Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-23 / 249. szám

1985. október 23., szerda íjHslUkfiTc} Hová tűnik a munkaerő? Metakémia Lám, a reklám... Textilőblito kerül a flakonokba Vagy fél évtizede is még hangos panaszáradat ön­tötte el az állami nagyipart: nincs elég munkaerő, s nem is csoda, ha egyszer a me­zőgazdasági nagyüzemek úgynevezett üzemecskéi mindenféle illetlen módszer­rel csábítják tömegesen — és sikeresen — a nagyipari munkásságot. A józanabbak már akkor is figyelmeztet­tek : vigyázat, nem ez a lé­nyeg, nem olyan veszedel­mes ez a mezőgazdasági csá­bítás! Sokkal inkább arról van szó, hogy jóval keve­sebb az új munkavállaló, mint ahányon nyugállo­mányba vonulnak, illetve mint ahányon meghalnak. Amúgy pedig a mezőgazda- sági melléküzemek jórészt ipari munkát végeznek — a nagyipari üzemek megrende­lésére. Űjabban fordult a hely­zet: a tsz-elnökök panasz­kodnak. hogy helyzetük már-már tarthatatlan, hisz évek óta nem tapasztalt visszaáramlás indult meg az iparba. Hihetnénk, hogy er­re elcsendesült a nagyipari panaszkórus, óm nem: talán soha ilyen riadalom még nem volt az ipari üzemek­ben a munkaerőhiány miatt. S e jelenség ismeretében még a szakemberek közül is sokan kérdezik: ha egyszer megállt a mezőgazdasági foglalkoztatottak számának átmeneti emelkedése, s ha egyszer megindult, a vissza­áramlás. akkor miért aggo­dalmaskodnak az ipar; veze­tők? S egyáltalán: hova tű­nik el a munkaerő? Nos, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal a maga részéről — miközben átte­kintette a mobilitás befolyá­solásának lehetséges eszköz- rendszerét — válaszolni pró­bált az alapkérdésre, 'tudni­illik arra, hogy hova tűnik el a munkaerő? Az ezzel kapcsolatos leggyakoribb vád egyébként, a kisvállalkozáso­kat éri, mondván, hogy a mozgásoknak ezek a fő irá­nyai. Nézzük a tényeket. A magánszektorban dolgo­zók száma 35 ezerrel emel­kedett a jelenlegi tervidő­szakban. Nem kevés, de nem is annyi, hogy ez végveszély­Az országban felhasznált összes energiának mindössze 5-6 százalékát fogyasztja az építésügyi ágazat, ám mun­kájával, a létrehozott épüle­tekkel a népgazdaság ener­giafelhasználásának 30 szá­zalékát befolyásolja. Ugyan­is elsősorban az épületek fű­tési rendszerén és a szerke­zetek hőszigetelésén múlik, hogy mennyi energiát hasz­nálnak majd ezek a házak. A helyi tanácsok a jövő év elejétől nem adnak építési engedélyt azokra a tervdo­kumentációkra, aAielyek a be sodorta volna a nagy­ipart. Egyébként sem bizo­nyított tény, hogy ők, har­mincötezren mindahányan a nagyipart hagyták volna ott a kisműhely kedvéért. Való igaz, hogy a különböző kis­szervezetekben sokan és egyre többen dolgoznak, csakhogy ők óvatosan vál­lalkoznak. Nagy többségük a főfoglalkozásának megtar­tása mellett dolgozik a kis­vállalkozásokban. Magyarán: a különböző gazdasági tár­sulások, gazdasági munka­közösségek. polgárjogi társa­ságok és kisszövetkezetek aligha élénkíthették a kóros­nak ítélhető munkaerőmoz­gást. (Amúgy miért is ne­veznénk ezt a fajta mozgást károsnak? Ezek a kisszerve­zetek vagy szolgáltatói mun­kát végeznek, vagy szintén csak a nagyipar megrende­lésére dolgoznak.) Vegyük ehhez még hozzá a sokat vi­tatott vállalati gazdasági munkaközösségeket, amelyek létét és működését éppen a mezőgazdasági üzemek veze­tői vitatják, mondván, az ő létszámcsökkenésük elsőszá­mú oka a vgmk. Ezt ugye. a nagyipar vezetőinek is el kell ismerniük. Másképpen fogalmazva: a vgmk lét­számstabilizáló hatása nem­csak valószínűsíthető. ha­nem bizonyított tény. összegezve az eddigieket: a