Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-17 / 244. szám
NÉPÚJSÁG 1985. október 17., csütörtök U HVDSZ főtitkára megyénkben Tegnap, október 16-án megyénkbe látogatott dr. Sáli Ferenc, a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. A vendéget fogadta Fodorné Birgés Katalin, az MSZMP KB tagja, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára, Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára és Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke. A főtitkár megbeszélést folytatott a megyei tanács ipari, építési és vízügyi osztályának vezetőjével, a házkezeléssel foglalkozó vállalatok, üzemek képviselőivel. Ma, október 17-én Békéscsabán, a Kiszöv-székház tanácskozótermében kerekasz- tal-beszélgetést rendeznek, amelyen ott lesznek a HVDSZ-hez tartozó vállalatok gazdasági és társadalmi szervezeteinek vezetői, munkatársai. Vitaindító előadást dr. Sáli Ferenc tart. Délután pedig Gyulára látogat, ahol találkozik a vízművek dolgozóival, szakszervezeti tisztségviselőivel. Költözik az MMK Mint arról már korábban hírt adtunk, az építők hozzákezdtek a Békés Megyei Művelődési Központ békéscsabai székházának felújításához. A rekonstrukciós munkálatok szükségessé tették az épület részleges ki- költöztetését-. Tegnap fogtak hozzá a költözéshez, és hétfőtől már új ideiglenes helyükön dolgoznak az MMK előadói, munkatársai. Az új cím: Békéscsaba, Irányi u. 2—6. II. emelet 15—18. számú lakások (az Ingatlankezelő Vállalat úgynevezett átmeneti lakások épületében). Az MMK igazgatóságát itt a 27-385-ös, az előadókat pedig (s természetesen a köz- művelődési intézmény által szervezett rendezvényekről is ezen a számon lehet érdeklődni) a 28-003-as telefonon lehet hívni. A gazdasági hivatal átmenetileg a régi székházban marad, munkatársainak telefonja a 21-256-os lesz. Az MMK dokumentumtára, könyvtára és stúdiója a közelmúltban a Petőfi u. 5. szám alatti megyei filmtárba költözött, amelynek hívószáma 25-327. Marabu I Csintalanok a kis széncinkék. Nem lehet bírni ve- ■ lük. Ezért a mamájuk elhatározza, hogy kalitkát vásárol és bezárja őket. Az üzletben talál is egy sárgát, de ő fehéret szeretne. Megkérdezi tehát marabutól, az üzlet vezetőjétől: — Fehér nincs? — Hát látja. — És a raktárban? — Ott sincs, kismadaram. — De hátha, mégis ... — Ä. maga kételkedik . . . Egy ilyen senki. Mit képzel? Tűnjön a fészkes fenébe! H Széncinke mama lehangoltan röppen ki az üzlet- ■ bői. Nem az első eset, hogy ilyen kurtán-furcsán bánnak el vele. Nehéz a kismadarak sorsa. Bezzeg, ha akkora lenne, mint a kondorkeselyű, meggondolná magát a marabu, hogy őt a fészkes fenébe küldje. Eddig jut gondolatban, amikor hirtelen egy ötlete támad. Hazaérve meg is valósítja. Felhívja telefonon a kalitkaboltot. — Tessék, itt marabu — hangzik a vonal másik végén. — Itt meg széncinke mama a Hivatalból. — Kezét csókolom, hölgyem. Parancsoljon! — Fehér kalitkát szeretnék venni. — Van kérem, csak tessék küldeni érte. Készséggel kiszolgáljuk. — Köszönöm, marabu úr. m Széncinke asszonyság természetesen személyesen ■ megy a boltba. Kit is küldhetné maga helyett? Amikor belép, marabu illő tisztelettel fogadja. Gyenge ugyan az emlékezőtehetsége, de most úgy rémlik neki, mintha valahol már látta volna ezt a kis énekest. —or A múzeumi és műemléki hónap keretében több képzőművészettel foglalkozó előadást hallhatnak