Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-31 / 256. szám
E02IIS22J 1985. október 31., csütörtök fl fitotron A Magyar Tudományos Akadémia Martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézetében több mint egy évtizede, 1972 óta működik a fitotron. A 900 négyzetméter alapterületű központi csarnokban 44 klímakamra található. Ezekben a kamrákban a mindenkori időjárástól függetlenül lehet beállítani a megfelelő klímát, ami bárhol és bármikor megismételhető. A kísérletek céljának megfelelően változtatható klímaprogramok lehetőséget adnak Levél Esztikének. Békéscsabán a Sztálin úti fodrászüzletben találkoztunk az egyik este. Nem mutatkoztál be, de egy félórás ott-tar- tózkodásunk után már mindenki tudta, hogy Esztike a neved és sokan összesúgtak: ,,Esztike csinos kislány”, ,,Esztike klassz.” Végigdicsérték rajtad a jampecöltö- zet rajongói minden ruhadarabod. „Micsoda klassz a topogója és a nacija”. (Náci, értsd: csöves szabású pantalló.) Nemcsak csodálóid, de irigyeid is akadtak, ezek dühös pillantásokkal méregettek .. . Személyed nem mindenkit bűvölt el. Esztike. Sokan fejezték ki sajnálkozásukat és azt mondták, „kár érted”. Sajnállak én is, mert fiatal vagy, talán 16 nyarat sem láttál, mégis belehabarodtál a jampeedivatba. Vastag talpú cipőd, szűkre szabott háromnegyedes pantallód, kockás, kívül hordozható blúzod, amely erősen simult nadrágodhoz, rajta a nagy díszes csatok, no és a mellényed, a lila körmea környezeti tényezők hatásának vizsgálatára. A kutatók tanulmányozhatják a növények egyedfejlődését, genetikai és biológiai tulajdonságait. A tulajdonságok változásának megismerése lehetőséget nyújt mezőgazdaságilag hasznos tulajdonságok kiválasztására. Ez _a válogatás pedig meggyorsíthatja és eredményesebbé teheti a nemesítő munkát, lerövidítve annak időtartamát. A fitotron működése nagyban hozzájárul azokhoz a számottevő, nemzetközileg is elismert kutatási eredményekhez, amelyeket az utóbbi időben elértek Martonvá- sáron. V. L. id . . . Szóval visszataszító látványt nyújtottál . . . (Viharsarok Népe. 1955. október 30.) Miért drága a tej önköltsége? A Minisztertanács legutóbbi ülésén többek között határozatot hozott arról, hogy a nagyüzemekben az eddiginél is nagyobb ütemben kell fejleszteni a szarvasmarha-tenyésztést. Emellett törekedni kell a háztáji szarvasmarha-állomány fenntartására, termelésének növelésére is. A statisztikai adatok szerint megyénk állami gazdaságaiban mintegy 330-cal, termelőszövetkezeteinkben pedig mintegy 3 ezerrel több tehenet tartanak, mint egy évvel korábban... A tej előállításának költsége közt is elgondolkoztató a különbség. Az állami gazdaságok általában 3 forint alatt, a tsz-ek pedig tavalyelőtt 4,06, tavaly 3,68 forintért állítottak elő egy liter tejet, (Békés megyei Népújság, 1965. október 31.) Biogáz a téglaiparban A téglaipar megkezdte egy újabb energiahordozó, a biogáz hasznosítását. Elsőként a Közép-dunántúli Téglaipari Vállalat székesfehérvári gyára kapott lehetőséget arra, hogy a helyi városgazdálkodási vállalat szemétlerakóhelyén kiépített biogáztelep energiáját használja. Egyelőre a gyár hőszükségletének 15 százalékát fedezi a biogáz, amellyel hat hónap alatt — lényegében az energiatelep üzembe helyezése óta — 151 tonna olajnak megfelelő energiát takarítottak meg. A számítások szerint a jövő évben 476 tonna olajjal egyenértékű megtakarítást érnek el. Az országban több településen az elhagyott