magánszektor nem, a kis­vállalkozások sem, a mező- gazdaság pedig már rég nem vádolható a tömeges méretű munkaerő-csábításért. Ma­radna — ami egyébként szinte vliág jelenség — a szolgáltatóipar, mint lét­számfelszívó ágazat. Kinek- kinek akár személyes ta­pasztalatai is lehetnek ar­ról, hogy esetleg mértéktele­nül felduzzadt volna az utóbbi években a szolgálta­tó üzemekben dolgozók szá­ma. Aligha. Sőt, az lenne a kívánatos, ha itt a jelenle­ginél sokkal több lenne a munkavállaló. Akkor hova tűnik el a munkaerő? Alighanem csak látszólag logikai ugrás, ha a KSH egyik legutóbbi jelentésére emlékeztetek, miszerint az ország lakossága drasztiku­fokozott hőszigetelési előírá­sokat figyelmen kívül hagy­ják. A földrengés okozta épü­letkárok megállapítására is alkalmas, gyors, megbízha­tó vizsgálati módszert dol­gozott ki az Erdészeti és Fa­ipari Egyetem székesfehér­vári földmérési és földren­dező karának munkacsoport­ja. Az Engler Péter— Fistér Ferenc—Gelencsér Miklós által kifejlesztett eljárás so­rán a fotogrammetria mód­szereinek alkalmazásával, földi fényképezéssel határoz­san csökken. Másfelől nézve ez azt is jelenti, hogy a je­lenlegi ötéves tervidőszak­ban majdnem 100 ezerrel csökkent a keresők száma: ennyivel többen voltak a nyugdíjazottak, illetve — és sajnos — a nyugállomány előtt elhalálozottak, mint amennyit a munkába lépő korosztályok pótolhattak. És végül — amiről aztán végképp megfeledkeznek a nagyipari vezetők: statiszti­kailag kimutatható tény. hogy a munkaerő áramlása már jó ideje nem mondható határozottan egyirányúnak. A gazdasági ágak foglalkoz­tatási szerkezete ugyanis egyre kevésbé épül egyetlen foglalkozási csoportra. Egyet­len példa: az iparosodott mezőgazdaságban szükség­képpen emelkedik a tulaj­donképpeni „iparosok", köz­lekedésiek stb. aránya, s persze csökken a klasszikus értelemben vett földműve­lők szárna. A szolgáltatóipar teljesítőképességének leg­alább a megőrzéséhez is újabb és újabb munkavál­lalók kellenek. És nemcsak cipészek, villanyszerelők meg kőművesek, de például elektronikai szakemberek, számítógépműszerészek - is. Gyakorlatilag tehát elérkez­tünk oda. hogy minden gaz­dasági ágból minden más gazdasági ágba áramlik a munkaerő — az a kevés, ami van. Persze belátható, hogy ez. aligha vigasztalja a nagy­ipar; vezetőket. Kétségtele­nül hátrányban vannak, s erről csak részben tehetnek. Ám attól tartok, hogy ha egyszer végre komolyan ve­szik nálunk ;l gazdasági szer­kezet oly régóta kívánatos átalakítását, akkor a mun­kaerőhiány miatt még han­gosabb panaszáradat öntené el a nagyipart, amelynek tel­jesítőképessége most már hosszabb idő óta problemati­kus, vonzereje pedig a mun­kavállalók előtt is vitatha­tatlanul csökken. De nem a kisvállalkozások és még ke­vésbé a tsz-melléküzemek miatt. E gond orvoslását egé­szen másutt kell keresni. Vértes Csaba zák meg az épület elmozdu­lását, falsíkjainak, tetőszer­kezetének deformálódási mértékét. Másodszor szedik a fűszer- paprikát a szegedi tájkörzet­ben. Eddig ugyanis szeren­csére nem voltak fagyok a Dél-Alföldön, s így az első szedés után a bokrokon ma­radt zöld csövek is beértek. Ezeket szedik most a nagy­üzemi és háztáji földeken. Jó közepes az idei termés, a minősége is jobb a sokévi átlagnál. Az eddig átvett paprika 85 százaléka első osztályú, magas festéktartal- mű, kiváló fűszerezőképessé­gű. Üzleti sikerrel fejeződött be a Transelektro Külkeres­kedelmi Vállalat rigai önál­ló kiállítása, amelyen a leg­újabb magyar szállodai, ven- déglátóipari és háztartási gé­peket, berendezéseket és ké­szülékeket