Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-17 / 244. szám
o 1985. október 17.. csütörtök Folytatta munkáját az Európai Kulturális Fórum (Folytatás az 1. oldalról) örülünk az úgynevezett fogyasztói kultúra silány termékeinek, amelyek megcsúfolják a jóízlést és az erkölcsöt. Minden humanista szabadságmeghatározásban felállítanak korlátokat, és kimondanak elkötelezettségeket. E kategóriák értelmezése eltérő lehet, és konfliktusok is keletkezhetnek a különböző nézetek között, de az aktív humanizmus nem lehet közömbös a művészetek befogadásával és hatásával szemben. Ezek között a keretek között a magyar kulturális politika egyik fő feladatát abban látjuk, hogy minél kedvezőbb anyagi feltételeket teremtsen az igazi kulturális értékek elsajátításához és terjesztéséhez, a tehetségek kibontakoztatásához, és ezzel szolgálni tudja a magyar és az egyetemes kultúra ügyét. íróink és művészeink számára adottak a lehetőségek, hogy összeköttetésbe kerüljenek más országok szellemi életével, kapcsolatban legyenek más országbeli szakmai társaikkal, részt vegyenek Európa és a világ szellemi vérkeringésében. Kulturális politikánk szellemében őrizzük és ápoljuk nemzeti kultúránk örökségét, minden értékét, de fellépünk a nemzeti bezárkózás, a szellemi provincializmus és a sovinizmus ellen is. Felfogásunkban a nemzeti önbecsülés természetesen ötvöződik az emberiség ügye és jövője iránti közös felelősséggel, más népek tiszteletével, kulturális vívmányaink megbecsülésével. A magyar művelődéspolitika jellemzője az értékek iránti nyitottság és az értékek terjesztésének támogatása. Az elmúlt évtizedekben a magyar művelődéspolitika arra törekedett, hogy nemzeti kultúránk és az egyetemes művészet nagy klasz- szikus és kortárs értékeit minél szélesebb körben megismertesse. Alig van a világirodalomnak olyan nagy műve, amely ne jelent volna meg kitűnő magyar fordításban, nágy példányszámban. Dante vagy Shakespeare, Moliere vagy Goethe, Tolsztoj vagy Balzac, Gorkij vagy Thomas Mann — hogy csak a legnagyobbakra utaljak — a magyar olvasók millióira hatottak és hatnak. A magyar közönségnek módja van arra is, hogy széles körben tájékozódjék a jelenkori külföldi művészetekről és irodalmakról, és megismerkedjék a legkülönbözőbb, akár vitatott irányzatok képviselőinek alkotásaival is. Az értékek kiválasztását nem az anonim állatit végzi, hanem a kiadók, színházak, filmstúdiók, kiállítási intézmények, koncertirodák döntenek arról, hogy mit jelentetnek meg, mit mutatnak be, mit terjesztenek. Az egyes szakmák — de a közvélemény különböző rétegei is — képviselőik útján vesznek részt a döntések kialakításában. A kiválasztás és a terjesztés terén említett intézményeink messzemenően figyelembe veszik a közönség rétegzettségét, különböző csoportjainak eltérő érdeklődését, igényeit és kulturális törekvéseit. A Magyar Népköztársaság széles körű nemzetközi kulturális kapcsolatokat tart fenn: csak Európában összesen 27 országgal van kormányzati szervek nevében aláírt csereprogramunk. Ezeknek a keretében is sor kerül könyve^ kiadására, kiállítások, hangversenyek rendezésére, filmek bemutatására és más megnyilvánulásokra. E megállapodások biztosítják azt is, hogy a művészet kiváló képviselői, az intézmények szakemberei ellátogassanak egymás országaiba, tapasztalatokat szerezzenek, konferenciákat tartsanak, közös munkákat végezzenek. Támogatjuk a személyek, az intézmények és a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatokat, és ezeknek a közvetlen kapcsolatoknak az ápolásához országunk erőforrásaival arányos, sokszor nagyvonalú anyagi kereteket is biztosítunk. Különleges figyelmet szentelünk a kulturális, művészeti értékek cseréjének, mert tudatában vagyunk annak a szerepnek, amelyet a