettek fel. Két évig dolgoztam, díszletfestőként a Jókai Színházban, s képesítés nélküli nevelőként az egyik iskolában. — Azután Nyíregyháza kő-, vetkezett... — 1978-ban vettek fel az ottani főiskolára, rajz—földrajz szakra. Bár a rajz miatt jelentkeztem ide, négy év alatt nagyon megszerettem a másik szakot is. — Keveset hallottunk rólad, noha — az alkotásokat nézve — mindenképpen érdemes volna nagyobb közönség előtt is bemutatkoznod ... — A főiskola után Szegedre kerültem, ott már volt egy jól sikerült kiállításom. Nem szakadtam el Csabától sem; itt laknak szüleim, s van itthon egy kis műhelyem. Sokat járok haza. Hamarosan Békéscsabán még egy kiállításom lesz. Egyébként az itteni kiállítás minden egyes darabja zsűrizett. — A technika, amit alkalmazol, meglehetősen szokatlan ... — Elsősorban agyagból szeretek mintázni. De tavaly egyszer be kellett gipszelni a lábam, s akkor fedeztem fel, milyen érdekes dolgokat lehet kihozni a gipsz és a géz együttes felhasználásával. Az utóbbi időben ezt a technikát „faggatom” főleg. — A kész művek azonban olyanok, mintha bronzból készültek volna. Mi ennek a titka? — Nagyon egyszerű: a legvégén festéssel „bronzosí- tom” a kész szobrokat, kisplasztikákat ... — Jelenlegi terveid? — Az aradi vértanúkat szeretném megmintázni, persze, nem pusztán azért, mert most katona vagyok. Régóta izgat a téma, s készülök a csabai kiállításra is. Boros Péter alkotásaival hamarosan megismerkedhet a nagyközönség is: a tervek szerint novemberben állítják ki munkáit a Gyopár klubban. P. F. A II. világháború idején Békéscsabán élt zsidó családok megmaradt tagjai — akik nem estek a fasizmus áldozatául — szétszóródtak az ország, illetve a világ különböző részein. Csabára csak ritkán és kevesek látogatnak el. Azok, akik járlak az elmúlt években a hitközség tulajdonát képező csabai temetőben, elkeseredetten látták a ledőlt kerítést, az összetört sírköveket, s a minden évben jobban elvaduló növényzetet. A természet azonban nemcsak támad, védelmez is. A gazdagon burjánzó temetői dzsungel közel sem vitt véghez akkora pusztítást, mint a garázdák. S a sok mázsás márvány- és gránitkriptákat gyakran a mindent dúsan körbeölelő növényzet védte meg a bűnözőktől. Ám ez a védelem nem helyettesítheti az utódok emlékező gondoskodását. Most néhányan, akiknek ősei a temetőben nyugszanak, és akik hozzátartozóinak, barátainak emlékét őrzi az Auschwitzi Emlékmű, egy alkalmi bizottságot hoztak létre, azzal a szándékkal, hogy a temető rendbehozatalára akciót indítsanak. A kezdeményezést támogató városi tanács tervet készíttet az emlékmű felújítására. Ennek költségeit, valamint a felújított temető fenntartási költségeit a tanács vállalja. Az emlékmű közvetlen környékén egy 3 ezer 400 négyzetméteres kegyeleti parkot alakítanak ki. Ez és az egész temető a Széchenyi liget egy sajátos hangulatú közparkjaként élheti majd tovább életét. Ez a közpark emlékeztet a csabai zsidóságra, amely a török kiűzése után jelentős szerepet játszott a város életében, amely egyszerre őrizte ősi vallását, szokásait és asszimilálódni igyekezett, s amelyet kíméletlenül kiirtott a fasiszta őrület. Az akciót támogatja az Állami Egyházügyi Hivatal, a Magyar Izraeliták Országos Képviselete, s emellett több békéscsabai gyár, vállalat és iskola társadalmi munkát ajánlott fe) a temető rendbehozatalára és későbbi rend- bentartására.
