Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-14 / 216. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG ■ MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES I MEGYEI TAHACS LAPJA 1985. SZEPTEMBER 14.. SZOMBAT Ára: 2,20 forint XL. ÉVFOLYAM, 216. SZÁM Javulnak a termelés feltételei a mezőgazdaságban Váncsa Jenő mezőgaz­dasági és élelmezésügyi miniszter pénteken a Parlamentben a mező- gazdaság helyzetéről, a következő évek felada­tairól, a jövő évi köz- gazdasági szabályozó- rendszer mezőgazdasági vonatkozásairól tartott sajtótájékoztatót. Az ágazat — jelentős gaz­dasági alapjára és szellemi potenciáljára támaszkodva — alkalmazkodni tudott a megváltozott feltételekhez, s várhatóan teljesíti a hato­dik ötéves tervidőszak leg­fontosabb előirányzatait. A bruttó termelés öt év alatt 20 százalékkal nő. ami vala­mivel még több is az elő­irányzottnál. Az idei terméseredmények mindent egybevetve megfe­lelőek — hangsúlyozta a mi­niszter. Az összességében jó színvonalú hazai ellátás mel­lett az ágazat minden ko­rábbinál nagyobb volumenű kivitelt produkál. A szocia­lista piacon az agrárgazda­ság eleget tesz kötelezettsé­geinek, nem rubelelszámo­lású kivitelben a mennyisé­gek várhatóan a tervek sze­rint alakulnak, az árbevétel­nél viszont — a nyomott kül­piaci árak következtében — 5—15 százalékos veszteségek­kel kell számolni. A tava­lyihoz. képest javult a hazai zöldségellátás. Különösen bő­séges a termés paprikából, paradicsomból, burgonyából. Szőlőből a kedvezőtlen idő­járás miatt a vártnál jóval kevesebbet szüretelhetnek, ami tetemes — számítások szerint mintegy 6 milliárd forint értékű — veszteséget jelenthet. A húsellátás meny- ny iségi leg megfelelő, bár a sertéstartási kedv megtorpa­nása miatt a termelés elma­rad a tervtől. Javult a tej-, tejtermék- és a kenyérellá­tás. gazdagabb kínálatban, jobb minőségű termékek je­lennek meg most már a fő­városi üzletekben is. A hetedik ötéves tervidő­szakban folytatódik az in­tenzív gabonaprográm és 1990-re 17,5—18 millió ton­na gabona megtermelése a cél. A kertészetben a minő­ség javítása és a hozamok fokozása az elsődleges fel­adat. míg az állattenyésztés­ben a fajtaváltás, a jobb mi­nőségű húst adó sertések arányának növelése a leg­fontosabb. A tejtermelésben lényegében csökkenő tehén- állomány mellett nagyobb hozamokat kell elérni, a ba­romfiágazatban pedig a vá­góhúsmennyiség növelése a fő teendő. A főbb tennivalók közé tai'tozik a meliorációs munka folytatása és az ön­tözés továbbfejlesztése is. Az élelmiszeriparban az export fokozásához korszerűsíteni kell a technológiákat, és fej­leszteni a csomagolást. Mindezeknek a progra­moknak a megvalósításához 1986-ban a lehetőségek ked­vezőbbek lesznek, mint az idén. vagy akár az elmúlt öt évben voltak. Javulnak például a beruházási lehető­ségek, az erre fordítható ösz- szeg 1979 óta első alkalom­mal nem csökken, sőt az ideihez képest 5—10 száza­lékkal nő. A közgazdasági szabályozókban olyan válto­zásokat vezetnek be, ame­lyek lehetővé teszik az évek során néhány ágazatban ki­alakult feszültségek feloldá­sát, és emellett a mezőgaz­dasági üzemek jövedelmének fokozását. A többi között kü­lönböző adókedvezmények lépnek életbe — így például a kukoricatermelés fokozá­sára hektáronként 800 forint visszatérítést kapnak az üze­mek a bevetett terület után. Az ipari termékek ára — megelőzendő a mezőgazdaság költségeinek aránytalan nö­vekedését — általában nem emelkedik, kivéve a műtrá­gyákét és a növényvédő sze­rekét, némelyek