humanista kultúra értékei a népek ismerkedésében, egymás iránti megértésük elmélyítésében betölthetnek. De azért is,, mert ettől a cserétől várjuk, hogy a magyar kultúra kevéssé ismert, értékes alkotásai más országokban is hozzáférhetők legyenek. Kulturális értékeink cseréje számos országgal a kölcsönösség jegyében történik. Egyes nyugati országokkal azonban ez a kölcsönösség — különösen a nyelvhez kötött alkotások esetében — alig jelentkezik. Ezért számunkra különösen értékesek a helsinki záróokmány rendelkezései a kevéssé elterjedt nyelveken létrehozott irodalmi művek és más művészeti alkotások szélesebb körű megismertetésének előmozdításáról. Ezek érvényesítése érdekében delegációnk javaslattal fog élni. Tudomásul vesszük, hogy a jelen konferencián részt vevő államok között aszerint, hogy melyik társadalmi rendszerhez tartoznak, kulturális téren is eltérések vannak, de az üzleti szempontokból ^agy más okból következő egyoldalúságot a kulturális cserék terén sem helyeselhetjük. Mi a kulturális cserében is egyenjogúságra törekszünk, amin természetesen nem a számszerű viszonosságot értjük. A kölcsönösség megteremtésére nézetünk szerint minden kormánynak vannak eszközei, és kívánatos, hogy a helsinki záróokmány ajánlásainak megfelelően alkalmazzák is ezeket az eszközöket. Javasoljuk tehát, tanácskozásunk fordítson megfelelő figyelmet annak vizsgálatára, hogy a részt vevő országok kormányai milyen erkölcsi, politikai támogatással, szervezeti, pénzügyi intézkedésekkel tudnák növelni hozzájárulásukat egymás kultúrájának kölcsönös megismertetéséhez, a kulturális csere kiegyensúlyozottabbá tételéhez; ahhoz, hogy a különböző népek, ezen belül a kevéssé elterjedt nyelvek kultúrája tényleges értékeihez és rangjához méltóan legyen jelen az európai kultúrában. A kulturális alkotók — helyzetükből és a művészértelmiség sajátos felelősségéből adódóan — jelentős szerepet tölthetnek be a népek közötti megértés és bizalom elmélyítésében. Ilyen megfontolásból is kívánatos, hogy kontinensünk író- és művésztársadalmának képviselői rendszeresen találkozzanak egymással, s olyan időszerű és fontos témákról folytassanak párbeszédet, mint például az európai kulturális: identitás kérdésköre, vagy az írók és más alkotók lehetősége és felelőssége az enyhülés szellemének ébrentartásában és elmélyítésében, a kulturális együttműködés új formáinak kialakításában. Lehetségesnek tartjuk együttműködésünk bővítését a művészképzésben és általában a fiatal nemzedékek művészeti nevelésében, hiszen földrészünk jövője és kulturális fejlődése szempontjából közös érdek, hogy a felnövekvő generációkat más országok és kultúrák megismerésére, tiszteletére, s ezen keresztül a nemzetközi megértésre és együttműködésre neveljük. Európa kulturális identitása egyik fontos tényezője annak a politikának, amely ezen a kontinensen a békés egymás mellett élés feltételeit akarja javítani. Európa olyan kulturális örökséggel rendelkezik, amely sokszínűségében is minden ország számára közös. Ez a közös örökség egy bizonyos szellemiséget is meghatároz: az európaiságot, amely elismeri a társadalmi haladás szükségességét, a tudomány és technika szerepét az emberiség életének alakításában,' a művészetek jelentőségét az egyén és a közösség formálásában. De értékként kell őriznünk az európai kultúra sokszínűségét is mint a kulturális fejlődés dinamizmusának egyik nélkülözhetetlen tényezőjét. Bízom abban, hogy a kulturális fórum lehetőséget ad Európa jelenlegi kulturális arculatának jobb megismerésére, a kultúráról vallott nézetek kölcsönös kifejtésére, és végül a kulturális kapcsolatok erősítésére. A kultúra — delegációnk meggyőződése szerint — a béke fenntartásának és megerősítésének egyik eszköze — szellemi eszköz, amelynek