Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-22 / 248. szám

1985. október 22., kedd o Mi legyen a cukorrépával? A cukornál rapszódikusabb termék kevés akad a világ­piacon: előfordult, hogy egyik évben még 1500 dol­lárt kínáltak tonnájáért, né­hány év múlva viszont csak 150-et. A nyolc—tízszeres ár­mozgás kétségbeejtően nehéz lecke elé állítja a termelő­ket, mert szinte képtelenség egy ilyen szeszélyes termék sorsát előre látni. Nagy a cukortermés ingadozása, de a bizonytalansághoz hozzájá­rulnak a készletezők is, olyan államok, amelyek ma­nipulációs szándékkal fölvá­sárolják a cukrot, majd ami­kor az üzleti vagy politikai érdekük úgy kívánja, el­árasztják vele a piacot. Részben ez az oka annak, hogy a hazai cukorrépater­melés hol több, hol kevesebb volt a kívánatosnál. A leg­nehezebb időszakot a hetve­nes évek közepén élték meg a termelők: jóval kevesebb répa termett a szükségesnél, ráadásul cukortartalma sem volt eléggé magas, így aztán sok-sok dollárért kell meg­vásárolni a háztartások nél­külözhetetlen élelmiszerét. Ekkor azt a célt tűzték az üzemek elé, hogy mihama­rabb termeljék meg a teljes hazai szükségletet, az eset­leges többletet pedig adják el a külpiacon. A korszerű­sített technológiának, s a kedvező gazdasági szabályo­zásnak köszönhetően hama­rosan emlekedett a répa te­rülete, nőttek a hozamok is: már a hetvenes évek végén 448 ezer tonna cukor került a raktárakba. Ez a mennyi­ség teljes egészében fedezte a hazai igényeket, sőt lehe­tőséget kínált jelentős, nem rubelelszámolású exportra is. Mivel az évtized forduló­ján feljebb kúszott a termék ára, mindenki a ter­melés további bővítését látta indokoltnak. Sajnos azonban — 1981-82-ben — megállt az ár növekedése, majd be­következett az erőteljes visz- szaesés, így nem sikerült a tervezett eladásokat nyélbe ütni. Még tavaly is amiatt ag­gódtak néhányan, hogy nem lesz elég a répa területe, ma­napság viszont már arról hallani, hogy túl sok a cu­korrépa, túl sok a raktárak­ban tárolt cukor, s ezért jö­vőre csökkenteni kell a te- rületet. Merthogy a termék külpiaci ára jottányit sem mozdult. A mostani 120—150 dolláros tonnánkénti árért egyszerűen nem szabad el­adni: csak ráfizetnénk az üz­letre. Sokan — éppen a nyo­mott árak miatt —- a jelen­legi 100—108 ezer hektárnyi cukorrépa területét gyorsan, radikális mértékben, mintegy 30—50 ezer hektárral szeret­nék csökkenteni, s a fölsza­badult területeken pedig ku­koricát kívánnak termeltet­ni. Kétségtelen, sok minden szól a termőterület mérsék­lése mellett, ám egy ilyen drasztikus lépésnek rendkí­vül nagy a kockázata, s félő, hogy a világpiaci helyzet esetleges változásakor ismét nehéz helyzetbe kerülhetünk. Sokkal életrevalóbb gondo­latnak látszik a hozamok nö­velésével arányos terület­csökkentés. Elsősorban ott tanácsos felszámolni a cu­korrépa termesztését, ahol az eszközök hiánya — vagy más ok miatt — nem tudnak el­fogadható eredményt felmu­tatni. Jelenleg az üzemek 15 százaléka sorolható ebbe a kategóriába. Azokban a gaz­daságokban, ahol máig nem érték el a 32 tonnás termés­átlagot, ott — a mostani helyzetben — már nem ér­demes tovább kísérletezni, a fölszabaduló földeken taná­csosabb olajosnövényeket tér" melni. Sejthető, a területcsökken­tés nem lesz könnyű, hiszen a termelőüzemek egy