Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-31 / 256. szám

NÉPÚJSÁG 1985. október 31., csütörtök n Bemutató Klubmozi műsorán Munkásör orvosok értekezlete Munkajogi fórum Békéscsabán Menzel: Hóvirágünnep A világ kortárs filmművé­szei közül számunkra az egyik legkedvesebb külföldi az Oscar.-díjas cseh Jiri Menzel. Ki ne emlékezne az aranyszobrocskát kiérdemlő Szigorúan ellenőrzött vona­tok című alkotására vagy a legutóbbi, nálunk is vetí­tettre, a Sörgyári capriccio című színes filmjére? Most újabb alkotással lepte meg a hazánkban is mind népe­sebbé váló rajongóinak tá­borát. Immár hagyományo­san megint Bohumil Hrabal egy művéből forgatta a Hó­virágünnep című színes és szinkronizált „édeskeserű” játékfilmjét. A most 71 esztendős vi­lághírű cseh író A hóvirá­gok ünnepségei című gyűj­teményes kötetének A lako­ma című elbeszélése ihlette meg J. Menzelt. A Barran- dov Filmstúdióban elkészí­tett alkotás egy kis falu mindennapjait eleveníti meg, ahol a nagy felfor- dultságban a lényegtelen dolgok fontosakká lesznek, az igazán fontosak pedig el­rejtőznek. A „tündéri rea­lizmus” — ahogyan méltatói illetik a Menzel—Hrabal kettős stílusát — új darab­jában ismét a jellegzetes, mással soha össze nem té­veszthető, nemegyszer a pikareszk határát is súroló cseh groteszk szemlélet v ölt testet, nyílik ki egy nagy­szerű, méltó élményvirággá. A nagy gyermekek játékai — ezt az alcímet Hrabal ír­ta a Hóvirágünnep plakátjá­ra. S ez az alcím oly sokat árul el a filmről . . . A hazánkban is népszerű R. Hrusinsky, J. Hanzlik, P. Brukner, F. Havlik és F. Rohák főszereplésével ké­szült színes filmet először ma este fél 8 órától a bé­késcsabai Bemutató klub­moziban (az ifjúsági és" út­törőház nagytermében), ezt követően pedig Orosházán, Gyulán, Szarvason és Béké­sen láthatják az érdeklő­dők. (N. L.) (Mokép—MTI-Fotó) Október — az öregek hónapja Fotó: Béla Ottó Gyorslista Nyereményjegyzék az 1985. ok­tóber 29-én megtartott október havi lottó jutalomsorsolásról, melyen a 41. heti szelvények vettek részt. A nyereményjegy­zékben az alábbi rövidítéseket használtuk: A vásárlási utalvány (1000 fo­rint). B Lada 1200 S tip személy- gépkocsira szóló utalvány. C Skoda 120 L tip. személygépko­csira szóló utalvány. D Wart­burg Standard tip. személygép­kocsira szóló utalvány. E Polski Fiat 126 tip. személygépkocsira szóló utalvány. F Saba T 67583 tip. színes tévé, G JVC PC W300 jw;c tip rádió-magnó. H Super Star tip. színes tévé. I Crown Cs—2200 tip. rádió-magnó. J Sharp RP 23 tip. Hi-Fi torony. K Hang-fény utalv. (50 000 fo­rint) . L Szerencse utalv. (40 000 forint). M Otthon lakberende­zési utalv. (30 000 forint). N iparcikkutalv. (25 000 forint). O DYRAS STR—S 777 tip. rádió­magnó. P Zenesarok utalv. (20 000 forint). Q vásárlási utalv. (20 000 forint). R vásárlási utavl. (10 000 forint). S vásárlási utalv. (9000 forint). T vásárlási utalv. (7000 forint). U vásárlási utalv. (5000 forint). V vásárlási utalv. (4000 forint). W vásárlási utalv. (3000 forint). X vásárlási utalv. (2000 forint). A nyertes szelvényeket 1985. november 25-ig a totó-lottó ki- rendeltségek, az OTP-fiókok vagy posta útján a Sportfoga­dási és Lottóigazgatóság