a jelentőségét lebecsülnünk nem szabad. Befejezésül hadd idézzem Thomas Mann-nak a Nép- szövetség Szellemi Együttműködési Bizottságának budapesti ülésén 1936-ban elmondott szavait: „Európa a humanizmus eszményével szorosan és elválaszthatatlanul összekapcsolt fogalom. Ez az Európa pedig csak akkor fog megvalósulni, ha a humanizmus felfedezi férfiasságát, és ama felismerés értelmében jár el, hogy a szabadság sohasem lehet halálos ellenségeinek és gyilkosainak szabadosságává . . . Humanizmusról beszélve Európa alapjairól és szellemi életfeltételeiről beszélünk, és ezért szükségesnek véltem arra a kapcsolatra rámutatni, amelyet a minden humanisztikus gondolatban benne rejlő természetes jóságnak a férfias határozottsággal alkotnia kell, hogy Európa továbbra is fennmaradhasson.” — Az előretörő fasizmus árnyékában hangzottak el egykor ezek a szavak Magyarország fővárosában. Ma, a nukleáris háború fenyegető rémével szembenézve nem kisebb az alkotó értelmiség, a művészek felelőssége azért, hogy Európa neve valóban elválaszthatatlanul összefonódjék a humanizmus, a béke és a népek közötti együttműködés eszméjével. Ebben segíthet a kulturális fórum. A magyar delegáció egy ilyen fórum sikerén kíván munkálkodni és együttműködni mindenkivel, aki számára Európa és a kultúra ma is fontos eszményeket jelent — mondotta befejezésül Köpe- czi Béla. Karl-Günther von Hase nagykövet, a nyugatnémet küldöttség vezetője felszólalásában hangsúlyozta: a budapesti fórum küldötteinek nem az a feladata, hogy megbízásból cselekedjenek, vagy ideológiákat képviseljenek, hanem saját felelősségérzetü' két kell követniük. A kulturális kapcsolatok és az együttműködés bővítését csak nyílt légkörben, az eredményességre való törekvés szellemében érhetik el. San Marino, Európa legrégibb köztársaság nevében Jósé de Mollinedo delegátus arra mutatott rá, hogy a kultúra révén az európai népek kölcsönösen gazdagíthatják egymást; a nézetek, a tájékoztatás és az emberek szabad áramlása nélkül aligha érhető el egymás jobb megismerése. Jaakko Numminen államtitkár, a finn küldöttség vezetője kijelentette: tíz évvel ezelőtt a helsinki záróokmány aláírásakor a részt vevő országok magas rangú képviselői kifejezésre, juttatták, hogy közös erőfeszítéseik a kultúra területére is kiterjednek. A finn küldöttséget megelégedéssel tölti el, hogy az azóta eltelt évtizedben a különböző nehézségek ellenére a helsinki folyamat sikeresen halad előre mind a kultúra terén, mind pedig a biztonságosabb Európa, az európai együttműködés kibontakoztatása tekintetében. A norvég delegáció nevében felszólaló Dagfinn Sten- seth nagykövet kiemelte, hogy ez az első olyan találkozó a helsinki folyamat keretében, amelyet kizárólag a kultúrának szentelnek. A kulturális fórum alapvető feladata, hogy konstruktív módon fejlessze tovább a már meglevő kulturális kapcsolatokat. Pantelis E conomu nagykövet, a görög küldöttség vezetője, az emberi jogok tiszteletben tartásának rendkívüli fontosságára mutatott rá annak kapcsán, hogy hazájában hosszú ideig népelnyomó diktatúra uralkodott, és ezeket a jogokat semmibe vették. „Görögországban ma teljes a parlamenti demokrácia, ragaszkodunk az emberi jogok érvényesítéséhez, amire a helsinki záróokmányt aláíró államok kötelezettséget is vállaltak” — hangoztatta. Hozzátette: sajnos, nem minden aláíró tartja magát e kötelezettségvállaláshoz. Norman St. John'Stevas, parlamenti képviselő, az angol küldöttség vezetője elismeréssel szólt arról, hogy a világ egyik kulturális fővárosában — ahol virágoznak a művészetek, kivált az irodalom — tanácskozik a kulturális fórum. A továbbiákban a felszólaló a kultúra szerepéről vallott felfogást vizsgálta. Mint mondotta, Nyugaton hajlamosak arra, hogy a kultúrát