Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-24 / 250. szám
1985. október 24,, csütörtök Békéscsaba Körzeti népfrontválasztás előtt és után Betonelemgyártó, Hilti, kárpittisztító meg a többi... Pozsgay Imre főtitkár a Hazafias Népfront közelgő VIII. kongresszusával kapcsolatban több fontos gondolatot vetett fel abban a beszélgetésben, amelynek szövege a Népfront c. folyóirat 1985 7. számában jelent meg. Ebben következésképpen kifejtette, hogy a mozgalom a nehezedő gazdasági feltételek ellenére is fenn tudta tartani a szocialista nemzeti egység erejét, működését és sikerült megőriznie a hatékony társadalmi közmegegyezést a két kongresszus közötti időszakban. Ezt szó szerint így indokolta: „Nem utolsósorban azért, mert a Hazafias Népfront legfontosabb tagszervezete, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő irányvonalához következetesen ragaszkodva politizált ebben az időszakban is. Ezek után lássuk — a helyi viszonyokat elemezve —, milyen megállapításokat tartalmaz a békéscsabai népfrontbizottság tájékoztatója a városi pártértekezlet beszámolójáról. A népfront a településpolitikái feladatok megoldását főként a körzeti HNF-bizott- ságok révén szervezte, támogatta, s ugyanakkor mind több alkalommal maga igyekezett hangot adni a lakosság véleményének, javaslatainak. A városi és tanyasi kerületekben dolgozó testületek az ipari és mezőgazda- sági üzemekkel, valamint az intézményekkel folyamatosan fenntartották a korábban kialakult kapcsolataikat. Jóllehet a nők körében növekedett a közéleti aktivitás, ám az ifjúságra még ma sem gyakorol a népfront kellő hatást. Éppen ezért olyan programokat kell összeállítani, amelyek a fiatalokat jobban vonzzák, és a társadalmi teendők ellátásába erőteljesebben bekapcsolják. Igen örvendetes — amint Banadicsné Loránd Ibolya, a HNF városi titkára a legutóbbi találkozásunkkor megjegyezte —, hogy a népfrontbizottsági tagok egy részét a kerületekben választották meg, és a KISZ több mint 10 fiatalt delegált. Ezzel szinte egyidejűleg a szakmaközi bizottság négy, a Vöröskereszt pedig három személyt javasolt a HNF nemrég újjáválasztott körzeti bizottságaiba. Különben a III., VII. és VIII. kerületben a tisztségviselők (HNF-elnök és -titkár) teljesen „kicserélődtek”. Az országgyűlési és tanácstagi választások alkalmával kezdett párbeszéd a lakossággal tovább folytatódott. De térjünk vissza ahhoz a témához, amellyel írásunkat kezdtük. Nos, a békéscsabai városi pártértekezlet előterjesztéséhez kapcsolódó HNF- tájékoztató — a nemzetiségi és cigány lakosság helyzetén kívül — érinti az időskorúak életkörülményeit is. Majd megállapítja: a jelenlegi szociális intézményhálózat sem minőségileg, sem mennyiségileg nem felel meg a követelményeknek, a növekvő igényeknek. Kedvezőtlenül befolyásolja a lakosság közérzetét az is, hogy a tervezett kommunális fejlesztéseknek csak 75 százalékát sikerült megvalósítani a megyeszékhelyen, illetve vonzáskörzetében. A szolgáltatások színvonalasabbá tételében szintén sok a zavaró elem, ami a nőpolitikái határozatok végrehajtására nézve kedvezőtlen. Éppen ezért a népfronttestületek — a saját lehetőségeikkel élve — arra törekednek, hogy a feladatok megoldásában mutatkozó lemaradást az érdekelt gazdasági egységek