címére (1875 Budapest V., Münnich Fe­renc utca 15.) kell eljuttatni. HÁROMMILLIÓ 212 607 N 227 221 X 249 142 X 271 063 W 292 984 X 329 519 K 358 747 U 373 361 V 395 282 W 417 203 P 461 045 X 482 966 N 497 580 X 519 501 X 534 115 L 556 036 N 577 955 O 672 948 P 687 562 X 716 790 M 731 404 X 753 325 T 775 246 R 197 167 U 819 088 W 833 702 H 862 930 V 884 851 W 899 465 B 921 386 W 936 000 N ■LIÓ 965 228 V 972 535 M 478 837 X 486 144 V 219 914 241 835 R W 979 842 S 987 149 NEGYVENNÉGY­X 493 515 451 372 X D 500 758 522 679 L S 263 756 X MILLIÓ 529 986 V 537 293 X 285 677 V 679 832 T 687 139 R HETVENKILENC­300 291 X 891 735 K 913 656 U MILLIÓ 344 133 366 054 o M ÖTVENÖTMILLIÓ V 000 037 811 346 V u 008 118 073 881 p R 387 975 T 691 481 T 698 788 088 495 T 095 802 S 409 896 X 903 384 X 117 723 Q 125 030 J 439 124 M HETVENÖTMILLIÓ 139 644 T 161 565 w 468 352 X 106 180 T 113 487 O 168 872 L 176 173 p 490 273 w 120 794 T 128 101 N 190 793 S 205 407 T 504 887 X 135 408 S 142 715 T 212 714 V 220 021 T 526 808 X 150 022 W 157 329 X 227 328 O 234 635 W 548 729 J 164 636 X 179 250 L 241 942 w 263 863 K 570 65C 1 I 186 557 T 201 171 X 271 170 X 278 477 K 621 799 X 208 478 S 215 785 X 307 705 Q 329 626 K 680 255 M 223 092 O 230 : 99 X 344 240 M 351 547 X 702 176 N 245 013 X 252 320 L 358 854 S 373 468 R 724 094 X 259 627 o 266 034 S 380 775 K 388 082 X 746 018 T 274 241 L 281 548 P 395 389 X 410 003 M 760 632 L 296 162 S 303 469 T 424 617 V 446 538 X 782 553 T 318 083 N 325 390 T 453 845 X 461 152 T 811 781 V 332 697 T 340 004 W 468 459 M 475 766 U 826 395 W 347 311 X 354 618 V 483 073 R 490 380 Q 841 009 Q 369 232 w 383 846 u 504 994 K 512 301 S 870 237 V 391 153 M 405 767 A 519 608 P 526 915 T 892 158 914 079 X s 413 427 074 688 Q S 420 381 442 302 R X 541 529 O 548 836 S 928 693 X 449 609 U 456 916 s 556 143 T 570 757 u 943 307 w 464 223 X 471 530 X 578 064 U Tegnap, november 30-án Békésen a városi tanács nagytermében került sor a munkásőr orvosok hagyomá­nyos megyei értekezletére. A megjelenteket Tóth Pál murv kásőr ezredes, megyei pa­rancsnok köszöntötte. Eztkö- vetően dr. Sonkoly Kálmán, a munkásőrség Békés megyei parancsnokság egészségügyi alosztályvezetője értékelte az 1985-ben végzett munkát és ismertette a balesetek meg­előzésével kapcsolatos mun- kásőr-orvosi teendőket. Szólt a munkásőr orvosok áldozat­kész munkájáról, a személyi állomány egészségének meg­óvásában, a rászorulók gon­dozásában kifejtett tevékeny­ségéről. Az értekezleten felszólalt Kutas Gyula, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, aki a megyei párt végrehajtó bi­zottság elismerését tolmá­csolta az egységek eddig elért eredményeiért. Dr. Hra- bovszki Mihály munkásőr- ezredes, az országos parancs­nokság egészségügyi osztá­lyának vezetője az ellátás fejlődéséről, szakszerűségéről és a jövőbeni feladatokról szólt. Dr. Perényi György, munkásőr ezredes, az orszá­gos parancsnokság jogügyi osztályának vezetője a rend­kívüli eseményeknél, a bal­esetek megelőzésében kifej­tendő munka követelményei­ről adott tájékoztatást. Az értekezlet második ré­szében Pusztai Kálmán mun­kásőr őrnagy, megyei pa­rancsnokhelyettes ismertette a munkásőrség