Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-16 / 243. szám

NÉPÚJSÁG 1985. ökótber 16., szerda Megjelent az A Műszaki Élet jogutódja­ként 1985. októberétől új lap került a hírlapárusok stand­jaira: az IMPULZUS. Létjo­gosultságáról Vámos Tibor akadémikus, a lap szerkesz­tő bizottságának elnöke a következőket írja: „Szükség van olyan lapra, amelyben a műszaki értelmiség önmagá­ról és önmagának szól, igyekszik feltárni és mozgó­sító javaslataival előrelendí­teni azokat a feltételeket, amelyek alkalmassá teszik történelmi feladatához, ké­pessé teszik arra, hogy ve­zesse az ország műszaki fel­zárkózását.” Az Impulzus a Műszaki és Természettudományi Egye­söletek Szövetsége segítségé­vel rendszeresen ad majd tá­jékoztatást a műszaki értel­miség szakmai közéleti éle­téről. Különböző rovataiban érdekes, új gondolatokat tar­talmazó cikkeivel próbálja felébreszteni a műszakiak­ban szunnyadó szellemi érté­keket. Célja a lapnak továb­bá, hogy minél több válla­lat, kutatóintézet _ reálértel­miségi fórumot kaphasson. Jól szerkesztett, szépen megtervezett lap első számá­ból különösen figyelemre méltó cikkek közül néhány: Helyünk a világban; Műsza­ki-közgazdász vita; A mű­szaki fejlesztés realitásairól; A műszaki értelmiség hely­zete; Bognár József akadé­mikus esszéje; Nemzetközi innovációs díj; A népgazda­ság technikai haladásáért. Gratulálunk az új lap megjelenéséhez és várjuk a következő „impulzust”. (bacsa) Egy híján huszonegy A Békéscsabai Sebes György Közgazdasági és Ke­reskedelmi Szakközépiskolá­ban az 1984 85-ös tanév volt az eddigi legjobb. A 732 ta­nuló közül senki sem bukott meg. (Az igazsághoz hozzá­tartozik az is: tizenhármán javítóvizsgán köszörülték ki az év végi csorbát, de ez nem változtat a lényegen.) Az iskola tanulmányi átlaga 3,73 volt, s 156-an érettsé­giztek, mindenki sikeresen. Száznégyen jelentkeztek fel­sőoktatási intézménybe, kö­zülük nyolcvankét diákot vettek fel. * * * Az iskolában először fe­jezte be számítástechnikai szakon az idén tanulmányait harmincegy tanuló. Közülük huszonegyen jelentkeztek to­vábbtanulásra, s húszán si­keresen felvételiztek. Egyi­kőjük kivételével mind szak­irányú felsőoktatási intéz­ményben tanulhat tovább. Hogyan sikerült ezt a szép eredményt elérni, illetve mi­lyen volt ez az osztály? — ezekről beszélgettünk Borgu- la Ilona igazgatóhelyettessel, aki osztályfőnöke volt en­nek az osztálynak: — Eleve jó képességű gye­rekek jártak ide, s mindvé­gig szorgalmasak voltak, sze­rették választott szakmáju­kat. A tanulásból presztízst csináltak, szégyen volt rossz jegyet kapni. Szinte egy­mást „hajtották”, ösztönöz­ték a jobb eredmények el­érésére. Az osztályátlag nem is ment négyes alá sohasem. — Milyen közösséget sike­rült kialakítani körükben? — Ez ügyben könnyű dol­gom volt. Szerették, becsül­ték egymást. Sohasem iri­gyelte a másikat senki, a társak sikere mindenki szá­mára örömet jelentett. — Ha a tanulmányi átla­gait nézzük ennek az osz­tálynak, nemcsak a szaktár­gyakban jeleskedtek . .. — A humán tárgyakat is kedvelték, érdekelte őket minden. Igaz, főleg szakmai tantárgyi versenyeken érték el a legjobb eredményeket, de a kiegészítő