Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-17 / 244. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. OKTÓBER n„ CSÜTÖRTÖK Ára: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 244. SZÁM Folytatta munkáját az Európai Kulturális Fórum Az Európai Kulturális Fórum tegnap plenáris üléssel folytatta munkáját a Budapest Kongresszusi Központban. A tanácskozás bevezető szakaszában az eljárási szabályoknak megfelelően a záróokmányt aláíró 35 állam és az UNESCO képviselője ismertette álláspontját az alkotás, a kultúra terjesztése és a kulturális együttműködés kérdéseiről. A konferencia első két napján a részt vevő országok delegátusainak nagy többsége elmondta nyitó felszólalását. A küldöttek közül sokan fejezték ki elismerésüket és köszönetüket azért a körültekintő, korrekt előkészítő munkáért, amelyet hazánk végzett a konferencia sikeres lebonyolítása érdekében. Többen meleg szavakkal szóltak fővárosunk vendégszeretetéről, megkapó szépségéről, arról a pezsgő kulturális életről, amelyet a fórum idején szervezett művészeti rendezvények is gazdagítanak. Ahogyan az egyik szerda délelőtti felszólaló fogalmazott, Budapest élő példája az itteni vita középpontjában is álló közös európai kulturális örökségnek: ez a hagyomány a maga sokszínű gazdagságában érzékelhető a Duna-parti városban, amely ezért is kitűnő keretet ad az alkotó vitának, tartalmas eszmecserének. A fórum második napján Edward J. Brennan nagykövet, az ír delegáció vezetője elnökölt. Elsőként llmar Bekeris nagykövet, a svéd küldöttség vezetője szólalt fel. Áttekintette a helsinki találkozó után tartott úgynevezett utókonferenciák menetét, majd megállapította: a Helsinkiben nemrég tartott 10. évfordulós ünnepségen számos külügyminiszter tett hitet a helsinki folyamat érvényessége mellett. Az európai biztonság és együttműködés előmozdítása azonban nem spontán folyamat. Ennek érdekében türelmes és kitartó munkára van szükség ahhoz, hogy elérjük célunkat: Európa földjén a biztonság és a nyíltság kontinensét teremtsük meg. Edward J. Brennan nagykövet, az ír küldöttség vezetője megállapította: a kulturális fórum kiváló alkalmat nyújt a helsinki záróokmányban foglalt célkitűzések megvalósításához, a kultúra területén meglevő kapcsolatok fejlesztéséhez. Nem kétséges — mondotta —, hogy a tanácskozáson eltérő, sőt, olykor egymással merőben ellentétes vélemények hangzanak el. Ám ez csak a munka javára válik, hiszen az új eszmék éltetik a kulturális folyamatot. A nemzeti kultúrák érintkezése és ötvöződése fontos tényező a kulturális folyamatban általában, s különösképpen az európai kulturális hagyomány és identitás ápolásában. Kazimierz Zygulski kulturális és művészeti miniszter, a lengyel küldöttség vezetője felszólalásában azt vizsgálta: mit kell tenni azért, hogy a kultúra hozzájáruljon a feszültség forrásainak, az előítéleteknek és a bizalmatlanságnak a felszámolásához, amely ma még az államok és a nemzetek közötti kapcsolatokat mérgezi. Arra van szükség, hogy az alkotó művészek elősegitsék a bizalmon alapuló béke légkörének létrejöttét és a kölcsönös félelmek leküzdését — mondotta. Ez a tanácskozás regionális jellegű, munkája ugyanakkor egyetemes jelentőségű, amennyiben Európa jelentős szerepet játszik a nemzetközi kulturális együttműködés fejlődésében. Lengyelország népe saját, történelme során is tapasztalta annak igazságát, hogy a kultúra fejlődése szorosan kapcsolódik a nemzeti és az állami szuverenitás kérdéseihez. A ciprusi küldöttség nevében Konsztantinosz heontiu kulturális attasé azt hangoztatta, hogy a budapesti tanácskozás reményt fejez ki: a béke, a kölcsönös jobo megértés és együttműködés reményét hordozza. Ezt segítheti elő az európai művé szék, értelmiségiek, a kultúra alkotói és felelősei közötti érintkezés, véleménycsere és párbeszéd. Noha — tette hozzá — földrészünk megosztott, az egyes kultúrákat határok, szövetségi rendszerekhez tartozás és eltérő vagy éppen ellentétes ideológiák választják el egymástól. Kole Csasule nagykövet, a jugoszláv küldöttség vezetője, neves makedón író felszólalásában elsőként népének történelméről, a nyelvének megőrzéséért vívott harcról szólt. Ezt követően kijelentette: a helsinki folyamat a párbeszéd, az egyetértés lehetőségét kínálja számunkra. Lehetőséget arra. hogy kezdeményezzünk, és tényleges