Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-14 / 216. szám
NÉPÚJSÁG 1985. szeptember 14., szombat Tanácsi demokrácia szélesedő platformon Joggal kérdezhetik, hogyan gazdálkodunk a pénzzel Mozgósítani a lakosságot. Tág teret biztosítani a települések helyi feladatainak kitűzésében és megvalósításában. Széles demokratikus platformot teremteni, ahol az elképzeléseket meg lehet vitatni, s az anyagi hozzájárulás nagyságát meghatározni. Tagadhatatlan, nem kis feladat. Talán ez is az oka annak, hogy a település- fejlesztési hozzájárulásról annyi szó esik, jóllehet az ezzel kapcsolatos rendelet csak január 1-én lép életbe. Megszűnik a községfejlesztési adó, amely a 70 ezer lakosú Békéscsabán egy-egy ötéves tervben 38 millió forint bevételt jelentett. Okkal és joggal vetődik fel a kérdés: hogyan fogja ezt pótolni a településfejlesztési hozzájárulás? Hiszen a kötelezettségvállalás a lakosságtól függ. Olyan célokat kell tehát megjelölni, amelyekért hajlandó áldozatot vállalni. A lokálpatriotizmus ezentúl már nem lehet elvont jelszó, hivatkozási alap, hanem a terhek vállalása is. Ezt pedig nem lehet másként megvalósítani, csak demokratikus keretek között. A tanácsi vezetésnek a korábbi évekhez képest sokkal szorosabb kapcsolatot kell teremteni és tartani a lakossággal. A megyeszékhely tanácselnök-helyettese Blahut Lajos. Ö irányítja a település- fejlesztési hozzájárulás bevezetésével kapcsolatos szervezési és előkészítési teendőket. Békéscsabán született. Az egyeterti elvégzése után a Mezőgép Vállalatnál dolgozott. majd a városi tanácshoz került, s közel 1(1 esztendőn át volt osztályvezető. A mostani választások alkalmával került a jelenlegi felelős beosztásba. Jól ismeri a várost. Azokat a felvetéseket. javaslatokat is. amelyek a megyeszékhely itt-ott jelentkező nyomasztó gondjainak orvoslására vonatkoznak. Vele beszélgettünk a településfejlesztési hozzájárulás bevezetésével kapcsolatos előkészületekről. 0 lakosság beleszólási joga — A községfejlesztési adó a tulajdonhoz kötődött. A településfejlesztési hozzájárulás azért is igazságosabb teherviselési forma, mert a pénzügyi hozzájárulás mindazokra kiterjed, akik használják a települést, a város útjait, intézményeit és részesülnek a település adta előnyökből. Az anyagi kiadások is jobban megoszlanak. A lakosság közvetlen beleszólási jogot nyer. hogy a hozzájárulást milyen célokra fizesse, milyen legyen a mértéke és az időtartama. — Mit jelent ez a gyakorlatban? — Azt, hogy a jóváhagyott célt meg kell valósítani a meghatározott időn belül. Valószínűsíthető ugyanis, hogy az időtartam lejárta után módosul a helyi célok sorrendje. Ezért indokolt ismét a mértéket és a célt megvitatni a lakossággal. Békéscsabán a településfejlesztési hozzájárulást a középtávú terv időtartamára, azaz 5 évre javasoljuk megállapítani. — A rendelet előírja, hogy a tanácsnak be kell számolni a pénz felhasználásáról. Milyen időszakokban történik a beszámolás? — A tanács évenként ad számot a bevételekről és a felhasználásukról. Erre jó alkalom lesz a tavaszi tanácstagi beszámolók fórum- rendszere. A befolyt összeget külön számlán kezeljük. Ez az egyik garanciája annak. hogy csak arra használható fel. amilyen célra a lakosság jóváhagyta. A másik garancia pedig az, hogy ezt a pénzt a helyi tanácstól semmilyen címen nem lehet elvonni. — A településfejlesztési hozzájárulást tanácsi rendelettel kell megállapítani. De erre csak akkor kerülhet sor, ha a kötelezhetők több mint 50 százaléka egyetért a fel- használás céljával, a kivetendő összeggel és az időtartammal. De kik kötelezhetők? — A rendelet szerint csak azok kötelezhetők, akiknél az egy főre eső havi jövedelem a 2500 forintot meghaladja. A hozzájárulás alapja továbbá a lakástulajdon, a lakásbérlet. illetve a személyi tulajdonban, avagy tartós használatban levő egyéb ingatlan. Akinek két ingatlana van — Mi minősül egyéb ingatlannak? — A műhely, az üzlet, a műterem, a nem lakás céljára hasznosított lakástulajdon, lakó- és üdülőtelek, a zártkert, de csak akkor, ha a rajta levő épület a 30 négyzetmétert meghaladja. — És a garázs? — Az nem