Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-29 / 254. szám
NÉPÚJSÁG 1985. október 29., kedd „Ember és környezete” Kóstoló a brigádtagoknak Egy éveken át tartó akció- sorozatra — amilyen a jó tíz esztendővel ezelőtt Med- gyesegyházáról elindított közművelődési mozgalom — az elfáradás veszélye mindig leselkedik. Az ember és környezete összefoglaló címet viselő, átszervezett megyei mozgalomnak az idei a negyedik éve. Szervezői — amelyeket a Békés Megyei Művelődési Központ fog össze — szinte naponként vívják meg a kifulladás elleni kis harcaikat. A lényeg: fenntartani a résztvevő szocialista brigádok érdeklődését. Arra a kérdésre, hogy ezt miképp lehet, dr. Papp István, az MMK igazgatója szombaton délelőtt a békéscsabai ifjúsági házban megtartott egész napos rendezvénysorozat megnyitójában válaszolt: arra törekednek, hogy mindig kielégítsék a brigádtagok éppen aktuális művelődési igényeit. Hogy mennyire szélesen kell értelmezni mindezt, arra volt jó példa ez a rendezvény. Több mint százan jöttek el megyénk legkülönbözőbb településeiről, képviselve munkahelyeikkel a népgazdaság szinte minden ágazatát. Ami összefogta a résztvevőket, az egyrészt az, hogy valameny- nyien beneveztek Az ember és környezete című mozgalomba, másrészt felkeltette figyelmüket az erre a napra meghirdetett programsor. A változatos — bár néha túlfűszerezett, néha meg éppen kicsit sótlan — kóstolóból hadd mutassunk meg néhányat. Pár receptfélét is talán... Pataki István, a párt Központi Bizottsága külügyi osztályának lengyel és csehszlovák kérdésekkel foglalkozó politikai munkatársa nyitotta a sort. Az általa vezetett fórum kérdései között értelemszerűen túlsúlyban voltak azok, amelyek az emberiség mai sorsdöntő dolgait firtatták. Persze akadt olyan kérdés iSs amelyek az európai szocialista országok ellentmondásoktól sem mentes fejlődésével, helyzetével foglalkoztak. A komoly dolgok után nem kevésbé érdekesek jöttek, de már több helyszínen. Lehetett választani a biokertészetről és a gyermek- nevelésről tartott beszélgetések között, vagy éppen meg lehetett látogatni az ifiház konyháját, ahol Mla- donyiczki László vezetésével gyorsan és viszonylag kis pénzből elkészíthető reggeli és uzsonnaételek összeállításában tudtak a résztvevők segítkezni. A biokertészetről különben Valló László, a Kertészet és Szőlészet című. a gyermeknevelésről pedig Tardos Anna pszichológus, a Családi Lap című folyóirat rovatvezetői beszéltek. Mindketten ezekben a napokban a megye több településén tartanak előadásokat. Ebédszünetben három előcsarnokbeli kiállítást is meg lehetett szemlélni. A tejipar „standja” mellett a Beköt és a Herbária asztala kapott helyet, de ott vásárolni is lehetett. Ahogyan könyvet is, a nagyszerű kínálatból. Délutánra már — úgymond — szórakoztató programok maradtak: irodalmi csevegés, filmvetítés, verseszenés műsor. Az MMK ezt a napját, mint módszertanit hirdette meg. Az is volt a szónak olyan értelmében, hogy megmutatta: miképpen (is) lehet. Hasznosan, de szórakoztatva, kötöttségek nélkül, könnyed stílusban eltölteni pár órát. A közművelődés egyre inkább akkor tölti be hivatását, ha a hétköznapokat szolgálja. Annak kultu- rálódását segíti "elő. s szolgálni tudja azokat a bizonyos igényeket. (nemesi) „Vigyázz! Kész! Sajt!” Reggeli gyülekező a tejes-vajas-sajtos árubemutató előtt az előcsarnokban Fotó: Gál Edit Informatikai bizottság alakult a TIT-ben A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Országos Központjában hétfőn megalakult az informatikai bizottság. Feladata a TIT-en belül a számítástechnikai, informatikai ismeretterjesztés irányítása, továbbá az állami és a társadalmi partnerszervezetekkel