mutatták be. ösz- szesen tíz iparvállalat ex­portkínálatával ismerkedhet­tek meg a szakemberek és a nagyközönség. A kiállításon bemutatott minden gép és készülék vevőre talált. A száraz időben folyama­tosan dolgozhatnak a gépek a földeken. A legtöbb növény betakarításával előbbre tar­tanak. mint tavaly ilyenkor. A kiszáradt, kemény talaj szántása, vetésre való előké­szítése alaposan igénybe ve­szi a vontatókat és a hozzá­juk csatolt munkaeszközöket. Ennek ellenére 100 ezer hek­tárral nagyobb területet ké­szítettek eddig elő az őszi vetések alá; 10 százalékkal előbbre tartanak a búza ve­tésével is: a kijelölt termő­terület 70 százalékán men­tek eddig végig a gépek. A kukorica törésének felével készültek el napjainkra, s hozzávetőleg ilyen arányban szedték fel a cukorrépát is. A reklámozás napjaink­ban olyan szorosan összefügg a vállalatok jövedelmezősé­gével, hogy már nem rek^ lámkiadásokról, hanem rek­lámozási befektetésekről be­szélhetünk. * * * A Körösladányi Metaké­mia Ipari Szövetkezet jövőre ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. A belkereske­delem részére termelő 8—10 vegyipari szövetkezet között a körösladányi a középme­zőnyben helyezkedik el. Évente mintegy 200—210 mil­liós értéket állítanak elő. Termékeik között vannak cipőkrémek, rovarirtó sze­rek, vízfestékek, textilöblí­tők, mosogatószerek, nap­olaj, izzadásgátló, és még folytathatnánk a sort. Idén 23 millió forintos nyereséget vár a szövetkezet. Gyártmányaik jó minőség­ben készülnek, követve a gyorsan változó igényeket. Ezt bizonyítja az is, hogy az őszi BNV-n a Tomi Gála textilöblítő-koncentrátum megkapta a Kiváló Áruk Fó­ruma elismerést. A Kivi ne­vű fertőtlenítő textilöblítő- jüket pedig OKISZ-pIakettel jutalmazták. — Sajnos, kicsi az igény a termékeinkre — panaszko­dik a szövetkezet elnöke. Nyerges László. — kifejlesz­tettük textilöblítőinket. s mire az üzletekbe kerültek, a kereskedelem nagy tétel­ben vásárol ilyen cikkeket-a tőkés piacról. Ugyanez a helyzet a mosogatószerekkel is. Ezekből 1983-ban másfél millió flakonnal gyártottunk, az idén már csak körülbe­lül 100 ezer darabra volt szükség. Egyébként nézze csak meg az üzletek polcait1 tele vannak osztrák, nyugat­német, jugoszláv gyártmá­nyú szerekkel. A textilöblítőinkhez a Farmatrade Külkereskedel­mi Vállalaton keresztül kap­juk a svájci hatóanyagot, sa gyártmányfejlesztést és -elő­állítást mi végezzük. Állí­tom, hogy ezek a készítmé­nyeink vannak olyan minő­ségűek, sőt, jobbak a tőkés importból származókénál. Megkezdték az összefogás gázvezetékrendszer Endrőd és Hajdúszoboszló közötti szakaszának építését. Az új csőrendszeren jj)88-tól az ed­digieken felül évi két-három milliárd köbméter földgáz érkezik majd az országba a Szovjetunióból. A vezeték szovjetunióbeli szakaszát ezernégyszáz mil­liméteres, az eddig’ használ­— Egyik legsikeresebb termékünk — folytatja a szövetkezet elnöke — a szú­nyogirtó szerek (Szuku) csa­ládja, amely krémből, aero- solból, füstölő spirálból, és a nemrég kifejlesztett elektro­mos párologtatóból áll. E két utóbbit tapasztalatom sze­rint nem ismerik eléggé n vásárlók. A spirál japán hatóanyagot tartalmaz, s ugyancsak a szigetországból kaptunk a gyártáshoz szük­séges gépeket, berendezése­ket. A csomagolás korszerűsí­tése érdekében a szövetkezet a közeljövőben köt lízing­szerződést a svájci Madag Pressor céggel, amely mo­dern szitanyomó gépet ad a körösladán.viaknak. Ennek munkába állításával nem papírcímkék kerülnek a Me­takémia flakonjaira, dobo­zaira, hanem ez a gép ráfes­ti a szöveget a