tartozik ide. Azaz nem lehet a hozzájárulási kötelezés alapja. — Abban az esetben, ha valakinek itt Békéscsabán egy lakása és egy műhelye van, vajon akkor két ingatlan után fog-e fizetni településfejlesztési hozzájárulást? — Igen, de csak akkor, ha a műhely és a lakás külön ingatlan. — A településfejlesztési hozzájárulás mértékét, mint arról már korábban is szó volt, a városi tanács öt évre javasolja megállapítani. Az egy lőre eső jövedelem azonban időközben megváltozhat. Például születik egy gyerek, vagy a családfenntartók közül valaki megbetegszik, ne- táji megrokkan, vagy nyugdíjba megy. — Ilyen esetekben átmenetileg, vagy véglegesen meglesz a lehetőség a mérséklésre, sőt, a hozzájárulás teljes elengedésére is. Kedvezményeket vagy mentességet maga a tanácsi rendelet is megállapíthat. n három cél — A legutóbbi tanácsülés foglalkozott a településfejlesztési hozzájárulással a VII. ötéves tervkoncepciójával összefüggésben. Milyen célok megvalósítására tettek javaslatot? — A középtávú terv készítése során egyértelműen megállapítást nyert, hogy az idős korúak aránya jelentősen megnőtt a városban. Sokan szociális gondozásra szorulnak. Az idős és beteg emberek egyharmadát tudjuk csak szociális gondozásban részesíteni szociális otthonokban, öregek napközi otthonában, és házi szociális gondozással. Ezen a téren a demográfiai helyzet még súlyosbodik. Szeretnénk elkerülni, hogy a tanács 1990- ben a jelenleginél még nehezebb helyzetbe kerüljön. Éppen ezért tettünk olyan javaslatot, hogy minden kerületben hétközi bentlakást is lehetővé tevő napközi otthon létesüljön a rászorultak számára. A jelölőgyűléseken és a tanácsi fórumokon igen sokan felvetették a város belvízhelyzetét. Az eddigi beruházások következtében sokat javult, de még egyáltalán nem megoldott. Azokat a forrásokat, amelyek a város rendelkezésére állnak, a településfejlesztési hozzájárulásból ki kell egészíteni. Elsősorban a családi házas kerületekben sok a teendő. Folytatni kell a gyűjtőcsatornák építését, másrészt megfelelő állapotba kell hozni az utcai árkokat. A zárt felszíni csatornák fektetése óriási költségei igényel, s éppen emiatt ez szóba sem jöhet. Ezért szeretnénk az. árkokat betonalappal ellátni. Ilyen kialakítás általánossá tételére azért van szükség, mert sok utcában még nyáron is pang a víz. A településfejlesztési hozzájárulásból a tervidőszak végére mintegy 80—90 utcában tudnánk rendbe hozni az árkokat. A középtávú terv vitája során sok szó esett a kulturális intézmények létesítéséről. A József Attila-lakótelepen nincs kulturális intézmény. Csupán az iskolák nyújtanak némi lehetőséget, ám ez a több mint 12 ezer lakos számára aligha elfogadható. Elkészültek a tervek egy szabadidő-központ létesítésére. Hasonló igény van a Kulich Gyulalakótelepen. Ott a Bizományi Áruház bútorüzletét lehet átalakítani ilyen céli-a. A tanácsülés elé terjesztett három javaslatot alapos felmérés és a .lakossági felvetések nyomán szövegezte meg célként a városi tanács. Ha nem szavazzák meg — Ezzel azonban nem kerül meg pont a településfejlesztési hozzájárulásra. Hiszen közvetlenül ki kell kérni a lakosság véleményét. Hogyan oldják meg ezt? — Lehetőség szerint személyes megkereséssel. A tanács apparátusa önmaga nem tudja megoldani a feladatot. Elsősorban az utca- és lakóbizottságj tagokra, a házfelügyelőkre, a HNF kerületi aktíváira számítunk. A személyes megkeresésekkel egyidőben a - lakosság kérdőíveket kap. és írásos tájékoztatókat is küldünk a településfejlesztési hozzájárulásról. — Mi a kérdőívek szerepe? — A kérdőíveket értékeljük. Ha a kötelezettek több mint 50 százaléka elfogadja a célokat, akkor megkezdődik a tanácsrendelet előkészítése. Elkészítjük a rendelet tervezetét, amelyet majd társadalmi vitára bocsátunk. A vélemények figyelembe vételével kerül sör majd decemberben a rendelettervezet előterjesztésére. A végső döntést a tanács tagjai mondják ki. Ugyanis a tanácsülés hozza meg a rendeletet. Azután majd joggal teheti fel a kérdést a lakosság, hogyan gazdálkodik a tanács a pénzünkkel. — Mi történik akkor, ha a lakosság nem fogadja el a célokat, vagy