az érdeklődők ezekben a napokban. Október 7-én a Békés megyei képzőművészeti gyűjtemény történetével, kiemelkedő darabjaival ismerkedtek az érdeklődők Békéscsabán a Munkácsy Mihály Múzeumban. Tegnap, október 16-án a XIX. századi magyar képzőművészetről tartott diavetítéses előadást Born Mik- lósné muzeológus Békésen, a Galériában. Képünk ezen az eseményen készült Fotó: Béla Ottó Békéscsaba lakásgondjairól a TIT-ben A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat Békés Megyei Szervezete nem akármilyen kérdéssel kezdte békéscsabai értelmiségi klubjának idei évadját. A meghívott előadók — Szentesi Miklósné, a városi tanács igazgatási osztályának csoportvezetője és Szekeres István, az Országos Takarék- pénztár Békés Megyei Igazgatósága helyettes vezetője — a városi lakásgondokról tartottak előadást. Épp e két vendég a megmondhatója, hogy e témakörben — sajnos — igen sok érintett, mondhatni szenvedő alany keres megoldást problémájára. Hogy mégis oly levegősen foglalták el az érdeklődők az értelmiségi klub kényelmes foteljeit? Talán kevesen tudtak e rendezvényről. Talán már belefáradtak a kilincselésbe a lakásra várakozók. Talán . . . Ki tudna válaszolni a kérdésre. Egy biztos: a rendezők a város intézményeinek, üzemeinek fiatalságát hívták meg e kerekasztal-beszélge- tésre, s hogy az ezúttal valóban közhasznú összejövetel, még így — alig 20 résztvevővel — is sikeresnek mondható, bizonyítja, hogy több mint két órán át beszélgettünk a lakásgazdálkodás gondjairól, a lakásépítések üteméről, az épületek minőségéről, s természetesen az elkövetkezendő öt esztendő feladatairól. Ki-ki vérmérséklete szerint szólt hozzá a bevezető előadásokhoz, s ha olykor a személyes gondok nem nyertek — nem nyerhettek — orvoslást, a teljes kép, s a tervek ismeretében talán a várakozás is könnyebb a jövőben. A beszélgetés végén a két előadó egy véleményen volt: nap mint nap találkoznak hasonló gondokkal. Ám hadd tegyük hozzá a mi véleményünket, nem biztos, hogy a panaszosok is nap mint nap ilyen kimerítő, mindenre kiterjedő választ kapnak a számukra legfontosabb kérdésekre, a maguk lakásgondjaira. Ezért tartjuk hasznosnak a TIT kezdeményezését, s a szándékot, hogy megyénk többi városában is ehhez hasonló rendezvényekre invitálják a jövőben az érdeklődőket. Mert lehet, hogy ez nemcsak és nem elsősorban közművelődési program, ám mégis helye van az értelmiségi klubok foglalkozásain. Napjainknak ezzel az égető társadalmi problémájával érdemes itt, e fórumon is foglalkozni. Sőt! Nem lehetne tovább menni? Esetleg a tervezőket, a kivitelezőket, vagy netán a fenntartókat is megkérdezni? N. A. Megemlékezés a felnőttoktatás évfordulójáról Negyven éve, 1945 novemberében tették közzé azt a miniszterelnöki rendeletet, amely létrehívta Magyarországon a dolgozók általános iskoláit. Az évforduló alkalmából szerdán Kecskeméten, a Szakszervezetek Bács- Kiskun Megyei Tanácsának székházában emlékülést tartottak, amelyre meghívták a felnőttoktatásban dolgozó, s az elmúlt évtizedekben kiemelkedő eredményeket elért pedagógusokat, szakszervezeti tisztségviselőket. Az ünnepi megemlékezést Kelemen Elemér, a Művelődési Minisztérium főosztály- vezetője tartotta. Hangoztatta, hogy a felnőttoktatás négy évtized alatt szép eredményeket ért el: napjainkig csaknem 600 ezren fejezték be tanulmányaikat a dolgozók általános iskoláiban, s