csomagoló­anyagra: a pvc-re. üvegre stb. — A svájciak most tettek ajánlatot — mondja Nyer­ges László —, s ha elfogad­ható lesz. akkor a Skála­taknál Hatszáz milliméterrel nagyobb átmérőjű csövekből készítették és így azonos idő alatt több .gázt szállíthatnak rajta. A hatalmas munka szám­talan nehéz műszaki feladat elé állítja a Kőolajvezeték- építő Vállalat dolgozóit. Vas­utak, utak. folyók és csator­nák alatt kell „áthúzniuk" a vezetéket. Ifj, a hazai szo­Cooppal közösen kötjük a szerződést. A Skála adja. a devizát, s mi ennek fejében olyan termékeket (testápoló­kat) fejlesztünk kU ami be­leillik az általuk forgalma­zott termékcsaiadokba. A flakonok nagy részét a szövetkezet gyártja. A for­matervezést mindenkor ne­ves iparművészekkel végez­tetik. A Magyar—Vietnam Barátság Tsz és a Metakémia közös társulást szándékszik létrehozni a flakonigény ki­elégítése céljából, sőt — ha létrejön a munkakapcsolat —, gyártanának a környező megyék vállalatai részére is. Például a debreceni Bio- galnak, melynek csomagolá­si gondjai vannak. * * * A körösladányiak évente újabb és újabb termékekkel jelentkeznek a piacon. A. ci­pőtisztító szerek teljes vá­lasztékát korszerűsítik. A Csillag és a Bagarol már­kák jövőre jobb minőségben, bőrápoló anyagok felhasz­nálásával készülnek. Az NSZK-beli Henkel cégtől vásároltak licencet, s rövide­sen megkezdik az önfényező cipőkrém gyártását. Fejlesz­tés alatt áll ezenkívül a ve- lúrbőr-színfelfrissítő krém. és az egyszeri felhasználásra al­kalmas cipőtisztító kendő. Eddig ötféle színben készül­tek a cipőkrémek, '86 első negyedévére — a mindenkor ri cipődivatszíneket követ­ve — 10—15-féle színű láb­beliápolót dobnak majd pi­acra. Sokféle jó és kiváló minő­ségű termék készül a szövet­kezetben, s ezek modern, formatervezett „ruhában" kerülnek az üzletekbe. — Mi az oka annak, hogy az előbbiek ellenére mégis gyér az érdeklődés gyártmá­nyaik iránt? — Elsősorban a csomago­lástechnikát kell magasabb színvonalra fejleszteni. Má­sodsorban — de ez legalább olyan fontos — a reklámte­vékenységünkre kell jóval nagyobb gondot fordítani. Évente a vásárrendezések­kel együtt másfél millió fo­rintot költünk reklámra, összehangoltabbá kell ten­ni ezt a munkát, figyelve többek között az idényjel­legre is. (Például a szú­nyogriasztók tavaszi, nyári reklámozása!) Megfelelő he­lyen megfelelő lapokban, megfelelő időben kell hir­detni, reklámozni, hogy a termék és a vásárló ismerős­ként találkozhasson az üzle­tekben . . . kásoktól eltérő különleges követelmény az is. hogy pél­dául a gázcsövei tilos a föld­re fektetni. Ezzel a korrózió veszélyét akarják a lehető legkisebbre csökkenteni. Az Endrőd—Hajdúszobosz­ló közötti vezetékszakasz 1986. szeptemberében. az összefogás gázvezeték teljes hazai szakasza pedig 1988 nyarán készül el. Nagy fafelület, kész állapotban Könnyen szabható, csavar- és szegálló, közel 3 négyzetméter felületű, 27 mm vastag bükk, vízálló, gombamentesített rétegelt fa — nagy teherbírású, sima felület. Födém, lépcső, lovaskocsi-plató, tehergépkocsi-plató, pingpongasztallap, barkácsasztallap stb. céljára kapható kis és nagy tételben A DEFAG FALEMEZÜZEM LEMEZRAKTÁRÁBAN, Szeged, Budapesti út 1., hétfőtől péntekig 7—13 óráig. Telefon: 22-833, mellékállomás: 55. Személyes lebonyolítást kérünk, levelezés nélkül. Előzetes megtekintés- után az elszállításról a vevőnek kell gondoskodnia. Kívánságra méretre vágjuk. JELENLEG ENGEDMÉNYES ÁRON VÁSÁROLHATÓ. Hornok Ernő Dobozolják a Csillag cipőkrémeket Megkezdődött az Összefogás gázvezeték épftése

Next

/
Thumbnails
Contents