Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-31 / 256. szám
1985. október 31., csütörtök lagfizetés az önkéntes véradóknak. A munkájukat mindnyájan bepótolják, a vérük, az áldozatkészségük azonban pótolhatatlan. A legtöbben meg is értik, de egy-két helyen vannak gondjaink. Évente két alkalommal rendezünk véradónapot, ilyenkor teát, kávét, reggelit adunk a véradóknak. Ebéddel a Nemzeti étteremben látjuk őket vendégül. A MOM gyáregysége, a Petőfi Tsz minden évben rendez még külön véradást is. A battonyaiak megyei szinten elől járnak a véradásban. Egy-egy szervezett véradásról 160 liter vérnél többet küldhetnek feldolgozásra a véradóállomásra. A vöröskeresztesek nemcsak ezen a területen jeleskednek. A battonyai gyermekfaluért rendezett községi bálról 13 ezer forint tiszta nyereséget ajánlottak a közös számlára. A rákszűrés is egyre elfogadottabb a nők körében. ..Annyiszor jövünk, ahányszor csak kérik” — ajánlotta dr. Patakfalvi János, a szűrés vezetője. Segítséget adni és kapni — mindez a vöröskeresztes mozgalom nemes céljai közé tartozik. A battonyaiak e feladatokból szívesen kiveszik a részüket. Bede Zsóka Elkísérem a diákjaimat Dr. Horváth Tamás fiatal kolléganőjével megosztva vizsgálja a véradókat, ellenőrzi egészségi állapotukat, vérnyomásukat. Bizony előfordul. hogy valaki jó szándéka ellenére sem adhat vért, a laboratóriumi vizsgálatok alapján nem javasolják, vagy olyan gyógyszert fogyasztott, ami a vért kapó betegnek mellékhatásaival kárt okozhat. A véradóállomás kiszálló brigádja jól összeszokott csapat módjára végzi teendőit. Tegnap Szarvason, ma Battonyán gyűjti az életmentő vért. A munka szép. jó érzés önzetlen emberekkel találkozni, csakhát az órákig tartó utazások reggel és délután elég fárasztóak.' Ezt azonban az önkéntes véradóknak nem szabad észre- venniök. özvegy Bogár Pálné 74 éves korát meghazudtoló fürgeséggel sürög-forog a véradók körül: — Én magam is ötvenháromszor adtam vért, húszéves koromtól vöröskeresztes vagyok. Mindig segédkezem a tüdőszűrésnél is. Sokat megértem már, emlékszem, amikor az iskolások között 95 liter csukamájolajat osztottam szét, otthon pedig a kemencében sült a kenyerem. Gombkötő Istvánná, a vöröskeresztes rendezvények örökös teafőzője. Szívesen jön, legalább addig is segíthet, kimozdulhat az otthoni világból. A véradókat is a segítő szándék vezéreli. Bíró József né csendben várakozik a vérvételre: — Félek — mondja szégyenlősen. •— Nem először vagyok itt és nem utoljára. Ha pénzért kellene, biztosan nem jönnék. A betegek köszönőlevelei jutnak ilyenkor az eszembe, ezért vagyok véradó. Szépszámmal megjelentek a gimnázium negyedikesei is, akik már elmúltak 18 évesek. Kun Barna tanár úr kíséri őket, biztatja is jó szóval, azt, akiből előbújik a félsz. Hatan dolgoznak a véradásnál Az unokáim örülnek nekem — Reggel látták volna, milyen sokan várakoztak véradásra — mondja lelkesen, majd kalauzol bennünket a vöröskeresztes aktívák, az üzemek és téeszek véradói között. — Ferezises véradásra több mint tízen jelentkeztek, őket már a megyei véradóállomásra vitték Békéscsabára. — Tizenkét éve szervezem a gyerekeket, én is véradó vagyok — meséli. — A régi tanítványaim többsége visz- szajár a véradásokra. Arra tanítom őket, hogy sose tudhatják, mikor szorulnak életmentő segítségre, a mások vérére. Sose felejtem, amikor egy gombamérgezett kisgyermek életét a véremmel mentették meg. Örökre bevésődik az ember szívébe-lelkébe az ilyen élmény. Diós Kálmánná is rendszeres véradó, betanított munkás a HTV-nél. Két szép unokája, ilyenkor ha hazaReggelit és ebédet kapnak a véradók Kötő: Gál Edit Vizsgálatra várakoznak „160 liternél több vér egy napon” tér, büszkén kérdi: .,Voltál, mama, vért adni?” — A februári községi pártértekezleten is felszólaltam — magyaráz Dévainé, a vöröskeresztes titkár. — Kértem az intézmények, üzemek vezetőit, támogassák a véradást és legyen községi szinten egységesen biztosított a munkaidőkedvezmény, az átVéradónap Battonyán Autók sora parkolt a minap a battonyai művelődési ház előtt, véradónapra gyülekeztek az emberek. Dávai Jánosné nagyközségi vöröskeresztes titkár pillanatra sem pihenve szalad a reggeliztető brigádtól az orvosi vizsgálatra várakozókig, a karlonozóktól a vért adókig. Nő a közéletben... n fáradhatatlan népfronttitkár Hivatalos ügyben kerestem — telefonon. Meglepően közvetlen, kedves, segítőkész volt, úgy, ismeretlenül. A néhány perces beszélgetés után határoztam el: felkeresem, hogy megismerjem mint embert, mint közéleti személyiséget. Mindketten egy szombati napot tudtunk megjelölni találkozásunk időpontjaként, így óhatatlanul a lakásán kötöttem ki. Ott beszélgettünk egy csésze kávé mellett. Szabó Incáné a Hazafias Népfront gyomaendrődi függetlenített titkára. Nem csalódtam személyes