tantárgyak­ból meghirdetett versenye­ken is helytálltak. — Eddig csak szép dolgok­ról hallottunk. Biztosan tör­téntek azonban olyan esetek is, amelyekre nem emlékszik szívesen . . . — Hiába töröm a fejem, nem emlékszem ilyesmire.' Persze, végigcsináltak ők is minden diákcsínyt, ez ter­mészetes, de a tisztesség ha­tárait sohasem lépték túl. Az is lehet, egy kicsit elfogult vagyok . . . Kedves, korrekt gyerekek voltak, öröm volt velük együtt dolgozni. — Honnan értesült a fel­vételik eredményeiről? — Sokan visszajárnak az iskolába, s aki még nem te­heti, levelet írt, abban kö­zölte az örömhírt. — S a többiek, akik nem jelentkeztek sehová? — Ok is megtalálták a helyüket, legtöbben a tanult szakmájukban, képesítésük szerint helyezkedtek el, szá­mítástechnikai folyamatszer­vezőként dolgoznak. — pénzes — ...én nem ilyen Trabantot akartam Kéthónapi képzést kaptam életveszélyből. A békeviselt nemzedékhez tartozom, ennek ellenére — minősítsenek bár puhánynak — csak azt mondhatom: kár volt. S ak­kor még nem szóltam az anyagiakról... Gumit cseréltem Trabantomon. Először mindössze két darab diagonal Trabant-gumit sikerült szereznem. Mivel több mint két hónapig nem kaptam még kettőt, belenyu­godtam, hogy különböző gumi lesz elöl és hátul. Lengyel diagonál volt a megye járműboltjaiban. Az eladók min­denütt az állították, ez vegyíthető az eredeti Trabant-gu- mival. A KRESZ valóban így rendelkezik. Megvettem hát a két lengyel gumit Az első hosszabb úton a kocsi soha- nemvolt dolgokat produkált. Eleje-hátulja úgy ringott, mint a singapuri balett-táncosnők legerotikusabb testré­szei egy túlfizetett éjszakán. A szervizben aprólékosan átnézték a gépet, javítgatták, s fény derült minden rej­tett hibájára. Mégse lett jó. Sétált az eleje, csúszkált a hátulja. Végül a szerelők, a gumira kezdtek gyanakodni. Nem hittem nekik, hiszen minden üzletben bizton állí­tották, hogy a lengyel gumi vegyíthető a Trabant-gumi- val. Aztán meggyőztek. Vettem két lengyel diagonált, és azóta újból tudok 50-nél többel menni. Azóta sok helyütt utánakérdeztem, vajon tudnak-e az említett jelenségről. Mindenütt hitetlenség volt a vá­lasz. Javaslom, hogy a jövőre elkészülő budapesti autó­verseny-pályán próbáljanak ki néhány, az említett mó­don felgumizott Trabantot. Nem lesz akármilyen lát­Kutatómunka Békéscsaba ifjúsági mnzgaimának feltárására A Békéscsaba városi KISZ- bizottság kezdeményezésére a Viharsarok fővárosának for­radalmi ifjúsági mozgalmát kutató és feltáró bizottság alakult. A tíztagú bizottság részben veteránokból áll, akik maguk is résztvevői vol­tak az illegalitás éveiben tevékenykedő forradalmi if­júsági mozgalomnak, részben pedig azokból tevődik össze, akik a felszabadulás, és az azt követő évek egy-egy sza­kaszának: a Madisz, a Szim, a Nékosz, az Eposz, a DISZ és a KISZ megalakulása, illet­ve működése körülményei­nek kiemelkedő harcosai vol­tak. A Kommunista Ifjúsági Szövetség közelgő kongresz- szusát, és a KISZ megalaku­lásának 30. évfordulóját a bizottság közreműködésével összegyűjtött, az ifjúsági mozgalom tevékenységét szemléltető régi dokumentu­mokból, képekből álló kiállí­tással, s a