az ilyen tevékenység összehangolása. A bizottság elnökévé Páris György minisztériumi főtanácsost, a Tudományszervezési és Informatikai Intézet igazgatóját, titkárává Mihály Jánost, a TIT főmunkatársát választották. Fokhagymaduggatás Ismét növekszik a népi gyógyászatban ősidők óta ismert és használt fokhagyma kereslete. Az igénynövekedés miatt máris bővítik a termő- területét híres tájkörzetében, Kalocsa vidékén. A Duna menti községek, főleg Dus- nok, Bátya, Fájsz háztáji gazdaságaiban termelik meg a hazai fokhagymaszükséglet mintegy 60 százalékát. Ehhez most ősszel duggatják el a gerezdeket, amelyek július végén érnek be. Erre a célra a hófehér gerezdűeket válogatják a termelők, az elszíneződött, vagy túl sárgára érett fokhagymának nincs piaca külföldön. A fajtajavításhoz, újabbak előállításához nyújtanak segítséget a zoldségtermesztési kutató intézet fejlesztő vállalatának fokhagymanemesítői. A meglévők fenntartása mellett új, őszi és tavaszi termesztésű fokhagymafajtákat állítanak elő. Értesítjük t. Ügyfeleinket, hogy 1985. október 31-én LELTÁR MIATT ZÁRVA TARTUNK. Nyitás: 1985. november 1-én 8 órakor. Merkur Szemclygcpkocsi- értékesítő Vállalat Békéscsaba ! Ebéd az iskolában ■ ■ ■ ■ Egy általános iskolába voltam hivatalos, valamilyen ■ tanácskozásra. Hogy miről volt szó, az most lényegtelen. ■ Déli egy órára fejeződött be a megbeszélés. A szerve- ; zők meghívták a részvevőket egy ebédre. Mikor leér■ tünk az ebédlőbe, ott hosszú gyereksor kígyózott már az ebédkiadó ablak előtt. Egy táblán krétával a felirat, csontj leves, krumplis tészta — nem éppen biztató, gondoltam. ■ Miközben a házigazdák az ételkiadó ablakhoz tereltek ! bennünket, figyeltem a csupasz asztalok mellett ülő alsó- ! sokat: kedvtelenül turkáltak alumínium evőeszközeikkel ; a műanyag tálkákban. ■ Mi alpakka kanalat, kést, villát, s porcelán tányéro- ! kát kaptunk, és az étel, az volt még csak fejedelmi! ■ Arányló tyúkhúslevessel, két tenyérnyi rántott, illetve • sült hússal, savanyúsággal térhettünk az ebédlő végében • gyönyörű, fehér abrosszal megterített asztalunkhoz. Me: net közben, sőt az ebéd alatt sem tudtam kikerülni a sóJ vár gyerektekinteteket. j Még aperitifet is hoztak, s biztattak bennünket, együnk I nyugodtan, van még. lehet repetát is kérni. ■ ! Míg ebédeltünk, én is jobbára csak turkáltam az ételt, miként a gyerekek a sajátjukat. Nem tudom, ^ztaltár- i saim hogyan vélekedtek, de nekem az a nagyon finom ; ebéd rettenetesen rosszul esett akkor... —pénzes— ■ ■ :.............................................................................. .................... S zuperknncert az éhező Afrika megsegítésére December 26-án és 28-án 17 órától a budapesti Sport- csarnokban az éhező Afrika megsegítésére indított akció keretében szuperkoncertet rendeznek. December 26-án az LGT, az Omega, a KFT, a P. Box, Varga Miklós, a Satöbbi, a Hobo Blues Band, a Prognózis, a V. Moto Rock, Révész Sándor, Nagy Feró, valamint több más neves együttes és szólóénekes lép színpadra. December 28-án az élvonalbeli rock- és jazzéneke- sek műsora mellett részletek hangzanak el az Operettszínház „Hegedűs a háztetőn”, a Vígszínház „Képzelt riport...”, a Madách Színház „Macskák”, illetve a Rockszínház „Hair” című produkciójából. Fellép még a Győri Balett, az Operaház, valamint a kaposvári színház társulata. Békéscsabán a MÁV Tours Menetjegyirodájában (Tanácsköztársaság útja 24—28.) november 15-ig jegyezhetők elő belépőjegyek. Dr. Markója Imre igazság- üg-yminiszter — Christoffer Taxell finn igazságügyminiszter meghívására — hétfőn delegáció élén hivatalos látogatásra a Finn Köztársaságba utazott. A megbeszélések során áttekintik II mai