Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-02 / 231. szám

NÉPÚJSÁG 1985. október 2., szerda Tanácsülés Gyulán Irodalmi est Szeghalmon Diáktanya lesz a Komló? Gyula Város Tanácsa ok­tóber elsején, tegnap délután ülést tartott, melyen részt vett Szabó Miklós, a me­gyei pártbizottság első titká­ra. A napirendek megvita­tása előtt ár. Takács Lőrinc tanácselnök a végrehajtó bi­zottság és a tisztségviselők elmúlt tanácsülés óta vég­zett tevékenységéről, az az­óta megjelent jogszabályok­ról, és egyéb közérdekű kér­désekről számolt be a ta­nácstestületnek. Ezt követően Szigeti Zoltán tanácselnök­helyettes az ifjúság társadal­mi helyzetéről szóló MSZMP KB 1984. október 9-i állás- foglalásával kapcsolatos he­lyi állami feladatok végre­hajtásáról tartott beszá­molót. Elmondta, hogy a Központi Bizottság állásfog­lalását követően a városi pártbizottság idei júniusi ülésén meghatározta a városi A Békéscsabai általános munkásdalkör az elmúlt hét végén rendezte meg közgyű­lését Békéscsabán, a negye­dik kerületi pártház nagyter­mében. Elsőként Bánáti Ist­ván elnök számolt be az el­múlt két év eredményeiről. Mint elmondta, ez idő alatt összesen 18 fellépésük volt, melyek közül talán legemlé­kezetesebb a gyulai vár­színházi szereplés. Emellett szívesen idézik fel a városi november 7-i, április 4-i fel­lépéseket, s jugoszláviai tur­néjukat is. A celjei kórus látta vendégül őket, akik ko­rábban Békéscsabán ven­dégszerepeitek. A beszterce­bányai Garan kórussal is jó kapcsolatot alakítottak ki a békéscsabai dalosok. Előbb Százhúsz, túlnyomórészt igen gazdagon halasított, hor­gászkezelésben levő vízterü­let, tó, tározó, holtág, csa­torna megközelítésének mód­jával és horgászatával ismer­kedhetnek meg az olvasók ebben a kötetben. Olyan vi­zekről esik szó, amelyek gon­dozói szívesen fogadják a más tájról érkező horgász­társakat : korlátlanul, vagy nagy számban adnak napi je­gyet, si a helyi szabályok megtartásét, a horgászmorá­lon alapuló magatartást se­gítőkészséggel, tapasztalata­ik átadásával viszonozzák. A horgászturista azonban, ha útra kel, nemcsak a sikeres horgászat örömeit élheti át. tanács ez irányú feladatait is, amelyek végrehajtását a következő ötéves tervciklus célkitűzései között kell sze­repeltetni. Részletesen ele­mezte a nevelés-oktatás gyu­lai feltételeit, a pályakezdő fiatalok segítésére tett erő­feszítéseket, a családalapító fiatalok támogatásának módjait, a gyermek- és if­júságvédelmi munkát, vala­mint a fiatalok szabad ide­je kulturált eltöltésének feltételeit. A második napirendi pont­ban dr. Marsi Gyuláné osz­tályvezető a városban folyó oktató-nevelő munka sze­mélyi és tárgyi feltételeit, il­letve a pedagógusok élet- és munkakörülményeit elemez­te. Végül a testület módosí­totta az 1985. évi fejlesztési tervet, és elfogadta a Gyula Városért kitüntetésekre tett javaslatot. L. S. ők jöttek ide, majd a békés­csabai dalkör tagjai utaztak hozzájuk augusztus 6. és 14-e között. Ezt követően Körösi And- rásné gazdasági felelős be­számolóját hallgatták meg a közgyűlés résztvevői. A munkásdalkör kétéven­ként — így jnost is — új ve­zetőséget választ. Az elnök Szentirmay József, a titkár pedig ölyüs Imréné lett. Az újjáválasztott vezetőségnek — mint leszögezték — két nagy feladata lesz az elkö­vetkezendő időszakban. Az egyik a tagtoborzás, a másik pedig 1986 tavaszán az ének­kar megalakulása 65. évfor­dulójának méltó megünnep­lése. hiszen egy-egy ilyen kirán­dulás országjáró vállalkozás is, amely a vasi, zalai erdős domboktól az