behozzák az év hátralevő részében. Biztató jelnek tekinthető viszont a termelési érték 35- 36 százalékos növekedése. Ennek következtében a szocialista export 30, a tőkés export 10 százalékkal emelkedett. Eredményes volt a társadalmi munkák szervezése is; az egy lakosra jutó érték meghaladta a 2500 forintot az elmúlt évben. A Hazafias Népfront városi és körzeti bizottságai nagy szerepet tulajdonítanak az ideológiai tudatformáló tevékenységnek; a tudományos élettel, a közoktatással és közművelődéssel, valamint a környezetvédelemmel ösz- szefüggő mozgalmi teendőknek. A választások után megújhodott népképviselet szakmailag és politikailag jól felkészült tisztségviselőkre és szakigazgatási dolgozókra támaszkodhat. A tennivalókat ismertető részben a HNF városi bizottsága többek között arra is felhívja a figyelmet, hogy a közművesítésben főként a szennyvíz- és úthálózat bővítését kell előtérbe helyezni, de nem elhanyagolható az ivóvízellátás javítása sem. Az új autóbusz-pályaudvar elkészülte után esedékessé válik a tömegközlekedési problémák végleges megoldása. A népfronttestületek — a lakosság széles körű bevonásával — ezentúl is igyekeznek közreműködni a közép- és hosszú távra szóló településfejlesztési feladatok, különféle rendezési tervek előkészítésében, kimunkálásában, s ezek megvitatásában, valamint a település- fejlesztési hozzájárulás célszerű felhasználásában. Bukovinszky István Ki (mit) kölcsönöz? „Ne sokat költsön, vegyen inkább kölcsön!” — jut eszembe a sokat használt szlogen — miközben az Építőipari Gépesítő Vállalat (továbbiakban ÉGV) békéscsabai kölcsönzője felé tartok. — Legszívesebben falba verném a fejem — mondja telekszomszédom —, hogy nem érdeklődtem építkezésünk előtt, alatt, létezik-e ilyen kölcsönző. Sok fáradságtól, izomláztól megkíméltem volna magam meg a családom! . . . Hogy ott mi minden kapható? No, nézzük csak, mi minden? Békéscsabán, az Illésházy és a Jókai út sarkán található az említett, építkezőket kisegítő kölcsönző. A portál ablakában kifüggesztett tájékoztatók jól informálnak, hogy bent mit és mennyiért kölcsönöznek. Nagy Sándor helyettes üzr- letvezetőt találom szolgálatban. — Ehhez a töméntelen munkaeszközhöz érteni kell! Vajon milyen képesítése van a bolt helyettes vezetőjének? — Negyvenöt építőipari géptípussal szolgálhatunk. Ehhez — eddig legalábbis — megfelelt a gépjárműtechnikusi végzettségem. Természetes, hogy prospektusokat, géptulajdonságokat ismertető kiadványokat állandóan tanulmányoznunk kell! Alig kezdtünk beszélgetni, egy fiatalember Hilti készletet hoz vissza ... Az adminisztráció szertartása alatt van időm tanulmányozni azt a nyomtatványt, ami az üzletben levő géptípusokat sorolja precíz pontossággal. Egypáron meg is akad a szemem ... — Betonelemgyártó! Ez valami olyasmi, amin akár járdalapokat is készíthetnék? — kérdezem Nagy Sándort. — Igen, például azt is. — Tehát akár én is gyárthatnék betonelemeket, kerítésoszlopokat? — Nem egészen! — moso- lyodik el naivnak tartott kérdésemen. Ennek kezelése túl bonyolult lenne. Építőipari vállalatok viszik hosz- szabb idejű bérletbe, és szakember kezeli... Beszélgetésünket most nélkülözhetetlen munkaeszközük, a telefon szakítja meg... Ahogy a hangos beszélgetésből kitűnik, valaki, valamit