országos pa­rancsnokának állásfoglalását az MSZMP XIII. kongresszu­sa határozatai végrehajtásá­nak munkásőrségi feladatai­ról és szólt az ebből adódó megyei tennivalókról. A hoz­zászólások után Tóth Pál zárszavával fejeződött be az értekezlet, aki összegezte az elhangzottakat és megköszön­te a munkásőr orvosok eddig végzett lelkiismeretes mun­káját. Végezetül bejelentette az egységek és szakalegysé­gek között folyó szocialista versenymozgalom 1985. évi eredményét és az első helye­zettnek adományozott kitün­tető címeket. Az értekezletet követően a részvevők közö­sen megtekintették a békési művelődési házban látható Nemzeti Galéria állandó ki­állítását. 0z iskolaszövetkezetek jövőjéről Kedden Békéscsabán, a megyei KISZ-bizottság szer­vezésében a középiskolai is­kolaszövetkezetek tanárelnö­kei és diákképviselői tanács­koztak a szövetkezeti mozga­lom jövőjéről. Először Halasi Mária, a Mezőkovácsháza és Vidéke Áfész előadója beszélt az if­júsági szövetkezeti mozgalom múltjáról. Említette, hogy 71-től kezdve alakult egyre több iskolai szövetkezeti cso­port, s ma megyénkben — az általános iskolaiakat is bele­értve — már 26 csoport dol­gozik. Szólt a szövetkezetek tevékenységi körének széle­sedéséről, de felvetette azt is. hogy még sok olyan terület van, melyen hasznos munkát végezhetnek e csoportok. Ezután az Országos Szövet­kezeti Tanács iskolaszövetke­zeti koordinációs bizottsága által kiadott vitaanyagot, mely az iskolaszövetkezetek jogi szabályozása céljából készült, beszélték meg, s fűz­tek hozzá kiegészítő javasla­tokat. A tanácskozáson részt vett Lehoczki Zsuzsa, a KISZ KB munkatársa is, aki ismertet­te a jelenlevőkkel, hogy mi­ért szükséges változtatni, il­letve jogilag szabályozni a szövetkezetek működését. p. f. Megkezdődött a helyreállítás az Orosházi Üveggyárban (Folytatás az 1. oldalról) Azok, akik kedd reggel a csarnokban dolgoztak, még mindig képtelenek magukhoz térni. Számtalanszor újragon­dolták a történteket. Novák Barnáné szeme pi­ros a sírástól. A csoportveze­tő könnyeivel küszködve így emlékezik: — Az egyik dolgozó szólt, hogy az üzemcsarnok tőlem úgy 30 méterre levő sarká­ban tűz van. Odarohantam. A falak és a mennyezet ta­lálkozásánál tenyérnyi he­lyen lángolt a burkolat. Az egyik kollégám próbálta por­oltóval oltani. Pontosan nem tudta eltalálni az 5—6 mé­ter magasan lévő tüzet. A poroltó kifogyott, s ahogy a por eloszlott már azt láttuk, hogy egyre nagyobb terüle­ten ég a fal és a mennyezet. Magam sem tudom, , mit mondtam, csak később hal­lottam az egyik kolleganőm­től, hogy kiabáltam, minden­ki meneküljön! Ö sem tudja miképp lehet, hogy az irodában rekedt négy ember későn vette ész­re a veszélyt, Az osztályozó- ban és az irodákban dolgo­zók bár közel vannak egy­máshoz nem kísérhetik fi­gyelemmel egymás munká­ját. A két helyen tevékeny­kedők munkakapcsolata nem folyamatos. Az irodaiak me­nekülési iránya is különbö­zik az övékétől. Hihetetlen, de ha az emeletnyi lépcsőn le tudnak jutni, három mé­terre lett volna a szabadulás útja. * Négy családos ember... — hallom a még mindig bénult munkatársaktól. — Fiatalok, életerősek voltak. Ugyanúgy indultak munkába, mint más­kor. Gyereküket