a tanácstagok nem szavazzák meg a tervezetet? — Akkor nyomban elemezzük a „nem válaszokat", és az értékelés alapján módosítjuk a célokat. A megvalósításnak azonban nem lesz akadálya azokban a kerületekben, ahol a lakosság többsége a célokat elfogadta. — Még egy utolsó kérdés. Már szóltunk arról, hogy a városban sok az idős ember és a nyugdíjas, nyilván, hogy a jövedelmüknél fogva sem lehet kötelezni őket a településfejlesztési hozzájárulásra. — Az eddigi felmérések alapján mintegy 24 ezer lakos esik a kötelezhetőek kategóriájába. Közülük azonban több ezren mentesülnek éppen alacsony jövedelmük miatt. Ennek ellenére a város nagyobb bevételre számít, mint amennyit a községfejlesztési adó jelentett. Serédi János Vörös péntek, 1905 Nem volt ellentmondásoktól mentes hazánk történetének az a korszaka sem, amelyben a munkásság első jelentősebb megmozdulásaira sor került, köztük a szeptember 15-én éppen nyolcvan éve történt esemény, amikor 150 ezer főnyi munkástömeg tüntetett Budapesten a választójogért. Ezen az úgynevezett „vörös pénteken” valójában egy politikai tömegsztrájk volt a fővárosban. Ismeretes, hogy a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, amelynek a dualizmus korában egyetlen képviselője sem volt a parlamentben, a századfordulón erőteljesen bekapcsolódott a választójog kiszélesítéséért folyó küzdelmekbe. Ez a polgári rétegeknek .is fontos célja volt. Valódi szövetségről azonban aligha iehetett szó a polgári pártok soviniszta színezetű nemzeti követelései és a szociáldemokrata párt ezzel szemben álló és ugyancsak szélsőségesen értelmezett internacionalizmusa miatt. Erről a korszakról írta Ady: „Megtudtuk, hogy a magyar parlamenti gyerekek mind egyformák: esküdjenek bár a kétfejű sas karmára, a Széli Kálmán harmatozó pattanására, pápa csalhatatlan őszentsége papucsára, bármire. Obskúrus agyuk velejének vastag burkát csak egy kicsit kell megkarcolni. ott zsibonganak előttünk a maguk siralmasan hasonlatos voltukban.” Erről az időszakról vélekedett így Ignotus is: „Soha magyar parlament belső kérdésekben olyan egyértelmű nem volt. mint e legdühösebb marakodása napjaiban. Közjogiakban késhegyre állottak egymással szemben a pártok, de a Darányi munkástörvényeit egyforma lelkesedéssel szavazták meg.” A parlamenti egység hátterében ez a gondolat húzódott: mindent, csak az általános választójogot ne! Ennek fejében még a nemzeti követelések szószólója, a függetlenségi párt is- hajlandó volt lemondani követeléseinek teljesítéséről. Amikor a választójogi küzdelem széles méreteket öltött, a szociáldemokraták elvi nyilatkozatban hirdették: „Kimondjuk a politikai tömegsztrájk előkészítését. Ne elégedjünk meg a határozat kimondásával. Készítsük elő a magyar munkásság történelmi jelentőségű nagy harcát.” Sokan a szocialista forradalom fenyegető szelét érezték a levegőben, bár a mindössze reformokra törekvő szociáldemokrata párt ezúttal is csak a választójogi küzdelmekre buzdított. Ennek ellenére az aggodalom kompromisszumos javaslatot szült: Kristóff.v belügyminiszter kidolgozta a követeléseket csak szerényen tükröző választójog-tervezetét, amely szerint választó lehet minden 24. életévét betöltött írni-olvasni tudó magvar állampolgár férfi. Ez a választók arányát 4,5 százalékról mintegy 15 százalékra emelte volna. Távol volt tehát a küzdelmek eredeti céljától, a szociáldemokrata párt azonban ezt is jónak látta támogatni. Így történt meg, hogy amíg a szociáldemokrata küldöttség a képviselőház elnökével tárgyalt, az Országház terén hatalmas tömeg tüntetett a választójog mellett, jelezve, h»gy a szociáldemokrata párt reformtörekvéseit messze meghaladó energiák halmozódtak fel a munkástömegekben. Az SZDP vezetői nyilvánvalóan nem tudtak mit kezdeni ezekkel az energiákkal: a nagybirtokrendszer felszámolása, a független állam megteremtése, a nemzeti kisebbségek követeléseiért folyó harc helyett következetesen az általános, titkos választójog fokozatos elérésére igyekeztek korlátozni a munkásság politikai harcát. Ezt tartották a további sikeres' küzdelmek előfeltételének, s változatlanul ezt tekintették