a középiskolai bizonyítványok közül is minden harmadik a dolgozók esti vagy levelező tagozatáról származik. Mára azonban módosulnia kellene a felnőttoktatás korábbi funkciójának: a fő feladat már nem a hiánypótlás, a múltbeli mulasztások korrigálása, hanem sokkal inkább az új ismeretek tömegméretű terjesztése lenne, amely a gazdaság gondjainak enyhülését is szolgálná. Sajnos, ez nem megy egyik napról a másikra, gondot okoz az iskolázatlanság újratermelődése, s az, hogy a tanulás iránt jelentős érdektelenség tapasztalható. Felértékelődött az egyszerű, szakképzettséget nem igénylő fizikai munka. Ma 1 milliós az a réteg, melynek felkészültsége alacsony színvonalú, s csak ilyen minőségű munkát képes végezni. Egy- egy korosztálynak 15—20 százalékát teszik ki azok, akik szociális vagy egyéb körülmények miatt nem szerzik meg az alapfokú képzettséget. A teendők ebből adódnak: egyrészt az eddiginél differenciáltabb szociálpolitikai és pedagógiai programokat kell kidolgozni, másrészt a tanulók más körének — a felsőoktatás útján — korszerű, folyamatosan bővíthető általános és szakmai műveltséget kell nyújtani, közelítve egymáshoz a közép- és a felsőszintű szakképzést. Növényvédelmi előrejelzés A szárazság miatt nem feltűnő a talajlakó kártevők jelenléte. A burgonyán és a gyökérzöldségeken azonban az idén erősebb a pusztításuk, mint tavaly. Emiatt a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja a gyümölcsfák és a bogyósok őszi telepítésénél feltétlenül javasolja az ültetőgödrök fertőtlenítését. Cikériaidény Megkezdődött a cikória szedése és feldolgozása. A már egész Európában különlegességnek számító, és mindenütt csak kis területen termelt növényből hazánkban körülbelül 800 hektárnyi díszük. Szinte kizárólagos termelői a kisalföldi, ott is bőként a Hanság környéki gazdaságok. A vetésterület Ajánlatos a gödörbe érett istállótrágyát is tenni, mert az a jobb tápanyagellátás révén javítja a megeredés esélyeit, és elősegíti a fák későbbi erőteljes fejlődését, ősszel ^azonban a szerves trágya is vonzza a talaj kártevőit, mert nedvesebbé, melegebbé teszi a környezetet. Ezért is fontos a gödrök fertőtlenítése. koncentrálódása nem véletlen, mert ezen a vidéken, Jánossomorján működik az ország egyetlen cikóriafeldolgozó üzeme is. Az üzem ebben az évben mintegy 20—22 ezer tonna cikória felvásárlására, feldolgozására készült fel, s ebből — a karácsonyig tartó szezonban — 4 ezer 500 tonna aszalványt készít. Hetven százalékát Nyugat-Euró- pába szállítja, különleges silókamionokban. flfész-elnökök a vezetés és irányítás további korszerűsítéséről Változatlanul fő kérdés a megye fogyasztási és értékesítő szövetkezeteiben a belső vezetés és irányítás korszerűsítése. Ezért határozott úgy a Mészöv vezetése, hogy az áfész-elnöki értekezleten — melyre Gyulán került sor — a belső mechanizmus korszerűsítésében eddig elért eredmények és a további tennivalók kerüljenek terítékre. Az értekezletet vezető Tanai Ferenc Meszöv-elnök hangsúlyozta: az utóbbi három évben széles körben meghonosodtak a szövetkezetekben az új kereskedelmi formák, vállalkozások. Következésképp,. a bolti kiskereskedelmi árbevétel 50 százalékát, míg a vendéglátóipari árbevétel 70 százalékát már az új típusú, vagyis a szerződéses és jövedelemérdekeltségű egységek adják. Ez önmagában is indokolja, hogy az új kereskedelmi formákhoz