részét kötik a több évre szóló szer­ződések. Ugyanakkor a cu­korgyárak sem tapsolnak en­nek, hiszen így kevesebb lesz a feldolgozandó nyersanyag, s emiatt romolhat a terme­lékenység. Mi legyen hát a cukorrépával ? Legbölcsebb- nek egy öt-tízezer hektáros területcsökkentés látszik 1986-ban. Ekkora visszalé­pés még nem veszélyezteti a hazai ellátást, s a jó cu­korrépatermelők — egy eset­leges konjunktúra idején — képesek lesznek a bővítés­re is. Sok szemrehányást kapnak a hazai termelők az osztrák termelési eredményektől való elmaradás miatt. Ausztria a világ legjobb cukorrépa-ter­melőjének számít, az itthoni eredmények több vonatko­zásban — mégpedig jelentős mértékben — elmaradnak az övékétől. Vitathatatlan: van mit tanulni tőlük, ám az ő körülményeik sok tekintet­ben eltérnek a hazaitól, s emiatt azonos szemszögből nem reális az összevetés. Évekig éles viták folytak a cukorrépa-betakarító gé­pekről, valutahiány miatt sokáig nem volt mód meg­felelő mennyiségű és minő­ségű gép vásárlására. A ki- I fejlesztett magyar betakarító gépcsalád nem aratott nagy sikert a termelők körében, inkább a drága francia és nyugatnémet gépeket válasz­tották. Mára a meglévő gé­pek alaposan elhasználódtak, ezért is okoz sokaknak meg­könnyebbülést, hogy a világ­banki hitelből mód nyílt száz darab égetően fontos beteka- rító gép beszerzésére. Egy bizonyos: a minőségjavítás a .cukorágazatban korántsem szólam, jelenleg a termés te­kintélyes része — körülbelül 20—30 százaléka — megy ve­szendőbe egyes üzemekben a helytelen betakarítás és a rossz tárolási körülmények miatt. Márpedig a gazdasá­gok csak a minden ponton stabil cukorrépa-termeléssel lesznek képesek talpon ma­radni a jövőben: az ilyen ágazatot nem érheti megle­petés. Cseh János A Közös Piac tagországai­nak acéltermelése 1985. jú­liusában és augusztusában 2,4 százalékkal volt maga­sabb, mint 1984 hasonló idő­szakában. Ez év első felében a megrendelések 3,7 száza­lékkal emelkedtek a tavalyi első félévihez képest és elér­ték az 1981-es szintet. Ez azonban nem a közösségen belüli fogyasztás emelkedé­sének köszönhető, hanem egyedül annak, hogy a kö­zösségen kívüli országokból érkező rendelések 18 száza­lékkal nőttek. ■* A világkereskedelem nem egészen öt százaléka csere­ügyletek keretében bonyoló­dik le, ahol is egyazon ügy­letben áruért árut szállíta­nak. Ezek az úgynevezett kompenzációs vagy barter- ügyletek 1983-ban 80 milli­árd dollár értéket képvisel­tek, ami a világexport 4,8 százalékával volt egyenérté­kű. Rekord mennyiséget, 24 óra alatt több mint 1 milliárd köbméter földgázt hoztak felszínre a nyugat-szibériai Tyumenyben. A szénhidro­génmező történetében első íz­ben lépte át a napi gázkiter­melés az 1 milliárd köbmé­teres küszöböt. Az év eleje óta a tyumenyi bányászok terven felül 7 milliárd köb­méter földgázt hoztak fel­színre. A Fiat, amely több mint egy évig tárgyalt eredmény­telenül a Ford-konszernnel a két vállalat közti együttmű­ködésről, a General Motors­szal, az USA legnagyobb au­tógyárával jelenleg is folytat megbeszéléseket a két cég közti kooperációról. A meg­beszélések elsősorban arra irányulnak, hogy a General Motors európai autóipari le­ányvállalatait egybeolvasszák a Fiat személykocsigyártó részlegével. A Szovjetunió és Mozam- bik jelentősen növeli árucse­réjét