az egyéni szabadságra és autonómiára alapozzák. a szocialista országokban viszont — ahogy említette — a közösségi kultúra áll előtérben. Ásgeir Tryggvason nagykövet, az izlandi küldöttség vezetője kijelentette: a béke és a biztonság nem a politikusok, a diplomaták és a katonai szakértők magántulajdona: hanem mindenkinek közös ügye. Hozzátette: a béke és a biztonság elválaszthatatlan a kultúrától, hiszen a kultúra nem elszigetelt jelenség, sohasem válik azzá. Nagy fontosságot tulajdonított a felszólaló az egyes országok regionális együttműködésének, amely — mint mondotta — jótékonyan hat a szélesebb körű globális együttműködés megteremtésére. Hervé Carrier, a vatikáni küldöttség vezetője, a pápai kulturális tanács titkára hangsúlyozta: a Szentszék örömmel vesz részt a helsinki folyamatot kiteljesítő kulturális tanácskozáson. A vatikáni küldött kijelentette, hogy igazi kultúra nem lehetséges az alkotói szabadság biztosítása, a lelkiismereti szabadság tiszteletben tartása nélkül. Részletesen taglalta a keresztény és az európai kultúra kapcsolatait, méltatta a zsidó-keresztény hagyományok szerepét Európa mai kultúrájának kialakulásában. A szerdai tanácskozás végén a török küldöttség vezetője — a viszontválasz jogán — megjegyzéseket fűzött a görög küldött felszólalásának azon részéhez, amely szerinte országát a ciprusi ügyben bírálta. A kulturális fórum csütörtökön folytatja munkáját, ekkor még négy ország és az UNESCO képviselője mondja el nyitó felszólalását; ezzel zárul majd az értekezlet kezdeti szakasza: a nyílt plenáris ülések sorozata. hírek hírek hírek MA: HEDVIG NAPJA A Nap kél 6.05 — nyugszik 16.53 órakor A Hold kél 10.28 — nyugszik 18.40 órakor ÉVFORDULÓ Kétszázhuszonöt évvel ezelőtt, 1760, október 17-én született, és 65 éves korában, 1825-ben halt meg Saint-Simon — családi nevén Claude Henri de Rouvroy — francia utópista szocialista. Történetfilozófiájának alapgondolata, hogy az eszményi rend nem az ősállapotban van, hanem a jövő társadalma hozza azt meg; ezért a szocializmust szükségszerű fejlődési szakasznak tekintette. Nézetei — mint általában a francia utópista szocializmus: — Marx és Engels tanainak egyik forrásává váltak. — KÉPVISELŐI FOGADÓÓRA. Fekete János, a 11. számú országgyűlési választókerület képviselője 1985. október 19-én, szombaton, délelőtt 9-től Csabacsüdön, 12 órától pedig Békésszentand- ráson, a tanácsházán tart fogadóórát. — FIZIKAI NOBEL-DÍJ. Klaus von Klitzing személyében nyugatnémet tudósnak ítélték oda a fizikai No- bel-díjat. A Svéd Királyi Tudbmányos Akadémia szerdai bejelentése szerint a 42 éves tudós a kvantumfizika terén végzett úttörő munkásságáért, az úgynevezett „quantált Hali-jelenség” felfedezéséért kapta meg a magas elismerést. — AZ MSZBT legkiválóbb aktivistái október 19—25-ig. és október 24-től 30-ig az Ibusz szervezésében barátságrepülővel a Szovjetunióba utaznak. A fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulója alkalmából szervezett út során a vendégek Jerevánba és Tbiliszibe látogatnak el. — KEVERMESEN ÉS DOMBIRATOSON az elmúlt napokban falugyűlést tartottak. ahol szó volt többek között a VII. ötéves tervről, s a népfrontmunkáról. Mindkét község falugyűlése újjáválasztotta a népfrontbizottságot, amelynek elnöke Kevermesen Forgács: Károly- né, titkára H. Kotroczó József, Dombiratoson pedig dr. Muhai Dezső, illetve Kiss Gyula lett. — GÖRGÉNYI TAMÁS pedagógus képzőművész alkotásait láthatja a nagyközönség október 18-tól a Szeghalmi Állami Gazdaságban. A tárlat október 18-án 15 órakor nyílik. — BÉKÉSSZENTANDRÁ- SON az elmúlt hónapban megkezdődött a Bajcsy-Zsi- linszky utca burkolása, korszerűsítették a Kisfaludy— Kinizsi utcai villanyhálózatot, és megtörtént az újonnan kialakított utcák