regionális tv-adás szerkesztője, Olajos Csongor a következő több témákat ajánlja a nézőknek: Bemutatják a bajai új városi könyvtárat és az Éber Sándor-emlékhá- zat, amely a bajai festőművésznek * állít emléket. Szüretre is elkalauzolják a nézőket, méghozzá a kiskőröország jogi, igazságügyi kapcsolatait és azok fejlesztésének lehetőségeit. A búcsúztatásnál a Ferihegyi repülőtéren megjelent Arto Mansala, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete. si szlovák nemzetiségi hagyományokat ápoló „szőlő- begyűjtés”-re. És ha már a mezőgazdasági témákról esett szó, az egyik forgató- csoport a szőregi rózsatermesztőknél tett látogatást és ezúttal is az adás vendége lesz Mile Lajos, aki a kiskerttulajdonosoknak szolgál tanácsokkal. Kecskemét ezúttal könnyűbúvárai révén szerepel a félórában, adriai útjukat örökítették meg. Jelen voltak a kamerák a Szegedi Volán—Rába ETO férfi kézilabda-találkozón is. Az adás a 23-as szentesi csatornán látható-hallható 18.30 órától. Markója Imre Finnországba utazott Jövedelem- és keresetszabályozás 1986-ban Sajtótájékoztató a Parlamentben A jövő évi jövedelem- és keresetszabályozásról tájékoztatták hétfőn az újságírókat a pénzügyminisztérium, valamint az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal képviselői a Parlamentben. Békési László pénzügyminiszter-helyettes elmondotta: a jövedelem- és keresetszabályozásban 1986-ban nem tervez alapvető változást a kormányzat, de néhány ponton módosításra kényszerült. Erre azért van szükség, hogy kellő feltételeket teremtsenek a jövő évi népgazdasági terv megvalósításához. Az 1986-os tervjavaslat továbbra is a gazdasági egyensúlyi viszonyok szilárdítását, az életszínvonal megőrzését tűzi ki célul, s emellett nagy súlyt helyez a gazdaság jövedelemtermelő képességének növelésére, a műszaki fejlesztés gyorsítására. Kolarik István pénzügyminisztériumi főosztályvezető a konkrét változásokat ismertette. Elmondotta, hogy jövőre öt százalékkal emelkedik a vállalati nyereségadó. Ugyanakkor kedvezőbb feltételeket kívánnak teremteni az exportképesség javításához, a műszaki—fejlődéshez. Ezért január 1-től csak 8 százalék felhalmozási adó terheli az exporfejlesztő beruházásokat — és néhány más, a kormányprogramban szereplő fejlesztést —, 1986 második felétől pedig általánosan 18-ról 15 százalékra csökken a felhalmozási adó. Január elsejével számos olyan kedvezmény megszűnik, amelyet a gazdaságirányítás 1985-ben átmeneti jelleggel vezetett be. Az intézkedés célja, hogy egységesebbé, kiegyenlítettebbé váljon a szabályozás. 1987-ig fokozatosan megszűnik a béradó-kedvezmény a magasépítéssel foglalkozó vállalatoknál, a kutatóintézeteknél, az. idegenforgalmi vendéglátásban és a műszakifejlesztő vállalatoknál. Négy textilipari szakágazatban, valamint a közúti és légiközlekedési vállalatoknál a vagyonadó-kedvezménnyel nem számolhatnak január elsejétől. A tőkeáramlás feltételeit a szabályozás több új intézkedéssel javítja. Jövőre a használt állóeszközök eladása, illetve vétele felhalmozási- adó-mentessé válik. Hároméves vagyon- illetve nyereségadókedvezményt kapnak azok az újonnan alakuló kereskedőházak, amelyeket az alapítók közös tőkebefektetéssel hoznak létre. Ugyancsak kedvezően változik a gépkölcsönzés céljából vásárolt berendezések, termelőeszközök felhalmozási adója, ez az általánosnál kisebb, 8 százalék lesz. Kedvezményekkel kívánja támogatni a kormány azokat a vállalatokat, amelyek saját erőből vállalkoznak lakásépítésre, szakmunkásképzésre, csökkent munkaképességűek foglalkoztatására. Nyereségadó- kedvezményben részesülnek azok az élelmiszerboltok, amelyek a kistelepülések ellátását javítják.»Az idényjellegű boltok