Alföld sajátos szépségű nádas tavain át a Mátra és a Bükk hegyi táro­zóiig sok egyéb élményt isi kí­nál. Az ábrák áttekintést ad­nak a szóban forgó vízterü­letről, a bekötőutakról, a horgászturisták számára fon­tos vízi és parti objektu­mokról, a parkolóhelyekről, és számos egyéb tudnivalóról. A könyvhöz — melyet a Me­zőgazdasági Kiadó jelentetett meg — tasakban elhelyezett országos térképet is mellé­keltek. Hétfőn este nagy érdeklő­dés övezte azt a szeghalmi irodalmi estet, melyen a vá­ros szülöttéről, a 105 évvel ezelőtt született Gyökössy Endre íróról, költőről emlé­keztek meg. A Sárréti Múze­um Kossuth téri kiállítóter­mében rendezett irodalmi es­ten U. Nagy István középis­kolai tanár olvasta fel a be­tegsége miatt távol levő Tóth Endre debreceni irodalomtör­ténész tanulmányát Gyö­kössy Endréről, majd Miklya Jenő, a Sárréti Múzeum igazgatója beszélt az író-köl­tő szeghalmi kapcsolatairól, kötődéséről. A sikeres irodalmi esten közreműködtek a szeghalmi Péter András Gimnázium vers- és prózamondói, vala­mint énekesei, és zongorán Imre Mária zenetanár. Az irodalmi esttel egy időben dokumentumkiállítást nyitot­tak annak a mintegy 1500 darabból álló hagyatéknak a könyveiből, kézirataiból, le­veleiből, melyet az író csa­ládja ajándékozott a Sárréti Múzeumnak. A kiállítás ezen a héten látható. (se) Fizetési haladék A legfontosabb őszi mező- gazdasági munkák közé tar­tozik á talajerő-utánpótlás. Az évente kiszórt mintegy másfél millió tonna ható­anyagú műtrágyának meg­közelítően ötven százalékát ebben az időszakban juttat­ják a földre az üzemek, hogy megalapozzák vele a jövő évi termést. Az őszi időszakban kiszórt műtrágyának hozza- ' vetőlegesen felét a hazai vegyipari gyárak állítják elő. Jelenleg naponta megköze­lítően 100 vagonnyi műtrágya érkezik a Szovjetunióból az országba. A vagonokat az Agrotek a MÁV közremű­ködésével már eleve a meg­rendelő üzemeknek címzi, így a felesleges raktározás közbeiktatása nélkül közvet­lenül a felhasználókhoz jut el a műtrágya. Az üzemek egy része azonban — mint­egy 80—100 tsz — a termé­szeti csapások (belvíz, ár­víz stb.) folytán kieső termés miatt anyagilag kedvezőtlen helyzetbe került, s műtrágya­megrendeléseit lemondta, no­ha a növekvő hozamokhoz elengedhetetlen a megfelelő talajerő-utánpótlás. Éppen ezért most az Agrotek a szo­rult helyzetben . levő mező- gzadasági üzemi partnereinek fizetési haladékot ad arra az esetre, ha a lemondott kálisó- és a karbamidműtrágyát így mégis meg akarják vásárol­ni, sőt, a tárolási költségeket is átvállalja. Az üzemek a műtrágya ellenértékét 1986 első negyedében fizethetik meg. Kísérleti diáktanyák meg­nyitását jelentették be az el­múlt héten az Állami Hiúsá­gi Bizottság és a Belkereske­delmi Minisztérium képvi­selői. Tájékoztatásuk sze­rint jelenleg a fővárosban 45, vidéken 168, étkezési ked­vezményt nyújtó, diákmenüt kiszolgáló vendéglő műkö­dik. Megtartva a diákmenü rendszerét, vonzóbbá kell tenni ezeket a helyeket, ezért több városban — közöt­tük Gyulán — javasolják az erre alkalmas vendéglátó he­lyeket diáktanyákká alakíta­ni. Tovább bővítik a jármű­gumik futózását, és jelentős mértékű fejlesztésbe kezd a Szerencsi Állami Gazdaság abaújszántói gépjárműgu- miköpeny-futózó üzeme. Korábban csak 155 R—13- as méretű személygépkocsi­köpenyeket „futóztak”, jelen­leg már a 155 4—14-es és 155 R—14-es, valamint a 165 R—13-as méretű gumiköpe­nyek új rafutózását és javítá­sát is vállalják, s a kisebb felületű sérüléseket is kija­vítják. Emellett — egyedül az