igazodjon a szóban forgó szövetkezetek irányítási és igazgatási rendszere, apparátusa — mondotta a megyei szövetség elnöke. Az elnöki értekezleten egyértelműen kifejezésre jutott. hogy az áfészek jelentős eredményeket értek el, mindenekelőtt az igazgatásban dolgozók létszámának, s az ezzel összefüggő költségek csökkentésében. Az elnöki értekezlet második felében dr. Fekete József, a Szövosz főosztályvezetője tájékoztatta a szövetkezetek vezetőit a személyzeti és a kádermunka időszerű feladatairól. Ezután Pataki Tibor, a Mészöv tanácsosa összegezte az áfészek belső mechanizmusának korszerűsítésében eddig elért eredményeket. Ezután a gyulai, a mezőberényi és a békéscsabai áfész elnöke mondott vitaindítót a többi szövetkezet vezetőjét is közvetlenül érdeklő, a belső mechanizmus fejlesztésében elért eredményeikről. A tájékoztatókat konzultáció követte. Azt már Tanai Ferenc Meszöv-elnök zárszavából tudtuk meg, hogy tegnap, október 16-án Békéscsabán a takarék- és lakásszövetkezetek elnökeinek, illetve az áfészek személyzeti vezetőinek tartottak a belső mechanizmus további korszerűsítését segítő, hasonló előadásokat. —Balkus— Kiállítás a Néprajzi Múzeumban Népművészet, hagyományok, újítások címmel kiállítás nyílt szerdán a Néprajzi Múzeumban. Az átfogó tárlat eredeti tárgyakkal, fotókkal és más dokumentumokkal szemlélteti a XIX— XX. századi magyar népművészet sokszínűségét és változásait, valamint a műfaj tudományos és művészeti megismerésének, a népművészet felfedezésének folyamatát. A bemutató anyaga áttekintést nyújt azokról a tárgyegyüttesekről, amelyeket készítőik saját használatra alkottak és formáltak meg: az egyszerűbb szerszámok, az ételkészítés eszközei, a ruházkodás darabjai, a bútorok és a lakásdíszek vallanak a vidékenként eltérő stílusokról és jellegzetességekről. E mellett bemutatja a tárlat a paraszt iparosok és céhes mesteremberek legjellegzetesebb munkáit — a népművészet közismert múzeumi darabjait. Egyebek között a kovácsok, kádárok, szíjgyártók, fazekasok, asztalosok, szűrszabók és csizmadiák piacra szánt, de a megrendelők ízlését és igényét mindenkor tükröző díszes termékeit vonultatja fel a bemutató. A XIX. század második felétől kezdve mind több paraszti használati és dísztárgy készült manufakturális üzemekben. A sorozatban gyártott, majd később a gyáripari termékek tömeges kínálata hatással volt a népművészetre is. A változásokat a kiállítás egyebek között a paraszti lakáskultúra három, időbelileg elkülönülő változatában érzékelteti. A tárlat kiegészítéseként a népművészet fogalmának és ideológiáinak több mint száz- esztendős múltjáról, a kultúrában végbement fejlődés egyes állomásairól, a képző- és iparművészetre gyakorolt hatásáról is áttekintést kaphat a látogató. A tárlatot Fülep Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója nyitotta meg. ÁRPÁD-HÁZI URALKODÓK JELVÉNYEI ÉS EREKLYÉI. Az első nemzeti dinasztia, az Árpád-ház királyainak jelvényeit és ereklyéit bemutató kiállítás nyílt október közepén a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az emlékanyag mellett helyet kaptak az egyházi gyűjteményekben őrzött felbecsülhetetlen értékű műtárgyak és ereklyék is, mint pl. a „Szent jobb”, amelyet magyar múzeumban még soha nem láthatott a közönség. A képen: Szent István király szarkofág oldallapjának részlete (MTI Fotó: Cser István felvétele — KS)