téglagyári agyagbányák gödreit töltötték fel szeméttel, amelynek bomló anyagából keletkező biogáz további lehetőséget kínál ennek az eddig veszendőbe ment energiahordozónak a hasznosítására. Akad olyan gyár is, mint az Épületkerámia-ipari Vállalat, amelynek telephelyén belül is jelentős biogázkíncs feltárására alkalmas terület található. A Szombathelyi Városgazdálkodási Vállalat szabadalmát értékesítő Alkotó Ifjúság Egyesüléssel közösen alakított biogáztársaság kutatja, tervezi és kivitelezi ezeket az energiatelepeket. Most készítik a Ceglédi Városgazdálkodási Vállalat biogáztelepének kiviteli terveit, amely szerint a Mezőtúri Téglagyár egyik üzeme évente 400 ezer köbméter biogázt hasznosíthat olaj helyett. A Kőszegi Városgazdálkodási Vállalat energiaracionalizálási beruházásához készített felmérések szerint . mintegy húsz éven át működő biogáztelep építhető, amely a helyi téglagyár szárítóját láthatja el évente 150—200 ezer köbméter biogázzal a jóval értékesebb földgáz helyett. „Évzáró” a faiskolában Elkezdődött a csemetefa kitermelése a Békéscsabai Lenin Tsz 15 hektáros faiskolájában. A 300 ezer eladásra érett egyed felszedésén a kertészet dolgozóival immár hagyományosan katonák dolgoznak. Tíz faj száz fajtáját kell itt elkülönítve kévékbe kötni. Ezek a nagyüzemi és házi kerti facsemeték az ország 26 lerakatából jutnak el a vásárlókhoz Fotó: Fazekas László Sertéstartó nagyüzemek, kistermelők, figyelem! Emelkednek a vágósertés felvásárlási árak üz alábbiakban tájékoztatiuk partnereinket az 1986. január 1-től érvényes szerződéses feltételekről és felvásárlási árakról. Hasított súlyban átvett vágósertések ára 75—95 kg hasított súlyú sertések alapára: I. osztályú minőségben 55,20 Ft kg II. osztályú minőségben 52,50 Ft kg III. osztályú minőségben 49,80 Ft kg IV. osztályú minőségben 47,10 Ft kg 96—110 kg közötti súlyban SF.i 42,50 Ft kg 110 kg súly felett SF.2 40,60 Ft/kg 65—74 kg közötti súlyban SA.1 43,20 Ft kg 65 kg súly alatt SA.., 36,— Ft. kg Időszaki felár az első negyedévben átadott sertések után hasított kg-onként 1,20 Ft 1985. november 1-től 1986. március 31-ig a 75—100 kg közötti hasított súlyú sertések kerülnek osztályba sorolásra. Ennek megfelelően az SF.'-es súlykategória alsó súlyhatára ezen időszakban 100 kg hasított súly. II szerződéses feltételekkel és árakkal kapcsolatban részletes felvilágosítást a vállalat helyi felvásárlói és a megbízott termelőszövetkezetek ügyintézői adnak. Élő állapotban átvett vágósertések ára Alapár: 95—120 kg közötti hús- és húsjellegű sertés 39,30 Ft/kg 121—140 kg közötti hús- és húsjellegű sertés 34,— Ft/kg 140 kg feletti hús- és húsjellegű sertés 32,50 Ft kg 170 kg feletti, tenyésztésbe fogott • 32,50 Ft/kg Mennyiségi felár: 1,— Ft kg Minőségi felár: A 95—120 kg közötti súlyú fehér és hibrid, valamint Duroc keresztezésű sertések után 1,20 Ft/kg Időszaki felár: Az első negyedévben átadott sertések után 1,— Ft kg A jó minőségű alapanyaggal rendelkező kistermelők szerződéskötéskor kérhetik a vágás utáni minősítést, az első, második és harmadik osztályú sertések után minőségi felárat kapnak. A többéves felárak beépültek az alapárakba. 1985. november 1. és 1986. március 31. között a 95—120 kg közötti súlykategória 95—-125 kg-ra, a 121—140 kg-os súlykategória 126—140 kg-ra módosul. A pigmentfoltos sertésekre 1985. december 1-től meghirdetett 1,— Ft kg-al alacsonyabb ár nem kerül alkalmazásra. Gyulai Húskombinát