a következő ötéves tervidőszakban. Egy másik egyezmény alapján a Szov­jetunió közreműködik a szakemberképzésben, mo­zambiki szakiskolák építésé­ben. Az Egyesült Államok 36 nagyvárosi körzetében fel­mérést végeztek, s ez másfél millióban mutatta ki a hiá­nyosan táplálkozók számát. Az egyik nagy amerikai jó­tékonysági szervezet, a Bread for the World vezetője en­nek sokszorosára teszi az USA-ban éhezők seregét, hi­vatkozva arra, hogy a fel­mérés csak korlátozott terü­letre terjedt ki. Alacsony hatékonysága mi­att rendkívül éles bírálattal illette az indiai magánszek­tort Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök. Gazdaságpo­litikájában a szelektív im­portpolitikát és a fejlett technológia meghonosítását helyezte előtérbe, hogy mo­dernizálni lehessen a föld­résznyi országot. A magán- szektor azonban nem képes teljesíteni feladatait. A vásár­díjas Mini Super Az őszi Budapesti Nem­zetközi Vásáron megyénk egyik terméke, az Orosházi Unior Szolgáltató Ipari Szö­vetkezet Mini Super típusú gázkazánja vásárdíjat nyert. Az elismerés több esztendő munkájának, jó paraméterű gázkazán kialakításának szól. Ha körülnézünk a Tüzép, a Vas-edény, vagy más ha­sonló profilú üzletekben, láthatjuk, kazánból most igazán nincs hiány. Való­ban válogathatunk, s a vá­sárlói döntés nem is egy­szerű, hiszen több igen jó teljesítményt adó kazánt kí­nálnak. Természetesen ez nem mindig volt így, em­lékszünk még, amikor a megfelelő kazán beszerzése bizony nem kis gondot oko­zott. Ez késztette az alapjá­ban véve szolgáltató és nem termelő tevékenységet foly­tató üzemet arra, hogy megpróbálkozzék a kazán- gyártással. — A piaci igények hatá­sára alakítottuk ki — tájé­koztat az elnök, Szabó Géza — gázszerelő-szolgáltató ka­pacitásunkat. Ezzel foglalko­zó épületgépészeinknek szin­te naponta problémát jelen­tett a gázkazánok hiánya. A megoldást keresve léptünk kapcsolatba egy magyar fel­találóval, akitől megvettük az ötletet, a licencet. Ezt a szövetkezet műszaki gárdája a gyárthatóság érdekében továbbfejlesztette, és így született meg a Mini Super kazáncsalád. A típus előnye kis mérete, ugyanakkor nagy teljesít­ménye. Műszaki paraméte­rei és fogyasztói ára kedvező a kazánok között. Kivitele tetszetős, a lakásban köny- nyel elhelyezhető. E tulaj­donságait értékelte a vásár zsűrije. — A Mini Super sorozat- gyártása — folytatja az el­nök — az elmúlt esztendő­ben kezdődött meg. Az idén több mint 1500 kazánt ad­tunk el a 18 és 25 kilokaló- riás változatokból. A termé­ket a tavaszi BNV-n mutat­tuk be először a közönség­nek és a szakmának, kedve­zően fogadták. Időközben el­készültek a 25, 35 és 50 ki- lokalóriás típusok is, vala­mint egy falra akaszthatós változat. Ez utóbbiak iránt igen nagy az érdeklődés, a piaci kínálat pedig nem túl színes. A Mini Super felta­lálójával együttműködve kéh szült el a Mini Cirko 16 és 20 falikazán. A különböző „Mini” kazá­nokból a jelenleg bejelen­tett igények alapján az eddig gyártott mennyiség dupláját adhatják el jövőre. Mindig öröm, ha egy termék sike­res, de elsősorban fogyasz­tási szolgáltató szövetkezet lévén az Unior, felvetődik a kérdés: az ipari tevékenység súlyának növekedése hogyan befolyásolja az „alappro­filt”? — Kijelölt fogyasztási szolgáltató szövetkezet ma­radunk továbbra is — mond­ja