ára pedig csökken, így például néhány százalékkal olcsóbb lesz a takarmány. A szarvasmarha-ágazatban a tejtermelés ösztönzésére kétmilliárd forintot irányoz­tak elő. a baromfiágazatban pedig az energiaköltségek el­lensúlyozására télen maga­sabbak lesznek az átvételi árak. A kiegészítő tevékeny­ség is adókedvezményt él­vez majd. A gazdaságilag vi­szonylag elmaradott térsé­gekben a termelés feltételei­nek javítására külön progra­mokat dolgoznak ki. ame­lyekben a mezőgazdasági üzemek is megfelelő súllyal szerepelnek. Ezek az intézkedések, ked­vezmények — hangsúlyozta befejezésül a miniszter — várhatóan elősegítik a vál­lalkozói kedv fokozását, a kezdeményezőkészség kibon­takozását, az anyagi és szel­lemi erők megfelelő mozgó­sítását. A jövő héttől az ágazat vezetői tájértekezleteken is­mertetik a mezőgazdasági üzemek, vállalatok, intézmé­nyek képviselőivel az 1986- ra érvényes szabályozók részleteit, s útmutatót ad­nak gyakorlati alkalmazá­sukhoz. Marjai lózsef Kijevben Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, a Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság magyar tagozatának elnöke pénteken az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság fő­városába utazott, ahol részt vesz a kijevi magyar gazda­sági napok rendezvényein. Cukorrépa­irányvonatok A MÁV Szegedi Igazgató­ságának öt dél-alföldi me­gyén kiterjedő munkaterü­letén megkezdődött az őszi forgalom. Ennek legbizto­sabb jele, hogy elindultak az első cukorrépa-szállítmá­nyok: pénteken összesen 56 kocsiból álló két irányvona­lot továbbítottak a sarkadi és a mezőhegyesi cukorgyá­rakba. A termelőkkel, illet­ve feldolgozókkal egyeztetett számítások szerint az idén 1.2 millió tonna cukorrépát szállítanak 37 gépesített ra­kodóállomásról a feldolgozó üzemekbe: a mezőhegyesi. a sarkadi, a szolnoki, a hat­vani és a kabaj gyárakba. Az idén számottevő jugo­szláviai exportot is lebo­nyolítanak: több mint 80 000 tonna répát küldenek Oros­házáról és Földeákról jugo­szláv feldolgozó üzemekbe. A tervek szerint az- idei termésből több mint 8t)() 000 tonnát a zöld út előnyeit él­vező irány vonatokkal továb­bítanak. A szegedi MÁV- igazgatóság idei őszi felada­taira jellemző, hogy az év hátralevő részében csaknem 4 millió tonna árut kell megmozgatniuk. Munkaverseny és vállalkozás Az utóbbi időkben mind gyakrab­ban hallunk a munkaverseny és a vállalkozás kölcsönhatásáról. Azok, akik elmélyednek a témában, termé­szetesen hozzáteszik, hogy a két fo­galom jelentése nem egészen azonos, hiszen — hogy mást ne mondjunk — vállalkozni lehet munkaverseny nél­kül is. Abban azonban nincs vita. hogy a munkaverseny korszerűsítése, megújhodása feltételezi, hogy erősít­sük annak vállalkozó jellegét. Az élet „nyelvére" fordítva: a gazdasági ve­zetés, illetve a szakszervezet mondja meg, hogy mit kér (akár pályázatki­írás formájában is megteheti ezt), bi­zonyítsa, hogy megteremti, illetve ga­rantálni fogja a plusz igény teljesíté­sének műszaki, szervezési stb feltéte­leit. Tegye közzé, hogy milyen erköl­csi és persze anyagi elismerésre szá­míthat az a szocialista brigád vagy akár egyén, amely a kért többletet teljesíti. Ha mindez „összeállt", már szerződést lehet kötni a vezetés és a vállalkozó közösség vagy éppen egyén között. Ilyen és hasonló gondolatokról volt szó szeptember 12-én a SZOT-szék- házban, ahol Gál László, a SZOT tit­kára tartott sajtótájékoztatót a kong­resszusi és felszabadulási munkaver­seny eddigi mérlegéről, általában a megújhodó munkaverseny