Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-23 / 249. szám
1985. október 23., szerda Küldöttközgyűlés előtt fl szakma helyzete és az aktuális feladatok Beszélgetés a HVDSZ megyei titkárával Önként és elkötelezetten A bizalmiak és az alap- szerVezeti vezetőségek — a szakszervezeti bizottságok — választásai befejeződtek és nem sok van hátra a megyei küldöttgyűlésig, ahol már a megyei testület számol be a munkájáról. Ebből az alkalomból beszélgetünk Valen- tinyi Mártonnéval, a HVDSZ megyei titkárával. — Az alapszervezeti választások során milyen mozgalmi tapasztalatokat szereztek ? — Elgondolkoztatót. A 43 alapszervezetünk csaknem 8 000 tagja 468 bizalmit, ugyanennyi helyettest, 33 főbizalmit és 43 szakszervezeti bizottságot választott. A bizalmiak majdnem 50 százalékát nem választották újra, tehát kritikusan nézte munkájukat a tagság. S ezt élénk és őszinte vitákban ki is mondták. Kevésbé volt aktív az szb-beszámolók fölötti vita, egyes helyeken, mondhatni, passzív volt a tagság. Az okok elemzése a további munkát segíti majd. — A Helyiipari és Város- gazdasági Dolgozók Szak- szervezetének a helyzete sajátos. Először is, alig múlt 30 éves... — De azért is, mert az üzemek, vállalatok három ágazathoz — ipar, vízügy, építés — tartoznak, egészében pedig gyártó és szolgáltató jellegűek. A nagyipar kiegészítőjének szánt helyiipar — a kötő-, a szőrme-, a fa-, a beton- és vegyesipar — az ötvenes évek legelején kis műhelyekből, elavult gépekkel indult, primitív munkakörülmények között, s óriási fejlődésen ment át. Ugyanez történt a kémény- seprés, temetkezés, ingatlan- kezelés, a kertészet és köz- tisztaság terén, és a később csatlakozott vízművekkel is. Ma már a helyiiparban korszerű gépekkel és jó munka- és szociális körülmények közt folyik a munka, de a kommunális szolgáltató ágazat egyes vállalatainál, most is vannak gondok. Ott. ahol több telephelyen és szabad^ ég alatt dolgoznak. — S pont ezeknek a szakmáknak alacsony a társadalmi megbecsülése is. — Igen, alacsony a presztízse a temetkezési, kertészeti és köztisztasági munkának például, s ezen változtatandó, ezek a vállalatok az elmúlt években komoly központi bérpreferenciát kaptak. Mig az előző öl év alatt az iparban 18—30 százalék között emelkedett az átlagbér, a szolgáltatásban és a költségvetési üzemeknél 32—48 százalék között. És kezd is az eredménye megmutatkozni. — A szolgáltatók szerepe azért hallatlanul nagy, mert elemi igényeket kell kielégíteniük, közvetlen kapcsolatban a lakossággal. Különösen áll ez a létfontosságú vizet szolgáltató két vállalatra, a megyeire és a gyulaira. Mi a helyzet a vízellátással ? — Jelenleg a megye 74 településéből 65 közüzemi vízellátású, s ez a lakosság számát tekintve 83 százalék, hasonló az országos átlaghoz. Gondok azonban vannak, mégpedig a víz minősége és az alacsony szennyvízkapa- titás miatt. Ezért már tavaly elkezdődtek a Minisztertanács által jóváhagyott vízminőség-javító beruházási munkák, továbbá a szennyvízelvezetés fejlesztése. E 8 —10 éves nagy program megvalósítása rengeteg pénzbe kerül, mint általában a lemaradások behozása. De az előrehaladás is szép, a csabai Árpád-fürdő korszerűsítése, vagy a gyulai Várfürdő rekonstrukciója például. És említhetem a Tüzelés- technikai Vállalatot is, hiszen országos viszonylatban is élenjáróan fejlesztette főprofilját az energiaracionalizálási beruházással. A Patyolat pedig több új, korszerű szalont nyitott. — A helyi, azaz a tanácsi ipari üzemeknek sokáig hátrányuk származott a „kicsiségükből”, a mai gazdasági helyzet viszont épp’ ezért kedvez nekik. Vagy nem így van? — De igen. A több száz embert foglalkoztató nem túl nagy gazdasági szervezetek rugalmasságával rendelkeznek és élnek is vele. Gyorsan alkalmazkodnak a