találkozásunkkor. Közvetlen, barátságos. Tele aktivitással, derült ki pár perces beszélgetés után. Kézfogása erős, energikus. Hellyel kínál és a jó háziasszony sajátjaként először a kávét, üdítőt hozza. Mielőtt kimegy, kezembe ad egy nevére szóló levelet. Íme: „HNF városi jogú nagyközségi bizottsága, Szabó Incé- né titkár részére Gyomaend- rőd ... A Gyomaendrődi Városi Jogú Nagyközségi Tanács nevében köszönetét mondok azért a fáradhatatlan és eredményes munkáért, melyet az 1985. évi országgyűlési képviselő- és tanácstagi választások során személy szerint végzett. Ak-, tív, körültekintő szervező munkája nélkül választási munkánk — meggyőződésem szerint közel sem lehetett volna ilyen eredményes . . . Jenei Bálint tanácselnök”. — Hogy lesz valakiből HNF-titkár? Milyen végzettsége van? Hogy kezdődött politikai pályafutása? Záporoznak a kérdések, Szabóné bólint — érthető. Tehát kezdjük. — Először is, hogy az első kérdésére válaszoljak, kissé vissza kell lépnünk térben és időben. Kevesen tudják, legalábbis a fiatalabb korosztály, hogy annak idején, 1954-ben, még Gyomán is volt óvónőképző. Elvégzése után harminc kemény éven át neveltem a gyerekpalántákat . . . Aztán ahogy sokan mások, én is továbbképeztem magam. Endrődön politizáló emberek élnek. így. miután itt születtem, öröklött tulajdonságom lett a politizálás. Képzős koromban kapcsolódtam a mozgalmi munkába. Akkor ez még nem volt olyan természetes, mint a mai időben. Az ’50-es években szervező titkárnak választottak a kommunista ifjúsági szervezetbe. Jóval később. 1965ben öt éven át az endrödi községi nőtanács titkára voltam. 1980-ban választottak a HNF elnökévé. Nehéz két év következett. Hogy finoman fejezzem ki magam, nem találtam, nem kaptam semmiféle feladatot. Az akkori tanácsvezetés ugyanis nem tartott igényt munkámra, nem volt helyem a közéletben . . . Nem tudhattam a község akkori gondjairól, terveiről szinte semmit. Aztán — szerencsémre — jött a fordulat éve. És hogy az első kérdésre válaszoljak —• 1982-ben egyesítették Gyomét és Endrődöt. Ettől kezdve kapott értelmet, tartalmat és rangot népfrontmunkám. 1982 áprilisában egy falugyűlésen választottak a nagyközség HNF-titkárává. A tanács új vezetőivel munkakapcsolatom ideális. Ismerem törekvéseiket, amelyet a városiasodás érdekében, a lakosságért, tesznek. Ebben a munkában veszek én is részt, úgy - érzem szív- vel-lélekkel, hiszen az az elvem, hogy csak így érdemes . . . Ha az dicsekvésnek hat, akkor hadd dicsekedjek: Pozsgay elvtárs véleményezte a választásnál végzett munkánkat és megyénk eredményét mint az országos átlag felettit emelte ki. Így aztán gyakorlatot szereztünk a napokban sorra kerülő HNF- választásokhoz. aminek előkészítése ismételten komoly feladatunk. Szerénységből nem beszélt arról, amit már másoktól hallottam. Bárki, bármilyen gondjával, bajával, problémájával keresi fel, olyan lelkiismerettel intézi mások ügyeit, mintha a sajátját intézné. Segítőkészsége közismert. így aztán cseppet sem véletlen a népszerűsége, de az sem, hogy a közelmúltban ismét megerősítették tisztségében. Béla Vali Energiatakarékos infravörös hösugárzé Energiatakarékos, a környezetet nem szennyező, földgázzal üzemeltethető infravörös hősugárzó készülékek gyártását kezdték meg a Fegyver- és Gázkészülékgyárban. Az emberi szemnek láthatatlan infravörös sugárzást kiváltképpen azokon a helyeken használják, ahol nem az egész légtér, hanem csak valamilyen felület melegen tartására van szükség. Az infravörös sugarak hőhatása ugyanis egy helyre összpontosul, a fény forrása és a fűtendő felület között nem melegíti fel a levegőt. Ezt a tulajdonságát használják ki például a gazdaságok akkor, amikor a -tojások kikeltetéséhez, a kis csibék melegen tartásához infravörös fényt adó lámpákat szerelnek fel. Az infravörös fény előállításához, fűtőanyagként eddig a villamosenergia és az olaj között választhattak a felhasználók, e két energiaforrás azonban egyre drágább. Az új, gázüzemeltetésű hősugárzók tovább javítják az infravörös sugarakkal való fűtés gazdaságosságát, mert földgázzal 40—50 százalékkal kevesebb energia kell az infravörös fény előállításához, mintha olajat használnának erre a célra. A levegő tisztaságának védelmére a FÉG úgy tervezte meg új készülékét, hogy abban a fűtőanyag maradéktalanul elég széndioxiddá, s így nem jut a környezetbe szénmonoxid. Az infravörös hősugárzókból néhány százat készítenek a FÉG-ben az idén, arra számítva, hogy újdonságuk nemcsak az állattartó telepek szakembereinek figyelmét kelti fel. Például a raktárosok is kellemes melegben dolgozhatnak alatta, anélkül, hogy az egész csarnokot fűteni kellene, de jó szolgálatot tehetnek ezek a készülékek az ipari üzemekben, különféle tárolókban, s mindenütt, ahol nem lenne célszerű vagy nem is lehetne az egész helyiséget fűteni.