helyzetéről. Több vállalat igazgatója is jelen volt. így szükségszerűen elhangzott: mire lehet vállalkozni egyáltalán? A vállalások-vállalkozások örökzöld témája többek között az export. A szocialista és a tőkés egyaránt. Most. napjainkban azért is. mert — ez szé­les körben ismert — tetemes export- bevételektől estünk el az év első nyolc hónapjáig, van mit „ledolgozni” az év végéig. S ha már az exportról, közte a szocialista exportról van szó, ide kívánkozik: az MSZMP XIII. kong­resszusa előtti hónapokban nagyon sok anyagiakban mérhető előnnyel járt a magyar népgazdaság számára az a tény, hogy Záhonnyal szemben fekvő, Kárpáton túli területen élő szovjet vasutasok a magyar pártkong­resszus tiszteletére vállalták a Ma­gyarországra irányuló szállítások meg­gyorsítását. Hasonló jellegű vállalást tettek a közelmúltban, a? SZKP XXVII. kongresszusa tiszteletére, a MÁV záhonyi üzemigazgatóságának magyar vasutasai is. A vállalások, vállalkozások témája lehet a napjainkban egyre fontosabb szerephez jutó minőség, a műszaki megújulás meggyorsítása (ehhez na­gyon sok segítséget adhat az újító­mozgalom) és még sok más. Minthogy ezek többnyire ismertek, nem is so­roljuk tovább. A sajtókonferencia .szelleméhez híven inkább azt húzzuk alá ismételten, hogy legyen valóban vállalkozó jellegű a megújhodó mun­kaverseny. Szülessenek ennek nyomán olyan szerződések a gazdaságvezetés, illetve a szocialista brigádok, sőt, a vezetés és az egyének között, amelyek a kereslet, a piaci igények jobb, szín­vonalasabb kielégítését szolgálják. (Apropos, a vezetés és az egyének: Szőcs Gyula, a Villamosszigetelő és Műanyaggyár vezérigazgatója elmon­dotta, hogy a munkaverseny-mozga- lom keretében 323 brigáddal és 194 egyénnel kötöttek szerződést.) A munkaverseny vállalkozó jellegé­nek erősödése nemcsak anyagi ha­szonnal. hanem erkölcsi előnyökkel is járt és jár. Amint Gál László kifej­tette. csillapodott, a legtöbb helyen már meg is szűnt a vita a vgm-k és a szocialista brigádok vélt vagy valós ellentéteiről, hiszen a megújhodó munkaversenynek köszönhetően mind közelebb kerültek egymáshoz a felfo­gások, a jobbításra törekvő módsze­rek. Ami pedig a kongresszusi és fel- szabadulási munkaverseny eredmé­nyeit illeti: ugyancsak Gál László szólt erről, hogy ennek köszönhetően a legtöbb helyen már behozták a le­maradásokat, pótolták a károkat. Itt. e helyütt emlékeztetünk arra. hogy miniszterelnökünk, Lázár György a XIII. pártkongresszuson elhangzott felszólalásában mintegy 20 milliárd forintra becsülte a szokatlan hideg okozta károkat, vagyis ha „csak” eny- nyit, ennek javát sikerült „ledolgozni”, már ez sem csekélység! Végezetül, inkább az emlékezet fel- frissítésének szándékával ismertetjük a sajtókonferencián elhangzott beje­lentést : a kongresszusi és felszaba­dulási munkaverseny értékelésére az év végét követően kerül sor, s 1986 tavaszán az MSZMP KB Vörös Zász­lajával tüntetik ki az ország legki­emelkedőbb 25 vállalatát, szövetkeze­tét és brigádját, s ugyancsak az MSZMP KB oklevelével hazánk 80 legkiemelkedőbb szocialista brigádját. Magától értetődik, a magas erkölcsi elismerés méltó összegű anyagiakkal társul. y Magyar László wwrim A megyei ifjúsági nap keretében nyílt kiállí­tás a békéscsabai vásárcsarnokban. Összesen 23 megyei vállalat, szövetkezet mutatkozik be ma és holnap délelőtt a nagyközönségnek. A rendező megyei KISZ-bizottság a megyei pártbizottsággal és a megyei tanáccsal közö­sen díjat adott ki ez alkalommal a legszínvo­nalasabb kiállításokért. Az