piac követelményeihez, s ez különösen a nyugati és szocialista exportra termelő vállalatoknál — mint a gyulai kötőipar és a betonáru vállalat például — számít sokat. De a belföldi piac sem a régi már, itt is érezhető a verseny, ezért fejleszti folyamatosan bútorait az orosházi faipar, kazáncsaládjait a Körös kazángyártó, és igyekszik mind divatosabb választékot nyújtani a szőrmeipari vállalat. És az építőiparral foglalkozó üzemek is versenyhelyzetbe kerültek, így létkérdéssé vált a feltételekhez való alkalmazkodás. Az életrevalóság. — Ez a jövőbe is mutat? — Még nagyobb súllyal, még jobban meg kell felelni a reformgazdálkodás követelményeinek, már csak azért is, mert minél eredményesebb egy vállalat, annál többet tuet nyújtani a dolgozóinak. Olyasmit is — a jobb kereseten kívül —, mint a több vállalatunk erőforrásából és társadalmi összefogásból felépült szanazugi üdülő. Hazánk államhatárán rend és nyugalom van. Ez a jellemző arra a határszakaszra is, amely megyénk területén húzódik. Az orosházi határőrkerület parancsnoki és beosztott állománya a határterületi lakosság széles rétegének támogatása mellett hozzáértően, eredményesen teljesíti az államhatár őrizetéből, a határforgalom ellenőrzéséből, a határrend fenntartásából adódó feladatait. A megyénk területén levő párt-, állami, társadalmi és gazdasági szervek a határőrség munkáját odaadóan, hatékonyan segítik. Az orosházi határőrkerület teljes személyi állománya a katonai esküben fogadtaknak megfelelően, élvezve a határ- területi lakosság önkéntes segítségét, látja el felelősség- teljes feladatát. A határőrizetet ellátó állomány döntő többsége a határterületi lakosság fiaiból kerül ki, és a szolgálati idő letelte után immár megférfiasodva szintúgy oda kerül vissza. Joggal elvárja szocialista társadalmunk, hogy a polgári életbe visszakerülve, a határőrség hagyományait öregbítve a továbbiakban is nyújtson segítséget államhatárunk őrizetéhez. Az 1966-ban életre hívott határőrközség-mozgalom minőségi változást hozott a határőrség és a lakosság közötti kapcsolatban, általa a határterületi lakosság segítő tevékenysége szervezettebbé és hatékonyabbá vált. Megyénkben e mozgalom kellő táptalajra talált, és eredményeként könyvelhetjük el, hogy a kapcsolat egyre gyümölcsözőbb, egymás munkájának kölcsönös megbecsülése és segítése előtérbe került, az államhatár őrizete tovább szilárdult. Országunkban Gyula város vette fel először a „Határőrváros” megtisztelő címet. MegyénkJavulo munkakörülmények A hatodik ötéves terv időszakában végrehajtott üzemi rekonstrukciók, műszaki felújítások nyomán javultak a munkakörülmények az élelmiszeriparban; abban az ágazatban, amelyben e tekintetben a korábbi években jelentős lemaradás mutatkozott — ezt állapította meg az Édosz átfogó elemzése. A vizsgálat szerint az ágazatban mintegy 50 ezer dolgozó munkája vált egészségesebbé és biztonságosabbá. Sokat segített a gyártástechnológia korszerűsítése. Egyebek között például a kaposvári, a gyulai és a szegedi húsüzemben, a törökszentmiklósi baromfifeldolgozóban és a zalai hűtőházban fordítottak jelentős összegeket a munkakörnyezet korszerűsítésére. Az anyagmozgatást jó ütemben gépesítették, például a sütőiparban, ahol a felhasznált liszt hozzávetőleg egynegyedét ömlesztett állapotban szállítják, s konténerekre „bízzák” — mintegy 30 százalékos arányban — a késztermékek szállítását. A cukoriparban a gépesítés kiterjedt több olyan munkahelyre, ahol korábban csak igen nehéz fizikai munkával boldogultak. Legutóbb az Ácsi Cukorgyárban gépesítették a termelési folyamatokat, ideértve a belső qnyagmozgatást, rakodást. Á nehéz fizikai munkától mentesültek a gabonatárházak dolgozói; a korszerű új létesítményekben nagy teljesítményű gépekkel oldják meg a termények