elvitték a bölcsődébe, óvodába, s más­fél óra múlva szénné ég­tek .. . Egyikük még gyesen lehetett volna, de hamarabb munkába állt. . . Az 1-es gyáregység veze­tője, Fudala Mihály elmond­ja, hogy az üzem szocialista brigádjai jelenleg gondolkoz­nak azon, hogy milyen mó­don tudnák az áldozatok családtagjait támogatni. Az üveggyár a négy dolgozó családjának gyorssegélyt utalt ki. Béres Ferencet, Fekete Istvánnét, László Évát és Mucsi Andrásnét az üveggyár saját halottjának tekinti. Temetésükről később intézkednek. A brigádok felajánlották segítségüket a bontási mun­kákba is. Jelentkezett mind a 10 társgyár: az orosháziak számíthatnak az ő segítsé­gükre is. Az Üvegipari Mű­vek pásztói gyára készíti azokat a speciális, üvegipar­ban használatos gépeket, be­rendezéseket, alkatrészeket, amelyekre Orosházán is szükség lesz. A pásztóiak szakértői már tegnap megér­keztek. — Mikor várható, hogy az egyes huta újra munkába áll? — kérdezem a gyáregy­ségvezetőt. — A tervek szerint novem­ber 30-án. Ezt módosíthatja az épülettervezők szakér­tői véleménye, illetve az esetleges anyagbeszerzési gondok. — Mekkora termeléskiesést okoz a tűz? — Naponta 1,8 millió forin­tot — válaszolja Fudala Mi­hály. — S bár minden nap érzékenyen érint minket, a helyreállításban azonban a biztonság a legfontosabb szempont. (Ungár) A Békés Megyei Munka­jogi Bizottság munkajogi fórumot, szervezett tegnap­ra, amelyre meghívták a vállalatok, szövetkezetek és intézmények munkaügyi ve­zetőit és a megyénkben te­vékenykedő munkaügyi döntőbizottságok elnökeit. A békéscsabai MÁV művelő­dési házában mintegy há­romszázan gyűltek össze. Az előre elküldött és a helyszí­nen feltett munkaügyi kér­désekre a témával foglalko­zó országos, illetve megyei szervek képviselői, szakér­tői válaszoltak. Többek kö­zött dr. Zsiga László, a Szakszervezetek Országos Tanácsának osztályvezetője, dr. Simon László, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal jogtanácsosa, Herendiné dr. Ádám Katalin, a Munka­ügyi Bíróság elnöke és dr. Varga Imre, az SZMT tit­kára. A fórum értékelésére dr. Molnár Margitot, a megyei munkajogi bizottság elnökét kértük. — A megyei munkajogi fórumot minden évben megrendezzük, de ekkora érdeklődést még soha nem tapasztaltunk. Véleményem szerint ennek két oka van. Az egyik, hogy napjainkban előtérbe kerültek a munka­ügyi, munkajogi kérdések, a másik, hogy a szakszerveze­ti választásokkal egy idő­ben új munkaügyi döntőbi­zottságokat választottak. Az új döntőbizottsági tagok kö­zött sok a fiatal, akiknek kevés a munkaügyi gyakor­latuk és igyekeztek maxi­málisan kihasználni a fó­rum adta tájékozódási, ta­nulási lehetőséget. Már az előre beküldött kérdések is arról tanúskodtak, hogy egyes alapvető kérdésekről is hiányosak az információ­ik. De ezzel párhuzamosan meglehetősen bonyolult kér­dések tisztázásában is kér­ték a fórumon részt vevő szakértők segítségét. — Hány kérdésre kellett válaszolniuk? — Több mint ötvenre. Eb­ből húszat előre, írásban kaptunk meg, a többit szó­ban tették fel a megjelen­tek. — Milyen jellegű kérdé­sek voltak ezek ? — A kérdések, problémák rendre egyedi ügyekhez kapcsolódtak, de szinte mindegyikből általános