hétvégére szeretne kikölcsönözni. — Így is lehet? — Persze. Rengeteg telefonmegrendelésünk van. Most parkettacsiszolót kértek . . . Jegyeztem . . . Van áramfejlesztő, betonkeverő, csempevágó, festékszóró, körfűrész és lemezvágó, szerelőállvány és fémtalicska. Nem is sorolom tovább. Egyszóval, jól felszerelt ez az üzlet... * * * Hőgye Antal Békésről egy kárpittisztítót hozott vissza. — Remek kis készülék ez, de talán úgy kifizetődő, ha egyszerre több család veszi igénybe . . . Csinos, fiatal hölgy egy „szerkentyűt” cipel. Hanák Anikó a Lencsésin lakik. Lakásfelújítást végeznek. Megtudtam tőle; a „szerkentyű” parkettacsiszoló! — Ha mindent mesterrel csináltatnék — mondja, akkor talán az ötszörösét fizetnénk, és ez ugyebár a mai árak mellett igazán nem mindegy . . . * * * Mintha csendesedne a forgalom. Dél van. Megint visz- szatérhetünk beszélgetésünk félbeszakadt gondolataihoz. — Milyen gyártmányú gépeik vannak? — Nagyobbrészt angol, olasz, japán, svéd, NSZK konstrukciók. Bírják a strapát — és ez a jó! Így nincs fennakadás a kölcsönzésben. Megbízhatók, jó minőségűek.. . Nem is tudok olyan példát mondani, hogy valakinél valami elromlott volna... A sokat emlegetett és keresett Hilti persze nem kevés pénzbe kerül. 36 ezer forintot ér. Hogy ezért a pénzért mit tud . . . Kérem szépen . . . Végez betonfúrást, vési a téglafalat, különböző helyeken, különböző nagyságú lyukat produkál, csővezetékbe hornyot vés . . . * * * Informátorom búcsúzóul egy prospektust nyújt a kezembe. Megborzongok. Egy rút patkány néz alattomosan szembe velem ... A prospektusból megtudom, hogy az Antirat ‘(ez a reklámozott gép neve) programozott ultrahangos rágcsálóriasztó. Egyedül forgalmazója az ÉGV. Az Antiratot használóknál a besugárzott területről a rágcsálók elmenekülnek, és nem is térnek visz- sza. Visszagondolva a raktárban és az udvaron látott, kikölcsönözhető gépekbe meg öt éve tartó segédmunkási tevékenységemre, engem is a keserűség töltött el, mint szomszédomat; miért nem tudtam hamarabb a kölcsönző létezéséről? Béla Vali Gras grus néven legfeljebb a szakembereknek, közülük is a magyaroknak jut eszébe egy híres filmcím, vagy néhány dal, jno meg.az a bizonyos kalap. Magyarul darunak hívjuk — ám e nevezetes madár manapság már nem magyar földön búcsúzik a fészkétől. Hajdan valóban elterjedt fészkelő madár volt hazánkban, olyannyira, hogy egyes udvarházaknál — külleme, ébersége miatt — házőrzőként tartották. A múlt századi folyószabályozások idején ■ azután északabbra húzódtak . a darvak, így ma csupán átutazó vendégek Magyarországon, ahol egyik nagy gyülekezőhelyük a kardoskúti természetvédelmi területen a Fehér-tó. E kedves „átutazó vendégek” líedvéért nemzetközi tekintélyekből álló vendégcsoport tartózkodik megyénkben ezekben a napokban. A Nemzetközi Darualap nevű önálló természet- védelmi szervezet európai szekciója itt tartja első ülését. Az „itt” egészen pontoson az Orosházi Üj Élet Tsz tatársánci vadászházát jelenti — ebben zajlik a tanácskozás, és innen indulnak délutánonként — türelmetlenül várva a három órát — a szakemberek a Fehér-tóhoz. Archibald George William, a szervezet elnöke az Egyesült Államokból érkezett, a titkár Joost van der Ven holland, de van a csoportban NDK- és