továbbítását, mozgatását. A szakszervezet vizsgálata szerint az iparban, a gépesítés eredményeként mintegy 14—15 ezer dolgozó nehéz fizikai munkáját helyettesítik új gépekkel, szerkezetekkel. ben 12 határőrközség segíti a határőrség munkáját. Közülük 11 község önzetlen, áldozatkész munkája elismeréséül a „Kiváló határőrközség” kitüntetés birtokosa. A megye önkéntes határőrei napi munkájuk mellett szabad idejükben részt vállalnak az államhatár őrizetében, tevékenységük eredményességét fémjelzi az általuk vagy jelzésükre elfogott határsértők nagy száma. A lakosság figyelemmel kísérj és értékeli katonafiai áldozatkész munkáját, elismeréssel szól a szabad időben végzett társadalmi, a népgazdaságot segítő munkájukról. Ennek mintegy viszonzásaként a határterületi lakosság döntő többsége több esetben nyújtott segítséget államhatárunkat jogellenesen átlépő személyek felkutatásához, elfogásához. Ha csak az utóbbi eseteket említem, amikor Csere Antal körösnagyharsányi, Katona Sándor és Cseresznyés Ferenc eleki, Székely Pál és Pribék Pál gyulavári, Szabó Sándor battonyai lakosok határsértőket fogtak el és adták át a határőrség beosztottainak. A hazánk határait megsértő személyek törvényeinket sértik meg. Többnyire hazájuk törvényeivel szembehelyezkedett, kalandvágytól fűtött, a rájuk váró munkától, feladattól vagy a büntetéstől megfutamodott emberek, akik nem képesek szembenézni a valósággal. A jó békési ember szólásához híven: „ha valaki a kapun jön, szívesen fogadja, de ha a kerítésen mászik át, azt már nem szereti”. Hazánk idegenforgalma jelentős. Szeretjük, ha a külföldiek is látják városaink, javaink gyarapodását, látogatják idegenforgalmi nevezetességeinket, vásárolják a magyar Házgyári panelekből felépíthető csoportos családi házak típusterveit készítették el a Délmagyarországi Építő Vállalat és a Szegedi Tervező Vállalat közös termékfejlesztési irodájának szakemberei. Ennek fel- használásával Ojszegeden ezer lakásos kertvárosnegyedet alakítanak ki a következő években. A tanács által rendelkezésre bocsátott telkek közművesítési ipar és mezőgazdaság termékeit, megismerik népünk szokásait, barátságokat kötnek és messze földre viszik hírünket, de nem szeretjük, ha törvényeink ellen vétenek, hazánk szilárd közbiztonságát, államhatárunk rendjét veszélyeztetik. Sajnos, a határterületi lakosság körében esetenként előfordult, hogy a jogtalan anyagi haszon reményében egyes felelőtlen állampolgárok segítséget nyújtanak az államhatáron illegálisan átlépett személyek részére. Ezek az emberek kárt okoznak társadalmunknak, tettükkel szembehelyezkednek törvényeinkkel. Vannak olyanok is, akik közömbösségből, felelőtlenségből szemet hunyva a gyanús személyek megjelenésekor, róluk nem tesznek jelzést. Ezzel a határsértők felkutatását végző határőrök, rendőrök, önkéntes segítők munkáját nehezítik. A határőrség munkájának segítése törvényileg nem kötelező, azonban a hazánk államhatárát megsértő személyek elleni fellépés minden magyar állampolgárnak kötelessége. A családok többségénél vagy már volt vagy lesz valaki katona, aki a Magyar Népköztársaság alkotmányában rögzítetteknek megfelelően a magyar néphadsereg vagy a BM-határőrség állományában látja el harci feladatát, védi és óvja szocialista társadalmunk eddigi vívmányait, dolgozó népünk javait. Társadalmunk a továbbiakban is elvárja minden állampolgárától a hazafias kötelessége teljesítését, szocialista törvényeinket megsértő személyek elleni harcban határőrfiaink odaadó támogatását. költségét az építő vállalat megelőlegezi, s ezt beszámítják az építkezés árába. Az egyenként mintegy 100 négyzetméteres la- kóterületü, tetőtér-beépítéses, teraszos, garázsos házakhoz elő- és hátsókért tartozik. A nagy számú paneles családi ház