visszaemlékezé­sekből szerkesztett kiadvá­nyokkal kívánják helyileg előkészíteni, illetve ünnepel­ni. A kezdeményezés fő célja a forradalmi ifjúsági múlt ápolása. — v. — Liana Iszakadze hegedűestje Díszes kiállítású műsorfü­zet tartalmazza a szovjet kultúra napjainak esemé­nyeit. Ebben találjuk Liana Iszakadze szovjet-grúz hege­dűművésznő pesti vigadóbe­li műsorát, melyet 14-én es­te a Jókai Színházban is volt alkalmunk meghallgat­ni. A művésznőt hazai és külföldi sikerek egész sora kíséri már, de még nálunk nem járt, s csak hanglemez­ről ismerjük játékát. Nehéz szavakba foglalni, hogy mi mindennel kell rendelkeznie egy sikeres művésznek — meleg tónus, kiművelt tech­nika, kifogástalan memória, állóképesség és átélőkészség — de Liana Iszakadzéban mindez óriási mértékben megtalálható. Műsorában a szovjet és európai szerzők széles vá­lasztéka adta a hegedülés művészi lehetőségeit. Izzó, szenvedélyes és erőteljes já­téka mellett a lírikus lágy­ság is bő teret kapott. A si­kerben méltán osztozott zon­gorakísérője, Tatjana Szarki- zova, kivel 15 éves munka- kapcsolatban van. A kísérő­nek óriási technikai nehézsé­gekkel kellett megbirkóznia, ha meggondoljuk, hogy mind Sosztakovics, mind pedig Prokofjev alapjaiban zongo- rafogantatású műveket kom­ponáltak. Másfél órás él­mény volt, amint Saint - Saens, de Falla, Musszorgsz- kij, Sosztakovics és Prokof­jev műveit hallgattuk a ma­gas izzás hőfokán, Sajnáljuk, hogy az egyetlen Bartók-mű — 6 román tánc — elmaradt. Az idény első filharmóniai estjét majdnem teljes ház hallgatta végig. Az érdeklő­dést keltő alapos bevezető­kért Vas Istvánt illeti az el­ismerés. Dr. Sárhelyi Jenő II parasztház évszázadai A fenti címmel jelentette meg a Békés Megyei Tanács V. B. tudományos-koordiná­ciós szakbizottsága Balassa M. Iván könyvét a, magyar lakóház középkori fejlődésé­ről. „A lakóépület minden nép­nél összetett kulturális és életmódbeli egységet alkot, összefügg az adott nép vagy népesség legkülönbözőbb ol­dalával: a gazdálkodás meg­határozó ágazatával, a tech­nikai fejlettség színvonalá­val, vagyoni és osztályviszo­nyokkal, a családszerkezettel, sőt esztétikai képzeteivel és vallási-mágikus hitvilágával is.” A szerző ezeket a felté­teleket aprólékosan ismerve írja meg a magyar lakóház történetét a honfoglalás előtti kortól a késő közép­korig. Külön fejezet foglalkozik a XIII—XIV. század nemesi udvarházaival, városi pol­gárházaival, s a szerző kü­lön elemzi a késő középkor erdélyi, északkelet-magyar­országi, alföldi és dunántúli lakóháztípusait. A Békéscsabai Tevan An­dor Nyomdaipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola által kiadott könyvet Szalai András rajzai illusztrálják; a tipográfia és a kötésterv Zahorán Mária munkája. Ez is, az is Kevermesrűl Kevermesen is igen elter­jedt közlekedési eszköz a ke­rékpár. Ezért nem meglepő, hogy a közúti balesetekben előkelő helyet vívott ki ma­gának. A nagyközségi ta­nács — a további balesetek megelőzésére — megpályáz­ta a Közlekedési Minisztéri­um e célra létrehozott tá­mogatását. Törekvésük si­kerré járt, már meg is kezd­ték az újtelepet a nagyköz­ség központjával összekötő kerékpárút építését. így