villamosítása is. Lakossági hozzájárulással készült el az arbo- rétumi üdülősor villamosítása. — MAGYAR MÜSELYEM KÍNÁBA. A Hungarotex Külkereskedelmi Vállalat magyar műselyem kínai exportjáról írt alá szerződést. A megállapodás értelmében a Magyar Selyemipari Vállalat még az idén egymillió méter műselyem bélésanyagot szállít a Kínai Népköztársaságnak. E két magyar vállalat további, a mostanihoz hasonló jelentőségű szállításokról is tárgyal kínai partnerével. Hírügyeletünk 19 óráig hívható, a telefonszámunk : Ma hírügyeletes: Tóth Ibolya. Ilyen volt... A Békéscsabai Meteorológiai Állomás ügyeletes munkatársa szerint szerda reggelig megyénk egész területén megszűnt az esőzés. A felhőzet felszakadozott, majd felhőátvonulást figyelhettek meg. Megerősödött, majd viharossá fokozódott az északi, észak-nyugati szél, a legerősebb széllökések meghaladták az óránkénti ötven kilométeres sebességet is. A hajnali minimális hőmérséklet Békéscsabán és Szarvason is 4 Celsius fok körül alakult, a kora délutáni órákban pedig mindkét városban 13 fokig emelkedett a hőmérő higanyszála. Ez a hőmérséklet megfelel az október közepén szokásos értékeknek. ...ilyen lesz az idő Előrejelzés az ország területére ma estig: eleinte csak időnként, később gyakorta lesz erősen felhős, borult az ég, szórványos eső, záporeső valószínű. Napközben gyakran erős, néhol átmenetileg viharos északi szél várható. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 2—7 fok között alakul, a szélvédett területeken gyenge talaj menti fagy is előfordulhat. A legmagasabb nappali hőmérséklet 15 fok körül várható. ................................................ ....■ : Turisták áradata höm; pölyög végig a neusch■ wansteini kastélyon: S — Itt dolgozott II. La- ; jós — magyarázza az \ idegenvezető —, ebben a j teremben étkezett, ott [ aludt, és itt fürdött meg * naponta. ■ S — Naponta? — suttogja i egy turista. ■ — Pszt — inti le a /e• lesége —, hiszen őrült ; volt! m — LAKÄSTÜZ — KÉT GYERMEKHALÁL. Két kisgyermek életét vesztette lakástűz következtében szerdán Debrecenben. A tűz a Korponai utca 1. szám alatti pincelakásban ütött ki. A szoba berendezése lángot kapott, s mire a tűzoltók megérkeztek, a lakásban bennégett a két és fél éves Jónás Éva, valamint az öthónapos Jónás János. A család másik két gyermekének, a hároméves Magdolnának és az ötéves Borbálának sikerült az égő helyiségből az utcára menekülniük. A rendőrség és a tűzoltóság megkezdte a vizsgálatot a tűz okának kiderítésére. TV-lottó A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a tévélottó nyereményei a következők: 5 találatos szelvény 2 darab, nyereményük egyenként 1 008 234 forint ; 4 találatos szelvény 109 darab. nyereményük egyenként 43 166 forint; 3 találatos szelvény 7826 darab, nyereményük egyenként 429 forint; 2 találatos szelvény 197 584 darab, nyereményük egyenként 21 forint. — RENDŐRSÉGI FELHÍVÁS. Október 15-én, kedden 16.53 órakor Budapesten, a X. kerületi Pongrác út 9. számú ház előtt lévő kijelölt gyalogátkelőhelyen a vezetői engedéllyel nem rendelkező Irmalos Zsolt, 18 éves felszolgáló, budapesti lakos személygépkocsijával több személyt elütött. A gázolás következtében Szlávik Ferenc György 3 éves budapesti kisfiú a helyszínen meghalt. Mérvéi Attiláné 25 éves, betanított munkás, budapesti lakos és 3 éves Zsuzsanna nevű kislánya súlyos, 5 éves Brigitta nevű kislánya könnyű sérülést szenvedett. Irmalos Zsoltot a rendőrség őrizetbe vette és a felelősség megállapítására — szakértők bevonásával — vizsgálatot indított. A rendőrség kéri, hogy aki bármit tud a baleset következményeiről, személyesen vagy telefonon értesítse a BRFK (Bp. XIV., Hungária krt. 149. szám alatti) közlekedésrendészetét, vagy hívja a 226-878-as telefonszámot.