kialakításához a kapacitást az építő vállalat házgyárának rekonstrukciója teremtette meg. Ellesett pillanatok Nincs se háza, se telke, se gépkocsija, s • a lakásvásárlás terheinek viselését talán a most még apró gyermekei is örökölni fogják. Mégis elégedett; mert végre megkapta a hosszú évek óta várt lakást; mert boldog, harmonikus családi életet él; mert két óvodáskorú gyermeke egészséges; mert munkahelyén szeretik és megbecsülik, nem utolsósorban lakóhelyén is, s mert mindenekelőtt magában teremtette meg a békét és helyét az emberek között. Ez az elégedettség azonban csak viszonylagos. Sok mindennel nincs kibékülve. Például olyan jellegű dolgokkal, hogy ha valahol áthelyezik a bakteri, és az, elköltözése előtt megfeledkezik a sorompó felnyitásáról, miért áll le a forgalom esetleg órákig, ameddig valakinek eszébe jut a korlátok felhúzása. Ez persze abszurd példa. Lényege az, hogy miért nem figyelünk jobban egymásra és segítünk, ahol éppen kell. Nyáron, a nagy melegben, amikor hazajövet strandolni vágyott a család, jóra- való feleségével kerékpárra ültek. Egyik gyereket az anya, másikat ő vitte és mikor estefelé felfrissültén szálltak le „jármüvükről" a lépcsőház előtt, csak a gyerekek mentek fel mamájukkal a lakásba. mert_ö észrevette, hogy a szomszédban lakó srác hogyan kínlódik kisbiciklijével. A kerekei is puhák voltak, a lánca is leesett, nem tudta megcsinálni. Egész keze olajos Vass Márta Fotó: Szőke Margit lett, mire rendbehozta a srác kisbiciklijét. Ilyen bajokkal azóta is hozzá járnak a tömb gyerekei és ő készséggel segít rajtuk. De szüleiken is. Volt úgy, hogy miközben lent vigyázott saját gyerekeire, lélekszakadva rohant le egy asszonyka a lépcsőn. Megkérdezte tőle: „Hová ilyen sebesen? —... Jaj! Már így is elkéstem, mert nem tudtam időre végezni a lakásban. Szülői értekezletre megyek és tudja, olyan messze az iskola, a busz meg már elment. „Vigye el a kerékpáromat. Talán nem késik sokat.” Ha gépkocsija lenne, azt is kölcsön adta volna. Máskor egyik szomszéd nem tudta kire hagyni a gyerekeit, mert sürgős, hivatalos elintéznivalója volt. „Ugyan már, ez ne legyen gond — mondta. — Ismerek olyanokat, akik még üdülni is elviszik ismerős szülők gyerekeit. Majd vigyázok én rá addig, amíg visszajön." Arany keze van. Ha a tömb lépcsőházaiban meghibásodik valakinek az ajtózárja, a háztartási kisgépe, ha szüntelenül csöpög a vízcsapja, nem fohászkodik szakemberért, s reménykedik, talán nem kell rá napokig várni — neki szól. ö mindenhez ért, ezermester. Készséggel és önzetlenül segít, ahol csak tud, mindenfajta ellenszolgáltatás nélkül. Kollégái még órákat is adnak neki javításra. Egy ízben ismerősének a Trabantjában eltörött a szélvédő üveg, és sehol sem tudott szerezni újat. Ö véletlenül éppen akkor megyén kívül járt, és eszébe jutott ismerőse gondja. Hozott neki ragasztott szélvédőt. „Ezreket kereshetne a tudásával" — mondják neki. „Ugyan — feleli —, nem minden a pénz ebben az amúgy is ijesztően haszonelvű világban. Szerintem az ember arra született, hogy segítse egymást. En akkor vagyok elégedett, ha ezt tehetem ...” Különben szocialista brigádtag is ... Varga Dezső vau a tar VAE V- BRAMAC OLCSÖN, GYORSAN ÉS KORSZERÉ ANYAGOKBÓL ÉPÍTHETI OTTHONÁT, ha az Alföldi Tüzép Vállalat Bács. Békés és Csongrád megyei telepein most vásárol: Ajánlatunk: VÁÉV—BRAMAC betoncserép-vásár, reklámáron, a 22,—Ft-os árból 10 százalék engedmény, díjmentesen házhoz szállítva, lerakva az ország egész területére; hőszigetelő falazóanyagok, köztük a közkedvelt uniform és poroton téglák, kerámia födémbéléstestek, DARABONKÉNT 3,— Ft-TAL OLCSÓBBAN Művi szállítással Békéscsabáról, Szentesről, AMÍG A KÉSZLET TART. Várjuk kedves vásárlóinkat Borsos Antal, határőr őrnagy Kertvárosnegyed — panelekből