az általános iskolások, óvodások és a különféle boltokba igyekvő felnőttek biztonsá­gosabban közlekedhetnek. A nagyközségi közös tanács is hozzájárul anyagiakkal az építéshez, de kiaknázzák a lakosság társadalmi mun­kájában rejlő segítséget is, valamint a helyi Lenin me­zőgazdasági termelőszövet­kezet hozzájárulását. Az eleki költségvetési üzem ki­vitelezésében készülő ke­rékpárút átadási határideje már lejárt, de kihasználva a kedvező időjárást, most meg­gyorsították a munkálatokat. Elkészült az újtelepi álta­lános iskola fűtéskorszerű­sítése, ugyanakkor kicserél­ték az elhasznált ajtókat, ab­lakokat, lefestették a falakat, s korszerűsítették a világí­tást is az öreg iskolaépület­ben. A művelődési ház átalakí­tása sajnos, a helyi pénzfor­rások kiapadása miatt leállt. Ugyanez a helyzet az öregek napközijével is, amelynek el­készültét már nagyon várják a rászorulók. Ugyanakkor — sok-sok viszontagság után — végre elkészült a posta új épülete. A műszaki átadás a napokban várható. Ezután a posta megkezdheti a belső szerelési munkákat. Nincs se szén, se fa a ke- vermesi Tüzépen. Két napja jegyzik fel a sorbaállók ne­vét, e két nap alatt a 470. bejegyzésig jutottak. Emel­lett a közületek is teljesen ellátatlanok szénnel. A kedvezőtlen hírek után fejezzük be hírcsokrunkat egy régi kívánság teljesülé­sével. A nagyközségi közös tanács és a temetkezési vál­lalat közös erővel végre — az eseményhez méltón — megoldotta a temetkezés ko­rábbi gondját, egyszerre há­rom településen is: Kever­mesen, Dombiratoson és Lö- kösházán. (bse) Élelmezési világnap Éhesnek lenni: mindannyian ismerjük e kellemetlen érzést. Ingerlékenyek, türelmetlenek leszünk tőle, s ilyenkor még felesleges kilóinkról is megfeledkezünk . . . és ilyenkor nem jut eszünkbe, hogy a világon majdnem 500 millió ember éhezik, sokuknak már szinte az evés­hez se lenne ereje. Október 16. Élelmezési világnap. A FAO, az ENSZ az idén 40 esztendős Élelmezési és Mezőgazdasági Szerveze­te —■ magyar javaslatra —■ 1979-es konferenciáján hatá­rozatot hozott arról, hogy ezen a napon a világon min­denütt fordítsanak fokozottabb figyelmet a Föld jelentős részét sújtó éhínség felszámolására. E feladat szinte el­képzelhetetlenül bonyolult és nagy. Hiszen miként lehet­ne feloldani azt az ellentmondást, hogy amíg a világ fejlett országaiban az élelmiszerraktárak tömve vannak, az élelmiszerárakat a kormányok mesterségesen tartják magasan, és egyre több ember küzd a túltápláltságból eredő betegségekkel, addig a harmadik világ országai­ban százmilliók az éhhalál szélén tengődnek, s nem is remélhetik, hogy a másutt felhalmozódott feleslegekből valaha is egy falatot kaphatnak. Semmi reményük nincs: jövőjük a testi-lelki nyomor, a szenvedés, a lassú halál. Iszonyú és felháborító pers­pektíva, és sajnos a helyzet az utóbbi évek erőfeszítései ellenére is romlott. Az egyenlőtlen fejlődés okozta sza­kadék a világ gazdag és szegény része között tovább mé­lyült. Az előbbi helyeken nőtt az egy főre jutó élelmi­szer-termelés, de például a Szahel-övezet országaiban mintegy 20 százalékkal csökkent az elmúlt öt év során. Ráadásul Ázsia, Afrika, Dél-Amerika