NSZK-beli, spanyol, francia, csehszlovák, angol, svéd és finn. ornitológus egyaránt. Két előadás közötti szünetben a szekcióülés egyik magyar házigazdájával, dr. Sterbetz Istvánnal, a Magyar Madártani Intézet nyugalmazott igazgatójával beszélgetünk. — A Nemzetközi Darualap egy pénzzel és szellemi tőkével rendelkező alapítvány — tudjuk meg a neves ornitolói- gustól —, melynek célja a világon a darufajok védelme. Az alap székhelye az Egyesült Államok, az első világülés Indiában volt. A fő téma a jelenlegi tanácskozáson is természetesen a daru. — Az európai darvak a Nílus-völgy szudáni szakaszán, a szaharai oázisokban, és alkalomszerűen Spanyol- országban telelnek. Egyik nagy vonulási útvonaluk Magyarországot érinti, s a kelet-magyarországi vonulás útvonalán az egyik nagy forgalmú gyülekezőhely a kardoskúti Fehér-tó. Innen a tél űzi el őket, de feltűnő, hogy újabban tovább tartózkodnak a kelet-magyarországi gyülekezőhelyeken, sőt, nem ritkán áttelelnek itt, amelynek oka, hogy a kukoricaföldeken bőséges táplálékot találnak. Joost van der Ven is készséggel vállalkozik a szünetben egy rövid beszélgetésre. — Vajon miért a magyarokat kérte jel a szervezet- az európai szekció első ülésének megrendezésére? — Európában darvakat sokfelé látni, de kezdettől ez volt a legkedveltebb terület, a legalkalmasabb hely a darvak megfigyelésére — mondja a szervezet titkára. — S nemcsak hogy jól lehet megfigyelni e madarakat, de számukra is fontos, és megfelelő ez a pihenőhely. A magyarok vendégszeretetét egyébként már vagy harmincszor volt alkalmam élvezni, ezért is ajánlottam a többieknek is. — A darvak, ezek a hazánkban védett madarak fogynak, vagy ezt a folyamatot sikerült időben megállítani? — Nemcsak akkor mondhatjuk el egy madárfajról, hogy veszélyeztetett, ha már mindössze 50—100 maradt! Ebben az értelemben a daru még nem veszélyeztetett, de hosszabb távon a gazdasági fejlődés számos országban jelent veszélyt az állatok számára. A darvak esetében a mocsarak lecsapolása, költőterületük átalakulása jelenti az egyik veszélyt. A több ezer kilométeres utak előtt ezek a madarak nagy csapatokba verődnek, és a vándorlás során vizet, táplálékot, pihenőt kell találniuk. Néhol, például a Pire>- neusokban vadásznak is rájuk. — Megítélése szerint Magyarországon milyen a madárvédelem? — Az a véleményem, hogy önöknél sok munkát végeznek e területen, s ebben nagyon fontos, hogy biztosított a jogi védelem. Emellett a fontosabb élőhelyek, így például a Hortobágy, a Kis-Balaton, vagy ez a Kar- doskút környéki terület is védve van. Mindehhez hozzátartozik az emberek állat- szeretete, amire jó példa az itteni is. — Végül, hogyan érzik magukat Magyarországon, Békés megyében? — Mindig örömmel és várakozással jövök ebbe az országba, s a többiek nevében is mondhatom, hogy igen elégedettek vagyunk. Szerencsés ez a helyszín, közel esik a Fehér-tóhoz, mert végül is, a többség érthetően kinn, a helyszínen szeret lenni a legjobban. Mindehhez még csupán annyit, hogy 2 év múlva Magyarországon ül, össze a Nemzetközi Madárvédelmi Tanács, azt hiszem, ez is jelzi a magyar madárvédelem eredményeit. — Köszönjük a beszélgetést! Tóth Ibolya Címképünkön: felröppenő darvak a kardoskúti határban. Fotó: Szóké Margit A szervezet titkára, Joost van der Ven