ta­pasztalatokat is levonhat­tunk. — A munkaügy, munka­jog melyik területeit érin­tette a legtöbb kérdés? — Gazdasági helyzetünk­ből, törekvéseinkből adó­dik, hogy a legtöbb kérdező a munkaviszony megszünte­tésével és a bérkérdéssel foglalkozott. Például: a munkaerő-átcsoportosítás miatti felmondások jogossá­gával, indokoltságával; fi­zetés nélküli szabadságra kényszeríthető-e a dolgozó, ha a vállalata nem tudja munkával folyamatosan el­látni; mikor jár műszakpót­lék, mennyi lehet annak a mértéke; hogyan kell meg­állapítani a jubileumi juta­lom összegét, stb. Ezenkívül sokan kérdeztek az új vállalkozási formák­ban dolgozók munkajogi problémáiról, a részükre já­ró juttatásokról, jogaikról és lehetőségeikről. Ugyancsak többen foglalkoztak a válla­lati gazdasági munkaközös­ségekkel, csakúgy, mint a gyesen levők foglalkoztatá­sával, szabadságával, a vál­lalati munkarendekkel és a túlórákkal. — A feltett kérdésekből milyen következtetéseket vonhat le a megyei munka­jogi bizottság? — Legelőször is azt, hogy a következő időszakban kü­lönös gondot kell fordíta­nunk a munkaügyi döntőbi­zottságok tagjainak képzé­sére, továbbképzésére. Csak így érhetjük el, hogy ala­posan megismerjék a leg­újabb jogszabályokat. Bi­zottságunknak a helyszínen, azaz a vállalatoknál és in­tézményeknél a konkrét problémák elemzésében is segítséget kell adni a mun­kaügyi döntőbizottságoknak. Az is egyértelműen kide­rül, hogy a döntőbizottságok tagjai komolyan veszik fel­adatukat és lelkiismeretesen akarnak dönteni a dolgozó­kat érintő kérdésekben, hi­szen a jó munkahelyi lég­körhöz, közérzethez hozzá­tartozik a feladatát magas színvonalon ellátó munka­ügyi döntőbizottság. Az is örvendetes, hogy a korábbi­nál lényegesen több munka­ügyi és vállalati vezető jött el a fórumra. Láthatták, hogy a munkaügyi kérdé­sekben közös a felelősségük és csák akkor lehet színvo­nalas a munkaügyi döntőbi­zottság munkája, ha a ve­zetők együttműködnek ve­lük, ha a mindennapos munkakapcsolatokkal meg­előzik a késhegyre menő munkaügyi vitákat. Egy-egy vezető hozzászólásából arra következtettem, hogy a ve­zetők mindjobban felisme­rik a munkaügyi döntőbi­zottságok jelentőségét és a jó vezetők anyagilag és er­kölcsileg is elismerik mun­kájukat. Lovász Sándor Novotrade-kiállítás Békéscsabán Tengap, szerdán kétnapos számítástechnikai kiállítás és vásár kezdődött Békéscsa­bán a' Teszöv székházában. A Novotrade Részvénytársa­ság, a Commodore számító­gépek legnagyobb hazai for­galmazója és lízingelője tel­jes programkínálatát elhozta. Az érdeklődő vállalatok, szövetkezetek képviselői mű­ködés közben tekinthetik meg a termékeket és így dönthetnek, hogy megfelel-e az igényeiknek. Az első nap több százan keresték fel a bemutatót és próbálták ki a programokat. A nagy forgalom jelzi, hogy megyénk üzemei élénken ér­deklődnek a mikroszámító­gépek, a mikroszámítógépes rendszerek iránt. A Tsz-szö- vetség — amely már évek óta eredményesen koordinál­ja a termelőszövetkezetek számítógépes fejlesztéseit — kitűnő körülményeket bizto­sított a bemutatóhoz, mely ma késó délutánig tekinthe­tő meg. A programokat minden látogató kipróbálhatta Fotó: Lónyai László

Next

/
Thumbnails
Contents