országban — itt foglalkoz­nak a 825-ös méretű teher­gépkocsi-gumiköpenyek új­A hír nyomán érdeklőd­tünk Gyulán, Daróczi László­tól, a városi KISZ-bizottság megbízott titkárától: mi új­ság a diáktanya ügyében, vannak-e terveik erre vonat­kozóan? Amint megtudtuk, a diáktanyák létesítésére az Állami Ifjúsági Bizottság pá­lyázatot hirdetett, amelyre a gyulaiak beneveznek. Miután az Erkel-diáknapok idején a városközpontban levő Komló cukrászda EDÜ-klubként jól bevált, a fiatalok szívesen keresték fel ezt a helyet — ráadásul a Komló Szálloda éttermében diákmenüt is összeállítanak, s felszolgál­rafutózásával. Ebből jelenleg 34 ezer darab az éves kapa­citásuk, de az igények sze­rint többre lenne szükség. Személygépkocsi-köpenyek­ből mintegy hét és fél ezer gumi felújítására képesek. Újabban a földgépekhez szükséges hatalmas, speciá­lis köpenyek újrafutózását is elvégzik. Jelenleg egyedül itt vállalják az országban. Jelenleg több bányaüzemtől van megrendelésük. Egy- egy földgép gumiköpeny ára meghaladja a 80 ezer forin­tot, és eddig csak külföldről szerezhették be ezt a fajtát. A szántói üzem a fele össze­nak, az .említett cukrászdára esett a választás. Az elképze­lések szerint itt alakítanák ki a diáktanyát, ahol az ol­csó étkezés mellett a korosz­tály érdeklődésének megfe­lelő szórakoztató, kulturális programok is rendezhetők. Ráadásul előzetes tájékozódás szerint az Erkel Gimnázium közeli kollégiumában nya­ranta olcsó szálláshelyet is kaphatnának a turista diá­kok. A KISZ Gyulai Városi Bizottsága a diáktanya ter­vével megkereste a vendég­látó vállalat helyi kirendelt­ségét, ahol támogatják az el­képzeléseket, és tervezik a témában a szerződéskötést. Támogatja a diáktanya kez­deményezését a városi ta­nács művelődési osztálya is. gért végzi el egy-egy lefutott földgépgumi felújítását. Az abaújszántói futóüzem hírneve már túlnőtt az or­szághatárokon. Nemrég egy NSZK-beli vállalat felaján­lotta, hogy szívesen együtt­működnék az üzemmel, s részt venne a fejlesztésben is. A tervek szerint rövidesen el­kezdik az üzem bővítését. Mintegy húszmillió forintos beruházással, új csarnok épül, és nagy teljesítményű gépek beszerzésével jelentő­sen növelik majd a teljesítő- képességet. Az ötven ember­rel dolgozó üzem már tavaly 65 millió forint termelési ér­téket hozott létre, s az sem közömbös, hogy az újrafutó- zással jelentős import­megtakarítást érnek el. Megkezdte első oktatási évét az új épületbe költözött pécsi Szabó István Üttörőház. A korsze­rű, kétszintes épületben a város különböző iskoláiból 750 úttörő, illetve kisdobos 46-féle szak­körben kezdi meg a munkát. A 2800 négyzetméter hasznos alapterülettel rendelkező intéz­mény lehetőséget ad új szakkörök beindítására is. Képünkön: vasútmodellezö szakkör (MTI-fotó: Kálmándy Ferenc — KS) Új vezetőség a Békéscsabai munkásdalkör élén Téka # Százhúsz horgászvíz Fejlesztik a gumifutózást Találkozás Ülök egy pádon. Mellettem egy idősebb ember élvezi az őszi napsütés melegét. A pádhoz korosabb férfi közelít, s méregeti padtársamat, majd felderül az arca: — Jé, te vagy az Józsi? — mondja. — Hát persze, Karcsikám, gyere, ülj le! Régen találkoz­tunk ... — Az bizony igaz. Most is ott laksz az M. utcában? — A csodát, már öt éve elköltöztem, itt lakom nem messze. — Nem tudtam. No és, mennyi a nyugdíj? — Most emelték ötven forinttal, így 3100. — Hát, az nem sok! — Hiszen tudom én azt, de ez is valami. — És én akkor mit szóljak? Nekem 2500 csak... Egy kis csönd támad kettejük között. — Tartasz még állatokat, vannak