lépéseket tegyünk az itt megvitatandó kérdésekben. Mi. az irodalom, a művészet, a tudomány munkásai bizonyos szempontból előnyben vagyunk az európai együttműködés más el- kötelezetteivel szemben. Az együttműködés iránti vágyunk ugyanis az alkotásból fakad. A török küldöttségvezető, Cenap Keskin nagykövet elöljáróban visszautasította a ciprusi vádat, miszerint a török csapatok elpusztították a szigetország görög műemlékeit, s azt hangoztatta, hogy a török csapatok nem megszállóként tartózkodnak Cipruson. A budapesti fórummal kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy ez á rendezvény több szempontból újszerű, s alkalmat ad arra is, hogy a résztvevők áttekintsék: mennyiben teljesítették a helsinki záróokmány ajánlásait. Végül kijelentette. hogy Helsinki szellemében a török kormány egyenlő feltételeket biztosít a területén^ élő minden kisebbségnek, s eközben ismertette kormánya álláspontját a Bulgáriában élő török kisebbség helyzetéről. Hans Kühne nagykövet, a dán delegáció vezetője fontosnak tartotta, hogy az érintett kormányok élő realitássá tegyék a helsinki záródokumentumot. Helyeselte, hogy a madridi értekezlet három fő témát határozott meg a kulturális fórummal kapcsolatban: az alkotást, a terjesztést, és az egyes országok közötti együttműködést. Az, hogy az egyes delegációkban nemcsak kormányképviselők, hanem kiemelkedő kulturális egyéniségek is helyet kaptak, Helsinki szellemét szolgálva lehetővé teszi a személyes kapcsolatok bővítését — hangsúlyozta. — Küldöttségünk — más országok delegációihoz hasonlóan — abban érdekelt, hogy * a kulturális fórum konstruktív légkörben végezze munkáját. Realisták lévén természetesen tudjuk, hogy a tanácskozás, mint az európai biztonsági és együttműködési folyamat egyik eseménye, nem lehet független a külvilágtól, amely tele van feszültségekkel. A nemzetközi környezet azonban nemcsak sötét színekkel ábrázolható: a Helsinkiben elindult folyamat segítette a békés egymás mellett élés politikájának kibontakozását, amelynek — minden ellentmondás ellenére — nincs más értelmes, az emberiség jövőjét biztosító alternatívája. Másrészt: valljuk a kultúra és a kulturális kapcsolatok viszonylagos önmozgását, azaz olyan sajátosságait, amelyek hagyományosan a nemzetközi megértés és a béke, a haladás irányában hatnak, és az általános fejlődési tendenciák összefüggéseinek mai fokán is termékenyítő hatást gyakorolnak a részt vevő országok általános kapcsolataira. A magyar delegáció arra kapott megbízást, hogy lehetőségeihez mérten hozzájáruljon a kulturális fórum sikeréhez, és támogasson minden olyan kezdeményezést, amely arra irányul, hogy tanácskozásunk ne a konfrontáció, hanem a tartalmas és kölcsönösen hasznos kooperáció színtere legyen. A madridi konferencia három kérdéskört ajánlott a kulturális fórumon megvitatni : az alkotás, a kultúra terjesztése és a kulturális együttműködés témakörét. Engedjék meg, hogy ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban országunk, kulturális életünk gyakorlatára támasz- ,kodva kifejtsem a magyar delegáció álláspontját. Magyarország szocialista társadalmat épít, és ennek — az erre irányuló politikának Jósé Maria Ullrich y Rojas, Spanyolország budapesti nagykövete, a spanyol küldöttség helyettes vezetője felszólalásában hangoztatta: a madridi találkozó szellemét szem előtt tartva érkeztek Budapestre. Bíznak abban, hogy sikerül lendületet adni az európai kultúra ügyének, s ezzel az egész helsinki folyamatnak. Ä spanyol küldöttség igyekszik elősegíteni a budapesti kulturális fórum sikerét. A nagykövet ígéretet tett arra, hogy Spanyolország tapasztalatait felhasználva, igyekszik minden módon elősegíteni a kevésbé ismert európai nyelvek elterjesztését, annál is inkább, mert ezek a nyelvek is jelentős mértékben járultak hozzá a közös európai kultúra gazdagításához. Ezután hazánk képviseletében Köpeczi Béla művelődési miniszter, a magyar küldöttség vezetője szólalt fel. — szerves részé a kultúra fejlesztése, gazdagításának előmozdítása, ezen belül a művészetek támogatása. Felfogásunk szerint a művészetek egyszerre kritikus és építő funkciót töltenek be az emberi integritás védelmében, az antihumánus erők elleni mozgósításban, az ember öntudatra ébresztésében, felszabadításában, világnézetének, életmódjának formálásában. A mai magyar művészeti életre a sokféleség a jellemző, különböző irányzatok vannak jelen a hagyományos realizmustól, vagy a romantikától a posztmodernig. A szocialista társadalom a művészetek fejlődésére eszme- és értékrendszerével, tényleges gyakorlatával kíván hatni, s ezen az alapon támogatja a humanista törekvéseket megtestesítő, a szocialista eszmeiségű alkotásokat. Ugyanakkor tere van nálunk minden olyan irányzatnak, amely nem áll szemben a művészetek alapvető funkcióival. Szembefordulunk viszont azokkal a törekvésekkel, amelyen fasiszta, militarista nézeteket,' a népek közötti gyűlöletet akarják terjeszteni, és nem (Folytatás a 2. oldalon) Köpeczi Béla beszéde Az aknakutató és tűzszerész katonák négy évtizedes áldozatos munkája előtt tisztelegve Budapesten felavatták a tűzszerészemlékművet. Az I. kerületben a Logodi és a Tárnok utca sarkán elhelyezett alkotást Csikszentmihályi Róbert szobrászművész készítette (Fotó: Hauer Lajos — KS) Agrártörténeti emlékekről tanácskoznak Mezőhegyesen Tegnap kezdődött Mezőhegyesen az V. népi építészeti tanácskozás, amely ezúttal az agrártörténeti emlékekkel foglalkozik. A tanácskozást eddig mindig Békésen rendezték. Ezúttal azért kapta Mezőhegyes a rendezés jogát, mert a mezőgazdasági kombinát idén ünnepelte alapításának 200 éves évfordulóját, s a műemlékekben gazdag települést tavaly Hild János-éremmel tüntették, ki. (Mezőhegyes volt egyébként az első község, amely kiérdemelte ezt a kitüntetést, hiszen eddig még csak városok kaptak Hild-érmet.) Kassai Béla, Mezőhegyes tanácselnöke üdvözölte a tanácskozás résztvevőit, majd dr. Becsei József, a Békés Megyei Tanács elnökhelyettese megnyitotta a háromnapos rendezvényt. A tanácselnök-helyettes megállapította, hogy ez a sajátos funkciójú tanácskozás „gyökeret vert" megyénkben. Ez nem véletlen, hiszen Békés megye az országos átlagnál nagyobb számban őrizte meg az előző paraszti nemzedékek ismeretlen mesterei által készített népi építészeti emlékeket. Ezeket a csodálatosan leegyszerűsített formákat, sajnos, csak a hetvenes években kezdtük megfelelően értékelni. Ez a társadalmunkban terjedő felismerés megyénkben is megjelent a hetvenes évek közepére, és számos lelkes, kitartó támogatóra talált. Békés Város Tanácsa akkori vezetőinek múlhatatlan érdeme, hogy felkarolták ennek a kis csoportnak a kezdeményezését. Ezután dr. Becsei József arról beszélt, hogy a jövőbeni szakmai profil, az anyagi feltételek és a szervezési teendők átgondolt rendezését követően elképzelhető, hogy a rendezvény fokozatosan nemzetközivé legyen. Az előadások előtt az ülésszakot vezető dr. Román András, az Országos Műemléki Felügyelőség osztályvezetője arról szólt, hogy az idei tanácskozás nem annyira a népi építészettel, mint a magyar nagyüzemi mezőgazdaság épületeivel foglalkozik, majd Mendele Ferenc, az OMF igazgatója emlékplakettet nyújtott át azoknak, akik az immár hagyományos rendezvény sikeréért sokat tettek. Makoviczki János, Békés város nyugalmazott tanácselnöke, Vámos László, a Békés Megyei Tanács művelődési osztályának vezetője, Sz. Kozák Mária, a Megyei Múzeumi Szervezet igazgatóhelyettese, dr. Köteles Lajos, a Békés Megyei Tanács tudományos-koordinációs szakbizottságának titkára és Katsányi Pál, a békéscsabai tanács főelőadója kapott emlékplakettet. Az első előadó, Mendele Ferenc, az agrártörténeti emlékek védelméről beszélt. Mint mondta, az élelmiszer- ipar és az állami gazdaságok vigyáznak örökölt épületeikre. sajnos a tsz-ekről ez egyáltalán nem mondható el. Pedig a népi épületek sokkalta inkább magukon viselik egy nép múltját, gondolkodás- és életmódját — s ezáltal az idegenforgalom számára is gyakorta érdekesebbek —, mint a templomok, kastélyok, várak. Egy ország arcát nem a főváros szabja meg, hanem a vidék. Épp ezért a falu formálása felelős feladat. Sok, vitára okot adó népi épületünket mutatta be diavetítéssel illusztrált előadásában, amelyet dr. Kirsch János, a Malomipari Múzeum igazgatójának Me-- zőgazdasági termékeket feldolgozó iparok című előadása követett. Délután előbb a holland Nijhof házaspár beszélt a hollandiai szélmalmokról, majd Kerner Gábor, az OMF főfelügyelője Agrártörténeti emlékek kutatása címmel tartott előadást. Este baráti találkozó volt, s a rendezvény ma délelőtt és délután előadásokkal és üzemlátogatással folytatódik. U. T.