fő törekvésüknek az 1907 októberében új erőre kapott sztrájkok és tömegtüntetések idején, még 1912. május 23-a, a „vérvörös csütörtök” után is. A szociáldemokrácia harcai, bár nélkülözték a politikai tisztánlátást és súlyos tévedéseket tükröztek, az utókor értékelése szerint mégis tiszteletre méltóak. Amint azt Horváth Zoltán, a csaknem húsz éve elhunyt neves történész írta a Magyar század- forduló című művében, az ország demokratizálásáért folyó harc részeseiről: „Ha meggondoljuk, hogy a küzdelem ilyen hatalmas ellenfelek ellen az egyre mélyebb válság felé közeledő dualista osztrák—magyar monarchia keretén belül, a soknemzetiségű birodalom rendi maradványaival és megoldatlan belső ellentmondásainak egész tömegével terhelt. történelmi helyzetben és egyben a monopoltőkés-imperialista korszak kifejlődésének nemzetközi légkörében indult meg, akkor némi képet alkothatunk magunknak arról, hogy milyen hősi elszántság, milyen fanatikus hit tölthette el azokat a tömegeket és egyéneket, akik e harcot vállalták.” A századforduló választójogi küzdelmeiről minden bizonnyal ebben a szellemben kell megemlékeznünk. Szöghy Katalin Egységesítik a harisnyák méretjelölését hatnak majd. a vevők az egysé* Függönyújdonságok Felküzdötte magát a sikeresen exportáló vállalatok körébe a győri Gardénia Csipkefüggönygyár. A korábbiakban kizárólag a hazai ellátásban közdreműködő gyár tavaly már 138 millió forint értékű függönyt és asztalterítőt értékesített a nyugat-európai országokban, ez évre pedig az export további 30 százalékos növelését tűzte ki célul. A gyors ütemben felődő vállalat gyártmányai, megannyi mintával, bordűrrel díszített függönyei, térítői máris a világ 31 országában találnak vevőre. Űj piacok megnyeréséért, illetve a meglévők'megtartásáért fokozott figyelmet fordít a termékek minőségének megbízhatóságára, rugalmasan alkalmazkodik a vevők igényeihez, kis tételek gyártására is vállalkozik, és intenzív gyártmányfejlesztéssel gyarapítja termékskáláját. Az idén is több újdonsággal jelentkezett a piacon. Közéjük tartozik a karnisnál egybekötött, s 30 centiméteres drapériamagasságtól két szárnyra szétnyíló, úgynevezett nadrágfüggöny, amelyeket újabb és újabb mintákkal, díszítőelemekkel Kanadába szállít. Ugyancsak kanadai és francia megrendelésre készülnek a tájkép- szerű mintával tervezett panelfüggönyök. Az NSZK-beli megrendelőknek az apró, elszórt mintájú, bordűrös modelleket szállítják. A nemrég működő hímzőüzem csaknem teljes kapacitását a külföldi megrendelések kötik le. A hímzett térítőt, kelmét Nyugat-Európában és a Közel-Keleten értékesítik. A Gardénia legfrissebb újdonsága a plüss-hatású függöny, amelynek különleges megjelenést kölcsönöz, hogy a minta térhatásúan kiemelkedik az alapfelületből. A harisnyafélék — harisnya- nadrágok, hosszú- és térdharisnyák. zoknik — méretjelölését hazánkban jelenleg nem szabvány írja elő, A Magyar Szabványügyi Hivatal az egységesítés érdekében a nemzetközi — ISO — szabvány alapján kidolgozta a harisnya- félék méretjelölésére ajánlott előírásokat. Mivel azonban a gyors átállás a gyártók és a kereskedők számára egyaránt sokba kerülne, a meglévő tasakok, csomagolóanyagok, nyomdai úton előállított mérettáblázatok el- fogytáig — legalább egy-két évig — nem mindenütt találkozges jelöléssel. Ezért nem új, kötelező szabvány, hanem műszaki irányelv lát napvilágot a jövő év január l-től a harisnyafélék méretjelölésére vonatkozóan. A nemzetközi jelölési szabványok — amelyekhez a magyar irányelvek is igazodnak — harisnyanadrágoknál a testmagasságot, a csípőkerületet és a testsúlyt. a harisnyáknál szintén a magasságot, ezen kívül a lábfej és a belső lábszár hosszát adják meg centiméterekben. A térd- és rövidharisnyák jelölésénél a lábfej hosszúságot tüntetik fel. A Magyar Fodrász-, Kozmetikus Egyesület a Duna Intercontinental szállóban rendezte meg hagyományos kongresszusát. A gazdag programban mester versenyzők, valamint svájci és NSZK-beli specialisták mutatták be a legújabb frizurákat, a készítési módszereket. A képen: a jövő év női frizuradivatja (MTI F®tó — Varga László felvétele — KS)