működési feltételeit javítja az az intézkedés, hogy az itt kifizetett műszakpótlékot jövőre nem terheli béradó. Ezután Kónya Lajos, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökhelyettese elmondotta, hogy az idén bevezetett vállalati keresetszabályozási rendszer főbb elemei nem változnak. Az eddigi tapasztalatok szerint azok megfelelően szolgálják gazdaságpolitikai, s ezen belül is bérpolitikai céljaink megvalósítását, a dolgozók keresetének a vállalati teljesítményekhez kapcsolódó alakulását, a munkaerővel való hatékonyabb gazdálkodást. A keresetszabályozás néhány elemének jövő évi módosítására azonban szükség van, hogy a bérpolitikai intézkedések igazodjanak az 1986. évi gazdasági célokhoz, elsősorban az áremelkedések mérséklődéséhez. Az ideinél alacsonyabbra tervezett fogyasztói árszintnövekedést követve a nőm inál-keresetek is csak az ideinél mérsékeltebb ütemben emelkedhetnek. Ezért a keresetek 1986- ban átlagosan 5—5,5 százalékkal nőhetnek, szemben az ez évre várható 7,5—8 százalékos emelkedéssel. A jövőre tervezett változások azt kívánják elősegíteni, hogy a magas hatékonysággal működő vállalatok, szövetkezetek továbbra is az átlagosnál nagyobb mértékben emelhessék dolgozóik keresetét, a gyöngébben gazdálkodók pedig tevékenységük eredményességének javítására kényszerüljenek, s ne növelhessék megalapozatlanul a béreket. Ennek megfelelően jövőre kevesebb vállalat részesül kivételes elbírálásban, s szigorúbb feltételekhez kötik a béremelések lehetőségét. Az ideihez képest szűkítik azoknak a vállalatoknak a körét, amelyek átmenetileg kedvezményben részesülnek. így több, a verseny-szférában működő al- ágazat vállalatait a központi keresetszabályozásból átsorolják a magasabb követelményekkel járó keresetszintszabályozásba. Egyedi elbírálás alapján ugyancsak kevesebb vállalat működhet tovább a központi szabályozásban. A keresetek növeléséhez kapcsolódó adóterhek mind a keresetszint-, mind pedig a kereset-növekmény-szabá- lyozásban emelkednek. Az általánosnál mérsékeltebben nőnek az adóterhek a kere- setszint-szabályozásban, ahol a változás csak a legalacsonyabb kereseti sávot érinti, itt öt százalékról tíz százalékra emelkedik az adó mértéke. Ezért várható, hogy azoknak a vállalatoknak egy része, amelyek az idén — választási lehetőségükkel élve — a keresetek növekménye után adóztak, most áttérnek a keresetszint-szabá- lyozásra. Az irányítás egyébként is arra ösztönzi a vállalatokat, hogy ahol erre megvannak a feltételek, ott a teljesítményekben nagyobb követelményeket támasztó, de a keresetek növelésére az, átlagosnál kedvezőbb lehetőséget biztosító keresetszintszabályozást alkalmazzák. Ezért az átsorolást jövőre lehetővé teszik azoknak a vállalatoknak is, amelyek egyébként három évre vállalták, hogy a kereset-növek- mény-szabályozásban működnek. A keresetszabályozás új eleme, hogy jövőre a vásárlóerő szabályozása érdekében az átlagkeresetek 10 százalékon felüli növelését a vállalatok — bármely kategóriába tartozzanak is — csak további, magas különadó fizetésével valósíthatják meg. Ezek a szigorítások nem csökkentik jelentősebben a vállalatok ösztönzési lehetőségeit — mondotta az ÁBMH elnökhelyettese —, hiszen a jól működő vállalatok még így is négyszerte nagyobb béremelést valósíthatnak meg, mint a gyengébben gazdálkodók. Megfelelő munkaszervezéssel, a termelési szerkezet korszerűsítésével, illetve a teljesítmények növelésére az eddigieknél erőteljesebben ösztönző belső bérezési-érdekeltségi rendszer széles körű alkalmazásával a vállalatok többsége előtt nyitva áll az út, hogy fokozzák jövedelemtermelő képességüket, jobban megfizethessék kiemelkedő munkát végző dolgozóikat.