élelmiszeripari üzemek közül a Békéscsabai Konzervgyár, a termelőszövetkezetek közül a Mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz, az ipari üzemek közül a Mezőberényi Faipari Szövetkezet standja nyerte el a zsűri tetszését. Képünkön az élelmiszeripari standok egyike: a Bé­késcsabai Konzervgyáré. Kis képünkön Kiss Sándor, a me­gyei pártbizottság osztályveVetője adja át a díjat Fotó: Gál Edit Magyar—szovjet tudományos-műszaki tárgyalások Gurij Ivanovics Marcsuk miniszterelnök-helyettes­nek, a Szovjetunió Tudomá­nyos és Műszaki Állami Bi­zottsága elnökének meghívá­sára Tétényi Pál, az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnöke szeptember 9 —12. között tárgyalásokat folytatott a Szovjetunióban. Az elnöki megbeszéléseken — amelyeken részt vett Olimp Alekszejevics Csuka- nov, az SZKP KB osztályve­zető-,helyettese is — áttekin­tették a magyar—szovjet tu­dományos-műszaki együtt­működés helyzetét és megvi­tatták az 1986—1990. évi tervkoordinációs munka be­fejező szakaszának teendőit. Véleménycserét folytattak a tudományos-műszaki fejlődés hosszú távú KGST-komplex programjának kidolgozásá­ról. Egyezményt írtak alá a kis- és mikroszámítógép bá­zisú automatizált rendszerek létrehozására irányuló két­oldalú együttműködésről. Az OMFB elnöke szovjet- unióbeli látogatása során megismerkedett a szovjet tu­domány néhány újabb ered­ményével, felkeresett több tudományos ipari egyesülést. H Német Béketársaság küldöttsége Budapesten A Német Béketársaság — háborút ellenzők szövetsége — elnevezésű, NSZK-beli szervezet -küldöttsége sajtó- tájékoztatót tartott pénteken Budapesten, az Országos Bé­ketanács székházában. A há­romtagú delegáció az Orszá­gos Béketanács meghívásá­ra a hét elején érkezett' hi­vatalos látogatásra hazánk­ba, hogy megbeszéléseket folytasson a magyar béke­mozgalom vezetőivel. A küldöttség, tagjai sajtó- tájékoztatójukon elmondot­ták: mintegy 20 ezer tagot számláló szövetségük az egyik legnagyobb és legré­gebbi nyugat-európai béke­mozgalom. Tevékenységük középpontjában az enyhülés és a leszerelés kérdései áll­nak, s mindaz, amivel vé­leményük szerint segíthetik a népek közötti jobb megér­tést. A delegáció tagjai hang­súlyozták : meggyőződésük, hogy az államok közötti konfliktusokat csak békés úton lehet megoldani. A szervezet régóta tart kap­csolatot a kelet-európai bé­kemozgalmakkal, ezzel is hozzájárulva a népek közöt­ti barátság elmélyítéséhez. Hz ÉYM és az építők szakszervezete vezetőinek megbeszélése Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter­nek és Gyöngyösi Istvánnak, a szakmai szakszervezet fő­titkárának vezetésével pén­teken az építők székházá­ban megbeszélést folytattak a kétoldalú együttműködés­ről a minisztérium és az Építő-, a Fa- és Építőanyag­ipari Dolgozók Szakszerveze­tének vezetői. Áttekintették az építő- és építőanyag-ipar idei munká­jának eddigi tapasztalatait. Megállapították, hogy az ága­zat dolgozóinak erőfeszítései nyomán a rendkívüli hideg időjárás és az energiakorlá­tozás okozta lemaradások egy részét már sikerült pó­tolni, s javult a lakosság építőanyag-ellátása is. Az idei lakásépítési terv telje­sítése és a minőség javítása azonban a rendelkezésre ál­ló erők szervezettebb össze­fogását igényli. Szükség van arra is, hogy az ágazat dol­gozói a kongresszusi és felsza­badulási munkaverseny ed­digi eredményeit továbbiak­kal gazdagítva növeljék erő­feszítéseiket az idei tervben meghatározott más fontos célok elérésére is.

Next

/
Thumbnails
Contents