határozottan Szabó Géza —, ám ahhoz, hogy az arányt tartsuk, bővíteni kell a szolgáltatást. Nagyobb te­ret kapnak az új szervezeti formák, további szakcsopor­tokat, esetleg leányvállala­tot hozunk látre. Ehhez most kedvezőek a külső fel­tételek. A szolgáltatás fej­lesztéséhez jobb alapot nyújt a növekvő arányú, jövedel­mezőbb ipari tevékenység. Meg kell említenem, hogy a kazángyártás gyors felfutásá­ban nagy szerepe van koope­rációs partnereinknek is, a gyulai vasipari, a Füzes­gyarmati Univerzális Szö­vetkezetnek és néhány kis­vállalkozó hasznos munká­jának, például az AKG Mo­zaik szakcsoportjának. A ve­lük való jó együttműködés feltétele a bővülő megren­delések teljesítésének. Sze­retnénk hosszú távon piacon maradni a kazánokkal, ezért folyamatosan dolgozunk to­vábbfejlesztésükön, még ha­tékonyabb, energiatakaréko­sabb típusok kialakításán. Az Unior kazánjait nem­régiben bemutatta a brünni vásáron is, ahol élénk ér­deklődés volt irántuk. Ha­marosan pedig Moszkvában, a magyar kiállításon vizs­gázik a „Mini”. Leginkább persze a lakásokban. — szí — Rekonstrukció a nagyatádi kenyérgyárban Negyvennégymillió forint beruházást igénylő rekonst­rukció kezdődött a nagyatá­di kenyérgyárban. Már bontják a hat régi sütőke­mencét, hogy korszerű, gáz­tüzelésűeket építsenek, sze­reljenek fel helyettük. Az el­avultak pótlására kiválasz­tott két csehszlovákiai és hazai gyártmányú sütőberen­dezésben nemcsak több, ha­nem sokkal finomabb kenye­ret és egyéb pékárut készíte­nek majd. A munka befeje­zése után a gyár az eddigi napi 1,1 tonna helyett 1,8 tonna kenyeret, zsemlét, kif­lit és süteményt készít majd. Az új berendezéseket a jövő év júniusában helyezik üzembe. Addig Csurgóról és Barcsról szállítanak pékárut Nagyatádra és környékére. A felújítás ideje alatt a nagy­atádi pékek a két említett szomszédos üzemben dolgoz­nak, ahol a megnövekedett feladatok miatt elkel a mun­káskéz. A megyei sütőipari vállalat gondoskodik a dol­gozók szállításáról, emiatt anyagi kár nem éri őket. Ausztria — villamosáram-csere Ausztria jelentős villamosáram-cserét valósít meg több szocialista országgal, és egyidejűleg bővíti kapcsolatait a nyugat­európai országok áramellátó rendszerével. A szocialista országokkal megvalósuló villamosáram-csere egyik lényeges eleme Ausztriának a Szovjetunióval kötött, húsz évre szóló megállapodása, amelyet 1985. februárjában írtak alá a két ország kép­viselői. Ennek értelmében a Szovjetunió évi 472 gigawattóra áramot Ausztria pe­dig 590 gigawattóra áramot szállít. Auszt­riának már évtizedek óta van villamos áram cseréjére vonatkozó megállapodása Cseh­szlovákiával, Magyarországgal, Romániá­val és Lengyelországgal. A Bécs melletti Dürnrohr és a csehszlo­vákiai Slavetice közötti 380 kilovoltos táv­vezeték szeptemberben történt üzembe he­lyezésével egy új „áramtengely” kezdte meg működését. Dürnrohrban 550 mega­wattos egyenáramú kapcsolót állítottak üzembe, ami lehetővé teszi a KGST és a nyugat-európai energiaellátó rendszer ösz- szekapcsolását. Végül a Vinnyica—Albert- irsa közötti 750 kilovoltos távvezeték üzem­be helyezése lényeges előfeltétele volt az osztrák—szovjet áramcsere-megállapodás- nak és a Magyarországgal megvalósuló kapcsolatok bővítésének. Apóka (Fotó: Fazekas László)

Next

/
Thumbnails
Contents