disznóid? — kérdezi, aki később jött. — Hogyne! — hangzik a válasz hamiskás mosoly kí­séretében. — Van egy macskám ... — Nekem is már csak egy kutyám van ... S a „mama”, a feleséged hogy van? — Hagyd el! Túl sokat perlekedtünk mostanában. Jobb, ha nem vagyok otthon. — Tudod — gondolkodik el a másik —én azért szíve­sen veszekednék az asszonnyal... De már hat éve, hogy meghalt — s mutatja is ujjaival a számot, aztán a sem­mibe néz. Elcsendesednek, kibeszélgették magukat. Még egy dara­big ücsörögnek egymás mellett, majd elbúcsúzkodnak ... p. f. A kereskedők báljával nyitnak XXV. KPVDSZ kulturális hónap megyénkben Negyedi^ázados jubileu­mához érkezett a Kereske­delmi, Pénzügyi és Vendég­látóipari Dolgozók Szakszer­vezetének hagyományos, minden év októberében sor­ra kerülő kulturális hónap­ja. A többi megyéhez ha­sonlóan Békésben is mindig változatos, elsősorban az alapszervezeti rendezésűekre épülő programsorozatra vár­ják az ágazati szakszervezet­hez tartozó vállalatok, ‘szö­vetkezetek és intézmények dolgozóit, valamint minden érdeklődőt. Az ünnepélyes megnyitót Békéscsabán, a Körös Szállo­da termeiben rendezik meg október 5-én, szombaton es­te 8 órától. Ekkor lesz a ke­reskedők bálja, s a meghí­vottakat kabaréműsor, vala­mint az Univerzál Kiskeres­kedelmi Vállalat által for­galmazott cikkek divatbe­mutatója szórakoztatja. Minden évben irodalmi vetélkedősorozat is színesíti a kulturális hónap esemé­nyeit. A munkahelyi és te­lepülési selejtezők, elődöntők után a megyei döntőt októ­ber 23-án délelőtt tartják meg ugyancsak Békéscsabán, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa székházában. Az is tradíció, hogy a KPVDSZ megyei bizottsága ilyenkor indítja politikai ok­tatási évét. Ennek ünnepé­lyes megnyitója szintén az SZMT-székházban október' 8-án délelőtt 9 órakor lesz. Először 0 a propagandisták felkészítőjére kerül sor, ame­lyen elsősorban a szakszer­vezeti választásokat követő mozgalmi munka aktualitá­sairól lesz szó. A pártkong­resszus határozatainak fel­dolgozására külön tájékozta­tókat indítanak. Az idei kulturális hónap záróestjének házigazdája a mezőkovácsházi áfész lesz. November 6-án a városi jogú nagyközség művelődési köz­pontjában rendezik meg ezt a műsoros eseményt. Az elmúlt évekhez viszo­nyítva valamivel kevesebb alapszervezeti rendezvényt terveztek. A programok szá­mának csökkenése — leg­alábbis a napokban megje­lent megyei programfüzet szerint — várhatóan azok színvonalának növekedését is jelenti. Medgyesegyházán, Orosházán, Dévaványán és Tótkomlóson író-olvasó ta­lálkozót, igen sok települé­sen nyugdíjas- és kismama- találkozókat rendeznek. Ok­tóber 3-án nyílik a megyei élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat díszítőművészköré­nek hagyományos kiállítása a csabai klubteremben, 7-től pedig hasonló bemutatót lát­hatnak a gyulai áfész rende­zésében. A hónap végén a békési fogyasztási szövetke­zet díszítőművészei és Baji Miklós amatőr festő tárlatá­ra látogathatnak el az ér1 deklődők. Szinte mindegyik nagyobb szövetkezet és vál­lalat műveltségi és politikai vetélkedőt is szervez. A Csongrád és Békés megyei KPVDSZ-bizottságok baráti kapcsolatát erősíti az a kul­turális vetélkedő, amelyet Csanádpalotán tartanak meg a tótkomlósi szövetkezet részvételével. Az idén Ceg­léden lesz a kereskedelmi dolgozók „Kéve” elnevezésű vetélkedője. Az említetteken kívül még nagyon sok és érdekes ese­ményt kínál a KPVDSZ ju­bileumi kulturális hónapjá­nak programsorozata. (N. L.)

Next

/
Thumbnails
Contents