legszegényebb or­szágait az egyre növekvő hadikiadások is sújtják. A FAO tagországai évente több milliárd dollár értékű élelmiszersegélyt küldenek az éhezőknek, s akikhez ebből eljut valami, azok némi haladékot kapnak. De nem minden segítség jut célba. Mert a hiány megteremti a maga háttérgazdaságát, melynek alapelve a korrupció, s színtere a feketepiac. Lelkiismeretlen emberek sokszor húznak hasznot az adakozók segítőkészségéből, s az éhe­zők kiszolgáltatottságából. Ennek ellenére a segélyekre szükség van. Egy világ le­hetett tanúja nemrégiben, hogy ma is népszerű pop- és rocksztárok tanújelét adták emberségüknek, annak a még sohasem látott, hatalmas koncertnek a megrende­zésével, melynek bevételét felajánlották az éhezőknek. Azóta már hazai popzenészeink is szervezik a maguk segélykoncertjét, s bár az ötlet nem a sajátjuk, a cél ne­mes, és akciójuk minden támogatást megérdemel. Hiszen az elsődleges cél a mostani helyzetben, időt nyerni, időt arra, hogy az éhínséggel küzdő országok se­gítséggel, de saját erejüket is erre koncentrálva kiépít­hessék sajátos körülményeiknek megfelelő élelmiszer- gazdaságukat. Ehhez pedig szakemberek, technológiák, tenyészanyag, gépek, vegyszerek szükségesek. Csakis így lesz képes eltartani a Föld az ezredfordulóra prognoszti­zált hatmilliárd embert. Miklós Éva flz MTA Elnökségének ülése A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége kedden ülést tartott. A kormány fel­kérésére megvitatta a VII. ötéves népgazdasági tervről szóló törvényjavaslat előze­tes tervezetét. A testület ülé­sét Berend T. Iván elnök ve­zette, a tervjavaslatot Hoós János, az Országos Tervhi­vatal államtitkára terjesz­tette elő. Az ülésen felszó­lalt Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese is. Alapos vi­ta után az elnökség megfo­galmazta észrevételeit, ja­vaslatait, amelyeket eljuttat a Minisztertanácsnak. Az ülés napirendjén a to­vábbiakban az MTA kuta­tásirányító tevékenységének korszerűsítésére tett javas­lat szerepelt. Nagy sikerű hangverseny Szarvason A Szarvasi Hanglemezba­rátok Köre hétfőn este nagy sikerű hangversenyt rende­zett az evangélikus új temp­lomban. Nyitás előtt fél órá­val már özönlött a nép: öre­gek, fiatalok, középkorúak, félezernél többen siettek meghallgatni Melis György operaénekes, a Magyar Nép- köztársaság Zászlórendjével kitüntetett, Kossuth-díjas ki­váló művész és Regős Imre orgonaművész előadását. A műsorban G. F. Tele­mann, J. Walther, J. S. Bach, G. F. Händel, Mozart és Beethoven művei szere­peltek. Melis Györgyöt mű­sor után megrohanták az autogrammkérők. Meghatód­va mondta: „Megleptek a gyermekkori emlékek, elő­jött minden álmom. Édes­anyám csak szlovákul be­szélt velem, ma is kedves ne­kem ez a nyelv. Most min­den fejkendős, idős néniben anyámat láttam . . .” Meinl-sarkot alakítottak ki Budapesten a Felszabadulás téri Csemege-boltban és a Kossuth Lajos utcai kávé-, teaszaküz- letben. Az osztrák Meinl cég áruiért — kávék, teák, kekszek, italok — hazai élelmiszerekkel fizet a Csemege Vállalat, mely további Meinl-sarkok kiépítését is tervezi (Fotó: Hauer Lajos — KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents