Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-02 / 231. szám

1985, október 2., szerda © iiHiiuifire­Szövetkezeteink az őszi BNV-n A Körösladányi Metakémia Ipari Szövetkezet kiállítási standján háztartási szerek széles skálája volt látható A Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet a következő évtől NSZK kooperációban készíti kiállított termékeinek egy ré­szét A Mezőkovácsháza és Vidéke Áfész „kirakatában” pehely­paplanok keltették fel a látogatók érdeklődését Fotó: Fazekas László Tejminöség 100 százalék Bevált az új technológiai rendszer a Szarvasi Táncsics Tsz szarvasmarhatelepén A Szarvasi Táncsics Ter­melőszövetkezetben 17 millió forintos költséggel alakították ki a 450 férőhelyes, korszerű szarvasmarhatelepet. Kötött rendszerű tartásról kötetlen tartásra tértek át. A re­konstrukció nehéz körülmé­nyek között zajlott, az épít­kezéssel, a technológiai be­rendezések szerelésével, a tejház kialakításával egy időben termelték a tejet, a húst, és növelték a tehénál­lományt. A teljes beüzemeltetés 1984 nyarán történt, s a KISZ KB már ;tt rendezte meg az or­szágos! ifjúsági fejőversenyt. Az ország minden tájáról ér­kezett fiatalok és agrár szak­emberek előtt kitűnőre vizs­gázott a telep. Azóta bő egy esztendő telt el. Kíváncsiak voltunk a gyakorlati ered­ményekre. Mi történt az el­múlt időszakban? — A korszerű telep kiala­kítása egybeesett az országos szabványelőírások meghir­detésével — mondja Szekeres István, a szövetkezet elnöke. — A Szolnoki Alcsired Ter­melési Rendszer technoló­giájával dolgozunk. Indu­láskor 75—80 százalék volt az I. osztályú tej. Ebben az évben 93 százalékban I. osz­tályú tejet értékesítettünk, a legutóbbi 6 hónapban pe­dig csak I. osztályú tejet ad­tunk a feldolgozó iparnak. — Kezdetben sok gondunk volt a tej fizikai tisztaságá­val — veszi át a szót Varga László főállattenyésztő. — Fejőseink és a tejházi dol­gozók a technológiát szinte kifogástalanul betartották, értékesített tejünk fizikai tisztasága ennek ellenére II. osztályú volt. Bebizonyoso­dott, hogy a technológiában használt vizünk homokkal szennyezett. Azóta a fejő- és tejházba érkező vizünket víz­szűrők beiktatásával szűrjük. A szabvány életbe lépése után tej literenként csak 40 fillér minőségi felárat ka­punk. Ez az 1 forintos több­letköltséget nem fedezi. Így jelenleg az I. osztályú mi­nőségben termelt tej 60 fil­lérrel rosszabb önköltségi po­zícióban van, mint a kom­mersz tejet termelőké. — A Táncsics tsz évente kétmillió liter tejet termel, és az értékesítést követően az idén egymillió-kétszázezer forint lesz a veszteség. Ho­lott az átlagos tejhozam öt­ezer liter, s ennek már gaz­daságosnak kellene lennie. Zárt rendszerben történik a fejés, csőrendszeren keresz­tül jut a tej a tartályokba. A tőgymeleg tejet öt perc alatt hat-hét fokra hűtjük, s így tároljuk. Ary Róza Hazánkban 1984 végén ösz- szesen 1 millió 344 ezer sze­mélygépkocsit tartottak nyil­ván, 85 ezerrel többet, minta megelőző évben. Az autók egyharmada Zsiguli, Lada, ezt követi a Trabant 273 ezerrel, s továbbra is nép­szerűek a Wartburgok és a Skodák, mindkettőből több, mint 180 ezer futott tavaly a hazai utakon. A közelmúltban Veszprém­ben átadott magyar—osztrák tetőcserépgyár ebben az esz­tendőben hatmillió, jövőre pedig már 20 millió alpesi te­tőcserepet állít elő a kor­szerű, teljesen automatizált, számítógéppel vezérelt gép­sorokon. A technológiát az osztrák cég hozta, és hozzá­adja saját marketingtevé­kenységét is. A cserépgyárat a Veszprémi Állami Építő­ipari Vállalat már leállított házgyárának egyik csarnoká­ban alakították ki. A hazai bútoriparban az idei termelés — folyó áron számolva — várhatóan 16—17 százalékkal haladja meg az 1980. évit. A belföldi keres­let a tervezettnél kisebb mértékben emelkedett. A gyártott bútorok mennyisége összességében elegendő volt ugyan, de egyes termékekből, például gyermekbútorból, korszerű konyhaberendezés­ből, és elsősorban elemes bú­torokból a termelés nem tar­tott lépést az igények növe­kedésével. Kedvező, hogy a bútorok garanciális javítása most már átlagosan 30 na­pon belül megtörténik. Házi kerti termesztésre új karósbabfajtákat állítottak elő az Iregszemcsei Takar­mánytermesztési Kutató In­tézetben. A már államilag el­ismert, iregi fürtös és iregi salátabab nevű fajták az eddigieknél sokkal bővebben teremnek, és a betegségekkel szemben ellenállóbbak. In­dájuk három-négy méter ma­gasra is fölfut, és sok, hosz- szú hüvelyt nevel. Termése szemesedés előtt zöldbab­ként, érés után pedig fejtő­babként is felhasználható. Akkumulátorok utántölté­sére, benzin- és dízelmotorok hűtőinek, valamint a radiá­toroknak a feltöltésére al­kalmas különleges folyadé­kok gyártását kezdte meg a Fejér Megyei Vízművek. Hármashidi telepén óránként ötezer liter viz sótalanítására alkalmas ioncserélő beren­dezést állított munkába, ame­lyen különféle vegyszerek adagolásával egy óra alatt öt köbméter speciális folyadék készül. Használatuk azért előnyös, mert növelik a be­rendezések élettartamát, csökkentik a korróziót, s a ra­diátoroknál megakadályozzák a vízkő okozta cirkulációs za­varokat. Magyar—török kereskedel­mi kapcsolatok. A két ország kerskedelmi forgalma a múlt esztendőben 60 millió dollár volt. Törökországból elsősor­ban gyapot, pamutfonal, mo­gyoró, mazsola, dohány, cit­rusfélék érkeznek Magyaror­szágra, míg kivitelünkben el­sősorban a vegyi termékek (műtrágya), valamint a ko­hászati és gépipari cikkek számottevőek. Több erőmű­vet építettek Törökországban magyar közreműködéssel, és jelentős a csuklósautóbusz­exportunk is. Európa lakossága évenként és fejenként egy-másfél kilo­gramm termesztett gombát fogyaszt, Magyarországon vi­szont mindössze 40 deka­gramm az átlag. Márpedig a gomba kedvező táplálkozás­biológiai tulajdonságai indo­kolják, hogy rendszeresen szerepeljen étrendünkben ez a könnyű, egészséges, és sok­féleképpen elkészíthető étel. Budapesten az egy lakosra jutó gombafogyasztás 1,5—1,8 kilogramm, azaz felette van az európai átlagnak, ami vi­szont azt jelenti, hogy az or­szág nagy részén egyáltalán nem kerül asztalra termesz­tett csiperke- vagy laska­gomba. Jl Fink Dévaványán Tökéletes üzlet „A tökmagot (Cucurbitae semen) két különböző célra hasz­nálják. 1. Féregűzőként: száz-százötven grammból pépet ké­szítenek, egy kevés vízzel, tejjel, esetleg méz hozzáadásával jól eldörzsölik és reggel éhgyomorra két részletben veszik be. 2. A dülmirigygyulladásban (prosztatitis), túltengésében (prosztata hipertrófia)... szenvedőknek. Napi adagja há­rom evőkanálnyi mag. Előnyben részesítik a héj nélküli faj­tákat." (Rácz: Gyógynövényismeret.) Egészséges „gyógyszerek” Magyar alapanyagból készül a Fink „reformtermékeinek" egy része A közelmúltban Dévavá­nyán a Lenin Termelőszövet­kezet és a Nádudvari Kuko­rica- és Iparinövény Terme­lési Együttműködés közös rendezésében tökmagter- mesztési tanácskozást és be­mutatót tartottak. A meghí­vott hazai termesztők és a külföldi vásárlók tökmagter- mesztési technológiákkal is­merkedtek, melyeket a ta­nácskozás után a földeken is szemügyre vehettek. A tök a kultúrnövények közül a legrégebben tér» mesztett növényünk, hazánk­ban hagyománya a kispa­raszti gazdaságokban volt. Napjainkban a növekvő kül­kereskedelmi igény miatt kétféle tökmagot termeszte­nek: a héj nélkülit (olajtök­mag) és a héjas fajtát. A tanácskozás résztvevői közt ott voltak a nyugatné­met Fink cég képviselői. Ez a vállalat már évek óta biz­tos vásárlója többek között a magyar tökmagnak is. A Fink gyógyszer- és diétikus készítményeket gyárt, forgal­maz. Valamennyi termékük természetes, növényi alap­anyagokból készül, melyeket szigorú higiéniai szemponto­kat figyelembe véve kell ter­meszteni. Gyártmányaik kö­zül a lenmag eredetű készít­ményeket (pl. a Linusit ne­vűt) a gyomor és bélbántal- makban szenvedőknek ajánl­ják. Lenmagból mintegy két-, két és fél ezer tonnát vásá­rolnak Magyarországról. A hajdina vagy pohánka nevű növény leveléből készült tabletta az érfalak rugalmas­ságát javítja. A tökmag alapanyagból háromféle ké­szítmény is kapható az NSZK-ban. A pirítás nélkül forgalomba hozott héj nél­küli tökmag, a tökmaggra- nulátum, amelyet vitaminok­kal dúsítanak és enyhén pi­rítanak, valamint a Prosta Fink a férfiak, a Cysto Fink pedig a nők számára prése­léssel készített kapszulák. Mindhárom terméküket a vi­zelet i rendszer megbetegedé­sei, gyulladásai ellen árusít­ják. Az NSZK-ban ezeket a „reformtermékeket” — me­lyek alatt azokat a messze­menően vegyszermentes, ter­mészetes készítményeket ér­tik, amelyek bőven tartal­maznak az egészséget előse­gítő hatóanyagokat -r- az úgynevezett „reformházak” bolthálózata árusítja. Tökroppantó és centrifuga A magyar tökmag a Hun- garoseed Külkereskedelmi Vállalaton keresztül érkezik a Fink gyáraiba. A nemesí- tési együttműködésben, a nagyüzemi technológiák ki- fejlesztésében négy vállalat érdekelt: a Szarvasi ÖKI, a Vetőmagkutató Intézet Szen­tesi Gyára, a Fink cég és ,a Hungaroseed. A vetőmag­alapanyagokat, a kiinduló törzsanyagot a Fink vető- mag-nemesítő laboratóriuma bocsátotta a hazai tökter­mesztők rendelkezésére. Há­rom kiváló nemesített fajta kerülhet a talajba: a Kákái 35-ös, a Szentesi futó és a Szentesi olíva. Mintegy 60 tökmagter- mesztő mezőgazdasági egy­ség van Magyarországon. Ezek közül legnagyobb terü­leten a Dévaványai Lenin Tsz foglalkozik a tökmaggal. 1978-ban, az induláskor még csak tíz hektár háztáji föl­dön értek a kabakok, az idén már 140 hektárról taka­rítják be a jó pénzt hozó termést. Élen jár a termelőszövet­kezet a gépesítésben is. Mi­vel Magyarországon nem gyártanak tökbetakarító gé­peket, ezért itt helyben, a termelőszövetkezetben fej­lesztették ki a tökroppantó és -magvazó gépet, amely traktor után húzva mobil formában és stabil helyzet­ben is üzemeltethető. A berendezés az össze- roppantott tökből kiválasztja a magokat, amit a beszállí­tás után átmosnak, kicentri- fugáznak, majd 8—10 száza­lékos szemnedvességűre szá­A Fink szakemberei „vizs­gáztatják" a dévaványai tök­magot rítanak úgynevezett szárító­pados berendezésen. Egy má­zsa tökmagért 480 márkát fi­zet a nyugatnémet cég. Átlagos térméseredmény- nyel számolva hektáronként 500—600 kilogramm mag ke­rülhet a zsákokba. Elhang­zott a tanácskozáson, hogy a tökhús értékesítése, felhasz­nálása még megoldatlan probléma. A hektáronkénti 50—60 tonna tökhús — ton­nánként 200 forintért — ér­tékesítése esetén hektáron­ként 25—30 ezer forint tiszta jövedelem érhető el. Háztáji haszon — A háztáji töktermő te­rületet jövőre 170—180 hek­tárra akarjuk növelni. A tökkel foglalkozni jó üzlet a tagságnak is. Kevés munka van vele, hisz az eddig fá­radságos kézi munkával tör­ténő betakarítást most már a tsz gépei végzik. Foglalko­zunk a gondolattal, hogy a közösben is termesztjük a tökmagot, ugyanis a Fink jö­vőre dupla mennyiségre kí­ván üzletet kötni velünk — tájékoztatott Kiss Ferenc, a Lenin tsz elnöke. — Szeretnénk, ha ezek a termékek Magyarországon is kaphatóak lennének — mondta Nikolits Béla, a Hun­garoseed osztályvezetője, majd így folytatta: — A kö­zeljövőben kezdünk tárgya­lásokat ez ügyben az Egész­ségügyi Minisztériummal — mivel ezek a készítmények nálunk gyógyszereknek szá­mítanak —, a Medimpex- szel és a Herbáriával. Szán­dékunk az, hogy a Fink az alapanyagért járó pénz egy részét termékeivel fizesse, így a magyar vásárlók is megismerkedhetnének ezek­kel az egészséges „gyógysze­rekkel”. Sajnos, ezek gyártá­sáról lekéstünk, a hazai elő­állítást már csak licencvásár­lással — mivel ezek védett, különleges technológiával készülő termékek — és ha­talmas anyagi beruházással lehetne megkezdeni. A lé­nyeg azonban, hogy mind a magyar tökmagtermesztők, mind a külföldi vásárlók ed­dig — mindkét fél számára — biztos és tökéletes üzletet kötöttek egymással. Hornok Ernő Munkában a tökroppantó, -magvazó gép Fotó: Hornok Ernő és Gál Edit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents